Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

2

frOLNA 1WEGVEI NÉPÚJSÁG

1962. július 23;

Sikerül-e megvalósítani Algéria egységét ?

Elénk diplomáciai tevékenység Algériában

Algír (MTI). Az FLN politikai rök szerint hétfőn délután tar- gött áll. Az ország belső terüle- bizottságának megalakulásával tott ülésén az ideiglenes kor- tein elhelyezkedő katonai körze- tovább bonyolódott az egyébként mány elismerte a héttagú poli- tek — a tisztsége alól felmentett is rendkívül zilált algériai bel- tikai bizottságot, kikötötte azon- Bumedien ezredes hívei — Ben politikai helyzet. Az ideiglenes ban, hogy annak összetételét az Bellát támogatják. Bár ez a ket- kormány helyzete megingott. FLN országos tanácsának kell téosztottság csak elméleti jelle- Szaad Dahlab külügyminiszter, jóváhagynia. Indítványozta, hogy gű és maguk az algériai vezetők aki már korábban kijelentette, a bizottság egy évig maradjon is elképzelhetetlennek tartanak hogy amennyiben a nézeteltérése- hivatalban, majd az FLN kong- bármiféle fegyveres összetűzést, két nem sikerül megoldani, le- resszusán válasszák meg az új mégis számottevő diplomáciai mond tisztségéről, benyújtotta le- testületet. Az ideiglenes kormány erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, mondását. Újságírók előtt tett az FLN politikai bizottságának hogy a függetlenségét most el- nyilatkozatában kijelentette, hogy támogatására hívta fel azt a két nyert ország számára oly szüksé- elhatározását nem változtatja vilaját is,'amely eddig Ben Bel- ges egységet helyre tudják állí- meg. Rabah Bitat államminisz- Iával szemben foglalt állást. tani.

ter a Ben Bella és Ben Khedda A helyzet tehát meglehetősen Algírban hétfőn tűzharc tört között folyó vitában nyíltan Ben feszült. Az erőviszonyok ma ki algériai és európai katonák Bella miniszterelnök-helyettes nagyjából így oszlanak meg: a között. Négy európai életét Vesz- mellett foglalt állást és nyilatko- tunéziai határtól Oranig terjedő tette. Az összecsapást egy nagy zatában élesen támadta az ideig- északi terület Ben Khedda mö- robbanás előzte meg. lenes kormány „egyes vezetőit”.'

Bizonytalan formában ugyan, de lemondással fenyegetőzik Jazid tájékoztatásügyi miniszter is.

Ben Khedda miniszterelnök — mint a nyugati hírügynökségek rámutatnak — „kétségbeesett kísérleteket” tesz a nézeteltérések rendezésére. Tlemcenbe, Ben Bella és a politikai bizottság főhadiszállására küldte Szaid Mohame- di államminisztert azzal a megbízatással, hogy tájékoztassa a kor mány javaslatairól a miniszterelnök-helyettest. Jólértesült köIndonéz— szovjet közös közleményt írtak alá Mikojan indonéziai látogatásáról

Djakarta (TASZSZ). Djakartá-1 harcnak a jelenlegi szakaszáról, ban indonéz—szovjet közös köz- I amelyet az indonéz nép vív Nyuleményt adtak ki Mikojan indonéziai látogatásáról.

Mint a közlemény rámutat, az Anasztasz Mikojannal lefolyt találkozókon Sukamo elnök „felvilágosításokat adott annak a

A Központi Statisztikai Hivatal ieientése

(Folytatás az 1. oldalról)

Az összes kivitelen belül 1962 első félévében elsősorban az ipari termékek kivitele nőtt, mező- gazdasági termékekből körülbelül 5 százalékkal többet vittünk ki, mint egy évvel korábban.

A forgalom legnagyobb részét ez év első felében is a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A világ többi országaival — különösen a gyarmatig,$ort>ól .nem-, rég felszabadult, gazdaságilag gyengébben fejlett országokkal — is fokoztuk kereskedelmünket. 1962 első félévében a fejlett nyugati országokkal körülbelül 10 százalékkal nagyobb, a gyengén és közepesen fejlett országokkal mintegy másfélszer annyi forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel ezelőtt,

II lakosság jüve- delme és vásárlásai

1962 első félévében a lakosság összes pénzjövedelme 3 százalékkal haladta meg a múlt év első felének szintjét. A pénzjövedelmek növekedésében szerepet játszott az, hogy a munkások és alkalmazottak száma, továbbá kisebb mértékben átlagos keresete is növekedett, valamint az, hogy ez évben már majdnem az egész parasztság részesült pénzbeni munkaegységben. A jogosultait körének szélesedése folytán növekedett a kifizetett nyugdíj, a táppénz és a családi pótlék ősz- SZG^G is.

1962 első félévében a kiskereskedelem 4 százalékkal több árut adott el, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés valamivel nagyobb volt, mint amennyit az első féléves terv előirányzott. Élelmiszerekből a tavalyinál 7 százalékkal több fogyott. Különösen nagymértékben nőtt a vásárlás húsból és húskészítményekből, továbbá azokból a cikkekből, amelyeknek árát 1961 december 10- én leszállították, például kávéból 72 százalékkal, csokoládéból 30 százalékkal, kakaóból 34 százalékkal, teából 40 százalékkal, az úgynevezett alapvető élelmiszerek forgalma (például zsír, cukor, tej) az átlagosnál kisebb mértékben nőtt. Ruházati cikkekből a forgalom 4 százalékkal kisebb volt, mint 1961 első félévében és nem érte el a tervben előirányzott szintet. Az egyéb iparcikkekből viszont a forgalom 6 százalékkal meghaladta a tavalyit. A tartós fogyasztási cikkek közül — részben a részletakció kiterjesztése folytán — televízióból 57 százalékkal, bútorból 8 százalékkal, hűtőszekrényből 34 százalékkal, porszívóból 22 százalékkal, motorkerékpárból 67 százalékkal többet adtak el, mint 1961 első félévében.

A rendelkezésre álló adatok szerint 1962 első félévében a lakásépítkezések üteme meggyorsult. A félév folyamán az állami, építőipari vállalatok által kivitelezett és átadott lakások száma másfélszer annyi, mint 1961 első félévében volt. Növekedett a magán-lakásépítkezés is.

A lakosság takarékbetétállománya a félév végén meghaladta a

8,5 milliárd forintot és 23 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időpontjában.

Kulturális

eredmények

Az 1961—62. tanévben az általános iskolákban 1 444 500 tanuló, a tankötelezettek 99,3 százaléka tanult, a középiskolákban 283 700 tanuló, az egyetemekre, főiskolákra 53 300 hallgató járt (18, illetve 20 százalékkal több, mint az előző tanévben.)

Az 1962 első félévében kiadott könyvek példányszáma meghaladta a 20 milliót. A könyvhéten 1,4 millió könyvet adtak el, 23,7 millió forint értékben. Az eladott könyvek példányszáma és értéke egyaránt 8 százalékkal volt több, mint az 1961. évi könyvhéten.

A rádióelőfizetők száma az év első hat hónapjában további 44 ezerrel nőtt és június 30-án 2 358 000 volt. A televízió-előfizetők száma a félév folyamán 60 ezerrel nőtt és jelenleg meghaladja a 265 000-et. A színházak és a mozik látogatottsága csökkent: a színházlátogatók száma (3 470 000 fő) 5 százalékkal, a mozilátogatók száma (62 085 000 fő) 8 százalékkal volt kevesebb 1962 első felében, mint tavaly ugyanezen idő- szcLkbcin

A félévben 149 000 külföldi állampolgár járt Magyarországon és 148 000 magyar állampolgár utazott külföldre. A Magyarországra utazók száma 32 százalékkal, a külföldre utazóké 19 százalékkal volt több, mint 1961 azonos időszakában.

Budapest, 1962. július 25.

Központi Statisztikai Hivatal

A szovjet kormány nyilatkozata,

gat-Iriánnak a holland gyarmatosítók uralma alól történő felszabadulásáért.”

Ezzel kapcsolatban Mikojan „kifejezésre juttatta a Szovjetunió kormányának és népének rokonszenvét és támogatását a Nyugat-Irián felszabadításáért folyó harchoz, s kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Nyugat- Iriánnak vissza kell térnie az Indonéz Köztársaság szuverénitása alá és ez meg is fog történni.”

A közlemény szerint a Sukarno elnökkel lefolyt egyik találkozón Anasztasz Mikojan megvilágította a Szovjetunió kormányának szempontjait és álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről.

Mikojan találkozott Djuanda első miniszterrel is. E találkozón — mint a közlemény rámutat — „véleménycserét folytattak Indonézia építésének problémáiról általában, különösen pedig az Indonéz Köztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki együttműködés keretében történő építésről.

Összeült

az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa

Moszkva (MTI). Kedden reggel, magyar idő szerint 8 órakor, a Nagy Kreml-palotában összeült az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának hatodik ülésszaka. Az ülésszak elnökségében helyet foglalt D. Poljanszkij és G. Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, L. F. Iljicsov, a Központi Bizottság titkára és mások.

Az ülésszak kezdetén a küldöttek jóváhagyták a hatodik ülésszak napirendjét. Az első napirendi pont az iskola és az élet kapcsolatainak erősítéséről szóló törvény megvalósításával és az orosz föderáció oktatási rendszerének további fejlesztésével foglalkozik, a második és harmadik napirendi pont az OSZSZSZK i gazságszolgáltatásával foglalkozik. Bizonyos változtatásokat eszközölnek majd a köztársaság büntetőtörvénykönyvében. A negyedik napirendi pont szerint jóváhagyják a küldöttek a Legfelső Tanács Elnökségének az ötödik ülésszak óta eltelt idő alatt hozott törvényerejű rendeletéit, s végül megválasztják a Legfelső Bíróságot.

Az első napirendi pont előadója Afanaszenko, az OSZSZSZK művelődésügyi minisztere volt.

amelyben bejelenti az új szovjet atomfegyverek kipróbálását, logikusan következik a jelenlegi helyzetből. A francia lapok egyhangúan azt írják, hogy a döntés „nem keltett meglepetést”. Hasonló hangnemben reflektál a bejelentésre a New York Times is szerkesztőségi cikkében, amikor ezeket írja: „A kormánynyilatkozatot aligha lehet váratlannak tekinteni”. A UPI amerikai hírügynökség véleménye szerint a bejelentés semmiféle meglepetést nem kel tett az Egyesült Államokban, hisz amikor a Pentagon megkezdte kísérleti • robbantásait a Karácsony-sziget és a Johnston sziget térségében, az amerikai sajtó már rámutatott arra. hogy ezeket a kísérleteket szovjet válaszlépés követi majd.

Annál meglepőbb, hogy az amerikai külügyminisztérium egyenesen „aggasztó hírnek” vette a szovjet nyilatkozatot, sőt azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy komolytalanul fogja fel a genfi tárgyalásokat, pedig (szószerinti idézet): „az Egyesült Államok őszintén törekszik az atomfegyverkísérletek beszüntetésére”.

Ehhez a képmutató kijelentéshez hozzá kell venni, hogy az Egyesült Államok eddig már 240 kísérleti robbantást hajtott végre, s a Szovjetunió mindig elmaradt az amerikai kísérletek mögött, épp azért, mert nem akarta ezzel' élezni a nemzetközi helyzetet. A Pravda ezzel kapcsolatban emlékeztet Hruscsovnak az év elején Ken- nedyhez intézett üzenetére, amelyben kijelentette, amennyiben az Egyesült Államok és szövetségesei folytatni fogják a nukleáris fegyverkísérleteket^ a Szovjetunió szintén kényte-*

len lesz kísérleteket végezni a legújabb nukleáris fegyverekkel.

A jelenlegi magaslégköri amerikai kísérletek bevallott célja, hogy az Egyesült Államok katonai előnyökre tegyen szert a Szovjetunióval szemben. Bár a Szovjetunió évek óta következetesen arra törekszik, hogy örök időkre tiltsák el az atomfegyvert és semmisítsék meg a nukleáris fegyverkészleteket, mint a kormánynyilatkozat megállapítja, a „szovjet kormány nem volna méltó a szovjet nép bizalmára, nem gondoskodna megfelelően a szovjet nép jövőjéről, ha nem vonná le a megfelelő következtetéseket.’, A Pravda hangsúlyozza, „a szovjet emberek soha nem felejtik el 1941 keserű tapasztalatát, amikor a hitlerista Németország hitszegő támadást intézett a Szovjetunió ellen. A szovjet emberek levonták ebből azt a következtetést, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek rendelkezniük kell a legmodernebb haditechnikával és készeknek kell lenniük arra, hogy megsemmisítő visszacsapásf mérjenek bármely agresszorra”. A Pravda hozzáteszi, amíg nem jön létre megállapodás a leszerelésről, nincs más kiút a Szovjetunió számára.

Ugyanakkor azonban a szovjet bejelentés továbbra is fenntartja a szovjet kormány korábbi álláspontját: harcolni kell a békéért, az emberiségnek az atomveszedelemtől való megszabadításáért. „A harc az atomkísérletek megszüntetéséért tovább folyik — hangoztatja a nyilatkozat — s a béke ügyének győzelmével kell befejeződnie.

Tito beszéde a JKSZ Központi Bizottságának plénumán

Belgrád (MTI). A JKSZ Központi Bizottságának 4. plénumán, amely vasárnap kezdődött és hétfőn már be is fejezte munkáját, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára is felszólalt.

Beszédében kifejezte megelégedését annak láttán, hogy a jugoszláv kommunisták komolyan hozzá’áttak a jugoszláv társadalmi életben megjelent nehézségek leküzdéséhez.

Rámutatott: ha a nehézségek gyökerét akarják , megvizsgálni, kiindulópontként a decentralizálás kérdését kell szemügyre venni.

A különféle szűklátókörű irányzatok és megnyilatkozások — jelentette ki — a decentralizálás helyfelen koncepciójából támadtak.

—1 Nálunk — mondotta — mindent mindenütt decentralizáltak. Cáfolta a külföldi lapok olyan megállapításait, mintha Jugoszláviában vissza akarnának térni a „centralizmus régi talajára”. Mi csak a kommunisták munkája megszilárdításában és irányításában megyünk tovább előre.

Tito aláhúzta, hogy az egyes köztársaságok nem állíthatnak fel határvonalakat, amikor össz- jugoszláv együttműködésről és szövetkezésről van szó. Ellenkezőleg: állandóan törekedni kell az összjugoszláv irányzatra, ami teljesen reális cél és amelynek elérése végett változtatásokat kell végrehajtani a jugoszláv beruházási. politikában és hitel- rendszerben.

A jugoszláv külkereskedelemről szólva aláhúzta a fejlődőben lévő ázsiai és afrikai országok felé irányuló jugoszláv kivitel

Dobi István hazaérkezett szabadságáról

Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Dimitr Ganevnek, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöksége elnökének meghívására családjával a Bolgár Népköztársaságban töltötte

szabadságát, kedden hazaérke zett.

Dobi István elvtárs* szabadsága alatt időt szakított a bolgár mezőgazdaság tanulmányozására is.

jelentőségét, „még ha ez az elején bizonyos áldozatokat és hitelnyújtást követel is”. Kijelentette, hogy Jugoszlávia a külkereskedelmi politikát illetően a megszigorítás irányvonalát követi. Jugoszlávia csökkentette a számára nem elengedhetetlenül szükséges áruk behozatalát.

Tito hangsúlyozta, hogy az integrált, zárt nyugat-európai piac folytán Jugoszláviát bizonyos mezőgazdasági termékeket illetően már most veszteségek érték. Mindamellett aláhúzta, hogy a jugoszláv vállalatok lépjenek kapcsolatba és működjenek együtt a nyugati országok vállalataival de — amint mondotta — jelenleg még fontosabb, hogy a szocialista országokkal működjenek együtt.

A Jugoszláviában meglévő fejletlen területek problémájáról szólva arról beszélt, hogy meg kell változtatni az ezekkel a vidékekkel kapcsolatos eddigi politikát; nem szabad arra törekedni, hogy ezeken a területeken mindenáron üzemeket, apró gyárakat, úgynevezett „politikai vállalatokat” létesítsenek, amelyek minden évben milliókat emésztenek fel. Amint mondotta, csak kifizetődő üzemeket szabad építeni, amelyek nem károsítják meg a közösséget.

A JKSZ főtitkára élesen bírálta a jugoszláv kulturális politikát jellemző nagyfokú liberalizmust.

— Meglazítottuk a gyeplőt, mert azt gondoltuk, hogy semmit sem árt, ha mindenkinek megengedjük, hogy beszéljen és írjon, amit csak akar. De túlságosan messzire mentünk el ébben — állapította meg, majd hozzáfűzte: semmiképpen sem fogják elrendelni az íróknak, hogy mit vessenek papírra, de nem engedik meg senkinek, hogy esztelen- séget írjon, karikatúrát, torz képet fessen Jugoszlávia társadalmi életéről.

Hangsúlyozta, hogy a liberális jelenségek irányában tanúsított közömbösségnek véget kell vetni.