Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. május Tovább tart a spanyol munkások sztrájkharca Madrid (MTI). A spanyolországi nyol hivatalos lap csütörtöki szá- gozó tömegekben, még akkor sem, munkások sztrájkja tovább tart. ma,rendeletet közöl a szén árá- amikor sokan azt hangoztatlak, Az AFP jelentése szerint, a nak felemeléséről. A rendelet hogy Spanyolországban „semmi sztrájkhelyzet szerdán a követke- megjelenése lényegében az astu- sem történik.” Pedig Spanyolor- ző volt) Asturiában 32 000 mun- riai bányászok győzelmét jelenti, szágban történt valami. A mun­kás állt sztrájkban, Barcelona vi- mert a bányászok a munka felvé- kásosztály igen nehéz körülmé- dékén mintegy 20 000, Vizcayá- telét ahhoz a feltételhez kötőt- nyék között rendezte át hadsorait, ban 17 000, Leon tartományban ték, hogy a hivatalos lapnak elő- Közben új generáció nőtt fel, 6500, Zaragozában 2500, Guipuz- zetesen közölnie kell a szénárak amelyet a fasizmus gyűlölete hat Á Salem-per ítélethirdetése át. A Pravda cikke coában 1400 és Madridban 1000. E felemeléséről szóló rendeletet, számadatok azonban nem telje­sek, mert egyes tartományokból, amelyekben feltehetőleg szintén erőá a sztrájkmozgalom, igen ke­vés hír szivárgott ki. Sztrájkokról Á Pravda csütörtöki szama ^ ...c, _______ _______________ é rkeznek jelentéseik Cordovából, csőség a hős spanyol sztrájkolok- erő tevékenységét egybehangol- Andalúziából, Valencia vidékéről címmel Juan Perez cikkét ják és ezeket az erőket egyesít­is. közli. A cikkíró megállapítja, sék. Ez lehetővé teszi a néptöme­A jelentések arról számolnak hogy amikor egy olyan országban, gek harcának kiszélesítését és fő­be, hogy Madrid is egyre nagyobb ahol fasiszta diktatúra van, kozását. „Di­Az új politikai helyzetben, amelyet elsősorban a dolgozók harca idézett elő, egyre nyilván­valóbbá válik annak szükségessé­ge, hogy minden Franco-ellenes szerepet játszik a sztrájkharcok- szlrájkmozgalom alakul ki, ez ban. Egy Madrid-kömyéki üzem kétségbevonhatatlan és meggyőző a sztrájkok következtében leállt. Szerda este jelentették, hogy több madridi üzemben ülősztrájk kez­dődött, így a madridi vasúti fő­műhelyben is. jele annak, hogy a diktatúra az öltvény szélén táncol. A Pravda ezután megállapítja, hogy a spanyolországi sztrájkok az ottani proletariátus osztályön- Viscayában a szerdai nap fo- tudatának és politikai érettségé­lyamán valamivel csökkent a sztrájkolok száma. Asturiából szintén a sztrájkolok számának némi csökkenését jelentik. Barce­lona vidékéről viszont a sztráj­kok fokozódásáról érkeznek jelen­tések. Az AFP jelentése szerint a spa­nek rendkívüli növekedéséről ta­núskodnak. A Spanyol Kommu­nista Párt 23 év igen nehéz kö­rülményei között, illegálisan mű­ködve legjobb fiaira bízta, hogy ezt az öntudatot erősítsék a nép körében. A kommunisták soha­sem vesztették el hitüket a dol­U Thant szorgalmazza a Nyugat-lrlánnal foglalkozó tárgyalások folytatását Az ENSZ New York-i központ­jában U Thant ügyvezető főtit­kár szerdán hosszabb tárgyalást folytatott Ellsworth Bunker-rel, a Nyugat-Inán kérdéséről koráb­ban folytatott indonéz—holland tárgyalásokon jelen volt amerikai megbízottal. Közvetlenül a meg­beszélés előtt U Thant értesítet­te-» holland kormányt: a a ENSZ csak abban az esetben küld meg­figyelőket Nyugat-Iriánba, ha ezt az indonéz kormány is kérné.. A tanácskozást követően U vegyék figyelembe, „a legutóbbi napok súlyos fejleményeit” és ha­ladéktalanul folytassák a tárgya­lásokat Az Antara hírügynökség szer­dán este jelentette, hogy Temi- nabuan nyugat-iriáni város el­foglalása után az indonéz ejtő­ernyősök északkeleti irányba me­netelnek. Az ejtőernyősöket Ma-' nokwari holland helyőrsége igye­kezett feltartóztatni, de kísérlete kudarcot vallott. Időközben „teljes lendülettel” folyik a Nyugat-Irián déli váro­Thant táviratban kérte fel Hol- 1 saiban lakó holland családok eL- landia és Indonézia kormányát, szállítása — jelenti a Reuter. Lázadások Boun Oum katonái között Magyar államférfiak üdvözlő távirata Tito elnökhöz Kedves Elnök Elvtárs! Hetvenedik születésnapja al­kalmából fogadja őszinte szeren- csekívánatainkat és meleg üdvöz­letünket. A jugoszláv nép jólété­ért és a békéért folytatott fele­lősségteljes tevékenységéhez kí­vánunk további sikereket és jó egészséget. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke I nmminm ■«■■■»■■■■■mi fasiszta tüntetéssé változott: a tárgyalóteremben lévő ultrák és az OAS hívei, amikor meghal­lották, hogy a katonai törvény­szék enyhítő körülményt is ta­lalt Sálán javára, ami kizárja a halálbüntetést, örömújjongás- ban törtek ki és a Marseilles! kezdték énekelni, úgy, hogy a tanácselnöknek ki kellett ürí- tetnie a termet. „Az OAS bűneiről nem lehet szó, — mondatta a védőbeszéd­ben Taxier-Vignancourt, az OAS fővezérének ügyvédje, majd szemérmetlenül így foly­tatta: az OAS-t nem hívták meg, amikor Algéria önrendel­kezési jogáról tárgyaltak. Ehe­lyett a törvényes hatalom tör­vénytelen eszközökkel harcba szállt az OAS ellen. Az OAS harca tehát jogos önvédelem. Lehetetlen, hogy a bíróság ha­lálra ítélje Sálant. Az utókor fog ítélkezni a bírák felett.” A katonai törvényszék, mint az ítéletből nyilvánvaló, elfo­gadta a védő szokatlan érvelé­sét, mert bár elismerte Sálán bűnösségét, mentő körülménye­ket is talált, ami ugyancsak szokatlan egy fegyveres banda fejének esetében. A közvéle­mény számára félreérthetetle­nül megmutatkozott, hogy az OAS meghátrálásra kényszerí­tette a kormányhatalmat kép­viselő bíróságot, de egyben az is bebizonyosodott, hogy a de Gaulle-kormányzat, amelyet a „francia Algéria” jegyében ki­tört puccs segített hatalomra, osztozik a felelősségben Salan- nal és az OAS-szal. Arra sem árt emlékeztetni, hogy 1958 ta­vaszán épp Sálán volt az, aki mn in»i Algírban az első éljent kiáltotta de Gaullera, s mint az ADN tu­dósítója megjegyzi — erre célozva — a katonai tör­vényszék nyilvánvalóan a leg­felső helyek jóváhagyásával mentette meg Sálán életét. A Salan-ítélet amilyen örö­möt okozott az OAS híveiben, olyan felháborodást keltett a demokratákban. Közvetlenül az ítélet kihirdetése után tüntetés­re került sor a törvényszék épü­leté előtt, úgyhogy a rendőrség riadóautóját kellett a helyszínre küldeni. Sálán tehát, aki „igaz haza­finak” próbálta magát feltün­tetni a tárgyaláson, megmene­kült az igazságos ítélet elől, s jellemző, hogy az ítélet kihir­detésének napján Sálán bandái 38 ember életét oltották ki Al­gériában. Franciaországban mély meg­döbbenést keltett a katonai tör­vényszék ítélete, mert ebből magától értetődően következik, hogy meg kell változtatni alve- zérének, Jouhaud ex-tábornok- nak halálos ítéletét is, ez pedig újabb bátorítást ad az OAS- nak. A francia tömegek felhá­borodására jellemző, hogy a baloldali szocialisták közvetle­nül az ítélet elhangzása után közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozzák: a de Gaulle-re- zsim nem merte halálra ítélni Salant. A Sálán parancsára el­követett megszámlálhatatlan gyilkosság azonban nem marad örökre büntetlenül. Amikor a francia nép visszanyeri szabad­ságát és szuverenitását, a fele­lősöknek meg kell fizetniük a kiontott vérért. rm pp» Modibo Keila Moszkvában Modibo Kelta, a Mali Köztársaság éliiöke és minisz­terelnöke Moszk­vában. A képen: balról jobbra: Mo­dibo Keita, N. Sz. Hruscsov és L. Brezsnyev a vnu- kovói repülőtéren. Rádiókép — MTI Külföldi Képszol­gálat. A Boun Oum—Nosavan csoport — jelenti a Laosz hangja rádió­adó — a koalíciós kormány meg­alakításáról újra meginduló tár­gyalások előestéjén változatlanul támadásokat készít elő Laosz már felszabadult területei ellen. így például katonaságot és tüzérsé­get vonultattak fel a napokban Muong Cau-nál, szemmel látha­tóan a Tha Thom ellen indítan­dó támadáshoz. A lázadók csapa­tai támadást intéztek a Ban Pho- ban állomásozó hazafias erők el­len, de vereséget szenvedtek. A jelentések szerint a lázadók dél­vietnami banditákat bíznak meg i,tisztogató műveletekkel”. Ugyanakkor mind gyakrabban fordul elő, hogy a lázadókat zsol­dosaik cserbenhagyják. SalaPhou Khou-nál kedden a lázadók egyik ejtőernyős egysége teljes fegy­verzetben, tisztjeivel együtt a ha­zafias erők csapataihoz csatlako­zott. Később Phong Nhang, Long Bök és Xieng Da helyőrsége, egy- egy század, fellázadt tisztjel el­len, foglyul ejtette őket és szin­tén a hazafias erőkhöz csatlako­zott. A Vientiane! amerikai kato­nai körök szerdán elismerték, hogy a laoszi hazafias erőknek „módjukban állna rövid hetek alatt kiterjeszteni ellenőrzésüket egész Laoszra, ha akarnák”. Az amerikai „tanácsadók” most sür­getik a lázadókat, szervezzék át egységeiket, hogy azok „képessé­geik legjavát” nyújtsák. Goulart brazil elnök nyilatkozata a Pravda tudósítójának Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki száma közli Joao Gou­lart brazil elnök nyilatkozatát, amelyet V. Vorobszkijnak, a Pravda tudósítójának adott. Nyi­latkozatában Goulart elnök hang­súlyozza, hogy „a Szovjetunió és Brazília kulturális és gazdasági együttműködésének távlatai nagy­szerűek”. Az elnök rámutat, hogy bár a brazil—szovjet kereskede­lem normálisan fejlődik, de még nagyobb ütemben halad majd az­után, ha a brazil vezetők intéz­kedéseket hoznak Brazília és a szocialista országok árucsere-for­galmának rendezésére. Az általános és teljes leszere­lés kérdéséről szólva Goulart, el­nök kifejtette, hogy Brazília ál­láspontja e kérdésben jól ismert. Világos volt ez az álláspont a tizennyolchatalmi leszerelési bi­zottság genfi tárgyalásain is. „Ami a nukleáris fegyvereket il­leti — mondotta végül az elnök —, mi hívei vagyunk annak, hogy kiterjesszék a békeövezeteket mind a szó földrajzi értelmében, mind pedig olyan vonatkozásban, hogy intézkedéseket hozzanak az államok kezében levő pusztító erő csökkentésére. Brazília elítéli a nukleáris kísérletek felújítá­sát, bármely nagyhatalom hajtsa is azt végre. Brazillá híve az ilyen kísérletek hathatós ellenőr­zés alatt történő betiltásának.” Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA MARSON 5. A start előtti éjszakán várako­zásom ellenére jól aludtam. Pontosan hét órakor eljött értem Pajcsadze. Fogtam kis bőröndö­met, amely elkísért minden ed­digi utamon, s megkönnyebbült érzéssel szálltam autóba. Nincs visszaút! Pajcsadze hallgatag volt. Meg­értettem állapotát és nem za­vartam beszélgetéssel. Moszkvá­ban hagyta feleségét és 6 éves kislányát. Épp az előbb búcsú­zott el tőlük. Gépkocsink a Leningádi úton száguldott. Űrhajónknak a Kljaz- ma folyó partjáról kell felszáll­nia. Kámov is onnan indult el mindkét űrútjára. Kilenc órakor érkeztünk meg a színhelyre. A magas kerítéssel körülvett raké- tapálya 15 kilométer átmérőjű, hatalmas mező. Idegeneknek oda szigorúan tilos a belépés. A me­ző közepén állt startra készen űrhajónk. A földtől 30 méternyi magasságban függött. A starttér azsurfonású állványára támasz­kodott. Az egyemeletes nagy épü­letben, ahol az űrhajót kiszolgá­ló műhelyek és laboratóriumok helyezkedtek el, Kámovot, Be- lopolszkijt és a kormánybizott­ság tagjait találtuk. Utolsónak érkeztünk. Belo- polszkij, miután lekezelt velünk, néhány perc múlva gépkocsiba szállt és az űrhajóhoz hajtatott. Kámov magához hívta Pajcsad- zét. Egyedül maradtam. Féltíz­kor Kámov felállt és kezetszo- rított Volosin akadémikussal, a bizottság elnökével:' — Itt az idő — mondta. Elbúcsúztunk a bizottság többi tagjától is. Mindnyájan nagyon felindult állapotban voltunk. Egyedül csak Kámov tűnt szenv­telent nyugodtnak. Utolsó kézszorítások, utolsó jókívánságok, s az autó elindult. Nyolc perc múlva az űrhajónál voltunk. Belopolszkij a felvonó­nál vart bennünket. Larin mér­nök állt mellette, aki az előké­születeket irányította. A rakéta­pálya többi dolgozója már el­hagyta a start színhelyét. Fölöttünk. tízemeletes háznyi magasságban csillogott a napon az űrhajó 27 méter hosszú, 6 mé­ter széles, fehér teste. Alakja egy óriási szivarra emlékezte­tett. Orrészén aranybetűs neve ragyogott: „SZSZSZR—KSZ 2”. Larin mérnök elbúcsúzott tő­lünk. Háromnegyed tíz volt. Tá­vozásával megszakadt utolsó kapcsolatunk az emberekkel. — Indulás! — mondta Kámov. A felvonó gyorsan felrepített bennünket a kis előtérre. Közel­ről láttam, hogy a hajó nem áll szigorúan függőleges helyzetben, hanem kissé nyugatnak dől. Ke­rek bejárati nyílása keskeny volt és csak hasmánt lehetett rajta bekúszni. Elsőnek Belo­polszkij tűnt el a hajó belsejé­ben, majd Pajcsadze. Én követ­keztem. Az utolsó, amit a nyí­lásba való bemászás előtt lát­tam. egy piros rakéta volt, amely a távoli látóhatáron röppent ma­gasba. Utánam Kámov követke­zett. Megnyomtunk egy gombot és az ajtó légmentesen bezárult. Tíz percünk volt az indulásig — jelezte a piros rakéta. Az űrhajó felső, vagyis elülső részébe jutottunk, ahol az ob-

Next

/
Oldalképek
Tartalom