Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG TTW5. március Arzénnel, kátránnyal, sóvegyüiettel tartósítják a fát Dombovárott a Szerkesztőség postájából Idegenvezetőre van szükségünk, hogy beavasson bennünket a fa­telítés titkába, hogy megismer­jük a gépek rendeltetését, és megtudjuk, kik azok a munká­sok, és hogyan dolgoznak, akik az ország legnagyobb telítőüzemében a fát tartósítják. Szabó Lajos művezető a kísé­rőnk. — Három jelentős telítőüzem működik az országban. A legna­gyobb Dombovárott. Három év­tizede telítünk itt fát. főleg osz­lopokat és talpfát, az utóbbi idő­ben már szőlőkarót, épületanya­got, bányafát is tartósítunk. — kezdi a beszélgetést Szabó elv- társ. — A telítéssel nem egy faféle­ségnél háromszorosára sikerül „kihúzni” az élettartamát, s ez pedig végső soron sokezer devi­zaforint megtakarítást eredmé­nyez. Az üzem, ahol ezt a fontos munkát végzik, gépekkel, beren­dezésekkel zsúfolt. A két hatal­mas kazán uralja a nagy csarno­kot. A télítőkazánofc felett két kisebb kazán, ahol előmelegítik a kátrányt. A kisebb csarnokban kompresszorok, melyek a kazán­ban 12 légkörre emelik a nyo­mást, így a fába 2—6 centi mély­ségig tud behatolni a kátrány. Mintegy tíz éve kezdték először alkalmazni a különböző telítő-só- kat faanyag tartósítására. Szőlő­karót is ekkor tartósítottak elő­— Ne fárassza magát! — szó­lalt meg a háta mögött a szobá­ba visszalépő ezredes, miközben újra helyet foglalt az íróasztal mellett és felemelte az orvos ke­zéből visszahulló iratcsomót. — Ha kíváncsi valamire, szívesen tájékoztatom. Végtére is egyez­tetnünk kell az adatokat... — mondotta, de az arca nem mu­tatott különösebb haragot. — Tehát: három évre ítélték... —■ Igen. — Ebből tizennyolc hónapot le­töltött. Horváth elvörösödve helyeselt. — Eszerint több mint másfél esztendeje van még hátra, ha fel nem emelik. No, de ez nem a mi dolgunk. Mihez kezd, ha kiszaba­dul? A diplomájától megfosztot­ták: angyalcsinálással nem fog­lalkozhat, mert utóbb felakaszt­ják! Nem várt választ. Tovább bön­gészett az adatokban. — Nőtlen. Negyven éves. Az apja is orvos volt. Tőle vagyont örökölt, de elitta. Az anyja két hónapja halt meg Miskolcon... Minden adat egyezett. — Nos, körülbelül ez áll itt magáról — mondotta és a dosszi­ét a páncélszekrénybe zárta. — Egyelőre... Ez a vád elég súlyos. Érthetetlen, hogy miért nem élt tisztességesen idekint. Fejjel r-o­ször. Azóta már épületanyagot, és bányafát is tartósítanak. Lényegében ez történik a2 üzemben. Természetesen vannak érdekes dolgok is. Ilyen többek között: tíz évvel ezelőtt a telítő folyadék cseréje esetén hat ember három napig tisztította a kazánokat. Most há­rom ember tizenkét óra alatt el­végzi ezt a munkát. Érdekesség az is, hogy rendszeresen mintái vesznek az anyagból, ebből tud­ják nyomon követni a telítés ha­tásosságát. Az üzembén rend­szeres kísérletezést folytatnak. Állandóan kutatják, keresik a leghatásosabb módszert, s így már sor került arzénes telítésre, nátriumsó vegyületek kombiná­ciójára, tanalitra, stb. Már gyakori, hogy építőanya­got hoznak tartósításra. Főleg tsz- ekbőL S itt tartósítják azt a több tízezer aprócska tüsköt is, amit a betonaljazatba építenek. Évek óta nem volt ebben az üzemrész­ben baleset. Veszélyes munkahely, a dolgo­zók csak hét órát töltenek az üzemben, nagy a gázmérgezés ve­szélye, de a gondos elővigyázat a balesetet ezideig megelőzte. És néhány érdekesség a beren­dezésről: a kazánokba egyszerre ötven köbméter fát raknak, a kazán záró kalap négy mázsa sú­lyú, egy leszorító csavar hét ki­ló. Mintegy félezernyi szelep, hant a falnak, az isten se tudja, hogyan fog ebből kimászni! Horváth hallgatott. Amit az el­ső pillanattól sejtett, de nem mert kimondani, most már félre­érthetetlenné vált: elárulta vala­ki. kiszolgáltatta, csapdába esett, ahol nem komédiáznak vele. Mi mindennel vádolhatják még? Hányféle elkövetett és el nem követett bűne lehet még? Meddig feszíthetik agyonkínzott, beteg idegeit? Hogy mászik ki ebből a bűvös körből, amelyet az ezredes olyan félreérthetetlenül köréje rajzolt. Beteg ember volt, s most kegyetlenül feldúlt álla­potba került. Felpattant és utol­só erejét összeszedve, az ezredes arcába kiáltotta: — Mit akar tőlem? Mit akar? Valamit akarnak, érzem, valamit terveznek velem. Mire kellek önöknek, mit tudnak még ró­lam? Ki tudja, mióta ólálkodnak körülöttem, s várták settenkedve az alkalmas pillanatot, figyeltek, kémkedtek körülöttem. — Doktor! — kiáltott az ezre­des is — gondolja meg mit be­szél! Ezzel csak azt érheti el, hogy tényleg kiszolgáltatjuk a hatóságoknak: kiadjuk a magya­roknak, vagy egy telefon és... no és... máris itt van az osztrák rendőrség a letartóztatási pa­ranccsal. Választhat tehát a sza- ' 'dsrg és a börtön között. — Hogy érti ezt, ezredes úr? (Folytatjwkj több ezer méternyi bonyolult cső­hálózat, többszáz tonna telítő­anyag és mindössze kilenc mun­kás! És hozzátartozik még a dol­Tollas József a nagyteljesítmé nyű kompresszorok gondozója. gozókhoz: Jól oldják meg felada­tukat, havonta rendszerint egy­két nappal előbb fejezik be ter­vüket, ekkor jut idő a javításra. (Pálkovács) (Foto: Bakó) Tolna megyei fotóművész sikere Berlinben A nemzetközi Dekopán fotó­pályázaton több magyar fotó­művész is részt vett, köztük a paksi fotoszakkör vezetője, dr. Papp Tihamér. A beérkezett négyezer magyar kollekcióból 700 képet vittek ki Berlinbe a nemzetközi pályázatra, köztük a paksi fotóművész három képét. Mindhármat megvételre kint­tartotta a berlini Dekopán gyár, a pályázat hirdetője. A végső statisztika szerint a világ min­den tájáról összesen 15 ezer kép érkezett, s köztük dr. Papp Ti­hamér, A súgó című képe ne­gyedik helyezést ért el. A pécsi Doktor Sándor műve­lődési ház legutóbbi lottó-jellegű pályázatán újabb sikert ért el a jeles Tolna megyei fotóművész, az első díjat neki ítélte a bíráló bizottság, Most, vagy soha című képéért. * A paksi járási művelődési ház fotoszakköre 23 taggal újjáala­kult, s máris megkezdte a rend­szeres munkát. A többi között tervbe vették, hogy havonta fo- tosétát rendeznek, amelynek ke­retében művészi színvonalon megörökítik a környék és a köz­ség érdekesebb részeit. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák beindulása után pedig a termelőszövetkezeti munkáról ké­szítenek felvételeket. Két brigád vizsgálja a tavaszi munkák előkészü­leteit a tamási járásban A Tamási Járási Tanács vb. mezőgazdasági osztálya irányí­tásával a járás területén lévő termelőszövetkezetekben tegnap megkezdték a tavaszi munkák előkészületeinek ellenőrzését. Két brigád alakult, s azok tagjai va­lamennyi termelőszövetkezetben megjelennek. A tsz vezetőivel együtt alapos, mindenre kiter­jedő szemlét tartanak. Azt vizs­gálják, hogyan készült fel a tsz a tavaszi mezőgazdasági mun­kák gyors és zavartalan lebo­nyolítására. Az esetleges hiányos­ságokra nyomban felhívják a tsz-vezetők figyelmét, hogy na­pokon belül meg lehessen szün­tetni azokat, Tízéves a paksi A járási művelődési házban március 17-én tartották meg tíz­éves fennállási ünnepségüket a paksi ktsz dolgozói. Szelp József bevezető szavai után Baller Ferenc, a szövetke­zet elnöke, a következőket mon­dotta beszámolójában: tíz éve annak, hogy 21 paksi kisiparos a szövetkezeti utat választotta. Három ízben kaptuk meg á „Ki­váló szövetkezet” kitüntető cí­met. Ma már több mint nyolcvan tagja van szövetkezetünk­nek. Munkánkról mind a ma gánosok, mind a közületek elismeréssel nyilatkoznak. Az elmúlt években igen sok kislakást építettünk. Persze az eredmények mellett a hibákról sem feledkezhetünk Januárban hallottuk a rádió­ból, hogy az angyalföldi úttörők 10 mázsa vasat gyűjtöttek, s ez­zel első helyezést értek el. Ennek a hírnek a hallatára elhatároz­tuk, hogy munkához látunk. Felkutattunk minden ócska­vasat a községben. A mi osztá­lyunk járt az élen. Felkerestük az állami gazdaság egyik tele­pét, ahol a sárban találtunk 220 kilogrammos vasdarabot, amit az egész osztály tudott csak a ko­csihoz vinni, Kétnapi munkánk A gyönki gimnázium KISZ- szervezete nagy gondot fordít a tanuló fiatalok politikai képzé­sére. Rendszeresen tartunk politikai jellegű előadásokat. Hogy köze­lebbről is megismerjük a kom­munisták felszabadulás előtti harcát, 1919-es veteránokkal ta­lálkozót szerveztünk. Előadást hallgattunk meg a gyarmati or­szágok dolgozóinak harcáról. Az elmúlt napokban ankétot tartot­tunk a XXII. pártkongresszus anyagából. Módi Jánosnak, a Ta­mási Járási Pártbizottság mun­Február hónapban alakult meg a KISZ-szervezet 18 taggal. A megalakulás után a KlSZ-veze- tőség a tagsággal egyetértésben elhatározta, hogy szervezetük Pe­tőfi Sándor nevét fogja felven­ni, és eszményképül állítani. Az elmúlt napokban meg is tartották névadó ünnepségüket, ahol részt vettek a gazdaság ve­Az elmúlt napokban ülést tar­tott a községi népfront-bizottság, ahol a tsz főagronómusa ismer­tette az 1962. évi gazdasági ter­vet, és a tavaszi munkák előké­születeit. A beszámoló alapján több javaslat hangzott el a tsz ez évi munkájára. Sok szó esett a takarmánybázis növeléséről. A községi tanács elnöke arról be­szélt, fokozottabban vegyék fi­gyelembe az iregszemcsei kísér­leti gazdaság által Fürgéd köz­Építőipari Ktsz meg. Jelenleg még sok problé­mát okoz a szűk, egészségtelen műhelyekben dolgozni, de az idén létesítünk modern üzem­házat. Az elnök beszámolója után a tagok hozzászólása is bizonyítot­ta a szövetkezet eredményeit. Vállalták azt, hogy a jövőben még jobban dolgoznak, még na­gyobb elismerést akarnak szerez­ni a szövetkezetnek. A közgyűlés az alapító tago­kat a róluk készült tablóval megajándékozta és pénzbeli jutalomban részesítette. Majd sor került a nyereségrésze­sedés kifizetésére. Minden tag háromheti fizetését kapta meg. Rauth János levelező eredménye 1230 Ft. Klubdélutánt; rendeztünk, a megmaradt 900 fo­rintot takarékban helyeztük el, mivel kirándulást szervezünk Miskolcra. Ebből az összegből fedezzük azoknak a gyerekeknek a költségét is, akiknek kevés a pénzük, és így nem tudnának velünk kirándulni. összesen 84 mázsa vasat gyűj­töttünk. Most már nem az an­gyalföldiek az elsők. Vm. osztályos úttörők Zomba katársának mintegy 50 kérdésre kellett válaszolnia, ami a 120 ta­nuló nagy aktivitását mutatja. Két-háromhetenként tartunk sajtóvitát, ahol a tanulók olva­sottsága, érdeklődése nyilvánul meg. Megszerveztük a „Marxista­kört”, ahol elméleti és politikai kérdésekkel ismerkednek meg a fiatalok az iskolai évben. A poli­tikai oktatásban sokat segítenek tanáraink is. Hegyháti József IV. o. tanuló zetői és dolgozói. A pártalap- szervezet titkára röviden meg­emlékezett Petőfi Sándor életé­ről. Majd a KISZ-szervezet tag­jai rövid kultúrműsorral szóra­koztatták a részvevőket. Kemény István KISZ járási bizottság Paks ség részére készített talajtérké­pet, amely a lucerna és egyéb növények termesztésére sok se­gítséget nyújt. Ezek után vitat­ták meg a községfejlesztés kere­tében a parkosítást és a könyv- barát-mozgalom kiszélesítésével kapcsolatos feladatokat. A nép­front-bizottság a tavasszal ren­dezi meg a magyar-bolgár ba­rátsági ünnepséget. Dr. K. .1 Hosszú kengyel-sorra rakott építőanyag vár telítésre. A kazán­ból még előtör a fekete kátránygőz, de már az új szállítmányt készítik elő. (Folytatás a 3. oldalról) Ankétot tartottak a XXII. pártkongresszus anyagából a gyönki gimnazisták Köszönjük a két mozdonyvezetőnek Dombóváron március 16-án az két ember a vasút dolgozói kö- esti órákban a Nakra induló kis- zül, Csullag és Tillinger moz- vonatra 28 utazó ember várako- donyvezetők. — már reggel négy zott. Közöttük több beteg és gye- óra óta munkában voltak —, rekes anya volt. A kisvasút ve- akik vállalták a kockázatos utat! zetősége és személyzete megálla- A 28 utas szerencsésen hazaérke- pítóttá, hogy a vonat nem indul- zett, és ezért köszönetét mon- hat, mivel 1 km hosszúságban az dunk a két mozdonyvezetőnek, út járhatatlan. Az utasok elkese­redve várták, mi történik velük Tölősi Antal az éjszaka küszöbén. De akadt tanácstag Névadót tartotta Baracsi Állami Gazdaság KISZ-szervezete Nyolcvannégy mázna vasat gyűjtöttek a xombai úttörők A tsz tavaszi munkájáról tárgyalt a fiirgedi népfront-bizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom