Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

2 TOLNA MEGYÉI NEPÜJSAG X9S2. július i: Ben Bella megérkezett Algériába Algéria ENSZ-küldöttének nyilatkozata Algír (AFP, AP): Átlépte Al- van Mohamed Khider, volt ál- afro-ázsiai csoportja és meghall- géria és Marokkó határát Ben lamminiszter is. gáttá Csanderli algériai küldött Bella, az algériai ideiglenes kor- A párizsi Express című lap beszámolóját. Az afro-ázsiai cso- mány miniszterelnök-helyettese, közli Ben Bella nyilatkozatát, port tagjai örömmel üdvözölték és rövid látogatást tett szülővé- „Semmi másra nincs szükség, Algéria függetlenségének létre- rosában, Marniában. A minisz- mint az algériai forradalmi ta- jöttét és kifejezték azt a remé- terelnök-helyettes ezután tovább nács összehívására és a követ- nyűket, hogy az ENSZ soron kö- utazott Tlemencen-be, ahol csak- kező lépések demokratikus meg- vetkező közgyűlésén felveszik nem százezer főnyi ünneplő tö- vitatására. Meg vagyok győződve Algériát a világszervezet tagjai meg előtt beszédet mondott. A arról, — mondotta Ben Bella—, közé. többi között hangsúlyozta a kol- forradalmunk elég életképes ah­lektív vezetés fontosságát és cá- hoz, hogy leküzdje ezt a vál- Csanderli az ülés után nyilat- folta, hogy személyi hatalomra ságot. Ami az Algériában élő kozott az újságíróknak. Hangoz- törekednék. Kijelentette, hogy európaiak jövőjét illeti — tette tatta, hogy a nézeteltéréseket bé- nem ellenzi az eviani egyezmé- hozzá — azt kívánjuk tőlük, kés úton meg fogják oldani, nyékét, ha a franciák is mara- hogy tűrjék fel ingújjukat, dől- Megállapította, hogy Ben Bella déktalanul megtartják azokat. gozzanak velünk, váljanak telje- nem ellenzi az eviani egyezmé­sen algériaivá, és akkor együtt nyékét és a nézeteltérések kö- Ben Bella pénteken valószínű- haladhatunk”. zéppontjában a hadsereg veze­leg Oranba érkezik. Kíséretében Szerdán ülést tartott az ENSZ tőinek felmentése áll. Csütörtökön ismét teljes ülést tartott a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Mohamed Jala algériai küldött emelkedett szólásra. A független Algéria képviselőjét a kongresszus részvevői nagy taps­sal fogadták. Beszédében köszöne­tét mondott a szovjet népnek az algériai nép függetlenségi harcá­hoz nyújtott támogatásért és a szovjet kormány vendégszereteté­ért, amelyben a kongresszusi kül­dötteket részesítette, majd az al­gériai nép szabadságharcát ismer­tette. Brock Chisholm kanadai kül­dött felszólalásában hitet tett az általános és teljes leszerelés meg­valósítása, a béke megszilárdítá­sa mellett. A szünet után elsőnek N. A Welbeck ghanai küldött lépett a szónoki emelvényre. Mindenek­előtt Nkrumah elnök üdvözletét tolmácsolta a béke-világkongresz- szus részvevőihez. Ezután rá­mutatott, hogy a most folyó kong resszus fontos időszakban tartja üléseit. E hónap 16-án ugyanis a genfi leszerelési bizottság fel­újítja munkáját, s ez azt a fel­adatot rója a béke-világkongresz- szus részvevőire: úgy tömörítsék soraikat és olyan munkát végezzenek a kongresszuson, hogy az előre vigye a tizennyolchatalmi tár gyalások sikerét. Mikhael Nuaim libanoni író arról beszélt, hogy az embernek már évezredekkel ezelőtt harcol­nia kellett a természettel, a vad­állatokkal. Az ember a termé­szetet azonban végül is legyőzi, ennek mindannyian tanúi va­gyunk — mondotta. A megisme­rés, az újabb és újabb felfede­zések egyre nagyobb távlatokat és lehetőségeket tárnak fel. Em­lékeztetett azonban arra, hogy a legnagyobb emberi felfedezés, az atomenergia az emberiség létét fenyegeti. Subandrio asszony felszólalása Subandrio asszony, az indonéz külügyminiszter felesége, az in­donéz küldöttség vezetője volt a következő szónok. Bevezetőül ő is megköszönte a szovjet kormánynak a vendégsze­rető fogadtatást, majd felolvasta Sukarno elnöknek a kongresszus­hoz intézett üzenetét. Az indo­néz köztársasági elnök üzeneté­ben üdvözli a kongresszust, majd ismerteti azt a harcot, amelyet az indonéz nép a gyarmati ura­lom utolsó maradványainak fel­számolásáért, Nyugat-Irián fel­szabadításáért vív. Az elnök üze­netében leszögezi, hogy Nyugat-Iriánt még ebben az évben fel fogják szabadítani. Ezzel a harccal járul hozzá az indonéz nép a békéért folytatott küzdelem sikeréhez. Homer A. Jack, az amerikai küldöttség tagja felolvasta tizen­négy amerikai független szemé­lyiség nyilatkozatát. A nyilatko­zat szerkesztői képviselik az úgy­nevezett megbékélés társaságot. az amerikai szocialista pártot, a nukleáris kísérletek ellen küzdő mozgalmat (SANE) és több más társadalmi szervezetet. A „tizenné-»vek” nyilatkozata szerint „a nukleáris háború pél­dátlan katasztrófa lenne az em­beriség számára. Ebben a hábo­rúban senki sem győzne, ez a há­ború a barbársághoz való vissza­térést jelentené.” A szónok a szovjet és az ame­rikai leszerelési tervekről szól­va hangoztatta: a szovjet terv legfőbb sajátossága az, hogy sza­kaszonként akar egyes fegyver­nemeket teljesen felszámolni. Az amerikai leszerelési terv szintén szakaszonként kívánja csökkente­ni az egyes fegyvernemeket. E két terv között igenis lehetséges a kompromisszum. A nukleáris leszerelés kérdésében is lehet szó alkuról, mint ahogyan Genfben a semlegesek ki is dolgozták egy ilyen kompromisszumos megoldás körvonalait. Nem szabad több fegyvert adni az NSZK-nak — Ezt a javaslatot a szovjet és az amerikai fél is üdvözölte, de sajnos nem lett belőle tárgya­lás. A genfi tárgyalásokon mind­két félnek kezdeményezni kell a kompromisszumot. Felszólalása további részében az amerikai küldött hangoztatta, hogy semmi szín alatt sem sza­bad több fegyvert adni a Német Szövetségi Köztársaságnak. Kü­lönösen veszélyes az atomfegy­ver átadása akár a Bundeswehr- nek, akár a NATO-nak, amelyben a nyugatnémetek is képviselve vannak. — Semmiféle leszerelési meg­oldás nem lehetséges mindaddig, míg a Kínai Népköztársaságot nem veszik fel az ENSZ-be — je­lentette ki a továbbiakban Jack amerikai küldött. A felszólaló befejezésül han­goztatta, hogy minden ország bé­kemozgalmának állandó nyomást kell gyakorolnia a kormányokra, majd rámutatott, a nyilatkozat aláírói nem állítják, hogy ők az egész amerikai békemozgalmat képviselik, de vitathatatlanul a békemozgalom többségének kép­viseletében emelnek szót. A fő kérdés: a leszerelés A csütörtök délutáni ülésen Szin Go Szón (Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság) volt az első felszólaló, majd az egész te­rem lelkes ovációval fogadta Ger­man Tyitovot, aki röviden be­szélt nemrégiben tett utazásairól és hangsúlyozta, hogy meggyőző­dése szerint az amerikai nép bé­keszerető nép, amely nem akar háborút. Tyitov felháborodással beszélt a veszélyes és provoká­ciós célokat szolgáló magaslég­köri amerikai nukleáris robban­tásról. — Rajta hát, oldjuk meg a fő kérdést: a leszerelést — mondotta Tyitov a küldöttek és a vendégek viharos tapsa kíséretében — és akkor amerikai űrhajósokkal, amerikai újságírókkal repülhe­tünk a világűrbe. Meg^vőződé- sem, hogy eljön az az idő, ami­kor az űrhajó pilótája mondjuk szovjet űrhajós lesz; de a külügy­miniszter, aki kapcsolatot megy teremteni a Mars-lakókkal, vala­milyen más ország, esetleg az Egyesült Államok diplomatája, persze csak akkor, ha megállta a helyét a diplomaták versenyé­ben. Ezután Halid Mohi Ed-Din, az Egyesült Arab Köztársaság kép­viselője, majd Mario Andrade an­golai küldött szólalt fel. Beszédet mondott az ülésen Alekszij pátriárka, a pravoszláv egyház vezetője és Wemer nyu­gatnémet protestáns lelkész, aki a németországi helyzet tarthatat­lanságára mutatott rá, valamint arra, hogy egy háború kitörése Németországban, világháborút zú­dítana az emberiségre. Ezért — mondotta a nyugatnémet küldött — önökkel együtt követeljük, hogy a veszélyes tűzfészket még a német békeszerződés megköté­se előtt oltsák el. Pénteken nem tartanak ülést a moszkvai kongresszus bizottságai, hanem a küldöttek, megfigyelők és vendégek 11 csoportban külön­böző találkozókon vesznek részt. A magyar parlamenti küldöttség Leningrádba érkezett Leningrád (TASZSZ): A Szov­jetunióban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség Rónai Sándornak, az országgyűlés el­nökének vezetésével szerdán Volgográdból Leningrádba érke­zett. A magyar és szovjet zász­lókkal díszített repülőtéren a vendégeket a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának képviselői, vezető pártmunkások és tanácsi dolgozók, újságírók fogadták. Szerdán a küldöttség Rónai Sándor vezetésével felkereste a leningrádi városi tanács végre­hajtó bizottságát. A magyar ven­dégek megismerkedtek a város múltjával és jelenével, A magyar parlamenti küldött­ség ugyancsak szerdán megtekin­tette az Ermitázst és a Szmol- nijt. Rónai Sándor és a küldött­ség tagjai beírták nevüket a Szmolnij vendégkönyvébe. Hruscsov beszéde joggal került a világ érdeklő­désének középpontjába, s vala­mennyi nyugati lap vezető he­lyen közölte a szovjet kor­mányfő korunk legfontosabb kérdésével, a leszereléssel fog­lalkozó nyilatkozatát. Az UPI amerikai hírügynökség tudósí­tója is kiemeli, hogy a küldöt­tek viharos tapssal fogadták a beszédet, az amerikai külügy­minisztérium pedig azonnal nyilatkozatot bocsátott ki, ame­lyet — mint a TASZSZ megál­lapítja — nem lehet másként értékelni, mint kísérletet an­nak a hatalmas hatásnak csök­kentésére, amelyet a szovjet miniszterelnök nyugodt, talá­lóan érvelő és meggyőző szavai keltettek világszerte. A TASZSZ hangsúlyozza, a nyilatkozat ke­reken elutasítja a Hruscsov ál­tal előterjesztett javaslatokat, amelyek szerint az amerikai, angol és francia csapatok he­lyét foglalják el Nyugat-Ber- linben norvég, dán, vagy belga és holland csapatok, az ENSZ zászlaja alatt, valamint len­gyel és csehszlovák csapatok. Az amerikai külügyminiszté­rium szerint ez a szovjet ja­vaslat még csak elegendő ala­pul sem szolgálhat a Berlin kérdésével kapcsolatos tárgya­lásokhoz. A merev amerikai álláspont nem meglepő. Ugyanez a kor­mány volt az, amely a moszk­vai világkongresszus megnyi­tása napján magaslégköri nuk­leáris kísérletet hajtott végre, s a két esemény egybeesése vi­lágosan megmutatta a világ közvéleményének, hogy milyen célokért harcol a Szovjetunió és vele együtt a békeszerető erők és mit akarnak az Egye­sült Államok hidegháborús kö­rei. A béke hívei szerte a világon roppant erőt képviselnek, 3 ezekben a napokban mind az öt kontinensen nagy érdeklő­déssel figyelik a moszkvai kongresszus eseményeit. Mint a Pravda vezércikke megállapít­ja, a kongresszus jelentőségét nemcsak a részt vevő országok száma határozza meg. A kül­döttek mögött láthatatlanul ott van a történelem hatalmas és legyőzhetetlen ereje, az igaz­ság ereje. A Moszkvában ösz- szegyűlt békeküldöttek az em­berek millióinak, a Föld min­den népének leghőbb vágyait és reményeit, gondolatait és érzelmeit juttatják kifejezésre. Hruscsov beszédéről és a kongresszus munkájáról több közismert békeküldött nyilat­kozott. Karl Ludwig Opitz nyugatnémet író azt mondotta* hogy a kongresszus és Hrus­csov beszéde rendkívüli mér­tékben előmozdítja a béke ügyét, Jean Paul Sartre, az ismert francia író pedig úgy nyilatkozott: „Csak hálásak le­hetünk Hruscsovnak, hogy a békeharcosok előtt kifejtette a szovjet kormány álláspontját. Sajnálom, hogy más kormány­fők nem vették maguknak a fáradságot, hogy eljöjjenek a kongresszusra és ugyanezt te­gyék”. Bernal professzor sze­rint a szovjet kormányfő be­széde tele volt lelkesítő és gya­korlatilag megvalósítható gon­dolatokkal. Ezek a „lelkesítő ég megvalósítható” gondolatok egy­ben azt is jelentik — mint a Pravda vezércikke megálla­pítja —, hogy a különböző fel­fogású és világnézetű emberek­nek érezniük kellett és fel kel­lett ismerniök, mennyire az övék is a Szovjetunió békés ál­láspontja. Ezért tapsolták meg olyan őszinte lelkesedéssel a szovjet miniszterelnök beszédét. Szovjet párt- és állami vezetők mezőgazdasági kísérleti intézeteket tekintettek meg Moszkva (TASZSZ): A szov­jet kormány és az SZKP vezetői élükön Nyikita Hruscsov mi­niszterelnökkel, a Központi Bi­zottság első titkárával, megtekin­tették a Szovjet Tudományos Akadémia genetikai intézetének Gorki Leninszkije kísérleti tele­pét és a központi, nem fekete­földi övezet nyemcsinovkai me­zőgazdasági tudományos kutató intézetét. A párt és a kormány vezetői Gorki Leninszkijében Trofim Li- szenko akadémikus vezetésével megnézték a cukorrépa és őszi búza földeket, a tizennégy évvel ezelőtt ültetett erdősávokat és a kísérleti telep állatgazdaságát. Nyikita Hruscsov tekintettel ar­ra. hogy az erdősávok telepítése annakidején hatalmas vitákat váltott ki, azt javasolta, hogy a Szovjetunió, az OSZSZSZK me­zőgazdasági minisztériuma a tu­dományos akadémiával, és a me­zőgazdasági tudományos akadé­miával karöltve gondosan vizs­gálja meg az erdőültetések ta­pasztalatait és dolgozzon ki tu­dományosan megalapozott utasí­tásokat ebben a kérdésben. Gorki Leninszkijéből a párt­ós a kormány vezetői Liszenko akadémikus és Mihail Olsanszkij- nak, a mezőgazdasági tudomá­nyos akadémia elnökének kísé­retében Nyemcsinovkába men­tek, ahol megtekintették a köz­ponti nem fekete-földi övezet mezőgazdasági tudományos ku­tató intézetének kísérleti gazda­ságait. A párt és a kormány vezetői Nyemcsinovkában is ta­nulmányozták az állattenyésztési kísérletek új eredményeit. A látogatást a biológiai tudo­mány fejlődésének kérdéseiről folytatott értékes beszélgetés zárta le. E beszélgetés során Hruscsov megjegyezte, hogy a micsurini biológiának az új, ma­gas termésátlagú búza-, ku­korica-, napraforgó, cukorré­pa-, hüvelyes fajták és egyéb kultúrák, valamint a szarvas­marhatenyésztés terén elért ered­ményeit meg kell honosítani az ország minden kolhozában és szovhozában. A beszélgetés során megállapítást nyert, hogy a me­zőgazdasági tudományos eredmé­nyek gyors elterjesztése érdeké­ben intézkedések rendszerét kell kidolgozni és meg kell szervezni a tudományos eredmények széles ■ körű gyakorlati alkalmazását. Űjabb transatlanti televíziós közvetítés a „Telstar’ amerikai mesterséges hold segítségével (Washingttn (AFP, Reuter). A kedden felbocsátott t „Telstar” amerilcai mesterséges hold köz- beiktatásával csütörtökre virradó éjszaka újabb rövid televíziós kapcsolatot létesítettek az At­lanti-óceán két partja között. Mint nyugati ■ hírügynökségek jelentik, előbb az Egyesült Álla­mokból sugároztak rövid televí­ziós adást — részben az előző éjszakai adás ismétlését — Nyu- gat-Európa felé. Ezt követően a francia televí­zió műsorát továbbította a „Tel- star" három amerikai televíziós hálózat részére. A „Telstar" a Föld körül meg­tett 15. fordulója közben továb­bította a francia adást és az egy­idejűleg volt vehető az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniá- ban. Két órával később — 4. 16. for­duló alatt — Nagy-Britanniából sugároztak adást, amelyet az amerikai televíziós nézők öt per­cen át láthattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom