Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
2 TOLNA MEÖYFT NÉPÚJSÁG 1962. július 1. Szociálissá társadalmi rendünk összeforrt a békével Az országos békekonferencia tanácskozása Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai mezőgazdasági tanácsk ozáson Szombaton országos békekonferenciát tartottak a parlamentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Bozsik József, kiváló sportoló, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, dr. Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, a TIT alelnöke, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója, Dobozy Imre Kossuth-díjas író, az Élet és Irodalom fő- szerkesztője, Hamvas Endre Csanádi püspök, a püspöki kar, az Opus pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke, Jánossy Lajos Kossuth- díjas akadémikus, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, akadémikus, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs megyei titkára, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, Markó Ödön győri szövőgyári munkás, Orbán László, az MSZMP KB. agitációs és propaganda osztályának vezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, öveges József Kossuth-díjas egyetemi- tanár, Perjési László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Pesta László, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Pintér Jánosné tsz-tag, SZaSzakasits kr\ Szakasits Árpád referátumában többi között a következőket mondotta:' — Már csak napok választanak el bennünket a moszkvai leszerelési és béke világkongresszus megnyitásától. Szabad fórum lesz a kongresszus, amelyen nyíltan -és őszintén vitatkozhatunk a béke és leszerelés valamennyi problémájáról. Nem máról holnapra született a nagyszabású esemény gondolata. Igazán kézzelfogható formát azután öltött, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1960. őszén az ENSZ közgyűlésén a népek szívét és elméjét egyaránt megragadó szavak kíséretében benyújtotta a szovjet kormány javaslatát az általános, teljes és szigorúan ellenőrzött leszerelésről. A javaslatnak termékenyítő hatása volt a nemzetközi békemozgalom fejlődésére. Nagy gyorsasággal növekedett a mozgalom lendülete és hatósugara, s ezzel együtt növekedtek feladatai is. Szakasits Árpád ezután arról beszélt, hogy a BVT elnökségének márciusi felhívását népünk helyesléssel fogadta, majd hangsúlyozta, hogy a moszkvai értekezlet küszöbén a világ minden tájáról biztató hírek érkeznek a nemzeti békemozgalmak előkészületeiről. Jó hagyományaihoz híven a magyar békémozgalom Icasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Szamosközi István református püspök, Székely Mihály Kossuth-díjas operaénekes, Tolnay Klári Kossuth-díjas szín- művésznő, Tóth Lajos vezérőrnagy, Törőcsik Mari színművész- nő, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, dr.' Zsehők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos béke- konferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek: James Endi- cott lelkész, a Béke Világtanács elnökségének tagja, J. D. Bemal asszony, az angol béketanács tagja, Heinz Altschul, az osztrák béketanács titkára, Nordgren Sunnar, a Finn Népi Demokratikus Szövetség svéd tagozatának titkára, Erkki Rautee tanár, Paul Luyton francia építész, Wilm Abel nyugatnémet orvos, Nyiko- láj Pantelejmohovics Semenyen- ko, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke, Ibrahim Mohamed Hasim, iraki küldött, Vosciech Korona, a krakkói népfront elnökségének tagja. Részt vett az országos béke- konferencián az ország lakosságának mintegy' ezer küldötte, munkások, dolgozó parasztok, .értelmiségiek, művészek, írók, tudósok. Dr. Ortutay Gyulának, a .Hazafias 'Népfront Országos Tanácsa főititkárának üdvözlő szavai után Szakasits Árpád, a Béke Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő referátumát „A. magyar békémozgalom, a leszerelési és béke-világkongresszus sikeréért” címmel. sem sajnálta a fáradtságot, amikor a világkongresszus előkészítéséről volt szó. Az Országos Béketanács Elnöksége átfogó programot dolgozott ki a kongresszus céljainak ismertetésére. Örömmel jelenthetem a konferenciának, hogy a széleskörű akció tervéi minden, lényeges pontban teljesítettük, sőt több vonatkozásban a vártnál nagyobb eredményeket értünk el. Részletesen ismertette a mar gyár békeharcosok munkáját, majd méltatta a KISZ, a szak- szervezetek, a nőtanácsok és a Tudományos Ismerétterjesztő Társulat részvételét a leszerelési akcióban, és foglalkozott az Országos Béketanács tudományos bizottságának tevékenységével. — . Meggyőződésünk, hogy a magyar delegáció méltóképpen1 képviseli majd a moszkvai kongresszuson népünk oly egységesen és szenvedélyesen megnyilvánuló békeakaratát. Az értekezleten küldötteink dolgozzanak, tevékenykedjenek úgy, hogy egész fellépésük a békeszerető erők egységének nagy ügyét szolgálja —mondotta befejezésül Szakasits Árpád. Szakasits Árpád nagy tapssal fogadott beszéde után számos felszólalás hangzott el, majd szünet után Kállai Gyula mondott beszédet. Kállai Gyula beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi wendégeket, majd így folytatta: — A béke védelme — korunk legfontosabb feladata. Mi békében, nyugalomban akarunk élni, ezért tisztán kell látnunk a világ helyzetét. Ismernünk kell a béke ellen, s a béke mellett felsorakozó erőket. Az utolsó két évtized alatt gyökeresen megváltozott a világ. Napjainkban már pem elsősorban az imperializmus határozza meg a világpolitika alakulását, A világ sorsára egyre nagyobb befolyást gyakorol az egymilliárd embert számláló szocialista világrendszer, amely a fejlődés döntő, tényezője lett. Ma már Európában, Ázsiában, sőt a nyugati féltekén is diadalmasan leng a szocializmust építő népek ízászlaja, s mindenütt egyre nagyobb vonzerőt jelent, egyre nagyobb tért hódít a szocializmus, s ami tőle elválaszthatatlan, a béke eszméje. Beszélt . a nemzetközi békemozgalom tevékenységéről, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nép rendkívül kedvező körülmé- n/ék között fejtheti ki békeakaratát. A magyar nép a béke híve és harcosa minden tőlünk telhetőt megtettünk és ezután is megteszünk hogy béke legyen a földön! A nép békeakarata és a kormány békepolitikája harmonikus egységbe forrt össze. Népinemzeti egységünknek egyik legfontosabb egybekapcsoló ereje a béke gondolata. Kállai Gyula ezután így folytatta beszédét: — Népünk és kormányunk teljesen egyetért abban, hogy a békéhez < az általános és teljes leszerelés megvalósításán keresztül vezet az út. A népek nem élhetnek többé katonai arzenálban, csőre töltött fegyverek között. Változatlan erővel küzdünk a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelésért, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért. Támogatunk minden józan intézkedést, amely akár csak egy lépéssel is közelebb visz bennünket e célok eléréséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy az általános és teljes leszerelés hozzájárulna a népek életszínvonalának felemeléséhez. Az egyik nyugati hírügynökség jelentése szerint a világon minden egyes órában 14 millió dollárt költenek fegyverkezésre. Ez egy év alatt több mint 120 milliárd dollár! Kállai Gyula ezután részletesen szólt a nemzetközi helyzetről, mely a moszkvai békekongresz- szust megelőzi. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok a „kísérletezzünk és tárgyalunk” jelszavával a leszerelésről és békéről hangoztatott szólamok leple alatt fokozza a fegyverkezési hajszát. Hangsúlyozta, hogy a moszkvai kongresszusra készülve megélénkült a magyar békemozgalom tevékenysége is. Nálunk, a mi kedvező társadalmi, gazdasági és politikai körülményeink között a béke védelmét leginkább hazánk erejének további növelésével, népünk életének felvirágoztatásával, gazdasági, kulturális eredményeink gyarapításával segíthetjük elő. Szocialista társadalmi rendünk összeforrt a békével, s minél szilárdabb ez a társadalmi rend, annál nagyobb erővel járulhatunk hozzá a béke védelméhez, annál Inkább erősödik a béke. Kállai Gyula végül a következőket mondotta: Engedjék meg, hogy befejezésül néhány szót szóljak azokhoz, akiket most küldöttnek választunk a moszkvai békekongresz- szusra, akik megkapják ehhez a- nagy küldetéshez a magyar néptől megbízatásukat. Azt kérjük és várjuk tőlük, képviseljék méltóképpen a magyar nép békeakaratát. Tevékenységükkel segítsék elő, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítása, a német békeszerződés megkötése, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolása újabb és újabb tömegek harci követelésévé váljék. Felelősségteljes küldetésükben érezzék maguk mögött kormányunk és egész népünk támogatását. Abban a tudatban vegyenek részt a kongresszus munkájában, hogy a népek békemozgalmának újabb, jelentős fellendülését készítik elő, már pedig, ha a világ népei összefognak, a béke legyőzi a háborút! Éljen a béke! (Viharos, nagy taps.) Kállai Gyula beszéde után számos felszólalás hangzott még el, majd Terényi Lászlónak, az Országos Béketanács elnöksége tag* Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati száma közli Nyikita Hruscsovnak azt a beszédét, amely június 27-én hangzott el a Kremlben, az OSZSZSZK központi részein működő területi termelési igazgatóságok tanácskozásán. A szovjet miniszterelnök bejelentette, hogy előzetes adatok szerint, és ha a jó feltételek megmaradnak, ebben az évben a Szovjetunió területén körülbelül 9—10 milliárd púd gabonafélét takarítanak be. Ilyen jó termés, amilyenre most kilátások vannak, eddig nem volt — tette hozzá. Hruscsov megjegyezte, hogy a vetések állapota kielégítő, s a tavaszi vetések tervét idén 103 százalékra teljesítették. A kolhozok és szovhozok tavaszi növényekkel összesen 148 081 000 hektár földet vetettek be, vagyis 14 728 000 hektárral többet, mint tavaly. Mint Hruscsov közölte, a búza vetésterülete is 3 500 000 hektárral nagyobb a tavalyinál. Kukoricával 34 926 000 hektár földet vetettek be, ami 11 000 000 hektárral ugyancsak felülmúlja a múlt évit. Ez év június, elsejére a szarvasmarha-állomány a tavalyihoz képest 5 600 000-el megnövekedett. A tehenek száma 1 918 000-rel lett nagyobb. A sertésállomány 4 370 000-rel, a juhállomány 2 218 000-rel gyarapodott — mondotta Hruscsov. Beszédében a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van az állattenyésztés fellendítésében az anyagi érdekeltség elve. alkalmazásának. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a hús felvásárlási árának növelése fokozta a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségét az állattenyésztés fejlesztésében. — Fel kell ismerni — mondotta —, hogy amikor felemeltük a hús és a vaj felvásárlási és eladási árát, ezt azért tettük, hogy gyorsan fellendüljön az állattenyésztési termékek termelése. Első pillanatra úgy tűnik, hogy ettől az intézkedéstől a kolhozparasztság nyer, a városi fogyasztó azonban veszít. A valóságban ez nem így áll. A fel- vásárlási árak növelésével az állam megteremtette a hústermelés gyors felemelésének feltételeit, s ezzel komoly lépést tettünk a szovjet emberek növekvő élelmiszerszükségleteinek teljes kielégítését célzó feladat megoldásában. Következésképpen e szükséges és fontos lépés megfelel az egész nép érdekeinek. Bejelentette Hruscsov, hogy a Szovjetunióban lehetővé vált a közigazgatási területek megna- gyobbítása. Mint mondotta: a termelési igazgatóságok valószínűleg a területek, határterületek jának javaslatára az országos békekonferencia részvevői megválasztották a magyar nép képviseletében a moszkvai leszerelési és béke-világkongreszusra utazó delegációt. A küldöttség vezetője Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke. Tagjai: Bállá István tsz-elnök, Benkő Gyula színművész, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Bognár József egyetemi tanár, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Bóka László tanszékvezető egyetemi tanár, Boldizsár Iván író, Brezanoczi Pál egri apostoli kormányzó, Bulla Elma Kossuth-díjas szín- művésznő, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, a katolikus püspöki kar elnöke, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront titkára, Hajdú Gyula egyetemi tanár, Kisfalucü Strobl, és köztársaságok új adminisztratív beosztásának alapjává válnak. A területek úgy, ahogy jelenleg vannak, az átmeneti időszak jelenségeinek tekinthetők, — mondotta a miniszterelnök —. s ez a felosztás ma már túlhaladottnak számít. Az új, megnövelt területeket általában a termelési igazgatóságokhoz alkalmazzák. Hruscsov hangsúlyozta továbbá, hogy nagyobb felelősséget kell érezni a tudományos eredményeknek és tapasztalatoknak a termelésben való alkalmazásáért. A termelési igazgatóságoknak kötelességük komolyan foglalkozni a mezőgazdaság vezetésének haladóbb módszereivel, alkalmazni kell a tudomány és az élenjáró tapasztalatok eredményeit a kolhozok és szovhozok termelésében. ' Hruscsov hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növeléséért folytatott harcban döntő szerep jut a kolhoz és szovhozmunka termelékenysége növelésének. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az ipar több ágában, sok jól dolgozó vállalatnál a munkatermelékenység túlhaladja a fejlett kapitalista országok legmagasabb ilyen jellegű eredményeit. A termelés egészét ’ tekintve azonban még sokat kell tennünk az iparban is, de különösen a mezőgazdaságban, hogy a legfejlettebb kapitalista országokban elért munkatermelékenység, színvonalát magunk mögött hagyjuk — mondotta. Itt arra -hívta fel a mezőgazdaság vezetőit hogy .gazdaságosan irányítsanak, s az állattenyésztésben bátran használják fel a legjobb külföldi tapasztalatokat. *— Nekünk most már magúnknak is vannak jó módszereink; — mondotta. — Tekintsük ezeket példáknak. Ha azonban ezek alacsonyabbak az amerikai színvonalnál, akkor tanulni fogunk az amerikaiaktól. A kapitalizmussal folytatott versenyben csak állhatatos munkával, a dolgozók hozzáértő megszervezésével lehet győzni. Hruscsov hangsúlyozta: a kolhoz- és szovhoztermelés irányításában az a legfontosabb, azt kell elérni, hogy minél több és minél jobb minőségű terméket állítsanak elő, a munkának és eszközöknek minél kevesebb ráfordításával. Rendkívül fontos minden lehetőt elkövetni annak érdekében, hogy a közeljövőben elérjék az első kitűzött célt: 100 hektár szántó után 75 mázsa húst, 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst termeljenek. Ha ez megvan, akkor tovább kell menni, hogy a következő célkitűzéseket is elérjék. Ehhez minden lehetőségünk megvan — fejezte be beszédét Hruscsov, Zsigmond Kossuth-díjas szobrász- művész, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának aíel- nöke, Mesterháza Lajos Kossuth- díjas író, Mihályfi Ernő főszerkesztő, Nádasdy Kálmán, az Operaház főigazgatója, Pál Lé- nárd Kossuth-díjas fizikus, Pát- zay Pál Kossuth-díjas szobrász- művész, Petrovics Emil zeneszerző, dr. Radnóti Magda akadémiai levelező tag, egyetemi tanár, Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront osztályvezetője, dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, Szabó Árpádné pedagógus, Szamosközi István református püspök, Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tamási Áron Kossuth-díjas író, Tóth József, az Országos Béketanács tagja, Vészi László, a Csepel Motorkerékpárgyár szocialista brigádvezetője, dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tangr,
