Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

*962. június 12. TOLVA MEGYEI KÉPÚJSÁG 3 IdiMiMmyi Mélyvíz Sísért a régi átok — Amiről hallgat a krónika — Szegények és gazdagok Először a község vezető embe- még ki-kitör egyfelől is, más- úgyszólván ők végzik és jól vég­re lepődött meg, aztán én. Fel- felől is a gonosz, buta gőg. Ez zik. Nos, kik a gazdagok? Öszin­történt ebben az esetben is. K. I. tén. Azok a családok, amelyekből ezért nem tehetett mást, felesé- nemcsak a férj, hanem az asz­gtil vette a regölyi lányt. Bele- szony is dolgozik. Még gazda­törődött? Nem. Néhány hónapig gabbnak számítanak a falu fel­A választ rendszerint előre tud- együtt éltek, aztán különváltak, fogása szerint, ahol a férj, vagy juk: nem. Általában nem, mert Nyilván, hogy ezt elősegítette az valamelyik családtag havi fixet társadalmunk ítélőkészsége meg- egészséges és előítéletektől men- kap és emellett az asszony, vagy gyökeresen tes közvélemény is. a gyerek a tsz-ben munkálkodik. K. I. elvált, majd újból meg- Megvan tehát minden hónapban nősült, s azzal kötött házasságot, a készpénz, s év végén a közös­akit szeret. Nem hajlandó a régi bői szerzett jövedelem, valamint törvények szerint élni. Igaz, a két a háztáji termése. .tettem .egy ilyen kérdést: Elő- fordui-e még olyan házasság, amely a szülők akaratára és a fiatalok ellenkezésére jön létre? változott, miután megváltozott hazánkban a gazda­sági és politikai rend. Még pon­tosabban, ha igen, akkor se be­szél róla ma már szívesen a kró­nika. Még a szőkébb környezet család között kirobbant a gyűlöl­is elhallgatja, mert restelli, fel­világosult emberhez méltatlan­ködés, de az is igaz, hogy a köz­ség lakóinak többsége K. I. párt­R.-nét tartják a község legsze­gényebb asszonyának. De azt is hozzáteszik, hogy R.-né a maga nak tartja a néhány évtizeddel ján áll. Különben az az érdekes, szegénye. Dolgozik, de munkájá­ezelőtt még oly gyakori, sokszor tragikusan végződő erőszakházas­ságot. De a mélyben, ® suru- . ben úgy látszik, még mindig lappang, lé­tezik és kísért a régi átok. Dió's­hogy az öregek is, a fiatalok is nak mégsincs látszatja. Nemtud- a termelőszövetkezetben dolgoz- ja beosztani. Ha van, akkor min- nak, méghozzá igen becsületesen, den van, ha nincs, akkor semmi A közös munka gyakran össze sincs. A tanács sokat segít rajta, is hozza őket. A közösségi élet csakhogy ezt a könnyelmű és pedig szinte törvényszerűen fel- primitív nőszemélyt szinte lehe- oldja majd a haragot. Nem kell tetlen rászoktatni a beosztásra, hozzá túl sok bölcsesség megálla- Tizenkilencéves asszonylánya ősz* berény olyan községT ahol az em- pítani, hogy ilyen körülmények szeállt egy_ tizenhatéves suhanc- heréket, a családokat ma már között ez a fajta, sokszor tragé- cal. Felelőtlenek, könnyelműek, kizárólag a munka különbözteti diával végződő konfliktus ma Ilyen ma Diósberényben a sze- meg egymástól. A mintegy ezer nem bír létalappal. Fellobban és génvsép. A község ra jön az unoka, s talán majd ez persze mások. Jelesül: a falu la- is elősegíti a fiatalember harag- kőit a község csinosítása, szépíté­................ se foglalkoztatja, a tsz-vezetőlc a j ószágállomány elhelyezésén Régi átok * szegénység. probiémáznak. Ebben talán a já­--------------------- Regi, de ez is _x_ —,, J(j i nog iiiwo.v»' - *- vo J —'— —— - — lelket számláló, a főútvonalaktól ellobban. Itt is már csak a ki- ldssé távolabb eső falucska fel- hunyó parazsa maradt. Nemsoká­alapvető gond­jai és örömei nőtt lakói termelőszövetkezetben dolgoznak. Van néhány naponta eljáró és hazajáró iparos, üzemi vő szüleinek megbékélését, munkás-, él a faluban néhány hi- ; vatalnok és alkalmazott, az em­berek zöme azonban a tsz-ben keresi boldogulását. A vagyon, a rás is tud valamit segíteni. rnás. A falu periférikus problé­származás nem számíthat. Ez az mája, ám létező probléma. Van- lenne, ha kapnának támogatást, elv érvényesül de 3 kivétel itt szegények. A. négy-öt csslá- Neliúny szövetkezeti gszdn 3 köz­dot egyformán szegénynek tartja pontba vezető bejáró utat köve­a tanácselnök is, a termelőszö­vetkezet jószággondozója is anél­kül, hogy összebeszéltek volna, választ De előbb talán a gazdagokról. A gazdagság mai fogalma Diósbe­rényben elválaszthatatlan az asz­is erősíti a szabályt. Illetőleg a kivétel is egészen újszerűén erő­síti a szabályt. Sok fiatal dolgozik az apar- hanti Búzavirág Termelőszö­vetkezetben. A lányok főleg a kertészetben serénykednek, amely egész évben munkát ad nekik. Jókedvűéit, csinosak, ez teríhészetes is, hiszen — fiata­lok. Csak rá kell nézni Po- rubszlti Mária portréjára. Ö társaival együtt, reggeltől estig a kertészetben dolgozik. Ebben az esztendőben legalább két­száz munkaegységet akar tel­jesíteni, ennek egy része már meg is van. Porubszki Mária munka után tevékeny és szor­galmas tagja a termelőszövet­kezeti kultúrcsoportnak. zi. Azon buzgólkodnak, hogy mi­előbb kész legyen a munka. A fa­A kérdésemre ázt a toptam, hogy igen. A közelmúlt­ban, JC. I.-t szülei hozzákényszerí­tették egy, regölyi lányhoz. .Oly szonyok és a családtagok tényke- nagy volt, a szülői nyomás, hogy désétől. Szó szerint lejegyeztem: K. I. kénytelen-kelletlen engedel­lu egésze tehát normális, kiegyen súlyozott életet él. Ám időnként nem árt ráirányítani a határese­tekre is a közvélemény figyel- a tsz-ben az asszonyok képezik mét. Nemcsak számbavételért, meskedett. Édesanyja állítólag a lüktető erőt. Eiről egyszerű és cselekvésért Magunk számára pc­azznl fenyegetőzött, hogy elemész megkapó történeteket tudnak. A pontosabb valósárlátásért ti magát, ha fia azt a falubeli férfink rootoilkodonsol mondink dl6 a pontosabb vaiosaGiatasi t lányt veszi feleségül, akit kisze- hogy a Rákóczi Tsz-ben dolgozó jő tudni, hogy hányadán is ál­melt és szeret. Hogy miért? Diós- asszonyok nem egyszer a férfi- lünk, mennyit tettünk és hol. berény úgynevezett telepes köz­ség. Felvidékről, Tiszántúlról j öt­munkában is lehagyják őket. Egy Tóthné nevű asszony munkacsa­tek ide családok, hn™ gyökeret patvezető és vezetőségi tag, főleg eresszenek, s új hazát találjanak. Ott él természetesen az őslakos­azért hadakozik az elnökkel, hogy minél több munkát adjon az asz­ság. Jó másfél évtized telt el, de szonyoknak. A növényápolást TTTTTTTTTTTTVTTTVTVTTTTTTTTTTTTVTTVTVTTTTVTTVTTVTWVTTVTTVVTTVTTVVfV» Pillanatfelvétel a határban mit kell még tennünk a múltból érkező, de a jövőbe menő em­berért. Sttkülltjr Péter 1 ;. • y js; .. S { i ' Heidecker János, az aparhanti Búzavirág Tsz tagja a másod- vetést hengerezi. Háttérben az ágasokon száradó szénaboglyákat látni. — Bővítik » vUláay kalóza tot Dunaszentgyöfgyön. Az líflí-ben elkészülő villanyhálózattal együtt összesen llW folyóméter vezeték épül a községben. Todéssb blzeitsága segít! az erszáps vizpzláifcsdásl ksMUtnr LMeEgezását Javaslat az erőművek hűtővizének mezőgazdasági hasznosítására Több mint kétszáz intézmény, — tudományos kutató intézetek, vállalatok, közigazgatási és gaz­dasági szervek — részvételével készül hazánk első országos víz­gazdálkodási keretterve. Ez pon­tos képet ad majd az ország ter­mészetes vízháztartásáról és meg­jelöli a megoldandó feladatokat, fejlesztési lehetőségeket vala­mennyi vízgazdálkodási ágban. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége önálló bizottságot hí­vott létre a keretterv kidolgo­zásának segítésére. A most alakult akadémiai bi­zottság máris tett egy értékesnek ígérkező javaslatot. Eszerint az erőművek hűtővizét, amit most néhány fokos melegítés után tisz­tán eresztenek vissza a folyóba vagy tárolóba, esetleg a mező­gazdaság öntözésre hasznosíthat­ná. Műszaki és mezőgazdasági szakemberek rövidesen megvizs­gálják a javasolt módszer lehe­tőségét, s ha beválik, több víz­kivételi mű építésének és jelen­tős mennyiségű öntözővíz kieme­lésének költségét takaríthatja meg a népgazdaság. 'kMcmÁ Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA 20. — Ezak az állatkák — mondta az előbbi — nem tőlünk ijedtek meg, hanem a zajtól. Még soha­sem láittaic embert és nem tanul­ták meg, hogy félni kell tőle. De prémjük színe a növények színére hasonlít, amelyek között élnek, és ez azt mutatja, hogy a Marson van valaki, aki vadászik rájuk és aki elől rejtőzniük kell. Máskü­lönben védőszínük nem alakult volna ki. — Igaza van — mondta a má­sik ember. — A nyulak nem egye­düli lakói a bolygónak. Fel kell kutatnunk ellenségüket. — Óvatosnak kell lennünk. Ki tudja, milyen lények lakják a bolygót! — Tegnap senkit nem láttunk. — A vadakat elijesztette a zaj, amelyet a terepjáró összeszerelé­sével csaptunk — felelte Kámov. — De ahol Ilyen nyulacskák él­nek, ott farkasok is vannak! — Az óvatosság nem árt — mondta Pajcsadze. Az oxigénálarc szorosan lezár­ta az alsó részét, de a besze­relt hangerősítők révén kiabálás nélkül beszélhettek. Kámov lement a létrán, Mel- nyikov követte filmfelvevőgéppel a kezében, s vállán két önműkö­dő puskával. A fegyvereket átad­ta Pajcsadzénak. Az expedíció két tagja pisztolyokkal is fel volt szerelve. Mellükön távcső és fényképezőgép függött. — Amint filmrevette elindulá­sunkat — szólalt meg Kámov Melnyikovhoz fordulva, — men­jen vissza az űrhajóra és figyel­meztesse Belopolszkij elvtársat utasításomra. Ismétlem: az űrha­jóból csak végszükség esetén sza­bad kiszállni. Ha ez mégis bekö­vetkezik, csak maga hagyhatja el a hajót. Belopolszkij egyetlen má­sodpercre sem távozhat el a ra­kétából. Ha estig nem térnénk vissza, ne induljanak keresésünk­re. Ha megszakad az összekötte­tés, kapcsoljál!: be a rádióirány­zót. Ha a terepjáró nem térne vissza többé, a pontosan ki időben repüljenek vissza a Föld­re. — Parancsát végrehajtjuk! Sze­rencsés utat! — A sötétség beálltával gyúj- sák meg a fényszórót — tette hozzá Kámov. — Felderítő utunk az estébe nyúlhat és a fényszóró fénye után könnyebben találjuk meg az űrhajót. Hát akkor a vi­szontlátásra! Kezetszorított Melnyikovval és a terepjáróhoz indult. Pajcsadze már a kormányrúdnál ült. — Még valami — fordult vissza .a pa­rancsnok. — Még ma hívja elő a filmet. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy sikerültek a kisnyulak. Melnyikov biztos volt abban, hogy az űrhajó ablakából lefény­képezett „nyulacskák" jól sikerül­tek. Kámov beszállt a gépbe, magá­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom