Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

r föEffS totíiííEi SEFüjSXB Ki« letnes és egészséges. A negyedik férfi 24, az asszony 22 éves. öt , __• ___.. * - . - . .. családé már piszkos, egészségié- gyerekük van. A férfi jói keres, n 7 len- Pedig mind a négy család 1400—1500 forint a havi fizetése, gyan élnék a dolgozok az nincs egy rendes bútordarab állami gazdaságban? mimandon ugy^olya^ásl^Ja^ ez különösen erdekes, hiszen a gazdaság vezetőit sok bírálat ér­te és éri azért, hogy nem ki­elégítő a dolgozok szociális és kulturális ellátottsága. A bírála­Boros György harmadmagával a lakásban, az ablakok töröttek, lakik egyszoba-konyhás lakásban, a falakról lepereg a mész, a ren- A szobában, konyhában, mellék- detlenség és a piszok hajmeresz- helyiségekben ragyogó a tiszta- tő. Bizonyos vagyok benne, ha tok egy része jogos. Egy másik rád/?- "fP részét azonban a türelmetlenség szüli. Nem lehet máról holnapra sz°n*- A családból ketten dol­ság, új bútorok, ízléses képek, Kovácsék, vagy Borosék lakná­nak ebben a lakásban, egészen másképp nézne ki. csodákat művelni minden eldu­gott pusztán. Nagyon sok emberrel beszél­goznak, a férj és a feleség. A kis­Bizonyos, hogy sok függ az em­berektől: hogyan tartják rendben lány iskolás. Évi jövedelmük kb. lakásukat és környezetüket. 35 ezer forint, mindent beleértve. Ebből telik józan beosztás mel­A lakásigények kielégítése gondot jelent a Dalmandi Állami Gazdaság területén k, A meg. Dalmandon a faluban nem csillárra, képekre és ruhákra, kell az életkörülményekről be­szélni, közismert, hogy a község felette áll a megyei átlagnak. 1/ yvács József ötödmagával, három gyerekkel lakik Daímand”valóban“ott tart, "hogy ugyancsak szoba-konyhás lakás- síkra nem tudja megpldanr nyugodtan ki lehet tenni neve ban. Az ő évi jövedelmük alig e^re„ n®ve^°- ------- haladja meg a 20 ezer forintot, a r^,<rn7's' k« gazdaság évről évre épít új lakó­,___, házakat, alakítja át, újítja fel a l akik régieket, de egyik napról a má­az mellé a táblát: „Szocialista köz­ség”. De milyen az élet a pusztákon, a kerületi központokban, a ma­jorokban. az istenhátamögött? Annak ellenére, hogy minden egyes településen van rádió, majdnem mindenütt televízió, könyvtár, művelődési helyiség, a dolgozók életkörülményei alatta maradtak a falusi átlagnak. ____________ _ _______________ A gazdaság dolgozói közül egy­m ert az asszony a gyerekektől re többen vesznek igénybe OTP- nem tud rendszeresen dolgozni, kölpsönt és saját házat építenek. - - - - • ...... Most indui egy akció, amelyben az építeni szándékozok 60 ezer forint kölcsönt kapnak és a gaz­daság építő-brigádja készíti el a Kovácsék lakása is szép, egészsé­ges, tiszta, bár kevés öt személy­nek. Azonban ezt a lakást Ková­csék megbecsülik, már azért is, mert ők még ily eh lakásban nem házat. Ott jártamig tizenegyen laktak. Kovácsné elmondja, hogy jelentkeztek, köztük négy olyan a felszabadulás előtt Inám-pusz- is, aki rendes szolgálati lakas- tán négy család lakott egy szó- bah lakik. Bartek János szerelő &embetűnnek azonban a különbé bábán és egy szabadkéményes például autót is vásárol és házat ségek, amit egyes családok élet-, főleg lakáskörülményeiben lát­hatunk. A lakás sok mindent el­konyhában. Ezekért az átalakított, szoba­konyha, mellékhelyiséges, par­is épít. A lakásprobléma megoldását nagymértékben elősegítené, ha naumK. a juküs m inmuem ei- ----•’—* ------------.——> *— , _ __. á rul. Látogassunk meg tehát né- kettás k.skertes^lakásokért a la- éwft évre szaporajas mun hány családot. Szilfáson négy családot láto­gattunk meg. Mind a négy csa­költséggel és a saját erővel épülő családi házak száma. Nagyon sok olyan dolgozó van ,a Dalmandi kők 35 forint lakbért fizetnek. Egy cigány családot is meglá lógattunk egyik településen. La- “Y,au Iád olyan lakásban lakik, ame- kásuk három helyiségből áll. Az Állami Gazdasagbam akinek a lyet az állami gazdaság nemré- épület viszonylag rendes, de ők ’ gén alakított át, újított fel. Há- ezt nem becsülik meg. Velük lak­rom család lakása szép volt, kel- nak a szobában a tyúkok is. A hogy saját házat építsen. Befejeződött a borsóidény Megkezdték a zöldborsó-konzerv exportszállítását a Paksi Konzervgyárban Több hetes késéssel kezdődött I ugyanakkor egybeesik az előző meg az ez évi zöldborsó-idény a Paksi Konzervgyárban. A késői kitavaszodás következtében a me­zőgazdaságban csaknem minde­nütt felborult a „menetrend”, a szokásosnál hetekkel később le­hetett csak megkezdeni a borsó vetését. Ennek és a legkorábban érő express-borsó rossz termésé­nek (a száraz időjárás okozta ezt is) hatására nem nagyon bíztak a Paksi Konzervgyárban abban, hogy teljesítik a tavalyihoz ké­pest másfélszeresre emelt borsó­tervet. Száznyolcvan vagon zöld- borsó-konzerv gyártását irá­nyozta elő a terv és még a legoptimistább számítások szerint is csak ennek meg­közelítését lehetett remélni. Az eredmény: Péntek reggelig teljesítették a száznyolcvan va- gonos tervet, szombat reggelre pedig már terven felül 11 vagon borsó- konzervet szállítottak a kész­áru-raktárba. Szombaton már nem dolgoztak a borsócséplő gépek, az üzemben a pénteken beszállított borsó utol­só mázsáit dolgozták fel. Szer­dán még lesz egy néhány vago- nos szállítmány és ezzel befeje­ződött a borsóidény a Paksi Kon­zervgyárban. A terv teljesítése, illetve túl­teljesítése (előreláthatólag 15—20 vagonnal gyártanak többet a ter­vezettnél) nem volt könnyű fel­adat. Bár már június 5-én meg­indultak a gépek, de a tulajdon­képpeni idény csak június 15-ével kezdődött. Addig csak pár ezer üveggel készült el naponta. Ta­valy május 29-én kezdték az idényt. A befejezés időpontja években kialakult gyakorlattál, tehát mindössze három hét alatt kellett feldolgozni a nagymennyi­ségű borsót. Az időjárás kedvező alakulása ugyanis azt eredmé­nyezte, hogy a későbben beérő borsófajták bő termést hoztak. A szezon elején még vettek át más konzervgyáraktól is borsót, de később már annyi szem érkezett naponta a gyárba a borsócséplő A lsóleperden meglátogattam ^ egy munkásszállást. Kívül­ijeiül barátságtalan, rideg, egyál­talán nem az otthon hangulatát kelti. Különböző vizsgálatok vol­tak a gazdaságban, a szakszerve­zet is sok mindent kifogásolt a munkásszállásokkal kapcsolatban. Én is arról győződtem meg, hogy sürgősen rendet kell teremteni a munkásszállások környékén és azokon belül is, hogy a munka után otthon érezzék magukat az ott lakó dolgozók. Nagyon kellene a gazdaság dalmandi központjába is egy rendes, korszerű munkásszállás, művelődési otthon és üzemi konyha étkezdével. (Folytatása következik.) Gyenis János Egy épület története Több mint fél évszázados épü- lyesen nem is tud kiutazni, ke­letet mutat a kép. Nem Pesten pen legalább láthatná munkája van, annál egy kicsit messzebb: eredményét. a területi végrehajtó bizottság & a történet további része jei- epuletéimk részlete Rosztovban, lemz6 a szovjet emberekre, meny- a onnan nyíre megbecsülik az alkotó mun­S most bátran kérdezheti az fcát. Egy levél megy a Szovjét- olvaso, mit keres ez a kép itt, unióba a Szovjet Kultúra című milyen vonatkozása van ennek a lapon keresztül még az év ele- megyére és közvetlenül Bony- jén, és nem egészen egy hónap nádra? Régen, és mégis mintha ai,att nem is egy, de tíz nagy­ma történt volna. méretű fénykép érkezett Bony­A nagy tragédia — a második hádra az épületről, ezzel a szí- világháború — évei szülték a kép vélyes ajánlással: „Reméljük, történetét. Himpli József, a Bony- hogy a fényképeken lehetősége hadi Zománcgyár munkása révén lesz felismerni az ön által ké-- került ez a kép Rosztovból me- szített stukkó díszítéseket. Kívá- gyénkbe. nunk magának jó egészséget és A félig-meddig gyerek — T? sok sikert munkájához.^ éves — Himpli József a nagy világégés közben sok hányatta- A szívélyes levél tudósít az tás után hadifogolyként Rosztov- épület történetéről is. Az 1896— ba került Itt a háborús károk 99-ben emelt épületet a polgár* helyreállításánál segédkeztek. háború után is újjá kellett épf A fiatal, gyerekember hama- teni, s különböző időszakokban rosan kitapasztalta az építkezés a Szovjetunió Kommunista Párt- finomabb munkáinak csinját- jának olyan kiváló vezetői dol< bínját is. Rábízták a stukó- goztak benne, mint Ordzsonikid- díszítések készítését. S így állí- ze és Anasztasz Mikojan. Jelkép tották helyre a német fasiszták is tehát e ház, hiszen a nép el- által, a második világháborúban lenségei szerették volna még a felrobbantott épületet. helyet is eltüntetni, ahol a nép S most érkeztünk el a kép me- *§az ügyéért küzdenek, gyénkbe érkezésének történeté- Nem sikerült, minthogy nem hez. Himpli József, amióta haza- is sikerülhetett és ezután sem került a fogságból, mindig vá- fog sikerülni, gyott arra, hogy ha már szemé- (i—e) . A PARTELET HÍREI gépektől, hogy több vagonnal tudtak adni más gyáraknak. Mindenre kiterjedő intézkedési tervet készítettek a szezon indu­lása előtt a gyár különböző üzem­részei számára. A felkészülés — éppen azért, mert várható volt, hogy az idény rövidebb lesz a szokásosnál — sokkal alaposabb volt, mint az elmúlt években. Ennek köszönhető, hogy amíg A mucsi Egyetértés Tsz párt- szervezete a párton kívüli akti­vistákkal együtt beszélték meg az aratást, cséplést. A községben a gépi erő mellett 15 aratópárt állítanak be, hogy minél előbb végezhessenek az aratással. két-három évvel ezelőtt a műszakonként! tízezer üveges teljesítmény elérése volt a cél, tavaly pedig tizenötezer, az idén már megközelítették a harmincezret. Ambrus Ödönné műszakja négy esetben adott át több mint har­mincezer ötnegyedes üveg zöld- borsó-konzervet a - készáru-rak­tárnak. Szombatig összesen több mint másfél millió üveg borsó­kon zerv került a raktárba. A borsóidény még be sem fe­jeződött, de már megkezdték a készáru elszállítását. A hét vé­géig összesen tizenkét vagonnal szállítottak a Német Demokrati­kus Köztársaságba, tizenkilenccel pedig a Szovjetunióba. A jövő hé­ten napi öt vagon export-borsó- konzerv indul útnak, a hónap végéig pedig összesen száz va­gon elszállítására kerül sor. Qmk tátgjjaLjanak • A Dalmandi Állami Gazdaság­ban összevont páfttaggyűlést tar­tottunk — írja Szabó Mátyás le­velezőnk. — A taggyűlésen a párt szövetségi politikáját vitattuk meg. A taggyűlésre pártonkívü- lieket is meghívtunk, akik hozzá- /s*ws/ws/\/s/s/N/>*\xN/vN/\/\.szólásukban elmondták, jóleső ér­zés számukra, hogy a taggyűlé­sen részt vehettek, s elmondhat­ták véleményüket. Le­Van-e mélyebb, két- volt a két fiú, s egyik kedett, hogy ségbeejtöbb fájdalom épen, egészségesen ke- ventéből tudja mi az, a gyermekét elvesztő rült haza, de a má- ért hozzá. És tessék... anya mérhetetlen fáj- sikat már hozták. — Csak tárgyalja­dalmánál? Nincs, kü- S Nyirati néninek nak ott Moszkvában Ionosén ha az elvesz- — míg így visszaem- a békéről — teszi tés körülményei olyan lékszik — újra elönti hozzá emeltebb han- érthetetlenek, mint szemét a könny, el-el gon. — Úgy kell ne­Faddon, Nyirati néni fullasztja szavát a künk a béke, mint a esetében. néma zokogás. — Ki falat kenyér. 18 éve most, hogy merte volna gondol- — És a megmaradt megtörtént a tragikus ni, hogy így járnak — fiam, az unokáim, eset. A Nyirati-há- mondja. — Elmen- mi lenne velük, egy zaspár, s a két gyér- tek, hogy valami vil- új háborúban. Nem, mek szerencsésen át- lanyvezetékfélét ke- nem kell a háború vészelték a második resnek, és az egyiket — fakad ki szenve- világháború borzai- már csak hozták... délyesen. — Ezt a mait. A fegyverek — Azt hittem, a legutóbbit még ki­zaja messze tovább szivem szakad meg bírtam, de egy újab- húzódott már a falu akkor, de azóta sem bat nem is akarok határától. Mindenki szűnök meg átkozni megpróbálni, felszabadultan léleg- azokat, akik a hábo- Az utolsó szavaknál zett fel: végre itt a rúra spekulálnak. Itt az elapadó könnyek béke. is voltak ilyenek. Ta- szivárványán átcsillog És akkor, mint de- Ián nem is történt a hit, ez a mostani rült évből a villám- volna baj, ha nincs a tanácskozás is élőbb- csapás, jött a Mr: a Levente. Utána hal- re viszi nagy ügyün- nagyobbik Nyirati fi- lőttük, hogy mondták két. a béke fenntar- út a határban talált neki. ne bántsa azt a fásának ügyét, akna megölte. Együtt vacakot. De 5 dicse- (Sz-E) 1t tárgyaltak. Kibővített pártbizottsági ülést tartottak a paksi járásban, ame­lyen az alapszérvezetek párttit­kárai is részt vettek. Az ülésen a párt szövetségi politikáját tár­gyalták meg, amelyet széleskörű vita követett. * A bonyhádi járás párt-alapszer- vezetei taggyűléseken foglalkoz­tak az aratási munkák előkészí­tésével. A járás tájadottságainak megfelelően csaknem valameny- nyi termelőszövetkezetben meg­szervezték a kézi aratást. A zökkenőmentes munka érdekében az aratógépek és kombájnok mellé biztosítják a kisegítő sze­mélyzetet. A majosi Aranykalász Tsz pártszervezete és a Bony­hádi Bőripari Ktsz pártszerveze­te a párt szövetségi politikájával foglalkozott a taggyűlésen. * Az MSZMP Tamási járási Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén a felsőnyéki tsz párt-alap- szervezetének munkáját értékel­te. A második napirendi pontban az úttörők nyári táborozásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom