Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
1962. március S, TOLNA MEGYEI NfiPttJSÄG A középkáderek vezetési módszerének javítása a következő lépés Az elmúlt években napirend- amikor először kerültek szembe re került az üzemek vezetésének, a „szaktekintéllyel”. Idézőjelbe általában a gazdasági vezetés kell tenni ezt, mert többször a színvonalának emelése. Az év- szaktekintély csak látszólagos tizeddel ezelőtti vezetési mód- j volt. A felszínen mozgott, ott ad- szerek már nem elégségesek. Bo- ta a jól tájékozottat, s emellett nyolultak a termelési folyama- minden energiát, vagy a legtöb- tok, mind több jó szakember ke- j bet arra fordított a „szaktekin- rül az iparba, s szükséges, hogy . tély”, hogy nehezítse a vezetők a vezetők lépést tartsanak a munkáját. Mert erről van szó! technikával, ezzel együtt haladjon képzettségük. A gyár — melyről szó van — _ ..... jelentős, országos viszonylatban De egy másik tapasztalatot is is számottevő. Sőt, hozzátartozik jellemzéséhez: az elmúlt években rosszul dolgoztak a gyárban, csak 1961-ben volt tapasztalható bizonyos fellendülés. A fejlődés mostani foka, ha a rendkívüli rossz állapotokat vesszük figyelembe, kielégítőnek mondható. De ha a lehetőségeket, a ki nem használt lehetőséget vetjük mérlegre, akkor a kép sokkal szereztünk e munka — a gazda ságvezetés erősítése — során. A középkáderek vezetési színvonalának emelése felelősségtudatának növelése ér- _ . dekében még nem tettük meg ; borúsabb. Mert érhetnének el azt, amit a felső vezetésnél si- j jobb eredményt is, többet ad- kerrel valósítottunk meg. Pedig j hatnának a mainál a népgazda- ez még talán fontosabb egyné- ' ságnak. De . .. mely esetben,^ mint a legfelső j £,e ej1jieZ S7 volna szükséges, , hogy mindenki azt adja az ügv- et' ’.hoz, amire képes, hogy mindenki egyformán, i tudása szerint vezetés megerősítése. S találkozhatunk olyan eset mely fenti megállapításunkat igazolja. Nem tipikus esettel találkoztunk. Az ügy nem is érdekel többet ezer embernél. Ha gondosan utánaszámolunk, még tán annyit > sem. De kell róla beszélni. Ugyan • húzza azt a szekeret, amely még is olyan jelenségről van szó, ' göröngyös úton döcög. Sajnos amelynek különböző módon tör- j nem mondható el ez minden ténő megnyilvánulásával már esetben és minden középkáderről, több alkalommal találkoztunk. IA gyár vezetői, az igazgató, a De ez az egy konkrét eset' is ok [főkönyvelő, a főmérnök a tulaj- a nézet, vagy ha úgy tetszik donképpeni parancsnok. Intézkedéseik nyomán, eredményeként alakul a gyár fő képe, amit ki kellene egészíteni a középszemlélet boncolgatására. Előzményei is vannak az ügynek. Hosszú, már évtizedes előzményei. Visszanyúlik még arra az időre, amikor először bízta pártunk egy-egy értelmes ír.- —- kásemberre kisebb vagy nap gyár vezetését. Azokra az időére nyúlik vissza a most tapasztalt jelenség gyökere, amikor még tapogatózva a helyes irányba. jól-rosszul próbálgatták a munkáskáderek a gyárvezetést, káderek parancsnoki munkájának. Nem tesznek meg mindent a középkrderek annak érdekében, hogy az egységes vezetést — már. annak mondható, nem úgy mink évekkel ezelőtt — helyi, üzemrészi intézkedéseikkel segítsék a fő irányban tartani. íme egy példa: az egyik mun- kafol vamatnál a berendezés üzeOi'yzfLqjái'ó (ZLWjfudk, Virágcserepek, baromiütatók, Indokolhatná a hosszú szálltköcsögök és egyéb fazekasaruk tűst az, ha a legkorszerűbb tech- teszik meg a 'több száz kilomé- nikával állítanák elő ezeket a teres utat. Hiába, no, sokat fej- cserépedényeket. Ami tehát a ré- lödött a technika, míg eljutat- ven elveszik, megtérülne a válunk eddig. Az ősember meg- mon. Vagy pedig indokolná az a elégedett a barlangja, kunyhója körülmény, hogy ezeket a cikke körül talált anyaggal, abból éget- két nem lehet közelebb előál te első háztartási edényeit, így lítaní. Hiánycikkekről van szó, született meg a legősibb iparág, tehát fel kell hajtani — bármily a fazekasság. Ma pedig?... messze is — a beszerzési forrást. De egyik sem áll fenn. A inKevesen tudják, hogy a duna- rágcserepeket, csibeitatókat Szentföldvári boltban kapható virág- györgyvölgyön az ottani Uj Elet cserepet valahol a délnyugati ha- Termelőszövetkezetben készítik, társzélen formálták, égették, ott Magyarföldön is egy mezőgazda utazott vagy húsz kilométert te- sági termelőszövetkezet, a Béke bérautón a legközelebbi vasút- foglalkozik — mellékesen — faállomásig, majd vagonba rakva zekastermékek előállításával. Hód- tette meg az utat Bonyhádig, mezővásárhelyen és a többi be- ahol az ÜVÉRT raktárába került, szerzési helyen sem más a helyig jabb csomagolás, rakodás teher- zet, egyedül Kaposvárott vásárol autóra, a túrajárat viszi el a köz- a nagykereskedelmi vállalat fa- ségsk boltjaiba. 350—400 kilómé- zekasárut egy agyagipari szövet- tert utazik, mire felhasználási kezeitől. helyére ér. Bonyhádon pedig hónapok óta A Déldunántúli Üveg- és Por- kihasználatlanul áll egy fazekas- celánértékesítő Vállalat — köze- műhely. Gazdája, Szentmiklósi lebbi forrás hiányában — szerzi István már évek óta szaladgál be ezeket a cserépedényeket Hód- fűhöz-fához, vegyék fel valame- mezővásárhelyről, a Zala megyei lyik szövetkezetbe, csinálná ő Magyarföldről, Szentgyörgyvölgy- n közeli Öbányán lakó két faxéból a Szentgotthárdi járásban kassal együtt — ezeket az edé- lév’ö Magyarszombatfáról. Tete- nyékét. Mindeddig csak ígéretet mes költséget tesz ki a fuvardíj, kapott. A műhelyétől száz mé- gyakori a törés a hosszú út alatt, térré lévő ÜVÉRT-raktárba ez tovább növeli a költségeket, ugyanakkor hetenként érkeznek a Néha magasabb a fuvardíj, mint szállítmányok, két—háromszáz amennyit kitesz a nagykereske- kilométer távolságról. Szentmik- delmi árrés, a vállalat tehát rc-i- lósi pedig már kénytelen szüne- zet a dologra. Az egyik le^utób- teltetni iparengedélyét, tavaly el- bi szállítmánynál, ami Szent- készült virágcserepeket, baromfi- györgyvölgyről érkezett, ezerötszáz itatókat lehet kapni üzletében, forint volt a vasúti füvar, az Nemcsak az érdekelt néhány meltetése szabályellenes, káros a dolgozóra. A főmérnök kiadja az utasítást: a gépeket el kell onnan vinni. A középkáder is intézkedik: Nem viszik el, ott marad, arra szükség van, ott, a jelenlegi helyén. Egy másik példa: Ha az üzemrész munkájáról érdeklődik valaki, akár az iparhatóság, akár a pártszerv, vagy éppen a sajtó, a középkáder, az üzemrész vezetője nem nyilatkozik, nem mond véleményt, mert: „Nem tehetem, nem vagyok rá alkalmas. Forduljon a főmérnökhöz.” Amikor megkérdezik: Talán nincs ilyen jellegű ismerete, nem biztos a dolgában? A válasz: ..Kérem, többet nem mondhatok!” Bezárkózik üzemrészébe, magányába, sérthetetlensc'' vetett hitébe, és hátulról, a ve tők háta mögül figyeli az ese -vj- nyek egészének alakulását. Veszélyes ez a nézet. Még inkább, ha ez már módszer. S hogy az ember ilyennel találkozik. az tulajdonképpen nem meglepő. Éppen azért, mert mindig Is volt ilven vezető típus, ha elvétve is. Mindig akad és a jövőben is találkozunk még velük. Megbújnak az igazgató, a főkönyvelő. a főmérnök árnyékában, s akkor lépnek a színre, amikor a felső vezetők egy intézkedése véletlenül rossz, amikor ..ki kell állni”, s ők kiállnak .Jólértesülíségükkel”, „szek- tekintélyükk?’”. S ekk»' m ""rvt hangjuk, ekkor van véleményük, hogy „Én így csináltam volna, így lett volna jobb, stb. stb.” Ez a könnyebb megoldás. Ez a rosszabb módszer. Sokkal egyenesebb dolog az, ha odnállunk a véleményünkkel, ahol arra szükség van, ahol azt kérik. Fentebb tipikus eset tanulságainak elmondását ígértük. S így végighaladva e gondolatsoron, rájövünk, hogy nem is olyan tipikus, még gyakran találkozhatunk gyárainkban ilyen nézeteket valló és gyakorló középkáderokkal. És ebből következik az, hogy a gazdaságvezetési módszerek javításának következő lépése a középkáderokhoz vezet. Pálkovács Jenő. Beszélni és elrendelni Vasárnap ebéd után kezembe vettem a Népszabadságot. Csakúgy, mint hozzám hasonlóan tízezrek. Szokássá vált, hogy olvasva pihenünk. Amikor a lap harmadik oldalára értem, s ott végig olvasgattam Kádár elvtárs Ikarus-beli látogatásának tudósítását, eszembe jutott néhány gondolat. Jó érzés azt tudni, hogy vezetőink ismerik napi problémáinkat. Ismerik gondjainkat, örömeinket. S abban segítenek, amiben tudnak. És sokban ránk bízzák az irányítást, a döntést, Csináljuk mi, de vigyázzunk arra: úgy csináljuk, ahogy azt a irányvonal engedi. Gazdasági fejlődésünk kielégítő. Lehetne gyorsabb is előrehaladásunk, de az veszéllyel járna, "zzal, hogy elszakadunk a tömegtől-, azzal fenyegetne, hogy a jelenlegi kapcsolat a tömegetek, felszínessé válna. Idézem Kádár elvtársat: — Elrendelni valamit — higgyék el — ezt gazdasági vonalon is meg lehet tenni, pártbizottság, szakszervezet, meg más tömegszervezetek nélkül. De éppen ebben van a társadalmi szervezetek feladatának lényege. Úgy is mondhatnám ezt: Beszélni kell a munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, mindenkivel. Sokat. Adminisztratív úton is elrendelhet valamit a kormány. Végrehajtása is következne, de elmaradna az a hit, az a tudat, ami eddigi munkánkat jellemezte. Pártunk politikájának egy része következik ebből. Mondhatnám azt is, j - része. Sőt, ez a pontos fogalmazás, mert megtanultuk: eredményesebb az, ha megbeszéljük azokkal, akiket érint; nehézségeink,. , bajaink, eredményeink a dolgozókra tartoznak. Ök csinálják jól-rosszul a dolgukat, tehát ebből következik, velük kell jóvá lenni a hibát, tartalmasabbá, állandóvá az örömöket. Ha azt mondom, hogy a „nagy beszélgetések időszakát éljük" summásnak hangzik. Pedig így van, kiegészítve azzal: öt éve beszélgetünk a munkásokkal, és a jövőben is ez jellemzi a vezetési módszerét a kormánynak, a pártnak. Megismertetni a munkással a rá háruló feladatot, a munka miértjét, tudatossá tenni benne; lehet, hogy sok munkával jár. De megéri. Könnyebb lenne rendeletekkel, paragrafusokkal kormányozni, intézkedni. A végrehajtásukhoz erőnk is volna. De ez messze esik pártunk politikájától. Éppen ezért a nehezebb, de a jobb megoldást választotta. És érzik ezt a dolgozók, Tudják, ismerik ezt a politikát. S hitükben megingatni vétek lenne. Ebből következik a tömegszervezetek, elsősorban a pártszervezetek feladata; folytatni azt a módszert, mit eddig köve::' beszéljünk a dolgozókkal, problémáinkról. A gondokról, eredményekről. S ez nem szakszervezeti párt-, vagy KISZ-munka. Közös munka! Pj A nemzetközi nőnap ünnepi előkészületei Megyénkben, Szekszárd város- Művelődési Házban. A nőnapi ban, az üzemekben, a falvakban, ünnepségen Virág István, az a különböző munkahelyeken fo- MSZMP Tolna megyei Bizottsá- lyik a nemzetközi nőnap meg- gának osztályvezetője mond be- ünneplésének előkészülete. Az ! szédet. Az ünnepség második fe- elökészítő munkára az a jellem- lében az Irodalmi Színpad tagjai ző, hogy előtérbe került a politikai munka, az úgynevezett önünneplések helyett a nemzetközi nőmozgalom harca a béke védelmének méltatása érvényesül. Szekszárdon a Városi Nőtanács és a Szakszervezeti Nőbizottság márcluK 8-án, csütörtökön este hat órai kezdettel tartja megemlékező ünnepségét a Soós Sándor színvonalas műsort adnak. A megyében mindenütt, még a legkisebb településen is készülnek a nemzetközi nőnap méltatására, s a helyi pártszervezetek titkárai, a községi tanácselnök” , és a pedagógusok vállalkoztak arra, hogy a nőket köszöntsék. Az ünnepségek fényét emeli a KISZ- fiatalok és az úttörők köszöntése. 73. meg egy összetört szívű édesanyának. Csendesen megeredtek könnyei. Gazsó gyengéden vigasztalta. Ne sírjon Lisette... Megláttámadásnak még a nyomát is eltüntette... Férjem meghalt... Én azt sem tudom, hol van eltemetve. Talán hibát követtem el, de kislányomnak nem mondtam meg az igazat, hiszen a gyerek élthalt apjáért. Azt mondtam: Apu . ,. . _ _. p elutazott... Rosette állandóan viszit u volt es a sztrájknál is felada- zavarta szűntplpnül kprdp72ptfp tot biztak rá. Két hét múlva, ami- ih J ? fíf — Amíg a kislány, Rosette visz- kor a munkások felvonultak az káig? 'Igy érkezettel a mai nap szaérkezik, nagyjából talán el is igazgatósági épület elé, férjem az amfk'orga kislány végre találko- tudom mondani életem utóbbi né- első sorokban ment, felemelt fo- .. , ... ‘ , hány évének történetét. Úgy vé- vei, igazának tudatában. Rendőr- ^dto^ e ért rám Sócsás oh lem, feltétlenül meg kell ezt is- ség várta őket... A felszólítás ragudJon ezelt ram" hiocsässoh mernie, ha meg akarja érteni, eredménytelen maradt, a hajóami most körülötte történik... Ké- gyáriak szilárdan, mozdulatlanul rém, hallgassa meg! álltak tovább. A rendőrök csőre Szeme a távolba révedt, néhány töltötték fegyverüket és elhang- pillanatig gondolatait rendezte, zott a szörnyű vezényszó: TfejL. . minden rendbejön. Engem is aztan beszelni kezdett. A sorok elején nehanyan össze- összetört megHobált az élet De- 1943 nyarán mentem férj- estek, ruhájukon lassan átszivár- ba csupán rfftam m^lik ^ kidhez egy hajógyári munkáshoz, gott a vér... Lovasrendorok ro- j. s^ha nem f • ’ tudni aki mint hegesztő és szegecselő hantak a munkásokra. Csattogott ngm aDuká,áfJtalálta meg’ dolgozott itt Férjem magyar szár- a kardlap Futás, sikoltás hallat- baf^m annal? szinte tökéletes ha mazásu volt. Pécsett született. So szott mindenfele. Egy negyedóra sonmása életéhe kát mesélt nekem hazájáról, szü- múlva megtisztították a terepet.. Nyl-lt a, ljtó Rosette lénett be lővárosáról, a meghitt, kedves, Kiürült az igazgatóság előtti tér, "Jllt örömtől k°nirult arccal dunántúli városról. Példás, irigy- úgyhogy azon egyetlen halott rajta' oromto1 kipmult arccal, lésre méltó életet éltünk. Ami- vagy sebesült sem maradt... kor kislányunk, Rosette megszü- Pillanatnyi szünetet tartott, letett, férjem majd kibújt bőré- — Férjem nem jött haza — bői örömében... A kis Rosette lett folytatta. — Szinte eszemet veszt- a szeme fénye. Férjem minden ve rohantam munkatársaihoz... ember szívébe boldogság költö- áldozatra képes volt értünk, csa- Először titkolózni akartak, de az- zott. Gazsó boldog volt, hogy ap- ládjáért. A munkában nem is- tán bevallották, hogy látták, róka szívességgel örömet szeraz- mert határt. Ha kellett, éjt nap- amint férjem golyótól találva hét másoknak. Lisettenek is bolde- pallá téve dolgozott, hogy nekem összeesett. Rohantam a térre, gan tePek napjai, mivel kislányát és kislányunknak gondtalan éle- majd a rendőrségre, de nem ad- örülni látta, de a legboldogabb Az évek során tak megfelelő felvilágosítást. Azt Rosette volt. aki szinte minden Odafutott az ágyhoz, kezében magasra tartotta a boros üveget... • Múltak a napok és a három tét biztosítson. szépen gyarapodtunk... Tavaly az- mondták, a tömeg békésen szét- percben apukájáról beszélt... ‘eáész szállítmány értékének ti- kisiparos, hanem a népgazdaság tán... oszlott, halott nem volt. Eleinte Rosette állandóan haza akarta y . —,7_ a„ AAi aha Egy könnycseppet törölt ki a magam sem akartam hinni, hogy vinni „apukáját”. Amint múltak szeme sarkából, majd folytatta: férjem meghalt, reménvkedt''” " r-^v. lisette nyugtalankodni — A hajógyáriak sztrájkba ló" de amint múltak a hapok. ah- '"*t. t«k. Kőye<"lésüket nem teljesítet- tek, a hajógyáriak minőink'’h ték. Férjem szakszervezeti bizal- meggyőztek: a rendőrség a barbár (Folytatás a 4. oldalon) zenkét százaléka. Nem csoda, is jól járna, ha Bonyhádon állt hogy nincs nyerér '-’részesedés a tanák elő ezeket — a hián vállalatnál. Végső so on a nép- listákon oly gyakran szereplő gazdaság viseli a tőbe száz kilo- fazekasárukat. méteres út költségeit. J. J.
