Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
■ks z ard. íönyvtár ^35' U.3.SZ, VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL.TETIÜC! n-n 1962. július 4. XII. évfolyam L 154. szám * Ara 50 FILLÉR Az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az országgyűlés előtt Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinége Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Lo- sonczi Pál, Nagy Józseíné, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az ország- gyűlés tagjai határozatképes szám ban vannak jelen, majd bejelentette: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth Tivadar képviselő, a pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő tudományos munkásságáról, politikai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958- ban országgyűlési képviselővé választották. Az elnök javaslatára áz országgyűlés jegyzőkönyvben Örökítette meg dr. Huth Tivadar emlékét. A megüresedett képviselői helyre Baranya megye Pécs városi választókerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az. 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette Sí interpellációk . tartalmát. Madarász Istvánná. képviselő a községlejlesztési és községi, beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát vég^ő személyek nyilvántartásáról a munkaügyi miniszterhez, Schuch- mann Zoltán képviselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez kíván interpellálni. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügy- miniszter emelkedett szólásra. Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Elöljáróban hangsúlyozta, hogy z 1961. évi állami költségvetési azdálkodást kielégítő eredmény- yel zártuk. Az állami költség- etés eredményességéből követ- eztethetünk egész népgazdasá- unk helyzetére is. Egyrészt zért, mert az állami gazdálko- ás köre eléggé széles, s a németi jövedelemnek mintegy 50 szá- aléka került újrafelosztásra az llami költségvetés útján. Másészt azért is, mert a költségvetés- bár nem egyforma mértékben- de összefüggésben van gazdaági életünk minden ágával és zinte gyűjtőpontja a gazdasági redményeknek, de jó megfigye- őpont a fogyatékosságok felisme- éséhez is. A költségvetés mérteié bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. A nemzeti jövedelem 1961-ben százalékkal nőtt, az előirány- ottnál valamivel kisebb mértéken. Az ipar a tervezettnél na- yobb, a mezőgazdaság azonban ényegesen kisebb jövedelmet zolgáltatott a nemzet számára. A lemzeti jövedelem növelésének a núlt évben elért üteme némileg ilmarad attól az évi átlagtól, ami ítéves tervünk teljesítéséhez zükséges. Az elmaradás nem ilyan, ami veszélyeztetné öt évre zabott céljaink elérését, de min- lenesetre fokozott erőfeszítésekre nt bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztóiét befolyásolta, hogy a múlt év- >en egyik alapvető célkitűzésünk mit a külkereskedelmi mérleg avítása és nemzetközi fizetési íelyzetünk megszilárdítása. E tö- •ekvéseinket siker koronázta. A cülkereskedelmi mérleg aktívuma i tervezettnél nagyobb volt, fi- :etési mérlegünk javult. Ez a kö- -ülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csök- centőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak a bevételi többlet 475 millió forint. A költségvetési kiadósok legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészség- ügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok .megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk- Ezen összegből bővült az általános, a közép- és főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és áz atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, á könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4.4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat' építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a víz- gazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2.4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját, érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítésekre fordított 8Ő0 millió forintos' állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek az Ünnepélyesen közzétették algériai népszavazás eredményeit Függetlenné nyilvánították Algériát Rochet-Noir (MTI). Kedden délelőtt az ideiglenes végrehajtó szerv székhelyén rövid tíz perces ceremónia keretében Kaddur Szator, a népszavazás központi ellenőrző bizottságának elnöke kihirdette a július 1-i népszavazás, bár ideiglenesnek minősített, de hivatalos eredményeit. A népszavazás adatai: szavazólistára bejegyzettek: 6 549 736 szavazók száma 6 017 680 érvényes szavazat 5 992 115 érvénytelen szavazat 25 565 igen-szavazat 5 975 581 nem-szavazat 16 534 Az eredményhirdetésnél jelen volt: Abderrahman Faresz, az ideiglenes végrehajtó szerv elnöke, a végrehajtó szerv több tagja kíséretében, és más személyiségek is. Faresz rövid beszédében hangsúlyozta, az algériaiaknak az egész világ előtt ismét be kell bizonyítaniuk népük egységét és azt, hogy méltó minden mártírjának áldozatára. Ünnepélyesen ki kell jelentenünk — mondotta — megingathatatlanul arra törekszünk, hogy elhárítsunk minden akadályt és megszilárdítsuk minden algériai egységét. Christian Fouchet, francia főbiztos adta át de Gaulle francia államfő levelét, amellyel Franciaország ünnepélyesen elismeri Algéria függetlenségét. Fouchet ezután hivatalosan átadta a szuverenitással . járó hivatalos hatáskört Abderrahman Faresznek, az ideiglenes végrehajtó szerv elnökének. A történelmi aktus nyilvánosság nélkül, a két személyiség között zajlott le. Egyidejűleg felvonták az algériai lobogót a közigazgatási főváros hivatalos épületeire, az utcán ösz- szetömörült többszáz főnyi arab lelkes éljenzése közben. Az MSZMP Központi Bizottságának távirata az Blgériai Kommunista Párt Központi Bizottságához Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága forró üdvözletét küldi az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottságának Algéria függetlenségének kikiáltása alkalmából. Pártunk tagsága és az egész magyar nép nagy lelkesedéssel fogadta az algériai népszavazás eredményét és úgy tekinti azt, mint az algériai nép hősies függetlenségi harcának döntő jelentőségű győzelmét. Országunkban ismeretes, milyen hősies, önfeláldozó szerepet vállaltak ebben a harcban az algériai kommunisták, akik szilárdan harcolnak az összes imperialistaellenes erők nemzeti egységének továbbfejlesztéséért. Biztosíthatjuk Önöket, kedves elvtársak, hogy pártunk és a magyar nép a továbbiakban is őszintén együtt érez pártjuknak és népüknek a teljes függetlenségért, a' társadalmi haladásért való küzdelmével és erejéhez mérten támogatja azt. Még egyszer üdvözöljük önöket Algéria függetlenségének kivívása alkalmából és kívánunk a hős Algériai Kommunista Párt vezetőinek és tagjainak jó erőt, egészséget, újabb sikereket az előttük álló nehéz harcokban. Elvtársi üdvözlettel Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is számottevő szerepet játszottak. .. A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelő- kapacitását. Hosszan lehetne sordini az üzembe lépett új nehézipari,- könnyűipari, élelmiszer- ipari üzemeket, a Rudabányai Vasércdúsító Műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővült á közlekedési és kereskedelmi hálózat. A . mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel. 900 millió forint saját erő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az államkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek összege 1961-bén 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinéi. Áz előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mező- gazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a vil- lamosenergia-ipart. a vegyipart és a közlekedési minisztérium iparvállalatait. amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a köny- nyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatokban a költség- színvonal a tervezettnél nagvobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munkakörülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és felvásárlási vállalatok költségszintje ugyancsak a tervezettnél magasabb volt 1961-ben. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csökkentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács-Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két- háromszorosa a Fejér, a Somogy, (Folytatás a 2. oldalon)
