Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

1962. március zz. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAC 3 Napirenden a szocialista munkavepseny I munkaverseny helyzete és Ifi feladatai mezőgazdasági üzemeiakbea A MEDOSZ Tolna megyei Bi­zottsága legutóbbi ülésén érté­kelte a versenymozgalom hely­zetét és intézkedési tervében meghatározta az idei év legfon­tosabb feladatait. A múlt évben 16 különböző jellegű éves- és 11 kampány- verseny keretében mintegy 10 000 mezőgazdasági dolgozó verseny­zett. A versenymozgalom haté­konyságát elősegítette, hogy a kitűnt dolgozók az erkölcsi meg­becsülés mellett anyagi juttatás­ban is részesültek. Az üzemi szinten meghirde­tett különböző versenyfor­mák és célfeladatok jutal­mazására a múlt évben majdnem 3 millió forintot használtak fel mezőgazdasági üzemeink. A termelés érdekében felhasz­nált céljutalom jól kamatozott, mivel a 26 millió forint terven felüli vállalást a kedvezőtlen időjárás ellenére is 33 millió fo­rintra teljesítették a mezőgazda- sági üzemek dolgozói. A különböző versenyformák mellett egyre szélesebb körben bontakozik ki mezőgazdasági üzemeinkben a brigádok kollek­tiv versenye, amely elsősorban a Szocialista brigád cím elnyerésé­re irányul. Ebben a formában jelenleg 73 brigád, majdnem 1000 tagja versenyez. Eddig 24 brigád érte el a Szocia­lista brigád cím kitüntetést és a velejáró oklevelet. A legjobb brigádok közül ér­demes megemlíteni a gerjeni, dunaföldvári, alsótengelici, hó- gyészi állami gazdaság brigád­jait, mert ezek a termelés segí­tése mellett a legszebb eredmé­nyeket érték el a dolgozók ne­velésében, egymás kölcsönös se­gítésében, a társadalmi munka végzésében és szakmai, politikai tudásuk fejlesztésében is. Az 1962. évi versenymozgalom szervezését és értékelését a Mi­nisztertanács és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa 1022/1961. számú együttes határozata, vala­mint a MEDOSZ Központi Veze­tőségének felhívása alapján a gazdasági vezetőkkel közösen vé­gezzük. A különböző versenyfor­mák megválasztásánál arra he­lyes törekedni, hogy azok elsősorban a termelékenység növelését, a termelési költsé­gek csökkentését szolgálják, de emellett a dolgozók gon­dolkodását is formálják. Ennek érdekében a jóváhagyott terveket a legkisebb termelési egységekig lebontva ismertetjük, hogy a dolgozók világosan lás­sák saját feladataikat és a ver­senymozgalomban tudatosan ve­gyenek részt. A versenymozgalom hatékony­ságát döntő mértékben befolyá­solja, hogy az üzemek fiataljait mennyire sikerül mozgósítani a célkitűzések elérésére. Az elmúlt évben elsősorban az állami gaz­daságok fiataljai értek el kiváló eredményeket az országosan meghirdetett versenyformák ke­retében. Ennek továbbfejlesztése céljából az országos felhívás alapján a KISZ Megyei Bizottsá­gával, a termelési igazgatóságok­kal közösen intézkedtünk az 1962. évi ifjúsági versenyek szervezése, értékelése és jutal­mazása érdekében. A termelés során több olyan tényező vetődik fel, ame­lyek különböző formában gátol­ják a verseny mozgalom széles­körű kibontakozását és csökken­tik a dolgozók termelési aktivi­tását. Itt érdemes megemüteni a bérezést, munkaszervezést, mun­kaerő-gazdálkodást, takarmányo­zást, az anyagellátást, valamint a munkafeltételek és munkale­hetőségek biztosítását. A szakszervezeti és gazdasági vezetők a helyi szervek bevoná­sával tekintsék közös feladatnak a versenymozgalom szervezését, és biztosítsák a célkitűzések ma­radéktalan végrehajtását. A ter­melés során vegyék figyelembe a dolgozók kezdeményezéseit, javaslatait, legyenek gazdái a munkaversenynek, szüntessék meg a versenymű lom kibon­takozását akadálvo- > tényezőket és teremtsenek megfelelő mun­kakörülményeket a kitűzött fel­adatok teljesítéséhez. Túl a kulturális seregszemle elstt szakaszán Kaposi István I Még egyetlen esztendőben sem sorakoztatott fel olyan tömege­ket a kulturális mozgalom, mint az idén. A Mátai Antal ifjúsági kulturális seregszemle a legátfo­góbb tömegmozgalommá vált. Megyénk területén a seregszem­le rendezvényein, a különböző megmozdulásokon mintegy húsz­ezer fiatal vesz részt A régi és újjáéledt, és az elmúlt hónapok­ban alakult művészeti csoportok valamennyien beneveztek a se­regszemle rendezvényeire, a Jó­zsef Attila olvasómozgalomban részt vevők száma a múlt évihez képest jelentősen megnövekedett, mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző szelle­mi vetélkedők. Nemrégen már megrendezték a középiskolások megyei szellemi vetélkedőjét és annak tapasztalatait felhasználva a Jövőben sor kerül a munkás, majd a parasztfiatalok megyei szellemi vetélkedőjére is. A művészeti csoportok mun­kájában, ide számítva a szava­tokat, ének- és hangszerszólistá­kat is, hozzávetőlegesen nyolc­ezer fiatal vesz részt. Az ösz- szes művészeti együttesek szá­ma, amelyek a helyi bemutató­kon szerepeltek, vagy szerepel­nek 288. A helyi bemutatókat már a legtöbb községben meg­tartották, innen a legjobbak a körzeti bemutatókra kerülnek. A körzeti bemutatók március 25- én kezdődnek. A körzeti bemu­tatókon legkiemelkedőbb teljesít­ményt nyújtók majd a járási be­bemutatókon vesznek részt, an« nak legjobbjai pedig kiérdem« lik, hogy a megyei bemutatókon is tanúságot adjanak felkészült­ségükről. A seregszemle első szakaszán lényegében túljutottunk. A he­lyi bemutatók máris számos ta­pasztalattal szolgálnak. Általános tapasztalatként állapíthatjuk meg, hogy a színvonal a tava­lyihoz képest számottevően emel­kedett. A témaválasztás javult, de javult az együttesek szakmai felkészültsége is. A hangsúly az együttesek tartalmi munkáján van. Mind több helyen érvénye­sül az a törekvés, hogy egy mű­vészeti csoport ne csak valamely mű bemutatására készüljön félj hanem úgy szervezze meg a fel­készülést, hogy azzal növekedjék a tagság műveltsége, behatóan ismerkedjenek meg az általuk is gyakorolt művészeti ággal, erősítsék a kollektív szellemet, s a művészeti tevékenység egy­szersmind ismeretterjesztést is jelentsen. Az ismeretterjesztő elő­adásokon, a József Attila olvasó­mozgalomban való részvétel, mind követelménye a kulturális seregszemlében való sikeres köz­reműködésnek. Az idei év első szakasza éppen ezen a területen jelent figyelemre méltó fejlődést a régebbiekhez képest. És ebben az irányban is kívánják tovább erősíteni, fejleszteni ezt a rend­kívül népszerű kulturális tömeg- mozgalmat. Hétköznapi szenzáció Akkora község Murga, hogy be­leférne János vitéz mesebeli óriásának a tenyerébe. Mélyen a völgybe, épült, és olyan a fekvé­se, ha esik az eső, egy jókora ponyvával az egész falut be le­hetne födni, hogy ne ázzék. A kicsi, isten háta mögötti köz­ségben, Murgán látszólag egyhan­gúak, eseménytelenek a napok, az élet megy a maga útján. Ese­mény, érdekesség után érdeklő­döm. — Esemény, érdekesség? — húzza fel a vállát a kérdezett —■ milyen eseményre, érdekességre gondol? — A múlt héten volt tanács­ülés. azelőtt tartottuk meg a párt- oktatás záróvizsgáját. Más ese­ményre nem emlékszem, hogy történt volna. A községben egy alacsony há­zacska tűnik fel, homlokzatán a táblával: posta. Pákozdiné, a ki- rendeltség vezetője az asztal mel­lett szöszmötöl. A postát már el­szortírozta. A délelőtti forgalom is lebonyolódott, ráér egy kis esz­mecserére. És a beszélgetés köz­ben megtaláltam az úgynevezett érdekességet, s ez valóban érde­kesség is, a javából. ▼TV. ./TTYTYYTYYTTYYTVTVYYYTYT' A kis község 376 lelket szám­lál, 144 házszámmal. De nem is ez az érdekessége, hanem az, hogy a kicsi faluban 32 féle új­ságot, folyóiratot járatnak. Igen olvasott újság a Szabad Föld. 50 előfizetője és 7 példányonkénti vásárlója van. A Népszabadság­nak 20, lapunknak, a Tolna me­gyei Népújságnak 24 előfizetője és 10—15 példányonkénti vásár­lója van. Jár Képes Újság, Autó- Motor, Magyar Mezőgazdaság, Nők Lapja, Művészet, Tanácsok lapja, Ludas Matyi, Pajtás, Mé­hészet, Élet és Irodalom. Ki győz­né felsorolni mind a 32 féle új­ság és folyóirat címét? Mint ér­dekességet, nem árt megemlíteni, hogy öten járatják a Neue Zei­tungot, és 19 vásárlója van a né­met nyelvű felnőtt- és gyermek­divatlapoknak. Érdemes egy kicsit a statiszti­kával is foglalkozni. Ha a község­ben olvasott 32 féle újság, folyó­irat példányszámát elosztjuk a 144 házszámmal, akkor azt lát­juk, hogy minden házba két saj­tóterméket járatnak. Ez valóban érdekessége, talán egy kicsit szenzációja is Murga községnek. POZSONYI IGNÁCNÉ rYTTrrrr?TTTTTTTTTTTTT»TTTVTTrr»T Új színdarab bemutatására készül a BM. színjátszó csoport A szekszárdi belügyi szervek színjátszó együttese Tabi László: Esküvő című víg játékának bemutatására készül. Az Esküvő a nagysikerű Különleges világnap folytatása. A bemutatót május 19-én tartják a szekszárdi B. M.- klubban. r cÁ fÁk „ap^CL* Kint zuhogott az eső, ilyen­kor úgymond paraszt-ünnep van. Mit is lehet csinálni ilyen­kor? Várni, hogy majd eláll. Nem úgy idős Fodor Mihály bácsi, a szálkai Felszabadulás Tsz tagja, ö ilyenkor sem pi­hen. Most éppen a lószerszá­mok javítását végzi. — Olyan mindenes vagyok én itt a tsz-ben — mondja ma­gáról. — S rolóban, ha kall kertész, ha kell kocsis, szijjir- tó. Nem mondja, de látszik raj­ta, legbüszkébb a tsz gyümölcs­fáira. Huszonkét hold gyümöl­csös ez, s az elmúlt évben már termőre fordult. S ebben nagy része van Fo­dor bácsinak. El is keresztelték, hogy a gyümölcsösnek 6 az „apja”. — Ha már engem az apjának neveznek — mondja mosolyogva — ne hagyjuk ki az „anyját" sem. Orsxágh Ist­vánt. Együtt húzták a zsinórt, hord­ták és ültették a vesszőket, még 1959-ben. Együtt küzdöttek azokkal, akik azt vetették elle­ne, hogy mikor lesz e munká­ból haszon. Pedig olyan helyen telepítettek, ahol a nehéz talaj­éi művelési viszonyok miatt szinte lehetetlen volt mást ter­melni. Fodor bécsi egyébként is nagy híve a fásításnak. Tavaly két hold nyárfaerdöt telepítet­tek, s at idén mintegy 500 nyárfacsemetét ültetnek el a tsz területén. — Tervünk az — mondja —, hogy legalább két holdon fe­nyőfát ültetünk. Sokan ezzel kapcsolatban is ezt mondják: „mikor lesz abból pénz?" Ne­kem erre csak az a válaszom: igaz, nem mindjárt lesz belőle haszon. De egy hold három év múlva többet ad a közösnek, -mint másik öt hold. Én ezt ki­számoltam. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy olyan helyekre telepítünk fákat, ahol mást nem termelhetünk, máris jól járunk, hasznosítunk minden darab földet. S ha ez sikerül, — Fodor bácsi szerint biztos a dolog — az elkövetkező években még több jut a tsz-ben egy-egy munkaegységre a legutóbbi több mint 33 forintnál. S ebben még nincs benne a háztájiból származó jövedelem, mert együttesen majdnem eléri az 50 forintot is az egy munkaegy­ség értéke. (i-e) ÓNODVÁftt MIKLÓS 4 IX, Horváth megmarkolta a szék karját — Lehetetlen, lehetetlen! — is­mételte. Homlokán verejtékcseppek gyöngyöztek. Hihetetlenül hang­zott, amit az ezredes közölt de nem volt meggyőződve az ellen­kezőjéről sem. A lánnyal azóta valóban nem találkozott Meg­borzadt, a hátán végigfutott a hideg. Összetört, megadta magát Sokat gyötrődött egy másodperc alatt. Kártyavárként omlott ősz- sze benne minden. Minden, min­den: tervei, vágyai, céljai füst­té váltak, szétpukkantak, mint a könnyű szappanbuborékok. Elza... pénz... állás — hová szálltak már! Tíz évet öregedett Vége minden­nek! Riadtan, tágrameredt szem­mel bámult az ezredesre. Igen: tudta már, hogy hol van, s hogy menthetetlenül elveszett. Fuldok­lóit, a torkát szorongatta a sí­rás. Máris a börtönben látta ma­gát, valósággal gúzsba kötötte a rettenetes jövő. Lehorgasztottn fejét s alig hallhatóan kérdezte: — Mit kívánnak tőlem? — No, végre! — válaszolt nyu­godtan az ezredes —, csakhogy megkérdezte. De az ezredes arca a követke­ző pillanatban színt váltott Osz- szeráncolta homlokát és veséig hatoló tekintettel nézte az előtte ülő embert Egészen az arcához hajolt Mintha hallgatózó embe­rek előtt titkolózna, de mégis fö­lényesen, szinte parancsoló han­gon mondta: — Mindazt, amit még nem tu­dunk és mindazt amit ezután szeretnénk tudni.., Egyszóval, bizonyos dolgokat doktor úr... Az emberek olykor, különösen a mi szakmánkban, kíváncsiak. De ml ezt hivatali megbízatásból tesszük. Visszaült az Íróasztalhoz. Arca is visszanyerte korábbi simasá­gát és mintha most jutott volna eszébe, megkérdezte: — Úgy hallottam, hogy az Ál­lamokba szeretett volna kiutaz­ni. — Igen. Horváth úgy kapaszkodott eb­be a szóba, mint a vízbefúló tz utolsó szalmaszálba. Valami re­ményfélét érzett felvillanni ben­ne, maga sem sejtette, mit, de jólesett belekapaszkodnia, noha az ezredes arca semmit nem árult eL Sőt: ismét az iratokba mé- lyedt, mintha ez a kérdés való­ban csak mellékes körülmény­ként vetődött volna fel. Az asztalon megcsörrent a te­lefon. Körner leakasztotta a hall­gatót — Egy percre magára hagyom. Az ezredes felállt és gyors lép­tekkel elhagyta a szobát. Horváth tekintete mohón sik­lott az asztalra. Egészen felvilla- nyozódott. Majdnem felkiáltott örömében: az iratok! Az iratok az asztalon marad­tak. Körner ezredes előtte felej­tette a sárga dossziét. A véletlen szerencse műve ez: az utolsó le­hetőség. Meg kell tudnia, mi áll róla a feljegyzésekben! Villámgyorsan cselekedett. Fel­kapta a dossziét. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom