Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

1962. július iä. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAŐ Hz újítók támasza a pártszervezet Sokszorosan kamatozik a politikai munka a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál Szekszárd egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat, amely immár 700 dol­gozót foglalkoztat. Néhány évvel ezelőtt, ahogy a nevében is ben­ne van, csak mezőgazdasági gé­pek javításával foglalkozott, pár millió forintos terv keretében. Ma zömmel öntözőberendezést gyártanak és az elmúlt év 75 millió forintos tervével szemben idén több mint százmilliós terv­vel dolgoznak. A megnövekedett tervfeladatok az üzem egész kollektíváját, ezen belül a pártszervezetet is na­gyobb követelmények elé állítot­ták. Szélesíteni kellett a politikai munkát, s e cél érdekében 6 üzemrészben létrehozták a párt­csoportokat. — Abból az elvből indultunk ki — mondja Földesi Gyula párttitkár-helyettes —, hogy a pártcsoportokat, bizalmia­kat nagyobb önállóságra nevel­jük. Eddig ugyanis a pártcsoport- bizalmiak munkája csupán a tag­díj-beszedésekre korlátozódott. AZ ÜZEMENKÉNT MEG­ALAKULT PÄRTCSOPORTOK tudnak élni önállóságukkal. Ha­vonta rendszeresen összejönnek. Megvitatják a fontosabb párt- határozatokat, az üzemrészben felmerült politikai, gazdasági és személyi problémákat. A párt- csoport-értekezleten részt vesz a műhely vezetője, a pártcsoport tagjai és azok a párton kívüli dolgozók, akik brigádvezetők, vagy brigádtagok és a szocialis­ta brigád cím elnyeréséért indí­tottak mozgalmat. A pártcsoport-értekezletek igen tartalmasak. Egy héttel ezelőtt például a gépműhelyben tartot­tak pártcsoport-értekezletet, ame­lyen részt vett Sajgó Tibor disz­pécser, pártvezetőségi tag is. A dolgozók elmondták a munkaver­sennyel kapcsolatos problémái­kat. Hiányolták, hogy a verseny értékelésére ez ideig nem került sor. A pártcsoport-megbeszélések­nek a dolgozók előtt tekintélyük van. Látják, hogy véleményüket, bírálatukat figyelembe veszik. A megbeszélések tekintélyét növeli az is, hogy az ott elhangzottak­ról jegyzőkönyv készül, s asze­rint, hogy miről van szó, benne továbbítják a pártvezetőséghez, illetve a gazdasági vezetőkhöz, orvoslás végett. A pártcsoport- bizalmi-értekezleteket rendsze­rint a taggyűlések előtt tartják. S ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a taggyűlések szervezettek és a részvevők vitakészek. A legutóbbi párttaggyűlésen A MŰSZAKI FEJLESZTÉSSEL kapcsolatos feladatokkal foglal­koztak. Az üzemben ugyanis a pártszervezet nagy gondot fordít az újítómozgalom fejlesztésére. A kisebb újítások mellett két je­lentős újításon dolgoznak, ame­lyek figyelemre méltóak. Három újító, ifjú Csiszár Lajos üzem­mérnök, Schilling József TMK- vezető és Kovács József lakatos olyan automata megszerkesztésén dolgozik, amellyel a másfél óra hosszat tartó kézi hegesztést 4—5 perc alatt, gépi erővel elvégez­hetnék. Eddig a három újító kü- lön-külön, a saját elgondolása alapján dolgozott. Az egyik újí­tó az ívhegesztési, a másik a vo­nalhegesztési eljárás előnye mel­lett esküdött. Védve a saját el­gondolását. A pártszervezet javas latára az újítók, az üzemi főmér­nök és a főtechnikus egyesítik erőiket, hogy az egy év óta hú­zódó újítást most már tető alá hozzák. A másik igen nagy horderejű újítás Schwébl József és Müller Ferenc nevéhez fűződik, ök az öntözőberendezéshez az eddig bronzból készített szórófejekhez szükséges alkatrészeket hazai mű­anyagból szerkesztették meg. A kísérletképpen legyártott mű­anyag szórófejek működése tö­vélemény alakult ki. Az újítás nemzetgazdasági szempontból is jelentős. Amíg az egy darab bronzból készült szórófejhez szük­séges öntvény nyolcvan forintba került, addig műanyagból tizen­két forintba kerül egy-egy szóró­fejhez szükséges alapanyag, nem beszélve 'arról, hogy a színesfé­met import útján devizáért kap­juk. Az üzemi pártszervezet munká­jának nincs egyetlen olyan ré­sze, amely közvetve, vagy közvet­lenül ne függne össze a termelés­sel. A pártalapszervezet volt a kezdeményező abban is, hogy a szakszervezet elindította A MUNKABRIGADOK SZERVEZÉSÉT. Ezt megelőzően politikai- munká­val ellensúlyozni kellett a káros szemléleteket. Egyesek ugyanis azt hangoztatták, hogy a munkák sokrétűsége miatt a brigádmoz­galom nem lesz életképes. Má­sok viszont azt hangoztatták, nem „játszanak" egyenlősdit. Vé­gül is a pártcsoport-megbeszélé- sek után hat brigád vállalkozott arra, hogy mozgalmat indítanak a szocialista brigád címért. Ha néhány évre visszatekintve, összevetjük a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemi párt- szervezetének munkáját a mai­val, lényeges változást tapaszta­lunk. Minőségi változást. A párt­szervezet komoly segítője a gaz­dasági vezetésnek és jó az együtt­működés. A dolgozók körében — bár az összetétel differenciált, So­kán a mezőgazdaságból kerültek az üzembe — tekintélye van a pártszervezetnek. A pártszervezet sokoldalú munkával segítette az üzemben a kollektív szellem ki­alakítását, az emberek gondolko­dásmódjának megváltoztatását. Ezért van tekintélye a gépjaví­tó vállalat üzemi pártszervezeté­nek, P. M. Pénteks ILYEN IS Sebök Kálmán rend- lett szegényebb az igazgató elvtárs nem szeres újságolvasó lé- üzem. Az előszoba- er rá. „Vele beszélt ?” vén ráébredt arra a ban lévő titkárnőnek — kérdezte Sebük jelismerésre, hogy nyomban kiadta az csodálkozva, s a por­amikor valaki hibá- utasítást: e perctől tás szemrebbenés nél- járól, fogyatékosságú- kezdve mindenki szá- kül közölte, hogy ve­röl cikkeznek a la- mára nyitva kell tar- le, Aztán elfordult, pok, akkor ezt nem tani az ajtót, kivéve Sebők Kálmán e azért teszik, hogy cse- a giccsképfestőket és pillanatot kihasznál- megézzenek, hanem a szentképórusokat, va besurrant a ka­nnásért. Többek kö- Ezzel tehát rendben pun és felment saját zött azért, hogy ő, lévén, gyakorolni előszobájába. Zug Sebők Kálmán szín- kezdte a rég felej- Krisztina, a titkárnő tén okuljon, hasonló tett szavakat. „Ná- ráförmedt, mit akar? hibákba ne essen, lám az üzemben” he- a felismerhetetlen- vagy ha beleesett, szá- lyett „nálunk az ségig maszkírozott mólja fel azokat. Se- üzemben”, „tervem” igazgató elmondta, bők Kálmán tehát helyett „tervünk” — hogy itt dolgozik az okult. Eltökélt szán- stb, stb. déka lett rendet te­remteni önmagával. Amikor mindezt így mi. Erre Sebők Kál- faggatás. Zug Krisz- elhatározta, nyomban mán, mivel a félmeg- tina végül megunta a feltűnt neki, hogy a oldásokat nem szere- kérdezösködést és el- melósok közül hosszú ti, munkaruhába öl- nyomva egy ásítást, idő óta senki nem főzött, bajuszt ragasz- tárcsázni kezdett. Se- fordul hozzá se pa- tott, és elindult ki- bök Kálmán elhiilve nasszal, se javaslat- tapasztalni, hogy mi- látta, hogy titkárnő- lyen akadályai van- je a városi telefont üzemben és beszélni Eltelt néhány nap, szeretne az igazgató­dé nem történt sem- elvtárssal. Erre jött a tál, se semmivel. Töp­rengett, mi lehet en- nak mégis az igazga- használja és nem a nek az oka? ^ tói irodába, vagyis a házi telefont. Ennek Különféle őszinte és hozzá való bejutás- ellenére Zug Krisz- tárgyilagos vizsgáló- nak. Jól sikerült tina bájosan közöl­dás után megállapí- maszkíroznia magát, te, hogy az igazgató tóttá, az ok nagyon senki nem ismerte kartárs házon kívül egyszerű: nem lehet fel. Azt mondja a van. Sebők Kálmán hozzá bejutni. Az portán, hogy az igaz- elkékülve az asztalra igazgatói dolgozószo- gatóval szeretne be- csapott. Mire bero- ba zárt és megköze- szélni, bemutatni egy hant két melós és líthetetlen ajtaja a talán hasznosítható némán kipenderítet- dolgozók előtt csuk- újítást. A portás le- ték. va marad. Sebők Kál- sújtóan végigmérte, Ö azonban mégis mán restelkedve, ám de telefonált. ..Igaz- holdon, mert végre bátran állapította gató kartárs, jött ide megtudta, mit kell meg mindezt, s még egy ürge, beenged- tennie, ha azt tikár­áét is számbavet.te. jeni ?". — Aztán le- ja, hogy beiussnnak hogv emiatt legalább tette a hallgatót és hozzá az emberek. 70 kiváló javaslattal feléje fordult: Az — szp — — A lakásépítkezési igények kielégítésére Bölcskén az idén 92 házhelynek megfelelő területet sajátítanak ki. A házhelyeket a tanács átadja az Országos Taka­— A könyvtárak támogatására 923 ezer forintot fordítanak az ötéves községfejlesztési terv so­rán Tolna megye tanácsai. Ebből az összegből, több mint félmillió forint jut új könyvek beszerzé­sére. rékpénztárnak értékesítésre, keletes, es tartósságukról is ^ II magvar és szovjet fiatalok ássák a belvíz-levezető csatornát TiszakerecsenynéS A KISZ nyári önkéntes ifjú­sági építőtáboraiban már dolgoz­nak. Jelenleg több mint ötezer középiskolás és egyetemista tá­borozik. A legközelebbi váltásnál számuk már mintegy tízezerre emelkedik, mert újabb táborok is nyílnak. Az építőtáborok közül a száz­halombattai, valamint a berentei vegyiműveknél a fiatalok mély-, illetve a magasépítkezésnél dol­goznak. Karcagon tovább bővítik a ter­melőszövetkezetek területén a rizstelepek öntözéséhez épülő csatornahálózatot, ha elkészül, a termelőszövetkezetek több ezer holdat öntözhetnek majd. A magyar és szovjet fiatalok első közös kezdeményezése az a belvíz-levezető csatorna, amelyet Tiszakerecsennél építenek. Szov­jet területen már valamivel előbbre tartanak a munkákkal, mert gépek ássák az árkokat. Magyar területen a középiskolás fiatalok kézi erővel dolgoznak, de náluk is jó ütemben halad a munka. A hibridkukorica-termesztő-nagy állami gazdaságokban a kukorica- címerező ifjúsági leány táborok­ban is dolgoznak. Baranya me­gyében a Bolyi Állami Gazda­ságben ezer, Tolnában a Dalman- di Állami Gazdaságban ezeregy­száz, Békés megyében a Mező- hegyesi Állami Gazdaságban pe­dig nyolcszáz leány végzi a mun­kát. Ezen a héten nyílik Fejér megyében a Mezőfalvai Állami Gazdaságban is a középiskolás leányok nyári tábora. Itt 1100 leány táborozik. Munkájukkal jó szolgálatot tesznek a mezőgazda­ságnak, mert elősegítik a hibrid kukorica vetőmagtermesztését. A táborokban mindenütt el­szállásolásról, étkezésről és mun­karuháról is gondoskodtak. Az ifjaknak a napi 6 órás munka­idő után bőven jut idejük a szó­rakozásra. Qy-Ujjz.LliGin.CLli nem történt kiilönősebb haja Az ország négyszáz legfőbb traktorosa: vesz részt az alkotmánynapi szántóversenyen A gépállomási, állami gazda­sági és termelőszövetkezeti trak­torosok körében rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek a szántóversenyek. Az idén annak ellenére, hogy az időjárási viszo­nyok kedvezőtlenek voltak, öt­ven járásban rendezték meg már a szántóversenyt. Szabolcs me­gyében például minden járás megtartotta a vetélkedőt, s Ko­márom, Hajdú és Fejér megyé­ben is módot találtak a verse­nyek megrendezésére a takar­mánykeverékek tarlójának fel- j szántásával. A következő hetekben a gabo­natarlókon folytatják a járási szántóversenyeket, amelyek befe­jezése után augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén kerül sor a megyei döntőkre. A megyei ver­senyeken az ország 400 legjobb traktorosa vesz részt, s a telje­sítmények alapján közülük vá­lasztják ki az országos mezőgaz­dasági kiállítás ideje alatt meg­rendeltre kerülő országos ver­seny 38 résztvevőjét. Gulyás Gyuszika elvégezte az első osztályt, méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Jó rendű lett. Megismerkedett az ábécével, a számtannal, min­dennel, ami az első osztályosok részére feladat. Nehéz eszten­dő volt, hiszen kinek ne lenne megerőltetés az egész napos já­ték után beülni az iskola pad­jába. A nehéz év után végre elérkezett a várva várt vaká­ció. Lelkesedéssel hazavitte a jó bizonyítványt, majd még na­gyobb lelkesedéssel hozzálátott a nyári program megvalósítá­sához, az egész napos játékhoz. Játszadozott reggeltől estig. Mit is tehetett volna mást? Gyermek. Vétek lett volna megfosztani ettől az élvezettől. Ugye milyen öröm a felnőtt­nek látni a gyermek vidám hancúrozását, apadhatatlan já­tékkedvét? Ugye milyen megnyugtató arra gondolni, hogy Gyuszika vidáman játszadozhat pajtásai­val? Játszadozhat... Miért ne? Mi akadálya lenne ennek? Elég szomorú, hogy nemrégi­ben felnőtt egy generáció, amelynek nem adatott meg ilyen. Az ég morajlani kezdett, először csak halkan, aztán be­leremegtek az ablakok. Aztán harckocsik dübörögtek. A gyer­mekek pedig kedvszegetten, fé­lelemmel telten lapultak szü­leik mellett, akik ugyancsak remegtek. Hol van már ez az idő? Csak­nem két évtizede elhallgatott az utolsó ágyú. És Gyuszika barátjával egy óvatlan pillanatban valami kü­lönleges fémdarabot talált. Fo­galmuk sem volt, hogy mi az. Piszkálni kezdték, mert a gyer­mek kivgncsisága végtelen. Aztán egy robbanás... Nagykónyi kisközség. Neve legfeljebb a közvetlen környé­kén ismeretes. A nagyvilághoz képest egy kis porszem. Ki gondol rá, ki emlegeti a nevét? Senki. Itt él a Gulyás család. A faluban ismerik őket, de má­sutt nem. Miért is emlegetnék nevüket? Csak egy család ez a földkerekség sok millió csa­ládjából. Gyuszika életben ma­rad? Gyuszika meghal? Hol van ez a második világháború sokmilliós emberveszteségéhez képest? Akkor egy egész világ könnyezett, most csak egy csa­lád. Gyuszika életben maradt. Nem volt súlyos a sérülése. Apja kórházba szállíttatta, ott kivették testéből a fémdarabot, kezelték és egy hét múlva ha­zaengedték. „Rendben van, nincs különösebb baj” — je­lentették a kórházból. Nemrégiben történt az eset, s a gyermek ismét vidáman hancúrozik. Anyja sem tudja megmondani hirtelenében, hogy hol a gyermek, a rekkenő déli hőségben éppen merre játsza­dozik. Legyint: — Nem volt veszélyes. Dolgozik tovább, veri az író­gépet. — Á kabátján egy piciny kis lyuk látszik, ahol bement az a hogy is hívják... Veri tovább az írógépet, je­lezvén, hogy szívesebben ven­né, ha nem zavarnám ilyen dolgokkal. Nem tágítok. — Mi volt az a valami, ami felrobbant? — Nem tudom. Senki sem tudja. — A háborúból maradt itt? — Bizonyára, de kérem... — Ugye milyen elszomorító, hogy még most, békében is... — Mondtam, hogy nem volt veszélyes. És ha tíz centivel odébb fú­ródik a testbe az a fém? És ha a szemet éri? És ha erősebb robbanása van? Ezt csak most kérdem, az anya akkor belém fojtotta a szót közömbösségével, amellyel azt mondta, hogy mit kell eb­ből ilyen nagy ügyet csinálni. Zúg, morajlik a világ. Mil­liók és milliók emelnek szót a háború ellen. Senki sem csak közvetlen hozzátartozójá­ról beszél, hanem az emberiség sorsára hivatkozik. A kis Gyu­szika sorsára is. A nagyvilág­nak nem közömbös, hogy közel két évtizeddel a háború után még felrobban valami Gyuszi- káélc kezében. A háború sok­milliós áldozatához képest Gyu­szika esete csak annyi volt, mint tengerben a csepp. De közömbösek lehetünk-e? Ma csak Gyuszika, holnap tizen, aztán százan, ezren, majd ismét lángba borul a világ — ha közömbösek leszünk. — Nem volt veszélyes. Ha közömbösek leszünk, és ilyen gyorsan felejtünk, akkor holnap esetleg már nemcsak „egy kis valami” robban, ha­nem... Figyeljük csak, hogy mit mondott Hruscsov elvtárs a béke-világkongresszuson: ,,A tudósok hozzávetőleges számí­tása szerint a világon felhal­mozott atomfegyverek ereje már tizenkét és félmillió olyan bombáiial ér fel, mint aminőt Hirosimára dobtak le”. Gyuszikánalc nem történt kü­lönösebb baja. Sorsa mégis az egész emberiség ügye. BODA FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom