Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

1962. május 25. TOLVA MEGYEI NÉPÜJSAd 3 írók az ünnepi könyvhét rendezvényein Az ünnepi könyvhét Tolna me­gyei eseménysorozata a május 26-i, szombati programmal kez­dődik. Megyénkbe látogat: Illés Béla Kossuth-díjas, Fodor József Kossuth-díjas, Murányi Kovács Endre és Pákolitz István. Az írók május 26-án délelőtt a szekszár­di bőrdíszmű üzembe látogatnak, este pedig a régi megyeháza nagytermében az ünnepi könyv­hét megnyitóján vesznek részt. Május 27-én Pákolitz István ési Murányi Kovács Endre a faddi termelőszövetkezet tagjaival ta­lálkozik. Este mind a négy író a tolnai ünnepségen vesz részt. Az ünnepségen közreműködik a tolnai munkás irodalmi színpad is. Tamásiban és Iregszemcsén — előzetes tájékoztatásunktól elté­rően — nem vesznek részt írók, itt helyi rendezvényeket tarta­nak. Szocialista brigádmozgalom indult a teveli Kossuth Tsz-ben Lapunk szerkesztéséhez sok se­gítséget kapunk azoktól a levél­íróktól, akik üzemük, községük, a párt és a társadalmi szervek életéről adnak hírt. A levelek számunkra igen értékesek és hasznosak, tapasztalatot adnak és segítik munkánkat. Valahol hiba van a vezetésben címmel Németkérről kaptunk le­velet. A levél írója, Horváth Sándor elvtárs arról adott tájé­koztatót, hogy a községükben megtartott április hávi párttag- gyűlésen a pártszervezet több mint hetven tagja közül csak 18-an jelentek meg. — Ha így számszerűségében nézzük a meg­jelenésit, bárki azt hihetne, hogy a németkéri párttagok passzívak. Nem érdekli őket a pártélet, nem tartják magukra nézve kötelező­nek a szervezeti szabályzatot. Ez nem így van. A hiba a taggyűlés előkészítésében volt. Megkérdez­tem tizennégy párttagot, s ebből 12 — köztük az én pártcsoport- bizalmim — sem tudott arról. Beszéljünk arról is, ami a túlórák mögött van Pontosabb, előre kidolgozott terveket! Zsúfolásig megtöltötték a teveli Kossuth Tsz tagjai a művelődé­si ház nagytermét a legutóbbi közgyűlésen. Megjelentek a tsz- patronálók, a Lágymányosi Do­hánygyár képviselői is Bárány Sándorné párttitkár vezetésével. Ez a közgyűlés nagy jelentősé­gű eseménye volt a tsz-nek, ugyanis ezen indult meg a mi szövetkezetünkben is a szocialista brigádmozgalom. A Szocialista Brigád cím elnyerésének feltéte­leit Jándi József tsz-elnök is­mertette. Az istnertetés után el­sőnek Kerekes Mária szólalt fel, a tsz ifjúsági brigádja nevében. Bejelentette, hogy brigádjuk is harcba indul a szocialista címért. Utána mindjárt Szemák Jánosné jelentette be brigádja csatlako­zását és a feltételeket még ki­egészítette azzal, hogy az idősebb tsz-tagokat látogatják, segítik. Majd még Hilcz Józsefné és An­tal Mártonná munkacsapatveze­tők tettek vállalást. Ezen a közgyűlésen jelentették be a tsz vezetői, hogy szép jöve­delmet hozott az első cslrkeszál- lítmány. Ötezer csirkéért több mint 100 000 forintot kapott a tsz. (bor) Ltixél infőmÁkaj'L: I párttagság igényli a politikai táiékoztatást ii. Látszólag sokkal kedvezőbb a helyzet a Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál. Az első negyedévben alig használtak fel túlórát. Oka ennek jórészt az, hogy kevés munkájuk volt az év első három hónapjában. A statisztikai jelen­tések szerint is, a vállalat teljes kapacitásának csak mintegy egy- harmpda volt lekötve. Mégis gyakori volt a túlóra, bár közel , sem olyan mértékben, mint volt az elmúlt évek hasonló idő- szakábári. Az első negyedével rendszerint - az adminisztratív munkaerők túlórázása terheli. De ezt úgy oldották meg a vállal"1 nál, hogy amikor sok a műnké, akkor nyolc óránál többet is dol­goznak, ég amikor a hónap más szakában kevesebb, elengedik a dolgozókat. Van azonban néhány objektív dolog amely a túlórák számát emeli, pillanatnyilag, s valószínű, a i" <ri szervatórium és a parancsnoki erősödött. Az űrhajó egyre gyor- központ helyezkedett el. A he- sabban repült, másodpercenként lyiséget erős villanyfény világi- 20 méterrel növelve sebességét, tóttá be. Pajcsadze nagy bőrsísa- Irigyeltem Kámovot, aki két kot adott nekünk. periszkópot is használhatott. Né­— Megkíméli fülünket — mond- zőkéjük előtte függött a vezérlő- ta. — Vegyék fel a sisakot, szíj- pulton. Olykor beléjük nézett: jazzák be magukat szorosan és ellenőrizte az űrhajó repülését, feküdjenek le. — A padlón fekvő öt perccel a start után elhagy- gzéles matracra mutatott. — A tűk az atmoszférát. Miután gon- felgyorsulás húsz méter. Ez nem dolatban ezt kiszámítottam, meg- sok, de jobb fekve átvészelni. El- állapítottam, hogy a duplájára tart csaknem félóráig, Az ablako- nőtt nehézkedési erő ellenére kát akkor nyitjuk majd ki, ami- agyam egészen normálisan mű­kor a motorok leálltak. ködik. Telt-múlt az idő. Körülbelül ti- Felvette sisakját és Belopolsz- zenöt perce repültünk. Messze az kij mellé feküdt. Követtem pél- atmoszféra határain túl, az üres dáját. Kámov sisakban a vezér- térben száguldottunk. Lázas tü- lőpult előtti bőrfotelben ült. Sze- relmetlenség vett rajtam erőt. vőben sem lesz megszüntethető. Ilyen például az, amikor a vil­lanyszerelő brigád egy létesít mény elektromos hálózatba köté­sét végzi. A DÉDÁSZ rendszerint vasárnap ad engedélyt erre. S ilyenkor a brigádnak el kell vé­gezni a munkát. Vls major az is, amikor rendszertelenül érkezik a vállalathoz az építőanyag, s azt a vagonokból ki kell rakni. A korábbi években ennél a munká­nál volt a legtöbb túlóra. Most munkaszervezési intézkedéssel a minimálisra csökkentették a túl­munkát két speciál vagonkirakú brigád munkába állításával. Az eddigi tapasztalatok szerint hasz­nosnak bizonyult ez. Ellentmondást is tapasztaltunk Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a túlórázásokat a legszigo rúbban ellenőrzik, sőt még pré­mium-feltételként is ezt ad ák. Mégis, a múlt évben 14 ezer túi­Egyre kínosabb volt a fekvés. Atomhőlégsugaras motorjaink szörnyű zúgása az idegekre ment, és a sisakon keresztül is kibírha­tatlanul hangos volt. Irigyeltem azt a rendkívüli mét nem vette le a másodpercmé­rőről. Órámra pillantottam. Két perc múlva tíz. Nehéz leírni, mit érez­tem ezekben a másodpercekben. Ez már nem izgalom, hanem en­nél sokkal erősebb, szinte már gyötrő valami volt... Másfél perc... nyugalmat, amellyel Belopolszkij Egy perc... Társaimra pillantot- türelmesen várta ennek a gyötre- tam. Belopolszkij szeme csukva, leninek a végét. Pajcsadze idege- arca nyugodt. Pajcsadze felemelte sebb volt, gyakran nézegette az karját, s az óráját nézte... Har- óráját. Körülbelül húsz perccel a mine másodperc... Húsz... Tíz... start után Kámov váratlanul íel- Kámov elfordította a vezérlőpult állt és az egyik ablakhoz ment. egyik fogantyúját, aztán a mási- Látszólag könnyedén mozgott, kát A fülemet szorosan lezáró Kissé félrehúzta az ablakzáró le- sisakon keresztül egyre erősödő mezt és kinézett a keskeny nyílá- zúgást hallottam. Ereje fokozó- son. dott. Éreztem, hogy megremeg az Az utolsó percek valószínűtle- űrhajó teste. Aztán egy láthatat- nül lassan teltek. Az óra mutatói lan. gyengéd erő a padlóhoz szó- mintha teljesen megálltak volna, rított. Három perc volt még... Majd ket­Tíz óra egy perc. Tehát már tő... repülünk. A zúgás többé nem (Folytatjuk) órát használtak fel. l’ehát egyik oldalon szigorú rendszabály -k, másik oldalon a túlórák ezrei. De még Így is, ha az országos ada­tokkal vetjük össze a szerze t ta­pasztalatokat, akkor kedvező a kép, mert a vállalat az őrs tagos átlag alatt van. Több alkalommal egy-egy mun­kát csak úgy tudnak jól, határ­időre elvégezni, ha túlórát ren­delnek el. Ilyen eset például .az, amikor egy építkezésen betono­zást végeznek. A betonozási mun­ka folyamatos, nem lehet pihen­ni közben fél műszakot sem. S a/ sem használ, ha más brigáddal végeztetik a munkát. Mert a fej­lett, egyösszegű munkautalványo- zást vezették be, éppen az építé­si idők gyorsítása érdekében, s ez megköveteli a folyamatos mun­kát. Lehetőség volna arra viszont, hogy más munkahelyről, második és harmadik műszakra brigádo­kat irányítsanak, de ezek utazta­tása. szállásolása, sokkal többe kerülne, mint az igénybe vett túl­óra. Tehát jobb a jelenleg alkal­mazott módszer. Az építési idő csökkentése megoldható túlóráztatás nélkül is. Volt erre példa bőven a vállalat múlt évi munkájában. De itt is, mint mindenütt, legfontosabb a jó munkaszervezés. A termelés zavartalan folytatásához szüksé­ges feltételek biztosítása elsőren­dű feladat, s ha ez már adott, ak­kor nem kell attól félni, hogv — az előbb objektív okoknak feltün­tetett esetektől eltekintve — az építés gyorsítása, költségeinek csökkentése érdekében túlórát rendeljenek el. De félő, hogy a jó felkészülés ellenére is, az idén több ezer túl­órát használnak fel a vállalatnál. Mi tanúskodik e véleményünk mellett? Elsősorban az, hogy az első negyedévben még a kapaci­tást nem töltötték ki teljes egé­szében. s ez már kihatással van a további munkára. Késik az anya “rendelés, a meglévő anvag kiszállítása a munkahelyre. S ha a későn kanott munkát határidő­re be akarják fejezni, — már pe­dig a vállalatnál folyó kongresz- szusi versenv is ezt célozza —, akkor óhatatlanul a túlórákhoz kell nyúlniok. Ezt megelőzni csak nontombb. és előre kiadott ter­vekkel lehet. (Folytatjuk! PÁLKOVACS JENŐ hogy a pártvezetőség taggyűlést hívott egybe — írja. ü levél nyomán elindultunk és megállapítottuk, hogy Horváth Sándornak valóban igaza van a taggyűlés előkészítését illetően. A pártszervezet titkárhelyettese, Gyuricza Bálint elvtárs Is elis­merte a hibát, de azzal indokolta a párttagok távolmaradását, hogy a pártbizalmiak hiányosan érte­sítették ki a tagságot. Pedig mint mondotta, a taggyűlésen olyan fontos napirendi pontot tárgyal­tak, amelyet a kommunista kol­lektívának alaposan meg kelleti volna vitatni. Németkéren — de másutt is — még a mai napig is azon vitatkoznak a tsz-tagok, hogy a hózkörüli, 300—400 öles kert, gyümölcsös a háztáji terü­lethez számítódik-e, vagy sem. Ennek eldöntésére a tsz-közgyűlér már hozott határozatot és a párt­tagoknak ezzel kapcsolatban lett volna tennivalójuk a tsz-tagok meggy ő zésében. Horváth Sándor levelében, de a vele történt személyes beszélgetés alapján is egészségesen jutott ki­fejezésre az az igény, hogy a párt­vezetőség javítsa meg politikai tájékoztató munkáját. — A né­metkéri párttagság érdeklődik a politikai események iránt. Igény­li a politikai tájékoztatást, de az a javaslatom, hogy a pártvezető­ség a jövőben több időt szentel­jen a taggyűlések előkészítésére. A pártbizalmiak idejében kapják meg a tájékoztatást, hogy a tag­ságot mozgósítani tudják — mon­dotta. Személyi ellenlétek Egyet lenet érteni a fenti meg­állapítással, mert a németkéri párttagság igénye jogos. De Hor­váth Sándor hibakeresésének van egy kis szépséghibája. Ez pe­dig az a személyi ellentét, amely közötte és a párttitkáj'helyettes között folyik. Hangsúlyozzuk, nem olyan elvi ellentétről van szó, amely a párt egységét la­zítaná Németkéren, hanem más­ról. Arról, hogy a kettőjük között folyó haszontalan személyi vita következtében ellerelődik a figye­lem a hasznos politikai munkáról. Gyuricza Bálint, a párttitkárhe- lyettes idős, harcedzett párttag. Nagy mozgalmi tapasztalattal rendelkezik. Idős ember létére még mindig hasznos tagja a párt- vezetőségnek. Horváth Sándor a falu postamestere, politikailag képzett. Politikai felkészültségé­nél és hivatali beosztásánál fog­va értékes munkát végezhetne, ha a kettőjük ellentétét — ami nem más, mint kicsinyeskedés — meg­szüntetnék. Ehhez pedig csak az kellene, hogy pártszerűen meg­beszélve a kettőjük dolgát, nem­csak a hibákat, hanem a pozitív vonásokat is meglátnák egymás munkájában. II pártszerü bírálat hiánya Sokat segíthetne az egyesített pártszervezet munkájában, ha ki­alakulna az egészséges bírálat és önbirálat szelleme. Gyuricza Bá­lint elvtárs szerint — a bírálat­ból, ha az pártszerű, sokat tanul­hatnának. Hanák Ottó, az általá­nos iskola igazgatója úgy véle­kedett: — A hiba ott van, hogy a párttagság nemigen bírál és ha nagyritkán el is hangzik va­lami bírálóféle felszólalás, a meg­bíráltak nemcsak hogy nem fo­gadják szívesen, hanem vissza is utasítják. így volt ez a májusi taggyűlésen is, amikor a művelő­dési ház igazgatója számolt be a falu kulturális életéről.1 A vitában Hanák Ottó a be­számolót kifogásolta, amely op­timista képet festett és lakkozta a valóságot. — Önmagunkat csap­juk be, ha azt mondjuk, hogy minden jól megy — mondotta, s néhány hibát sorolt fel. Hor­váth Sándor szintén hasonló for­mában bírált, majd azt mondta: — Nem csomagoltam selyem­papírba mondanivalómat. Az a véleményem, nagyobb hiba az, ha valaki végigüli szótlanul a taggyűlést, mintha elmondja vé­leményét, s ha ez a vélemény né­ha ironikusan hangzik is. Hol kellene változtatni ? A németkéri Haladás Tsz párt- szervezete a tavaszi tsz-egyesítés során nőtt viszonylag nagylétszá­mú pártszervezetté. A párt és a társadalmi szervek rugalmasan és jól oldották meg a németkéri szövetkezetek egyesítését. A gaz­dasági szervezőmunka komoly erőt kötött le. Ennek következté­ben — és ezt nem róhatjuk fel bűnül a németkéri kommunis­táknak — háttérbe szorult a po­litikai munka. Fel nem rójuk ugyan, de mégiscsak ebben ke­ressük a bajok forrását. A párt- vezetőség munkája még ma is szűk körre korlátozódik. A tag­gyűlés — ha a munkaterv előírá­sa szerint meg is tartják — nem sikerülhet, mert nem előzi meg szervezeti-politikai előkészítő munka. A másik igen komoly hiba az, hogy a pártmunkában a személyes ellentétek is kifeje­zésre jutnak. S ezt a vitatkozók nem igyekeznek egymás között tisztázni és megszüntetni. És vé­gül a hibák forrása az is, hogy nem bontakozhat ki a pártszerve­zetben az egészséges bíráló szel­lem annak ellenére, hogy elmé­letben ezt Gyuricza elvtárs el­fogadja és így fogalmazza meg: ..Az őszinte, nyílt és segíteni aka­ró bírálatot meg kell becsülni és támaszkodni kell rá munkánk végzése közben.” Igaza van Gyuricza elvtársnak, de ne csak mint elméleti tételt fogadják el és szavakban han­goztassák a németkéri pártveze­tőségi tagok a bírálat és önbírá­lat szükségességét, hanem kös­sék össze a gyakorlati munkával. Csak így lehet a dolgokon vál­toztatni. P. M. Felvétel a Marxizmus-Leninizsmis Esti Egyetemére Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére május 25-től jú­nius 10-ig lehet jelentkezni. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dolgozók (írók, művészek, orvosok, mérnö­kök, jogászok, pedagógusok, stb) szervezett marxista-leninista okta­tását egyetemi szinten biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a tudományos szocializmust ta­nulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, fél­évenként vizsgát tesznek. A tan­év szeptembertől júliusig tart. Hetenként egyszer, keddi napon, délután 3—4 órás előadás, osztály foglalkozás van, amelyen a meg­jelenés kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft, melyet két rész­letben kell befizetni. A hallgatókat évi 24 nap ta­nulmányi szabadság illeti meg. A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő szak­mai és politikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkíriiliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezés űrlap-kitöltéssel történik. Az űrlapot a járási pártbizottságok agit.-prop. osztá­lyán lehet igényelni és ugyanott kell beadni. A jelentkezési űrlaphoz mellé­kelni kell az önéletrajzot, a párt­szervezeti és munkahelyi aján­lást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom