Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
1*62. május 19. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG A brigádvezető lelkiismerete I Évekkel ezélOtt >• találkoztunk Ke- lerne» Jánossal, a zombai Paraszt becsület Termelőszövetkezet tag- . jáVal. Akkor még enyénileg gazdálkodott és mint kiváló állat tenyésztő évenként sikeresen Sze- . repült állataival az Országos Mezőgazdasági Kiállításokon. A tsz megalakulása óta termelőszövetkezeti tag, állattenyésztési brigádvezető. Kelemen Jánosról a tsz-szer- vezés idején ágy beszéltek a faluban, mint »nehéz emberről«. Nemcsák azért mert testalkatát tekintve nagydarab ember, hanem azért is, mert annakidején nehezen lehetett meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Erről az időszakról nem szívesen beszél. Lehet, hogy most már, az idők távlatából, restelli is az akkori makacsságát. — Az már a múlté. Ne is hánytorgassuk. Hagyjuk a múltat, beszéljünk inkább mai életünkről, a közös gazdaság jelenéről és jövőjéről — mondotta és a sublótfiókból legalább nyolc darab kékfedelű füzetet, egy határidő-naplót és egy törzskönyvi ellenőrző-könyvet szedett elő. Akurátusan, sorjába maga elé rakta őket és tréfásan azt mondta: — Ez az irodám. Irodám? Talán ennél is több — mondja, s látszik rajta, hogy a legmegfelelőbb kifejezésen gondolkodik, s végül azt mondja: »A lelkiismeretem«. A brigádvezető egyik kék- fedelő füzetében lapozgatva feltárul a tsz állattenyésztésének fejlődése, a megalakulástól napjainkig. 1980- ban alacsony tejhozamról, s ennek okáról adnak tájékoztatót a feljegyzések. »A tagok a gyengébb és elöregedett állataikat adták a közösbe. Tejtermelésről beszélni nemigen lehetett de abban az időben ezeket az úgynevezett se'ejt-állatokat is szívesen fogadtuk azért, hogy a közös állatállomány kialakuljon.« • Ezt követően 42 vemhes üszőt vásároltak rm.jd arra törekedtek, hogy az állatállomány számszerű növelése mellett a minőséget javítsák és biztosítsák a takarmánybázist, amely egyik legfontosabb előfeltétele a nagyüzemi állattenyésztésnek. Ez meg is történt, s az eredményeket a törzskönyvi ellenőrzés is rögzül. »A zombai Párasztbecsület Tsz-ben 1961 június 30-án a fejési átlag 11,6 liter. A legtöbb tejet adó tehéhtől 13,5 litert fejnek«. Az idén januárban a tsz 80 fejőstehenéből 60 törzskönyvi el- lehőráés alatt állt. A fejési átlaguk 10 liter, a legtöbb tejet adó tehén 20,5 literes volt. Ebben az időben már bizonyos takarékossági rendszabályokat vezettek be a tehenészetben. — Mindig nagy figyelemmel kísérem a környező termelőszövetkezetek tejtermelési eredményeit. Volt Idő, s ezt nem restellem bevallani —, amikor tejtermelésünk megyéi viszonylatban a 27. helyen állt. A körzeti ellenőr egy alkalommal meg is kérdezte: I János bácsi bosszanko! *. ...........— dik a nem épp en előkelő helyezés miatt? — Nem, nem bosszankodom! Bosszankodjanak majd azok az állattenyésztési brigádvezetők, akiknek majd a télen takarmányozási problémáik lesznek, mert nálunk bizonyos, hogy nem lesz — mondtam a tejellenömek. A mi termelőszövetkezetünkben ugyanis mindig előre számolunk. Már vásároltunk hízóanyagot a jövő évre. Takarmányból is van úgynevezett »aranytartalékunk«. A zöldtakarmányozás bevezetésével lucernát csak kisebb meny- nyiségben, szecskázva etetünk az állatokkal. A tsz vezetőségével egyetértésben úgy határoztunk, hogy a mintegy 160 mázsa lucernaszénát már a jövő évre tartalékoljuk. Ki tudja hogyan sikerül az idei lucerna-betakarítás. Azt tartjuk szem előtt, a jó gazdák előre gondolkodnak — mondja az állattenyésztési brigádVe- zető, aki legalább annyira, ha nem jobban, érzi a felelősséget a nagyüzemi közös állatállományért, mint valamikor, a saját kisüzemi állattenyésztéséért. Van egy kisebb szótárszerű, kékfedelű füzete is Kelemen Jánosnak. A rajta lévő felirat szerint ez a tervező füzet. Ebben az alakulás évétől kezdve olyan adatokat jegyzett fel, hogyan járult hozzá az állattenyésztés a közös vagyon gyarapításához, a jövedelem emeléséhez. Az első évben 82 . áJ!at'------------------------- tenyésztés a t sz jövedelmének egyharmadát adta. A második évben már az 50 százalékát. Az idén nagyot lépnek előre, a növénytermesztés terve 1 700 000 forintot, az állat- tenyésztés terve 1 600 000 forint bevételt Irányoz elő. Kelemen János brigádvezető és az állat- tenyésztésben dolgozó tsz-tagok szerint ez hiány nélkül teljesítve is lesz, azaz ők még ennél is többel szeretnének hozzájárulni a közös vagyon gyarapításához. A sablonos kérdést, hogy érzi magát a tsz-ben és nem bánta-e meg hogy tsz-tag lett, már fel se tettem Kelemen Jánosnak. Az a lelkesedés és ügyszeretet, ahogy a tsz jelenéről és jövőjéről beszélt, arról győzött meg, hogy ő már szívvel-lélekkel tsz-tag. Két- lábbal, szilárdan áll a közös gazdálkodás talaján. Pozsonyi Ignácné A négyhónapos munkaverseny győztese: a 8-as fejtési csapat Ahol Petrovics Sándor tanulóból Sió sxínéss lett a z összevont Északi BájtjJ nyaüzem területén az év első vetsenyszakasza május elsejével zárult. Ezen belül a három körlet dolgozói folytattak nemes vetélkedést a szocialista munkaverseny keire* tein belül. Ebből a versenyből elsőként három mázai körlethez tartozó csapat lett az első. Ismerkedjünk meg a győztes 8-as fejtési csapattal. A május 1-i ünnepélyen a körletvezető, Pápai elvtárs mondotta: a körlet és egyben az üzem legjobb fejtési brigádja a 8-as brigád, eredményük négy hónap alatt 121,5 százalék. A brigád vezetője Ziegenheim Mátyás. 2000 forint jutalmat kapott a brigád. Mikor feltettem a kérdést Zlegenheim elvtársnak, mondja el, hogy milyen módszerekkel érték el eredményüket, a válasz igen rövid volt: „A 22 tagú brigád összefogott és igyekezett jól dolgozni. Nem tettünk mi semmi különöset.” Ez így aztán igen egyszerű, s rövid. Csakhogy... Mit is tett a 8-as brigád, míg idáig elért? A 21 lelkes fiatal és egy tapasztalt, idős vájár összefogott és igyekezett jól dolgozni. Elsőnek kötöttek az üzemben — még 1959-ben — szocialista brigádszerződést. Azóta már megkapták a szocialista brigád oklevelet. Eredményük százalékban kifejezve állandóan a 120 felett van. Emberi összefogásból a kollektív szellem fejlesztéséből, a szocialista módon való élésből is jól vizsgáztak. Egyik társuk házat épített, a brigád tagjai rendszeresen segítettek az építkezési munkáknál. A brigád egy másik tagja karját törte. A betegség alatt a brigád gondja volt a háztartást ellátni tüzelővel. Az ilyen „kicsiségekre" mondja Ziegenheim elvtárs, hogy nem tettek ők semmi különöset. Ez áll természetesen munkájukra a bányában is. Az összefogás, a harmadok kézre dolgozása és a jó szervezés meghozta az eredményt. Ha megnézzük, tényleg nem csináltak nagy dolgot, csak új módon, szocialista módon dolgoztak és dolgoznak jelenleg is. Ez évben is elsőnek újították meg szocialista brigádszerződésüket, melyben többek között egész évre fejenkint 24 óra társadalmi munkát vállaltak. De ebben nincs benne az esetleges egymáson segítés, mert mint mondják, az külön brigádbecsület. Ebben a brigádban már megvalósult az az elmélet, hogy „egy mindannyiunkért, és mindannyian egyért”. Munkalendületüket ismerve bízunk abban, hogy a következő verseny szakaszban annak a brigádnak, aki meg akarja őket előzni, igen komolyan kell dolgozni és a 8-as sem hagyja magát, így majd kialakul egy szép, nemes versengés. Imrő László Máza Felvétel a Marxlzmus-Lenínizmus * ~ Esti Egyetemire Az MSZMP Tolna megyei Bi- A hallgatók az első évbon filoNyikorgó ökrös szekerek hordják a gabonát a várba. A zsákolókon csorog a verejték, s ha megbotlik valamelyik, az ispán káromkodása ösztökéli gyorsabb iramodásra felfelé a lépcsőkön. Mindenórás a pofon, gyakoribb, mint az adjonisten. Telnek az ozorai vár emeleti termei, gyűlik a jobbágyok verejtékén kelt élet, szaporodik a földesúr gabonája. A földszinti szobákban láncok csikorognak, őr silbakol az ajtók előtt, vigyázza a börtön rabjait. A nagykocsmában színitársulat vendégeskedik. Hatan vannak, Sepsy Károly vezetésével. Vegyes társaság, de nem eredménytelen a működésük, esténként nagy sikerrel szórja rajtuk keresztül átkait a pesti németmajmolókra Gvadányi József uram. Mert a színlap „A peleskei nótárius uta- zásai"-ra csalogatja a község népét. Rövidesen új taggal szaporodik a társulat. De ne vágjunk a dolgok elébe... A gyertya lobogó világánál egy ifjú hajol a papiros fölé. Szeherényi Lajosnak, az igaz barátnak íródik a levél. Benne ezek a sorok: „...S úgy lón, Pestre menék, de itt semmi kedvező szél nem fútt, nem is lengedezett. Tovább folytatóm hát utamat (ala Hü- bele Balázs) Füred felé, s innen, átkelve a Balatonon, Somogyon, Veszprémen keresztül Tolnába, Ozorára (a fentebbi vármegyébe) jövök. Itt színészek delegálnak, velők megbarátkozom, s szinész- szé leszek... írtam Pápán, 1842 július 7-én. igaz barátod: (jelenleg) Petrovics Sándor tanuló, (hajdan) Rónai színész, (jövőben) Sió színész és literátor.” JS az utazás eredményeként megszaporodott a társulat létszáma. Petrovics Sándor Sepsy Károly tenyerébe csapott, színésszé lön és szívesen, ifjúi hévvel segít a szerző, Gvadányi Józsefnek ostorozni a magyarságukat felejtő, németutánzó majomnépséget. ■ Az ozorai szereplésről többet nem tudni. Az idézett levél fotómásolata az ozorai múzeumban látható, az ízlésesen megrendezett irodalomtörténeti kiállításon. A nyomorúságos, felszerelést, kellékeket nélkülöző társulat hamarosan ismét vándorbotot vesz kezébe, s innen már Sió színészszel, a majdani Petőfi Sándor li- terátorral együtt végigvándorol a megyén. Simontornya, Cece, Sár- bogárd — következnek egymás után az állomások, majd útbaejtvén Szekszárdot, Mohácson ütik fel sátorfájukat, ahol Petőfi meg is válik Sepsy Károlyéktól. Ezzel Tolna megye nem búcsúzott el végleg Petőfi Sándortól, hiszen 1845 októberében éppen szüret idején, Borjúdon vendégeskedik, de már nem színészként, hanem mint országosan ismert és elismert költő. Hogy az emlékkönyv-verseket és a kisebb jelentőségűeket ne említsük, itt születik „A négyökrös szekér” és „A magyar nemes Miért íródott ez a pár sor? Valóban nem aktualizálja más, mint az ozorai múzeumban rendezett irodalomtörténeti kiállítás. Es még valami, amiért elsősorban íródott. Úgy mondják az ozoraiak, évtizede nem járt már náluk hivatásos színtársulat, vagy ■ tíz évvel ezelőtt egyszer a Déryné Színház. Pedig szívesen látnák most is. A színpad ugyan kicsi, a terem se nagy, de szóljon mellette az az érc, itt már Petőfi is játszott. S ugyancsak nem utolsó dolog azon a színpadon játszani, amelynek deszkáit egykoron Petőfi csizmája koptatta, azok között a falak között, ahol az ő hangja zengett. Noha nagy színész sohasem lett belőle, de mindmáig a magyar költészet legnagyobbika. — Az ozorai vendégszereplésnek júliusban lesz százhúsz éve. LETENYEI GYÖRGY zottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére május 25-től június 10-ig lehet jelentkezni. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (írók, művészek, orvosok, mérnökök jogászok, pedagógusok, stb.) szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi szinten biztosítsa. A tanulmányi idő három év. Zeneiskolások hangversenye Tolnán Az idei tanévben Tolnán a szakmaközi kulturális . egyesülésen belül folyt a zeneoktatás a művelődési otthonban. A növendékek ma, szombaton este hat órakor hangversenyen tesznek tanúságot felkészültségükről. Míg a zeneiskolások hangversenyeznek, a munkás irodalmi színpad a Tolna megyei sikerek után Szigetvárra készül. A dunántúli irodalmi színpadok találkozóján a tolnaiak Szikratávirat című új műsorukat mutatják be, amellyel nagy sikerrel szerepeltek a Mátai Antal kulturális seregszemle megyei bemutatóján. Május folyamán a dunántúli irodalmi színpadok találkozója keretében tíz irodalmi színpad — köztük a veszprémi, győri, mohácsi, szombathelyi — versenyez Baranya megye különböző nagyobb községeiben. zófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a tudományos szocializmust tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanév szeptembertől júliusig tart Hetenként egyszer, keddi napon, délután 3—4 órás előadás, osztályfoglalkozás van amelyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170.— Ft, melyet két részletben kell befizetni. A hallgatókat évi 24 nap tanulmányi szabadság illeti meg. A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő szakmai és politikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezés űrlap-kitöltéssel történik. Az űrlapot a járási pártbizottságok agit.-prop. osztályán lehet igényelni és ugyanott kell beadni. A jelentkezési űrlaphoz mellékelni kell az önéletrajzot, a pártszervezeti és munkahelyi ajánlást. ÓNODVÁRINAIKIÓS 4 LIV. A korláton egy szabadnapos autóbuszkalauz könyökölt. Már félórája nézte a parton ülő lányt. Mozdulatlanságából mintha olvasta volna szándékát. győri lakatos fiút ismerte volna fel. Vagy csak összekuszált ide- élnie kell! Félt önmagától, a ben gei űznek tréfát vele? ne dúló érzésektől is. Milyen jó Haladt a part mentén, maga lett volna ezektől megszabadula lelket és áradt szét benne, hogy élnie kell! Félt önmagától, a ben ki- sem tudta, merre tart, csak el, minél messzebb a víztől! Az ni! Lelépett a járdáról, egy autó A Duna közepén vontató hajó imént, ahogy a kőhöz csapódó suhant el mellette, a másiknak úszott. A híd előtt dudált és las- hullámokat nézte, úgy érezte, san leeresztette kéményét. A ka- mintha húzná, vonzaná a folyó, lauz odafigyelt, aztán ... mire Ha ott marad, nem sokáig bírja, visszapillantott, a lány már nem elgyengülten beleszédül a vízbe, volt ott. sikoltottak a fékjei, s ugyanakkor a nevét kiáltotta valaki: — Zsuzsa! Még mindig nem tudta, mi törMesszire haladt már, s amint tá- ténlk vele. Ködbe borult előtte volodott, nem érezte annyira ezt minden, elmosódtak az alakok, Zsuzsa végső erőfeszítéssel a szeszélyes érzést, nem vonzotta mozdulatlanul állt az út közepén, emelkedett fel a kőről. Borzong- a folyó. Félig öntudatlan álla- érezte, hogy valaki megfogja ke- va fordult el a víztől és elindult pótban rohant, nem nézte, mer- zét és elvezeti, a part mentén. Futólag látta a re tart, hogy ugyanoda ér vissza, — Zsuzsa, te... te! Félórája kalauzt, látta, hogy tekintetével ahonnan elsietett: a tárgyalás kereslek!... őt keresi. A szemük összevillant színhelyére. Nem voltak gondola- Boldog remegés futott át raj- és most már meggyorsítva lép- tai, tompán zúgott a feje, mint- ta. Könnyezve simult Jánoshoz, teit, futásnak eredt. A kalauz- ha malomkerekek őröltek volna ban mintha... a lágerbeli, diós- benne. Az ösztön tartotta benne (Folytatás a 4, oldalon.)
