Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

1962. június 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A páitkongresszus tiszteletére A páífaiak állják adott szavukat Megyénk termelőszövetkezetei közül elsőnek a pálfai Egyetér­tésben indult versenymozgalom pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére. A verseny célját a páífaiak a következőkben foglal­ták össze: „Adjunk több és jobb árut a népgazdaságnak, minél több terménnyel, áruval járul­junk hozzá a második ötéves terv teljesítéséhez, emeljük to­vább termelőszövetkezetünk tag­jainak az életszínvonalát”. A cél elérésének útját, módját sokolda­lúan, alaposan megvitatták a szö­vetkezeti gazdák s ennek alapján vállalásokat tettek. Megnéztük Pált'án, hogy már­cius 8-a, a vállalások nyilvános­ságra hozása óta mit tettek az Egyetértés Tsz-ben a versenyvál­lalások valóra váltásáért. A mezei munkákat idő­ben és jól elvégezték A növénytermesztés hozamai­nak növelése érdekében a kong­resszusi versenyvállalások zöme a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazására, a mezei munkák jó elvégzésére irányult. Öröm­mel állapítottuk meg, hogy Pál­ién eddig minden időszerű mun­kát példásan és jól elvégeztek. Ez meg is látszik mindenütt: a kedvezőtlen időjárás ellenére jó termést ígér a határ. Meglátszik az, hogy a külföl­di nagyhozamú búzákat két­szer is fejtrágyázták. Az is meglátszik, hogy a tavaszi vetések kellő időben, jól elő­készített talajba kerültek. A versenyvállalások között sze­repel például, hogy holdanként 16 000—20 000 kukoricatövet hagy­nak meg. Ennek érdekében sze­menként.„vetették a kukoricát és az első kapálás idején a szövet­kezet minden vezetője jó felvilá­gosító munkával, s állandó ellen­őrzéssel biztosította, hogy meg is legyen ez a tőszám-mennyiség. Egyébként rövidesen megkezdik a kukorica második kapálását is. mert idén a kukoricaföldet há­romszor akarják megkapálni. Külön érdekessége a páífaiak versenyvállalásának a cukorrépa öntözése. A tervezett 160 mázsa helyett 200 mázsa cukorrépát akar­nak holdanként termelni. A 75 holdas cukorrépa-táblát öntözik, hogy ezzel is előse­gítsék a hozamok növelését. Végig lehetne menni minden növény munkáin és sorra lehet­ne venni minden munkával kap­csolatban a páífaiak vállalásait, amelyeket nagy felelősséggel, pél­dás szorgalommal teljesítettek eddig a szövetkezeti gazdák. A terven felül 700 000 Ft értékű árut adnak az országnak A hozamok növelésének egyik célja: több kenyeret, burgonyát, húst, tejet adni az ország népé­nek, több nyersanyagot adni az iparnak, vagyis több árut értéke­síteni a tervezettnél. A páífaiak számbavették az áruértékesítés növelésének lehetőségeit és en­nek alapján vállalták, hogy 700 ezer forinttal több árut adnak az országnak az eredetileg tervezett­nél. Több mint 500 mázsa kenyér- gabonát, 1000 mázsa burgo­nyát, ma jdnem 300 mázsa ku­koricát, 4500 mázsa cukorré­pát, 95 mázsa húst és 20 hek­toliter tejet adnak el többek között terven felül. Az áruértékesítés növelése le­hetővé teszi a tsz-tagok jövedel­mének a növelését is. A páífaiak idolgozták, vajon mennyivel emelkedik egy tag jövedelme, ha a vállalt 700 000 forinttal túltel­jesítik áruértékesítési tervüket? Megállapították, hogy egy tsz-tag a tervezettel szem ben majdnem 14 százalékkal több jövedelmet kaphat, ha sikerül a 700 000 forintos túl­teljesítést elérni így aztán minden tsz-tag közvet­lenül is érdekelt az áruértékesí­tési terv túlteljesítésében. Örömmel számolhatunk be ar­ról is, hogy az évi áruértékesíté­si terv túlteljesítése felé már megtették az első lépést. Első negyedéves értékesítési terveiket túltel jesítették, és úgy néz ki, túlteljesítik a má­sodik negvedév terveit is. A főkönyvelő elvtárs becslése szerint az első félév áruértékesí­tési terveit 10 százalékkal telje­sítik túl. A jó eredmények titka A pálfai versenymozgalom te­hát sikeresen halad előre, a szö­vetkezeti gazdák eddig maradék­talanul teljesítették vállalásai­kat. A sikereknek az a titka, hogy jól megszervezték Pálfán a versenyt. Már maga a verseny megindu­lása találkozott az egész falu aka­ratával. A versenyben tett válla­lások pedig összhangban állnak a szövetkezeti gazdák érdekeivel. Persze ezt az érdekazonosságot Pálfán sem csoda útján ismerték TVT?TT¥T?TTTTTTTYTTTTTTTTTTTTYTTTVTTTTTTTTTTTTTTTT?TTTTTTTTTTVTTTTTT» DCintk Lemit oka mtgih^tűdni? fel a szövetkezeti gazdák, hanem azáltal, hogy a pártszervezet jó politikai munkát végzett. Pálfán minden egyes szövetkezeti gaz­dával külön-külön megbeszélték a versenyvállalásokat és azt is, hogy mit kell tenni a verseny­vállalások teljesítéséért. A kommunisták elmondták mindenkinek, hogy milyen haszna származik a verseny­vállalások tcljesitéséből. Ilyen például az is, hogy ki­dolgozták és mindenkinek el­mondták: mennyivel nő a jö­vedelme, ha a tsz túlteljesíti az áruértékesítési tervet. A pálfai verseny sikerét az is elősegíti, hogy ösztönző pré­miumrendszerrel serkentik jobb munkára a növénvtermesztőket és az állattenyésztőket esvaránt. A prémium jobb minősésrű munkára, a hozamok növelé­sére, az önköltség csökkenté­sére ösztönöz. Sikerült tehát a pálfaiaknak megteremteni az egységet, a gaz­dasági és politikai munka, a ver­senyvállalások, a prémiumrend­szer, a társadalmi, szövetkezeti és egyéni érdek között. Igv a versenvmozg,alom széles meder­ben, biztatóan halad előre és ma minden reménv megvan arra. hogy a páífaiak méltón készül­nek fel országunk nagy esemé­nyére, pártunk VIII. kongresszu- ra. Gy. J. — Japánok is jelentkeztek a budapesti nemzetközi borverseny­re. A tokaji és a többi világhírű magyar bor bíre nagv tekintélyt szerzett a világ bortermelői és borkereskedői körében a buda­pesti borversenynek. Eddig 164 fajta bort neveztek be, 9 ország termelői. A törzsvendégeknek szá mító osztrák, olasz, francia bo­rászok ' mellett az idén először neveztek legjobb italaikkal a sna nyolok, a portugálok és a japá­nok. Mit építenek a földművesszövetkezetek? Tolna megye földművesszövet­kezetei az idei évben is jelentő­sen fejlesztik a kereskedelmi és vendéglátó-hálózatot. Számos be­ruházás segíti a falusi kereske­delem és vendéglátás helyzetének további Javulását. Szakályban egy presszós büfét építenek. Az építkezés és a be­rendezés több mint félmillió fo­rintba kerül. Az új létesítmény az autóbusz-megálló mellett lesz, a tervek szerint később zenés cukrászdává alakítják át. Üj falu, új üzletek. Befejező­dik az idei évben a dalmandi önkiszolgáló élelmiszerbolt építé­se. Dalmandon egy lapos tetejű vegye? iparcikkboltot is létesí tenek. Bővítik a Simontornyai ruhá­zati boltot. A jelenlegi helyiség­hez még egy tizenötször hétmé­teres részt építenek, és így ebbe az üzletbe össze tudják vonni a jelenleg több üzletben árusítót' ruházati cikkeket. Az átalakítás 220 000 forintba kerül. Pakson az elmúlt években egy teljesen új lakótelep alakult ki. Az itt lakóknak kényelmetlen a bevásárlás, ' mert messzire kelj menniük. A földművesszövetke­zet felfigyelt erre a problémára és a konzervgyárral szemben egy új vegyesboltot létesít. Az épület 220 000 forintba kerül, a berende­zés pedig 40 000 forintba. Augusztus 20-ára befejeződik a híres dunakömlődi halászcsárda bővítése. Erre a rohamosan nö­vekvő forgalom miatt van szük­ség. A bővítés költségei elérik a 350 000 forintot és ezzel az eladó­tér kétszeresére növekszik. Az idei beruházási listán ta­lálható a új bátaszéki cukrász­üzem is. Háromszáznegyvene^er forintos költséggel olyan korszerű cukrászüzemet létesítenek Báta- széken, amely az egész járás földművesszövetkezeti cukrász­dáit el tudja majd látni. Döbröközön az idén presszós Mi tartja össze a meteoritókat? A tudósokat erősen foglalkoz­tatja az a probléma, hogy miért nem semmisülnek meg a mete- oritok, amelyek egészen 250 ezer km/ó-ig terjedő sebességgel ha­tolnak be a Föld atmoszférájába. A Batelle Memorial Institute tudósai szerint ennek az oka az lehet, hogy e nikkel-vasérc ösz- szetételű meteoritoknak számunk­ra ismeretlen belső kristálvos szerkezete van. Ennek a kristály­struktúrának felépítését kutatják jelenleg, mivel kitűnően fel le­hetne használni űrhajók építésé­nél. büfét, Kölesden kisvendéglőt* Sárszentlőrincen ugyancsak presz- szós büfét, Kocsolán, Felsőnyé­ken, Alsónyéken és Udvariban pedig falatozó büfét létesítenek. Az idei fejlesztési programban szerepel a körzetesítés. A megyé­ben összesen 26 ellátási körzetet létesítenek. Ez azt jelenti, hogy minden körzetnek lesz egy ke­reskedelmi központja. A lehető­ségeknek megfelelően azt fejlesz­tik legjobban és itt minden áru­ból nagyobb mennyiséget kell tartani, hogy ki tudják elégíteni a körzet valamennyi községe vá­sárlóinak igényeit. Legtöbb köz­ség boltjában viszonylag kicsi az árukészlet és csak úgynevezett mindennapos cikkeket tudnak tartani. Arra nincs lehetőségük, hogy a tőkéjüket nagyobb értékű és ritkábban keresett cikkekbe fektessék, mert akkor nem tud­nák kielégíteni a mindennapos igényeket. Az ellátási körzetek központi boltjait fokozottan fej­lesztik, így itt lehetőség lesz a drágább árucikkek árusítására is. A körzeteket úgy jelölték ki, hogy a központ könnyen megkö­zelíthető legyen minden hozzá tartozó községből. Kísérletképpen az idén Pakson egy vegyesboltot átalakítanak ön­kiszolgáló rendszerűvé. Ilyen még nincs az országban, s ha beválik, több helyen is alkalmazzák ezt a módszert. Az idén több létesítmény el­készült már. Megkedvelte a la­kosság az új, s kulturáltan be­rendezett hőgyészi kisvendéglőt. Tevelen ugyancsak elkészült aa önkiszolgáló élelmiszerbolt. Jelenleg már 122 földműves­szövetkezeti bolt működik új ki­szolgálási módszerek szerint. Eb­ből 42 iparcikkbolt, 40 élelmi­szerbolt, 35 ruházati bolt, a többi pedig egyéb. A kereskedelmi és vendéglátó­hálózat fejlesztésére öt és fél­millió forintot fordítanak az idén Tolna megye Földművesszövetke­zetei. Kétségtelen, nem tudnak megoldani minden problémát, de ez is nagy lépést jelent előre. Különösen sok tennivaló akad még a kültelki üzletekben és italboltokban. Igaz, e tekintetben is tesznek erőfeszítéseket, de re­méljük, hogy a jövőben a kül­telki problémákat is gyorsabb ütemben oldják meg. B. P. Néha azért nem árt szóvá tenni, hogy a jóból is megárt a sok és a demokratizmust sem lehet túlzásba vinni. A tamási já­rási pártbizottságon mesélték a minap, hogy a miszlai szö­vetkezeti gazdákkal alaposan „kiszúrt?’ a Cyönki Gépállomás egyik traktorosa. Ku­koricát vetett, de oly hanyagul, felelőtlenül dolgozott, hogy a so­rok közét szinte lehe­tetlen meg ekekapáz- ni. A tsz vezetői fi­gyelmeztették, és ren­des munkát követel­tek tőle. Még neki állt feljebb, megsér­tődött, mondván, hogy ő keresni akar, s nem ér rá a csatlakozó sorokkal, meg a so­rok egyenességével bíbelődni. Ez az ember túl sokat enged meg ma­gának. A Gyönki Gépállomás vezetői bizonyára intéznek majd hozzá néhány keresetlen szót, mert a felelősségre vonás nem maradhat el. Ér­tésére kell adni, hogy fizetség csak becsüle­tesen végzett munka után jár. Hasonló furcsasá­gok, ha nem is gya­koriak, de azért itt- ott fellelhetők. Egé­szen rendkívüli a de- csi Uj Élet Tsz agro- nómusának és egyik brigádvezetőjének méltatlankodása, ók ketten valahogy úgy képzelhetik el a szö­vetkezeti gazdálko­dást, hogy vagy si­kerül valami, vagy nem. Nincs felelős­ség, nincs felelősség­re vonás. Ez azért tévedés, mert a szö­vetségi politika egy­általán nem jelenti az elnézés, a szemethu­nyás politikáját. Az Vj Élet Tsz-ben az történt, hogy el­vetették a borsót, de rosszul. A gépet nem, állították jól be, s ezért kevés magot szórt. A rossz munka következménye, hogy a tervezett 40 hold helyett 60 holdat kel­lett bevetni, hogy meglegyen a szerző­dött mennyiség. Húsz hold föld csak úgy egyszerűen elpocsé­kolódott, figyelmet­lenségből, felelőtlen­ségből. Ki a felelős? A termelőszövetkezet vezetősége megállapí­totta, hogy az agro- nómus és a szóban forgó brigádvezető. Nekik kellett volna ügyelni a vetőgép pontos beállítására. Megtörtént a felelős­ségre vonás is, na­gyon elnéző módon, kétszáz, illetve há­romszáz forint kárté­rítésre kötelezték a két embert. S most tnéltatlankodnak, meg vannak sértőd­ve. Pedig talán leg- elsősorban a szövet­kezeti gazdáknak len­ne okuk méltatlan­kodni, a hanyaaul végzett munka lát­tán. Sz. P. Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA A MARSON 15. A MARSON 19 . . december 27. A Mars!... Milyen távolinak és elérhetetlennek tűnt onnan a Földről! És most itt vagyunk a Marson! Odakint éjszaka van. Hat hónap alatt az első éjsza­kánk! A Napot nem látni. Lenyu­godott a látóhatár mögött, épp úgy, mint a Földön. Napnyugta! Ez az olyan egyszerű, oly jól is­mert jelenség szokatlannak, titok­zatos értelműnek tűnt. A mi föl­di Napunkhoz képest kicsi és hi­deg volt. Utolsó sugarait rávetet­te mozdulatlan űrhajónkra, aztán lenyugodott. Gyémántként ragyo­gó csillagok miriárdja borította el a sötét égboltot. Ez a sötétség nem hasonlított a földi éjszakára. A homoksivatagot, a világoské­kes-szürke bozótokat, a mozdulat­lan vizű tavat, amelynek part­ján űrhajónk leszállt, elnyelte a sötétség. Holnap, naojreltekor ki­szállunk az űrhajóból. Ho'nan! Kámov ránkparancsolta, hogy pihenjünk. Pajcsadze a íüggőágy­ban alszik. Én az ágyamon ülök Kerül az álom! Felajzott idegei­met le kellene valamivel csillapí­tani. A napló — régi, kipróbált eszköz! Leírom megérkezésünket a Marsra. Nagyszerű űrhajónk a pontosan kiszámított időben érte el az űr­nek azt a pontját, amelyet a ta­lálkozás színhelyéül kijelöltek. Közelebb érve csaknem közvetle­nül magunk előtt láttuk a Nap­tól élénken megvilágított Marsot és minden nap figyelhettük na­gyobbodását Színe az űrhajó ab lakából halvány narancssárgának látszott. Leszállásunk semmiben sem különbözött a Venusra történt, hasonló leereszkedéstől. Csak­hogy most hiányoztak a felhők, amelyek a Venuson eltakarták előlünk a bolygó felszínét. A Mars légköre tiszta és áttetsző volt. Bekapcsoltuk a fékező mo­torokat. Valamennyien a helyün­kön tartózkodtunk: Pajcsadze és Relopolszkij a műszerek nv-' én a saját ablakomnál, Kámov pedig a vezérlőpult előtt. A Mars gyorsan növekedett, s úgy tűnt, egyenesen az űrhajónak tart. Gömbölyű felszíne szemünk előtt fokozatosan változott át ho­morú, óriási csészévé. A csésze szélei, közelebb érve hozzá, egy­re lejjebb ereszkedtek, egyre szé­lesebbre tágultak, s amikor az űrhajó már csak ezer kilométeres magasságban repült, eltűntek a távoli láthatár vonala mögött. Végtelen síkság fölött repül­tünk. Lapos, sárgásbarna felszín* itt-ott sötét foltokkal. — Sivatag! — jegyezte meg Kámov. — Kelle­metlen csalódást éreztem. Miért? Mit vártam?... Furcsa szerzet az ember! A Világegyetem minden zugát hozzá hasonló észlényekkel szeretné betelepíteni. Miután cső­döt mondtam a Venus-sznl, vá­gyaimat áttestáltam a Marsra. Biztosra vettem, hogy a bolygó lakott. Űrhajónk most kieresztett szé­les szárnyakkal repült a halott, unalmas síkság fölött. Milyen el­lentéte a Venusnak! Ott az óceán magas hullámai hömpölyögnek. Viharfelhők hatalmas erejű víz­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom