Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
1962. augusztus í. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hatszemközt azzal, akire Miszlán panaszkodnak Arra kértem Séta Béla elvtársat, a miszlai Búzakalász Tsz elnökét, hallgasson meg. Őszintén ei akarom mondani neki, mit beszélnek róla az emberek, mondja el ő is őszintén a véleményét. Tegye meg a tsz, a közösség és saját maga érdekében, mert Miszlán a termelőszövetkezet gyenge, s talán egy becsületes, és nagyon nyílt beszélgetés is elősegítheti megerősödését. Az elnök elfogadta ajánlatomat és így került sor erre a beszélgetésre. Hárman voltunk. A gazdaság segítésével megbízott Antoni István elvtárs volt a harmadik. Miszlán sok embernek az a véleménye, hogy Séta Béla lobbanékony, goromba, önkritikát gyakorol, de hibáin változtatni nem tud, az agronómusnak nem ad elég önállóságot, az idős tagokkal foghegyről beszél, néhány intézkedésével, — például a késői fakitermelés —, ellenérzést váltott ki a tagokból. Mindezt részletesen elmondtam Séta Béla tsz-elnöknek. Hiányoznak a felelősséget érző segítőtársak A „vádakat” elgondolkozva és rosszkedvűen hallgatta. Ám, ha már léteznek, akkor szembe kell nézni azokkal. Vártuk mit mond Séta elvtárs. — Második esztendeje vagyok Miszlán. Olyan helyzetben kerültem a tsz élére, hogy jóformán semmi nem volt. Láttam, itt sem a szövetkezéssel van baj, hanem a vezetéssel, a munkafegyelemmel. Bántott, és azóta is bánt, hogy a fegyelmezetlenségnek drágán isszuk meg a levét. Való igaz, hogv gyakran felcsattanok. De miért? Meg lehet nézni a munkaegységkimutatást. Van most is olyan ember, aki egész évben mindössze 5—10 munkaegységet szerzett. Előfordul, hogy a fogatosok délben kifogják a lovakat, és fél négykor még mindig tartják a pihenőt. Reggelenként gyakran fél nyolckor arról alkudoznak velem, hogy menjenek, vagy maradjanak. Kötelességem szólni, de ha szólok, szemem közé vágják: „ne hajszoljanak, nem vagyunk cselédek” — lehet-e csodálkozni, hogy ilyen esetben elfogy a türelmem? — mondja az elnök. Antoni István elvtárs bólint. Ezzel is jelzi, hogy amit az elnök mond, az szóról-szóra igaz. De hát hol vannak a brigádvezetők, hol a főagronómus? Miért kell mindent csak az elnöknek meglátni, és a munkafegyelmet csak neki követelni? Egy embernek ez nagyon sok. Nem bírhatja idegekkel, és nem csoda, ha kijön a béketűrésből. Antoni elvtárs szerint az a legnagyobb baj, hogy hiányoznak a felelősséget érző segítőtársak. Az elnök mindent magára kénytelen vállalni. Elfárad, kifullad. Hiányzik a motor Antoni elvtárs példák sokaságával bizonyítja, hogy a főagronómus munkája kevés érő. Elnézi, hogy a gépállomási traktorosok rosszul dolgoznak, képtelen rendet tartani, napokkal ezelőtt is előfordult, hogy a szétszakado- zatt gabonakévéket egyszerűen leszántották, és a főagronómus mindezt tűrte. Fizetése 25 mázsa morzsolt kukorica, 15 mázsa burgonya természetben, havi 2250 forint készpénzben, és az elnöki munkaegység. Ezért adni is illik, többet, mint teszi. A tavaszon, március végén, április elején kezdték meg a fakitermelést. Persze, hogy nem tudták befejezni. A kései kezdésért a tagok az elnököt okolják. De ki a hibás? A fakitermelési engedélyt kétszer kellett elküldeni, mert az elsőn rosszul tüntették fel a helvrajzi számot. Sem a főkönyvelő, sem a főagronómus nem vett annyi fáradtságot, hogy a fakitermelési engedélyt megnézze, s pontosságát ellenőrizze. Az áruértékesítési tervek teljesítése körül bajok vannak. De miért? Az állattenyésztésben nincs rend, nincs fegyelem, és ezért elsősorban az állattenyésztési brigádvezető a felelős. Miszlán ezek a valódi problémák, és ezeken kellene változtatni. A brigádvezetőknek, a főkönyvelőnek, de a főagronómusnak is megmondani, vaev-vagy. Az elnök modorára nincs mentség. Csakhogy Miszlán nem ez a legnagyobb baj. Annál is inkább, nem, mert Séta elvtárs tudja, Ihogy modorában sok a kivetnivaló, de sajnos a körülmények sokszor akaratlanul is kihozzák a sodrából. Az előidéző okokat kell megszüntetni, erre viszont a termelőszövetkezet elnöke egyedül nem képes. Csakis a tagok segítségével, őszinte és elvtársias támogatást kap Antoni elvtárstól, de mástól nem. Hiába keresi az ember a pártszervezet oly nélkülözhetetlen, politikai tudatformáló munkáját, ebben a tsz-ben ilyen nem létezik. Ezzel már meg is van magyarázva, hogy miért olyan az emberek felfogása — tisztelet a kivételnek — mint amilyen. Antoni elvtárs hónapok óta él Miszlán. Állítja, hogy a tsz párt- szervezet nélkül működik, még- inkább bukdácsol. A pártszervezet titkára keveset törődik a tsz problémáival, a pártépítést elhanyagolja. Itt is csak egy megoldás van, vagy csinálni, vagy félreállni. Amikor Antoni elvtárs egyik taggyűlésen ezekről, és a pártépítés fontosságáról beszélt, volt olyan ember, aki így okoskodott: „Vigyázzunk elvtárs, nehogy felhígítsuk a pártszervezetet” — hát a körülmények ismeretében nem bosszantó ez a fontoskodás? Kik haragszanak az elnökre Azok az emberek, akik a nevelőmunka hiánya miatt a rosszat tartják jónak. Nem ők tehetnek róla. Inkább tehet róla a gyengén működő pártszervezet, és néhány olyan ember, aki funkciót visel Miszlán, de ezzel be is éri. Antoni elvtárssal nagyon egyet lehet érteni abban, hogy igenis, rendet kell teremteni, olyan emberekre támaszkodni, mint Vizi Gyula, Lebb József, Bölcsföldi Ferenc. Sok az ilyen ember Miszlán, és éppen ezért van kiút. A fegyelmezetlenek, a rendbontók véleményével pedig nem sokat kell törődni. Az ellenőrző bizottság legutóbb megállapítottá, hogy 32 személynek több a háztáji földje, mint amennyi jár. Fazekas Rudolf 2580 négyszögölet használ, özvegy Kocsis Istvánná 2416 négyszögölet. Hollósi Mihály vezetőségi tag 3637 négyszögölet. Fazekas József 2370 négyszögölet. Az elnök e téren rendet akar, és rendet fog teremteni. A közösség érdekében cselekszik, és hát persze, hogy akadnak olyanok, akik ezt rossz néven vessük, és eltúlozzák a tsz-elnök hibáit. Miszla olyan, akár a darázsfészek. Kényelmesebb dolog lenne nem belenyúlni, hagyni, hogy menjen minden a maga útján. Megnyugtató, hogy Séta elvtárs nem a kényelmeskedést választja, módszerei azonban nem mindig jók. Ezért lenne jó. ha a tagok és a vezetők egyszer már végre egymás szeme közé néznének, és mindenki elmondaná, hogv mi fáj. Miszlán ez segítene talán a legtöbbet, így már lehetne valamit tenni, tiszta lappal kezdeni, rendet teremteni. 1 SZEKUUTY PfiTER * 55 A számok tükrében A dombóvári járásban a középiskolások kivételével 1452 fiatal vesz részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Ezek közül a különböző ifjúsági brigádokban és munkacsapatokban 747 fiatal dolgozik. A KISZ Dombóvári Járási Bizottsága legutóbbi értékelése szerint az ipari üzemekben 26 ifjúsági brigád működik, s az első félévben a fiatalok 11 újítást adtak be. Az újításokból eredő megtakarítás 76 760 forint volt. A társadalmi munkában részt vevők száma is növekedett: 989 ki- szes 10105 óra társadalmi munkát végzett, s ebből 649 órát a tsz-ekben dolgoztak. A takarékossági mozgalom is egyre inkább tért hódít a fiatalok körében. 247 fiatal az első félévben 55 680 forint megtakarítást ért el. A dombóvári járásban javult a KISZ-szervezetek munkája, s ezzel párhuzamosan nőtt a politikai és általános műveltség megszerzésére irányuló igény is. Több mint 800-an vettek részt KISZ-oktotásban, 63-an pedig pártoktatásban. Állami oktatás- baij az esti és levelező tagozatokon 137 fiatal tett vizsgát. A különböző szakmai tanfolyamokon 403 fiatal fejleszti szakmai tudását. Munkaprogram a Nemzetközi Vöröskereszt (ennáliásának 100. évfordulójára A Nemzetközi Vöröskereszt a jövő évben ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A jubileum alkalmából a magyarországi Vöröskereszt-szervezetek az esemény jelentőségéhez méltó munkaprogramot dolgoztak ki. Egyik fő céljuk, hogy felkészüljenek olyan feladatok társadalmi végz.ésére, amelyeket részben, vagy egészben ma még állami szervek látnak el. Ilyen például a tisztasági mozgalom. Ennek szervezését az Egészségügyi Minisztérium máris teljes egészében a Vöröskeresztre bízta. A mozgalomnak, amelyben az ország helységeinek több mint fele részt vesz, eddig is voltak szép eredményei: a mintegy 40 000 főnyi vörös- keresztes aktivistagárda irányításává! például a múlt évben nagyszabású társadalmi munkák indultak, s körülbelül 25 millió forint értékű egészségügyi létesítménnyel gazdagodtak a falvak. Most ezt a mozgalmat minden községi és városi lakóterületre, valamennyi termelőszövetkezetre, állami gazdaságra és gépállomásra kiterjesztik. A mezőgazdasági nagyüzemekben ötezer egészség- ügyi felelős gondoskodik arról, hogy a gazdaságok területén tovább javuljanak az egészségügyi körülmények, ellenőrzik a kutak, törpevízművek tisztaságát, az ivóvizet és az ételt szállító berendezések fertőtlenítését, stb. Szélesedik a Vöröskereszt-szervezetek gyermek- és ifjúságvédelmi munkája is. A nevelőszülőknél és az intézetekben élő, állami gondozott gyermekeket egyre nagyobb számban patronálják. A nevelőszülők részére felvilágosító előadásokat, ankétokat rendeznek a gondozottakkal való helyes bánásmódról. Bács-Kis- kun megyében 300 állami gondozott gyermek sorsát kísérik figyelemmel. A főváros több kerületében rendszeresen ellenőrzik a családokhoz kihelyezett gyermekek egészségügyi helyzetét. Az üzemi Vöröskereszt-szervezetek egyre több társadalmi segítséget nyújtanak az üzemorvosoknak. Ez idő szerint több mint 2000 egészségügyi állomást, több mint ötezer elsősegélyhelyet tart fenn az üzemekben a Vöröskereszt. A következő időszakban főleg azokban az üzemekben növelik ezt a hálózatot, ahol az üzemorvos hiánya miatt az egészségügy társadalmi támogatására különösen nagy szükség van. A kisebb üzemekben, ktsz-ekben a Vöröskereszt egészségügyi felelősöket állít be, majd egészségügyi állomásokat szervez, s egyúttal gondoskodik az aktivisták megfelelő kiképzéséről. Az ifjúsági Vöröskeresztre is jelentős társadalmi feladatok hárulnak. Az általános iskolai vöröskeresztes csoportok az új tanévtől kezdve már az úttörőszervezet keretében működnek. Az általános iskolai tanulók — úttörők és nem úttörők — egészségügyi tevékenységének irányítása a jövőben az úttörőcsanatok vezetése alá tartozó ifjúsági Vöröskereszt-bizottság hatáskörébe tartozik majd. Megkezdték az irodaház építését Szekszárdon Hétfőn megkezdődött a szekszárdi irodaház építése. A város lakói sokat bosszankodtak a központban levő üres és kihasználatlan telek miatt. Amint az közismert, néhány évvel ezelőtt lebontották az itt levő romos épületeket, s ettől kezdve az értékes telek kihasználatlan volt. Sokat beszéltek arról, hogy ide ezt építenek, azt építenek, a munkálatok azonban nem kezdődtek meg, mert a viták, tárgyalások sokáig elhúzódtak. Hétfőn végre megjelentek az építőmunkások és hozzáláttok az irodaház építéséhez. Ez a létesítmény 3 intézmény összefogásából készül. Az Országos Takarékpénztár, az Állami Biztosító és a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat közösen fedezik az irodaház költségeit. Ezeknek az intézményeknek jelenleg nincs megfelelő helyiségük és az új iordaházba költöznek majd. A jelenlegi helyiségeket más célra használják: az 'ÖT'P helyén korszerű csemegeüzlet, a Termény forgalmi Vállalat helyén pedig áruház lesz. Az új létesítmény beruházási költsége 5 millió forint, és Kaszler János elvtárs tervosztályvezetőhelyettes szavai szerint körülbelül egy év múlva készül el. A Nagydorogi Dohánybeváltó dolgozói örömmel vették birtokukba az első félév egyik szociális létesítményét, a 60 személyes. korszerű üzemi étkezdét. Öngyulladás okoio't tüzet Báiaszéken Tegnap, július 31-én ismét riasztották a szekszárdi tűzoltóságot. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet központi majorjában meggyulladt egy 25 méter hosszú lucernaszéna-kazal. A helyszínre érkező két tűzoltóautónak már nem volt szükséges beavatkozni, mert a tsz- tagoknak sikerült a lángokat eloltani. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a nedvesen ösz- szerakott széna öngyulladása okozta. A kár becslése folyamatban van. A tűzeset egyúttal figyelmeztetésül szolgálhat más termelő- szövetkezeteknek, hogy állandóan hőmérőzzék és ellenőrizzék a szénát, ha pedig öngyulladás veszélye áll elő, bontsák szét a kazlakat, vagy kérjenek ehhez a munkához szakszerű segítséget a tűzoltóságtól. Röviden Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben az év első felében 138 dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, a vele járó pénzjutalommal együtt. * A tervezettnél 295 ezer forinttal többet jövedelmeztek a melléküzemek Szekszárd város termelőszövetkezeteiben az idei év első felében.
