Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

1982. ifilfus B. fÖESS SfEGfff NÍFflJSAf? 3 IV. lucernát és 800 hold vörösherét mányos káderek, a rendelkezé­termelnek. Ezt egyrészt indokolt- síinkre álló egyéb tényezők olya- Az ipari központokból indul- tá teszi a nagy állatsűrűség, — nők, hogy Magyarországnak ne­jünk a gazdaság határába, állat- 100 holdra 50 számosállat jut a hány éven belül a hozamot ille- tenyésztési központjaiba. Nem gazdaságban —, másrészt a gyors- tőén a világ első helyén kell áll- könnyű bejárni ezt a hatalmas szárító üzemnek évi 200—300 va- nia.” területet, amelyet Nak, Szakcs, gon árulisztet kell termelnie és Duschnitz Andor, a vetőmag- Kocsola, Kurd, Döbrököz és Dom- ezt is saját nyersanyagból állít- készítő üzem vezetője elmondot­bóvár határol. ják elő. A nagy méretek lenyűgözik az A lucernaliszt embert. A táblákat felváltották már írtunk. Nem érdektelen meg- csenko elvtárssal. A szovjet tu­a tömbök, az üzemegységeket a említeni, hogy a lucernaszéna elő- dós Karcagról jött, és kihúzott kerületek, a növénytermesztésben állítása is a legfejlettebb mód- a táskájából két cső kukoricát, és az állattenyésztésben egyre in- szerekkel történik. A gazdaság­kább érvényesül a szakosítás és ban teljesen megszűnt a renden a központosítás. Az üzemszerve- való szárítás. A lucernaszéna fe­zés úgy idomul, úgy fejlődik, lét, a Vámosi-féle hideg-légáram­hogy mindjobban lehetővé te- lásos kürtös módszerrel szárítják. — mondotta akkor Sevcsenko elv­gye a legfejlettebb agro- és zoo- a többit pedig állványokon. Az társ. technikai módszerek alkalmazó- állami gazdaságok vezetőit már ta, hogy találkozott a Földmű­előállításáról velésügyi Minisztériumban Sev­„Ahol ilyen kukorica meg­terem, ott csodákat lehet csi­nálni a kukoricatermesztés­ben Egyébként a dalmandiak na- sát, a gépesítést, a gépek és épü- nem kell meggyőzni a szénakészí- gyón komolyan veszik, hogy élre kell tömünk a kukoricatermesz­tésben. ők is vallják, hogy erre megvan minden lehetőségünk. Az utóbbi években nagyon gyor­san elterjedt a hibridkukorica­vetőmag alkalmazása. Ebben a letek kapacitásának legjobb ki- tés új módszereinek nagy élő- használását, a gyárszerű termelés nyeiről. kibontakozását. Cél: a minél ma­Másik jelentős növény a Dal­gasabb hozamok elérése, minél mancJi Állami Gazdaságban a ku- kevesebb ráfordítások arán. - ........... korica. Amikor ott jártam, a gaz­A dalmandi gazdaság közel (jaság vezetői kézről kézre ad­sem véglegesen kialakult, meg- ták a m6«usi Társadalmi Szem- dalmandi gazdaságnak is részé határozott profilú nagyüzem. A Nn„v hatást váltott ki Kádár van. Fejlődik a kukoricatermesz- jövőnek csak a csíráit találjuk János felszólalása, amely a Köz- tés technológiája, és ez megmu­meg, ma a fejlődés távlatai még _onti Bizottság márciusi ülésén tatkozik máris az átlagterméselc­beláthatatlanok. Az iparosodás- hangzott el Beszélt Kádár elvtárs ben. A tőszóm növelésében is dön nak, a szakosításnak és a köz- - - • -• ■ - - • — ** sut Kő irtán v.y a kukoricatermelés helyzetéről, tő fordulat állt be az idén. Ez óriási tartaléka az átlagtermések pontosításnak kezdeti lépéseit te- tóviatairól> s ezeket mondta. szí meg a gazdasag, inkább csak -ártak náUmk szovjet tudósok növekedésének. A vegyszeres sejteni lehet, mint határozottan és azt mondtak nekünk- ha a gyomirtás tökéletesebb, mint az wwnno'o,™ o kukoricatermelésben Magyar- eddigi munkaigényes kapálás. Te­ország nem lesz néhány éven be- hát minden feltételét megterem- lül a világ első országa, akkor tettük máris annak, hogy a ku- ez az önök bűne és mulasztása koricatermesztésben a világ első lesz. Ezt mondták, és én teljesen országa legyünk. (Folytatása következik) Gyenis János körvonalazni a jövőt. Jelenleg a Dalmandi Állami Gazdaság fő feladata a vető­magtermesztés, az állat- tenyésztés és a mezőgazdasági ipari tevékenység. Valami nagyon határozottan szembetűnik: ugrásszerűen tör F asárnap délelőtt a gos Békekonferenciáról dolatpárosítás szomszédba táv- az MTI tudósítása, eszembe iratot hozott a posta. Klárika, a na nyomdai ügyeletesként reggel az Ország-Vilá olvastam végig a ta- got nézegettem; egy gyobbik lány küldte nácskozáson elhangzott képsorozatot. Az egyik egyik kis községében. Pécsről. Szűkszavú, rö- beszédeket. A nagy te- felvétel óriási, egész fa- Janoshidán jártam. Ott rid lehetett, mint a táv- remben kopogtak a sze- lat beborító térképet találkoztam a vak em­dőgépek, az öntödében mutat, amely előtt va- berrel, aki húsz évvel az újságoldalakat készí- lahol Amerikában azt ezelőtt veszítette el sze- nyomásra. lesik, azt figyelik, mer- mevilágát. Meghökken- mozdula- re szállnak a halál gé- tem, amikor homlokáról iratok általában. A szomszédasszony a var­rógép mellett ült, aztán tették elő futott, futott végig a fo- Kiszámított egyetértek velük. Az éghajlat, a klíma, a talajviszonyok, a tudo­előre a fejlett agrotechnikai mód- szerek alkalmazása. Néhány év-2 vei ezelőtt még csak hallottunk,; vagy olvastunk a kemizálásról, | ma már ez természetes és nélkü-J lözhetellen velejárója Dalmandon is a termelésnek. A műtrágyá­zás már szinte szóra sem érde­mes. A kukorica, a gabona és a legelők vegyszeres gyomirtása ál­talános. Most kísérleteznek aszó­ja és a lucerna vegyszeres gyom­irtásával. A vegyszerrel történő talajfer­tőtlenítés sem újdonság, vegy­szerrel védik a kukoricát a drót­féreg, a kukoricabarkó, a lucer­nát a lucernabarkó ellen. Ebben az évben kezdenek hoz­zá a nagyszabású öntözési prog­ram megvalósításához. Mintegy 1600—1100 holdat fognak a közeli években ön­tözni. Ezzel is fokozzák a lu­cerna, a kukorica és más ta­karmánynövények termésho­zamát. Nagyon fontos szerepe van a gazdaságban a pillangósok ter­melésének. Több mint 2000 hold Miska bácsi, a váltókezelő Y árjon csak! Rögtön, csak elintézem ezt a gépet. Hej! Jani bátyám, húz­zon előre, körbemennek, behoz­nak nyolc vagon szenet, aztán ráállnák a szerelőre! Mehet! — S elindul nagy csettegéssel a 324- es gép, Szemes Mihály váltó­kezelő pedig lobogtatja a jelző­zászlót. Amikor elhalad mellet­tünk a gép, a váltót ismét állít­ja, és felém fordul. — Mert tudja, az a helyzet, itt fordul meg egész Dunántúl az én zászlóm alatt. Most, hogy javít­ják a fűtőházi fordítót, rám sza­kadt minden munka. Beteget je­lentettek társaim, mások aratni mentek, most meg itt vagyok egyedül. Ekkora forgalomban ... — és már szalad a váltóhoz, mert egy 411-es gép kér engedélyt a „bejárásra”. — És nincs megállás — túl­kiabálja a gép zakatolását — per­cenként kell szaladgálni, és fej­ben tartani az egész forgalmat. Ez a mostani forgalom meg olyan, mint máskor ősszel, csúcsidőben. Nincs már nálunk őszi csúcsfor­galom, itt mindig csúcsidő van. És — talán furcsán hangzik an­nak, aki nincs benn ebben a vas­utas-munkában — itt látjuk csak igazán a fejlődést. Itt látjuk meg­valósulni azt, amit a kormány hirdet. Mellettem járnak el a vo­natok tízei egy műszak alatt, és mit visznek? Hajaj! Olyan gépe­ket visznek erre, hogy még hí­rét sem hallottam, és akkor az ember kénytelen elővenni újsá­got, meg könyvet, hogy megtud­ja, mi az istennek kell olyan nagy instrumentum. Megtudtam, valami szellőző, meg levegőcseré­lő, a legújabb típusú, Komlóra vitték. A múltkor meg traktoro­kat szállítottak. Még szerencse, hogy voltam az ipari vásáron, ott láttam a mását az itt szállí- tottnak, a D—4—K traktorok vol­tak. Biztosan jó masinák. És amit nem látunk! Zárt vagonok­ban csak kényes árut visznek. Mondják is azok, akik a fuvar­leveleket kezelik: annyi cipőt, ruhát, meg egyéb iparcikket visz­nek, hogy ... hajaj ... volt ám amikor mást vittünk, katonákat a frontra, azután meg jöttek a sebesültek... kutya világ volt az... de jó, hogy már elmúlt, s nem is jön vissza. — Na, szóval így vagyunk. De mit tegyek? Ide jár nekem ez a rengeteg gép. és folyvást eresz­teni kell őket.. Mert kell a gép a forgalomnak, s időben kell min­det kiállítani. Ha egy percet ké­sek, már oda az egész vonat, meg a becsület is. Mert becsület dolga árn a munka! Nálunk kü­lönösen. Azt mondta a múltkor a bizalmi, ide figyeljen Miska bácsi, mit szól ehhez a kongresz- szusi versenyhez? Mit mondhat­tam? Csak azt amit teszek: be­széltem én a párttitkárral, éppen itt járt előtte egy héttel, amikor volt az átállás a fordítóról az én fordítómra. — Nézze Németh elv­társ — mondtam neki — ez lesz majd az én kongresszusi verse­nyem, meg vizsgám is a vasutas virtusból, ez lesz, ez a nagy mun­ka. Hát vállaltam is, most meg azt teszem: időben mennek a vo­natokhoz a gépek. — Jó, hogy most volt egy kis fújat időm, elbeszélgettem magá­val is. Mert a váltókezelőnek rit­kán adódik egy kis szünet, örök­ké szaladni, váT"'i. fejben tar­tani azt a rer vonatszámot, menetrendet, r % mindent. A múlt'éjjel is itt találkozott egész Dunántúl mozdonyparkja, reggel­re majd összeestem, nagyon el­fáradtam; — Na én megyek, mert látom, két gép is jön, hát akkor jó egész séget, majd a vasutasnapon ta­lálkozunk, szombaton... És elviharzik mellőlem Szemes Mihály. Fogadja az érkező gépe­ket. Igazi vasutas ő, váltókezelő, szorgalmas, bőbeszédű ember. Szereti a munkáját. Becsülettel megteszi azt, amit várnak tőle, amire képes. Sokan tanulhatnak tőle hivatásszeretetet. folytán hogy nekünk az építés\ jutott, hogy és nem a rombolás az j életelem. Tavaly a Tiszántúl 1 — Pj — lyosón: szemei nevettek, tokkal dolgozott hosszú pei. Csak egy véletlen levette a kendőt. „Kéz­asztala előtt Gabi, a mozdulat, s csak egy ze, a homlokcsont is mettőr, aki szabadide- felelőtlen gombnyomás hiányzik” — még máig taimnak, hogy milyen jében fényképezni szó- kell... Ne engedjük el­élményben volt részem; kott, és éjféltájt, ami- szabadulni a pokol erő­arca kipirosodott. Más nap elmeséltem bará ellestem egy anya ha­tártalan örömét. Aznap, ezen a vasárnapon a nyári konyhában főtt az ebéd, friss, vidám illa­tok bujkáltak az udva­ron és lent, a Séd part­ján valaki fütyürészett. s4 béke napjai sem értem, hogyan tud­ták őt az orvosok meg­menteni, szörnyű lát­vány, és élő halott ez az ember. Ezt még egyszer megélni? Reggelenként látom az anyákat, akik bölcsődé­be viszik gyermekeiket: A kis fekete Jocót, a Elképesztő adatok mint egymillió egyéven aluli csecsemő hal meg. Peruban 1959- ben 35 431 csecsemő halt meg, kellő orvosi segítség híján. Kennedy elnök szerint az Egyesült Államokban gyorsabban dön növekszik a fiatalkorú bűnözők? aránya, mint a lakosság száma. Ha nem intézkednek sürgősen, akkor ez az ütem még fokozódni fog, nevezetesen a kábítószerek élvezete és a szexuális bűnözés terén. Az UNESCO 220 országról ki­adott statisztikája szerint öt gyermek közül csak kettő jár is­kolába a világon. Számszerűleg Ázsiában van a legtöbb iskolás­Csak békében lehetnek kor a lap elkészül, s el- it, nem engedhetjük, szőke Pannit, aki két ilyen feledhetetlen ízű szívunk még egy ciga- Vetni, aratni, ez a mi éves, de még cumizik, napok, amelyek szép rettát, gyakran muto- világunk. A fiatal főág- öcsit, aki kisautón jár, emlékként, egy életre gatja a gyerekek fény- ronómus, ott a szövetke- vagy a papa, vagy a megmaradnak. Klárika, képét. Ez olyan termé- zeit irodában az élet nagypapa csinálta neki a nagylány arról értesí- szetes és olyan hétköz- térképe előtt ült. Mel- — és a többieket, ök tette szüleit, hogy a napi, hogy talán szót lette láttam a párttit- már ismerik egymást. S bizsgák jelesre sikerül- sem érdemel. Mondom, kárt, az elnökhelyettest, reggelenként kiáltoznak tek. Pécsett, az Orvos- olvasom Szakasits Ár- Megbeszélték, hová ve- egymásnak. „Ott a Jocó, Latin-Amerikában évente többj tudományi Egyetemen pád beszédét és rádöb- tik őszre a búzamagot, ott a Kati!” — az édes­tanul, s úgy tudom, benek: igen, itt erről A fiatal főagronómus- anyák pedig lehajolnak, még egy év, aztán vé- van szó, arról is, hogy sál tavasszal már talál- homlokon csókolják a géz. Még egy év és meg- Gabi minden nap, és koztam egyszer, ö is Jocókat és súgják: „Es­kezdi hivatását. Az élet- élete végéig gyönyör- részt vett az ifjú szak- téré érted jövök, ara re készül, mint ahogy ködjék gyermekeiben, s emberek megyei tanács milliók teszik ezt a Föl- hogy az a másik sze- hozásán. Akkor hűvös, tced valamit”. dó, aki nemrég vett ki borongás, esős idő járta. pár héttel Ezerszer végiggondo- egy nap szabadságot, De odabent, a művelő- amikor égett a szekszár­lom, ha megkérdezné mert apa lett, ne a hid- dési ház nagytermében di kórház tetőzete, az tőlem valaki, hogy mi rogénbombától retteg- mégis átforrósodott a orvosok és az ápolónők jen, hanem tanítsa meg levegő, a fiatal szakem- percek alatt biztonságos gyermekét járni. berek egymás után szó- helyre vitték a csecse­Nagyon egyszerű dől- laltak fel, kinyilvánítót- mőket. Száz kar nyúlt gok ezek, de ezek a nor- ták egyetlen nagy, kö- az apróságokért. S az pusztulás gyűlöletét. Hú- mális emberi dolgok, zös akaratukat: világ- egész város boldogan lé­borúban nincs határta- Szerdán délután Bátán színvonalra emelni a legzett fel, amikor hí­ján öröm, csak végtelen jártam. Fiatal, jóvágású magyar mezőgazdaságot, rülvettük, nem, nem tör­gyász az anyák arcán. agronómus ült az író- Ez a kijelentés így szá- tént szerencsétlenség. Szombaton este táv- asztalnál, előtte kiterít- ráznák hangzik, de mö- Ugye, ez, és ugye, mi­írógépeken érkezett ve a termelőszövetkezet pötte kimondatlanul is lyen drága ez a béke? Szekszárdra az Otszá- térképe. Ösztönös gon- a békevágy van, az, SZEKULITY PÉTER nyom, majd hozok ne­ezelőtt, is az a béke, ezt a táv­iratot is elmondanám: az egyszerű, tiszta örö­möket, a halál és a gyerek: több mint 200 millió. Világprobléma a pedagógushiány. Ma a fővárosban sorsolják a lottót 711 tárgynyeremény a jutalomsorsoláson A hónap első lottósorsolását július 6-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Budapesten, az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem dísztermében (IX. kerület, Kinizsi utca 1—7. sz.) rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal a 27. játék­hét nyerőszámait és a júniusi tárgyjutalmakat sorsolják. A tárgynyeremény-hűzáson a 23. játékhét szelvényei között összesen 771 értékes tárgyat sor­solnak ki. Főnyereményként hat öröklakás, egy bárhol felépíthe­tő családi ház és két Warszawa személygépkocsi jut a legszeren­csésebb lottózóknak. Újdonság­ként az egyik gépkocsihoz cam­ping utánfutót is kap majd a tu­lajdonos. Strandfürdő falazatén A községfejlesztési hozzájá­rulásból ugyan nem telt volna arra, hogy strandfürdőt létesítse­nek ebben a nem egészen hétszáz lakost számláló községben. De a kalaznóiak segítettek magukon. A Petőfi Termelőszövetkezet har­mincöt holdas halastavának egy részét, mintegy három holdnyi területet, amely erre a célra al­kalmas, a fürdőzők rendelkezésé­re bocsátotta. Sőt, még két csó­nakot is adott a strand vendé­geinek. így aztán a kalaznói gye­rekek, ha szép az idő, a stranddá lett halastónál töltik szabadide­jüket,^ de munkaszüneti napokon az idősebbek is szívesen keresik fel a fürdési lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom