Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
TOLNA MEGYÉT NÉPŰJS-ÍG 1963. július i. flz 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyag iparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége háromszor- négyszer akkora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér, vagy Borsod megyében. A természeti feltételek, vagy a gyártmányösszetétel különbsége aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgálniok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Köztudomású, hogy a szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek életszínvonala között közvetlen összefüggés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költség- színvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés mennyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség-csökkentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet. A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal —amelyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat —, nagyban előmozdíthatjuk a műszakigazdaságossági haladást. A műszaki haladásnak nem kevésbé fontos feltétele a folyamatos gyártmányfejlesztés, a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelésének és a gazdaságosság javításának egyaránt fontos feltétele a központi és üzemi kutató-, kísérletezőmunka szélesítése. Iparunk műszaki haladását, versenyképességét azzal alapozhatjuk meg legjobban, ha növeljük azon termékek arányát, ahol a termelés korszerű magyar találmány, vagy szabadalom alapján folyik. A beruházások kivitelezésében is rengeteg tartalékunk van még. Gyorsabb és jobbminőségű kivitelezéssel előrehozhatjuk az üzembehelyezést, fokozhatjuk a nemzeti jövedelmet. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű a beruházások hatékonyságának növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkályában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivitelezés koordinálása. Az iparirányítás napirenden lévő továbbfejlesztése során a kormány célúi tűzi ki többek között ezt is. A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportáru-struktúra kialakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban vannak kiemelke- | zások csökkentése, az export fo- dően jó, vannak átlagos gazda- ságosságú, de sajnos vannak kifejezetten gazdaságtalan export- termékeink is. Nyilvánvaló érdeke a népgaz daságnak, hogy minél inkább növekedjék a a jó gazdaságosságú export- termékek hányada és szűnjék meg mielőbb a gazdaságtalan termékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de a leadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termékek — amelyek gyártását célszerűbb beszüntetni, és a felszabaduló kapacitással más, gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az export-struktúra javítá sát a termelő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttműködése eredményezheti. A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett hét százalékkal szemben tizennégy százalékkal nőttek. Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind á bel-, mind külkereskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagában véve még nem káros, hiszen - bővülő termelés és forgalom egyre növekvő készletállományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mértéket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találhatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruhá- 1 kozása, amelyek a javak termelése és felhasználása között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményeztek. Ezeknek a lényegében népgazdasági okok árnyékában azonban sok-sok vállalati hiba is meghúzódik. Meg kell említeni a rendelés nélküli gyártást — rendszerint tervtúlteljesílés formájában —, a helyenként túlzott anyagbiztosítást, a kooperációs szállítások tervszerűtlensé- gét és a vállalati vezetők közömbösségét a készletnagyság tekintetében. A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is, hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, amelyeket pénzügyi eszközökkel is alátámasztunk. A Nemzeti Bank csökkentette a vállalati készletidőnormákat, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket, és emelte a büntetőkamatok rátáját. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készleték nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevételt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználású- I val érnek el, úgy hozzáteszünk az egyébként járó nyereségrészesedéshez, ellenkező esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta nácsában részt vevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezetének kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a lcg- haladottabb technikával történő, nagyszériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munka- megosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy taps sál fogadott expozéja után dr Dabronaki Gyula, a terv költségvetési bizottság titkára, törvényjavaslat előadója szólalt fel. ta rendszerünk lényege. A tőkés rendszerű országokkal szemben nálunk a bevételek és a kiadások teljes egészében népünk érdekeit szolgálják és ennek megfelelően kerülnek felhasználásra. Csergő János felszólalása és A törvényjavaslat vitája Dabronaki Gyula elmondotta, [ez vonta maga után azt, hogy az hogy az 1961. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemelte, hogy á népgazdaság fejlesztésében elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota kedvezőbb volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. Dabronaki Gyula á továbbiakban hangsúlyozta: a fokozatosan erősödő nagyüzemi gazdálkodásnak fontos szerepe volt abban, hogy a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése — a hosszú évek óta nem tapasztalt aszály ellenére — megközelítően elérte az előző évi szintet. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy kormányunk messzemenő anyagi támogatásban részesítette a termelőszövetkezeteket, körültekintő in tézkedésekkel segítette gazdálkodásuk megszilárdítását, a mezőgazdasági termelés további fellendítését. Az aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt; életszínvonal a tervezettnél valamivel alacsonyabb mértékben emelkedett. Bátran el lehet mondani azonban, hogy a pusztító aszály ellenére ilyen eredményre csak a szocialista társadalom képes. A régi, kapitalista társadalomban hasonló körülmény az ország és elsősorban a dolgozó paraszt tö megek életének súlyos rosszab bodását, eladósodását eredmé- hyezte volna. Az előadó ezután elismeréssel szólott a gazdálkodás színvonalának, a pénzügyi fegyelemnek javulásáról, majd terv- és költségvetési bizottság ne vében javasolta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását fl második ötéves terv első éve eredményes volt Dr. Dabronaki Gyula felszólalása után szünet következett. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatták a törvényjavaslat vitáját. Németh Károly képviselő volt a következő felszólaló. Jó érzéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta a többi között—, hogy az 1961. évi állami költség- vetés realizálódott, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. Ezt szocialista tervgazdálkodásunk biztosította. A költség- vetésről szóló jelentésből kitűnik, hogy második ötéves tervünk első éve eredményes volt. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1961. volt az első olyan esztendő, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között szövetkezetekbe tömörülve dolgozott. Mezőgazdaságunk helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a szövetkezetek egy része a múlt télen alakult, kevés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezett és egészen az őszi vetésig szétszórt parcellákon folytatta a közös gazdálkodást. Az aszály miatt bekövetkezett többmilliárdos termékkiesés természetesen sok nehézség elé állította a mezőgazdasági üzemeket és előre nem látható kiadásokat rótt népgazdaságunkra. A legnagyobb gondot a takarmány- hiány okozta. A takarmány-nehézségek áthidalására az üzemek szigorú takarékosságot vezettek be és kormányunk is a paraszt-1 ság segítségére sietett; nagymeny- nyiségű takarmányt importált. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok a takarmányakciók során 35 000 vagon abraktakar mányt kaptak a központi készletekből. Mindez lehetővé tette az 1962-es első félévi sertés- és baromfi-felvásárlási tervek hiánytalan teljesítését, a törzs állomány megóvását és hozzájárult a termelési kedv, a termelési biztonság erősödéséhez. Mezőgazdaságunk ez évi helyzetére az jellemző, hogy szövetkezeti parasztságunk, az állami gazdaságok és gépállomások dől gozóinak döntő többsége fegyelmezetten dolgozik, nagy erőfeszítéseket tesz növénytermesztési és állattenyésztési terveink teljesítéséért. Országunkban még sohasem került mag olyan jól megmunkált földekbe, mint ez év tavaszán. A kései kitavaszodás ellenére jobban végezték el az időszerű mezőgazdasági munkákat is, mint a megelőző években bármikor. Az előadó ezután az öntözés hasznosságáról,.- beszélt, majd hangsúlyozta, hogy az aszály elleni küzdelemnek általánosan alkalmazható bevált módszere a jó talajmunka, különösen a mélyszántás. A mi költségvetésünkben — mondotta a továbbiakban Németh Károly —, mint cseppben a tenger — visszatükröződik szocíalisgéptovább a gépA képviselő a beterjesztett jelentést elfogadásra javasolta. A következő felszólaló Pióker Ignác budapesti képviselő volt* majd szünet után Csergő János* kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Az 1961 évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló visszatükrözi népgazdaságunk elmúlt évi eredményeit — mondotta. Ezekben jelentős része van a kohó- és gépipar vállalatainak is, mert 1961-ben 13,2 százalékkal termeltek többet* mint 1960-ban. Exportra közel 29 százalékkal* a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkekből 20 százalékkal többet állítottunk elő. A termelékenység 1960-hoz viszonyítva 9,5 százalékkal növeke- dett. , A termelés növekedesenek 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből eredt. Tavalyi eredményeink reális alapot adtak ahhoz, hogy 1962-re még nagyobb és jelentősebb feladatokat tűzzünk kohászatunk és iparunk elé. Ebben az esztendőben növekszik a kohászat és _ _ ipar termelése. Gépiparunké 12,1 százalékkal, kohászatunké pedig mintegy 7 százalékkal. Exporttervünk mintegy 10 százalékkal, a munka termelékenysége a gépiparban 9,3 százalékkal, a kohászatban 4,6 százalékkal lesz magasabb. 1962. évi tervünk célkitűzései összhangban vannak népgazdaságunk fejlődésével, megalapozottak és teljesíthetők. Gépiparunk szerkezetének átalakítását ebben az esztendőben tovább folytatjuk. A lakosság részére több tartós fogyasztási cikket termelünk. Növeljük a mezőgazdasági felszerelések, gépek, a vasúti diesel-járművek gyártását és jelentős mennyiségben állítunk elő a vegyipar fejlesztéséhez szükséges gépeket, berendezéseket. A gépipar fejlesztését szolgálja az új mérőműszergyár Szekszár- don, a Kontakta szentesi új gyára, az esztergomi szerszámgép- gyár, a debreceni új orvosi műszergyár, a csepeli szerszámgép- gyár és még egy sor, elsősorban vidéki üzem bővítése, illetve építésének megkezdése. Gépiparunkban is folytatjuk azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósításával gépiparunk korszerűsödik, termelése bővül, műszaki színvonala emelkedik. A Központi Bizottság határozatainak, segítő útmutatásainak megvalósítása meggyorsítja népgazdaságunk e fontos ágának fejlődését, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá az igények jobb kielégítéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Ezután a mérnökök és technikusok képzéséről beszélt Csergő János, majd kiemelte, hogy a gépipar műszaki színvonalának gyorsütemű emelésében igen nae.v eiedményt érhetünk ;1 a baráti szocialista országokkal való munkamegosztás jobb megszervezése és kiszélesítése révén. Befejezésül javasolta a benyújtott törvényjavaslat, az 1961. évi költségvetés elfogadását. (Taps). Ezután dr. Sáró András Békés megyei képviselő, majd Hodek József, Komárom megyei képviselő szólalt fel, aki a termelő- szövetkezetek termékeinek önköltségével foglalkozott. Az országgyűlés szerdán folytatja az 19JB1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvény- javaslat tárgyalását, majd az interpellációkra kerül sor,
