Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

TtLAG PROLETÁRJAI. ÉGYESÜLJETEÍl ^fchi v bzeÁsaárd •sémi könyve ár . bzejjesi u 3*sz« u&y. •a MAGYAR .SZŐ CI.A LISTA MUNKÁSPÁRT-;.. TOLNA'. MtGYEI BÍZÓI ISÁGA ÉS A ;MF.GVFI TANÁCS; :L (----------­v asam 1962. március XII. évfolyam Kennedy bejelentette az amerikai légköri atomfegyverkísérletek felújítását Együttes erővel Ha lassan is, de közeledik a tavasz. Az utolsó hófoltok szinte újságnak számítanak már. Visz- szatér az élet, fűbe, fába, meg- elevenedik a határ, s megeleve­nedik minden város, község. Uj kezdődik, amitől mindenki sokat vár. Várja, hogy előrébb lépnek eggyel mindenben. Indokolt ez a várakozás annál is inkább, mert az utóbbi néhány évben eredmé­nyekről, megváltozott körülmé­nyekről beszélhettünk. Több ju­tott a villamosításra, a falusi élet hangulatosabbá, szebbé téte­lére. Lassan elmondhatjuk: vidé­ki városaink és községeink alig valamiben különböznek a köz­ponti területektől. Ez az „alig valami” azonban elgondolkoztató. Nem kevés ugyanis rajtunk, érthetőbben szól­va a lakosságon múlik. Taná­csaink, a falusi pártszervezetek, a Hazafias Népfront bizottságai szép elképzelésekkel, kerekké érett tervekkel várják a tavaszt. A terv azonban csak papír, élet­telen valami, amiből annyi válik élővé, amennyit teljesítünk belő­le. S hogy ez több legyen, az mindenkin múlik. Menjünk közelebb a problémá­hoz; a községfejlesztési tervek végrehajtásának elkezdéséről, a társadalmi hozzájárulás fokozá­sáról van itt szó. Ma már ugyanis elképzelhetetlen, hogy csak a hoz­zájárulásból próbálják teljesíteni az igényeket és a kívánságokat a tanácsok. Több községben meg­fordultunk, ahol kifogásolták: még mindig sárban járnak, kevés a műút, nehezen haladnak előre a vízhálózat építésében. Ez két­ségtelen volt, ott, ahol elhang­zott. Más helyen azonban más képet mutat mindez, s szinte fur­csán hangzik az előbbiek pana­sza, mivel nagyjából túljutottak már a hasonló problémák meg­oldásában. A hogyanról azonban szólni kell. Mint alapvetőt mondhatjuk el: eredmény csak akkor lesz igazán, ha mindenki munkához lát. Nem a statisztika kedvéért, hanem a lényegért, azért, hogy a tervek ne maradjanak papíron, azért, hogy még gazdagabb le­gyen a nyár. Washington (TASZSZ). Kenne­dy, az Egyesült Államok elnöke televíziós és rádióbeszédében be­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok április végén légköri atomfegyverkísérlet-sorozatotkezd a Csendes-Öceán térségében. A sorozat két-három napig tart. Az amerikai elnök terjengő beszédében voltaképpen ezt az agresszív lépést próbálta igazol­ni. Megígérte, minden lehetőt el­követnek, hogy minimálisra csök­kentsék a légköri atomrobbantá­sok rádióaktív csapadékának ká­ros hatását. Kennedy azt állította, hogy a légköri kísérletsorozatot megkö­vetelik az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei. Az el­nök eltorzítva ismertette a nyu­gat—keleti leszerelési tárgyalá­sok, egyebek között az atomfegy­verkísérletek betiltásáról folyta­tott tárgyalások, történetét és a Szovjetuniót hibáztatta azért, hogy nem jött létre a megegye­zés az atomfegyverek betiltásá­ban. A Szovjetuniónak az atom­fegyverek előállításában elért eredményei „kényszerítik” az Egyesült Államokat saját atom­fegyverfajtáinak kipróbálására — mondotta, — „hogy képesek legyünk túlélni az Egyesült Ál­lamok ellen intézett bármely meglepetésszerű támadást ó# Húsipari védőkötény — alumíniumból A bátaszéki ktsz-ben megkezd­ték a húsipari védőkötények ké­szítését. Az új technológiával ké­szülő kötény megnyerte a szak­emberek tetszését, sőt külföldi cégek is érdeklődnek a ktsz ter­méke iránt. A kötényt alumíniumlemezkék- ből állítják össze. Egy-egy kö­tény elkészítésére negyvennyolc munkaórát fordítanak. A szövet­kezet új termékének „kiajánlása” már megtörtént, szó van arról, hogy külföldi ipari kiállításokon is bemutatják, és ezzel egyidő- ben már felkészülnek arra, hogy ha szükséges lesz, nagyobb szé­riában készítsék a húsipari védő­kötényt. megsemmisítő csapást mérhes­sünk a támadókra”. Kennedy beszédében megje­gyezte még, hogy ha a Szovjet­unió hajlandó elfogadni az atom­fegyverkísérletek betiltására vo­natkozó szerződés megkötéséről szóló angol—amerikai javaslatot, és ha ilyen szerződést aláírnak és az április végéig hatályba lép, az Egyesült Államok, nem kezd lég­köri atomfegyverkísérleteket. Kennedy az adott esetben semmit sem kockáztatott, hiszen jól tud­ta, hogy a Szovjetunió elutasít­ja az Egyesült Államok és Ang­lia által javasolt, teljesen elfo­gadhatatlan ügyleti rendszert. Az amerikai elnök hozzáfűzte, hogy ha a Szovjetunió elfogadja a ter­vezetet, ő és Macmillan angol miniszterelnök „helyénvalónak találják, hogy találkozzanak N. Sz. Hruscsovval Genfben, a vég­legesen kidolgozott egyezmény Az ozorai Kapós-menti Tájmú­zeumban az időszakhoz képest, most is eleven élet folyik. Az ál­landóan nyitvatartó, s a Kapos környékének flóráját és faunáját bemutató tájrajzi kiállítást ezek­ben a napokban is felkeresik az érdeklődők. Elkészült a múzeum idei prog­ramja. Ebben a feltáró és kutató, valamint az ismeretterjesztő mun­ka kapott az eddigieknél nagyobb teret. A program szerint a kör­nyékbeli községekben megszer­vezik a múzeum-barátok körét, valamint a honismereti szakkörö­ket. Ezek egyebek mellett felmé­rik a községek települési viszo­nyait is, s újabb adatokkal gaz­dagítják a múzeum anyagát. Színesnek, változatosnak ígér­kezik a kiállítások programja. Kis tárlaton mutatják be az idén a környék íróinak munkásságát. A látogatók találkoznak majd többek között Ozorai Imre, Mé­Amikor az Egyesült Államok elnöke ismertette a légköri atom- fegyverkísérletekre vonatkozó döntést, ezzel összeférhetőnek tartott egy olyan kijelentést, hogy ő és kormánya a leszerelési tárgyalások sikerességére törek­szik. Kennedy megígérte, hogy az Egyesült Államok a Genfben március 14-én munkához látó ti­zennyolchatalmi leszerelési bi­zottságban egész sorozat leszere­lés; tervet terjeszt elő, s e tervek, amint mondotta „a fő áttörést jelentik majd a béke felé.” Kennedy elnök ezzel lényegé­ben megerősítette azt a véle­ményt, amely szerint az Egyesült Államok a leszerelési bizottság munkájában kedvező lehetősé­get lát arra, hogy enyhítse a vi­lágközvéleménynek az amerikai atomi egyverkísérletek felújításá­val szemben tanúsítandó elítélő liusz Juhász Péter, Tolnai Lajos, Vas Gereben munkásságával. Megismerkedhetnek Petőfi Sán­dor Szeberényi Lajoshoz írt leve­lének fotókópiájával. Mint isme­retes, nagy nemzeti költőnk az eredeti levélben közölte Sze- berényivel, hogy Ozorára látogat A ma élő írónemzedékből Illyés Gyula munkásságáról szerepel anyag a kiállításon. Hasonlóan érdekesnek ígérke­zik a népmozgalmi kiállítás is. Ennek anyaga a jobbágyfelkelé­sektől a felszabadulásig doku­mentálja a Kapos mentének moz­galmait, az itt élő emberek el­nyomás elleni harcait. Augusztus 20-án a múzeum ki­állítási anyagának egy részié Ta­másiba utazik. Vándorkiállításon mutatják be a járási székhely lakosságának a múzeum birtoká­ban lévő gazdag és értékes lele­tek többségét. Befejeződött a szekszárdi bonitrseny Befejeződött a hagyományos szekszárdi borverseny. A zsűri a többnapos értékelő munka után a következő borokat találta leg­méltóbbnak a jutalmazásra: A fehér borok közül 1. Czéh János (Kálvin tér) olasz rizling, 2. Lász­ló Ferenc (Béri Balogh Ádám u.) olasz rizling, 3. Szabó Gábor (Csatár) olasz rizling, 4. Bors Jó­zsef (Kossuth Lajos u. 68.) ve­gyes fehér bora. A vörös borok közül első Majrtai József (Bocs­kai u. 31.), 2. Durgonits Ferenc (Mikes utca), 3. Klézli József (Honvéd utca), 4. Cseri István (Mérei utca) vörös bora. A siller borok közül 1. díjjal Durgonits Ferenc (Kiss János utca), 2. díj­jal Halmosi József (Béri Balogh 'Ádám utca) borát tüntették ki. A verseny eredményeit szomba­ton este tették közzé gazdagyűlés keretében. . > Megalakult a paraszt ifjúsági tanács a paksi járásban A KISZ Paksi Járási Végre­hajtó Bizottsága mellett 11 tag­gal megalakult a járási paraszt ifjúsági tanács. A tanács a KISZ-kongresszus határozatainak a falusi fiatalok körében elsősorban az ifjúság a szocializmusért mozgalom végre­hajtását tekinti feladatának. Fog­lalkozik a falusi fiatalok prob­lémáival. Elősegíti politikai, szak­mai oktatásukat, mezőgazdasági szaktanfolyamokon történő to­vábbképzésüket, hogy ezen ke­resztül is megtalálják helyüket a termelőszövetkezetekben és a tsz-t állandó munkahelyüknek ta. kintsék. A járási paraszt ifjúsági tanács megkezdte munkáját. A fiatalok nagy lelkesedéssel szervezik az ifjúsági brigádmozgalmat, hogy a tavaszi munkák megkezdésével minél szélesebb körben bontakoz­zék ki. alairasa céljából.” 'magatartását. Tájrajzi, irosLilogif örténeli és népmozgalmi kiállításokat rendez az idén a Kaaos-menti Tájmúzeum Több helyről igen jó tapaszta­latokról számolhatunk be. A há­zi építőbrigádok készülődnek, s a •tanácsok hozzákezdtek a feltéte­lek megteremtéséhez. Az azon­ban, hogy mindebből mi lesz, nem csak rajtuk múlik. Érdemes szót érteni ebben a kérdésben, hiszen többmillió forint áll ren­delkezésünkre. Nos, hogy ezekből a milliókból mennyi lesz kézzel fogható, szemmel látható való­sággá, nem csak tervezési kérdés. Sőt. Elsősorban attól függ, mi­ként tesz eleget mindenki köte­lességének. Az első jelek még nem mutatják a teljes kibontako­zást. Annyit azonban már is el­mondhatunk, hogy a kezdet ne*" rossz. S hogy jobb legyen, ahhoz a következőkre van szükség. A he­lyi tanácsok jobban érvénye­sék munkájukban a tömegszerve­zeti jelleget. A tanácstagok, mint területük kiváló ismerői és gaz­dái, jeleskedjenek a társadalmi munka szervezésében, merjenek vállalkozni és kezdeményezni. A lakosság pedig — vagyis r annyian — e« üttes erővel lás­son munkához. Három év alatt 13 ezer kötet könyv A tamási járásban a közelmúlt­ban fejezték be a, könyvtárak könyvállományának felmérését. A mintegy hároméves időszakot felölelő vizsgálódás igen szép fej­lődést állapított meg. így többek között azt, hogy a járás könyv­tárainak készlete jelentősen gya­rapodott: 1961 végéig 13 290 kö­tettel szaporodott a választék. Eh­hez jelentősen hozzájárult a ta­nácsok segítsége. Költségvetéseik­ben évről évre többet fordítanak könyvek vásárlására, s a könyv­tárak más irányú fejlesztésére. A kötetszámok mellett emelke­dett a beiratkozott olvasók létszá­ma is. A járásban 1961 végén több mint 900 új olvasó iratko­zott be, s vált rendszeres olvasó­vá. így a járás lakosságának 15,8 százaléka tagja a könyvtáraknak. A tervek szerint még fokozot­tabb ütemben fejlesztik a könyv­tárakat. Egy új időszak végére megduplázódik, s mintegy 64 ezerre emelkedik a kötetszám, s ígv 1000 lakosra 1200 kötet jut Imajd. , Fő feladatunk: az önköltség csökkentése A téglagyártó ipar 1962-es programjáról nyilatkozik Várni Gyula igazgató Felkerestük a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját, Vám; Gyulát, hogy ismertesse olvasóinkkal a téglagyártó ipar előtt álló 1962-es évi feladatokat. — Mi jellemzi a téglagyártó ipar 1962. évi termelékenységét? — tettük fel az első kérdést. — Az építőiparban mind na­gyobb mennyiségű lehetőség nyí­lik arra, hogy a korszerű építési módokat alkalmazzák, így ebből következik; a téglagyártó iparra is kisebb feladatok hárulnak. Az idei programunk éppen ezért fő­leg az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a termelé­kenység növelését célozzák. A múlt évben 8,2 százalékkal volt jobb termelékenységi mutatónk a tervezettnél, az idén pedig a ta­valyi bázishoz viszonyítva 4,2 ti­zed százalékkal kell javítani. — Milyen móds-creket alkal maznak a feladat v'-'-rehz ‘ ására? — Elsősorban a kézi munka gépesítését tartjuk az idén fel­adatunknak. így sor kerül arra, hogy tovább lépjünk a már meg­kezdett úton, fokozatosan telje­sen megszüntessük a kézi kocsik­kal történő szállítást. Az idén teljesen gépesítjük a mázai üzem­ben a nyerstégla-szállítást. Ter­vezzük, hogy a közeljövőben szekszárdon is megoldjuk ezt a problémát. A termelékenység javítását, az önköltség csökkentését célozza az az intézkedésünk is, hogy átépít­jük a paksi és a szekszárdi gyá­rak kemencéjét, ezzel egyidőben felkészülünk arra, hogy fokozot­tabban alkalmazzuk a szénpor­keverést a nyerstéglához. Az égetéshez szükséges szén mint­egy huszonöt százalékát kever­jük az agyaghoz. — A dolgozók munkaversenye stgíti-c a terv teljesítését? — Igor, ez a legfontosabb »tar­talékunk«, csakúgy, mint a múlt évben, az idén is bízunk abban, hogy dolgozóink a szokáshoz hí­ven megtesznek mindent terveink teljesítése érdekében. A februári termelési tanácskozásokon már megtörtént a munkaverseny be­indítása. Gyárainkban az idén már a szocialista címért folyó verseny is intenzívebb lesz, és bízunk abban, hogy ez segíti nagy feladataink megvalósítását. — És még egy kérdés: lesz-e nyereségrészesedés? — Mérlegünket még nem hagy­ták jóvá. A múlt évi terveinket részleteiben is teljesítettük. Te­hát, nyereségrészesedés fizetésére jogosultak vagyunk. Az összeg­ről nem nyilatkozom, az még változhat, és ha jóváhr-gyjáé mérlegünket, akkor hasonló mér­tékben tudunk nyereségrészesedést fizetni dolgozóinknak, mint " a múlt évben. Pj

Next

/
Oldalképek
Tartalom