Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

19G2. január 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 GYERMEKI SORSOK, amelyek vádolják a felnőtteket Régi a téma, mégis elő kell szedni, mert a probléma gyak­ran visszatér. A felnőttek hány­szor elintézik a fiatalok ügyeit egy kézlegyintéssel, s legfeljebb megjegyzik: „Hja, a mai fiatal­ság ...” Ha rossz fát tesz a tűzre valamelyik ifjú, vagy az egész egyéniségében van vala­mi kivetnivaló, legfeljebb az anyagi körülményeikre tesznek elmarasztaló megjegyzést: „Még tizenhét éves sincs, és majdnem annyit keres, mint én ... ” Amikor aztán kipattanik egy- egy ifjúsági ügy, rendszerint az is kiderül, hogy nem is csak a gyermekben van a baj, sőt elsősorban nem bennük, hanem éppen a felnőttekben, akik kéz- legyintéssel, vagy rosszindulatú megjegyzéssel intézték el az ügyet. És ha már a felnőttek­ről beszélünk, külön kell szólni azokról a szülőkről, akik ugyan gondoskodnak arról, hogy a gyermek szép új ruhá­ban, cipőben járjon, kifogásta­lan étel kerüljön az asztalra, de itt aztán vége. Esténkint nyugodtan hajtják álomra fe­jüket, mert hiszen megvan már a karácsonyi új ruha, s nem is gondolnak arra, hogy valóság­gal bűnt követtek el gyerme­kükkel szemben. A hatósági emberek a meg­mondhatói, hány gyermek sor­sa hajlik tragédiába. Igaz, nem ez a többség, de ha csak evy is előfordul, azért a társadalom­nak éreznie kell a felelősséget, s a mi társadalmunk érzi is A többi közt a hatóságok ép­pen ezért nem egyszerűen bűn­ügyként kezelik a fiatalkorúak bűncselekményeit, s a tévútra jutott ifjak ügye a tárgyalóter­mekből azért kerül a különböző fórumokra is. A Sárköz egyik falujában él Cs. Gyula. Tizenhat éves. A nyáron fürdés közben egy lö­vedéket talált, amely meglehe­tősen rozsdás volt. A lövedéket Cs. Gyula magával vitte, s megmutatta a felnőtteknek is. Megfordult a lövedék a kocs­mahelyiségben is. Igaz, taná­csolták neki, hogy ássa el, vagy vigye a tanácshoz, de mindezt olyan trágár szavak kíséretében mondták neki, hogy inkább Szekszárd szerepe a magyar színészetben címmel tart január 12-én elő­adást a városi művelődési ház­ban dr. Cenner Mihály a Szín­háztörténeti Múzeum igazgatója. heccelődés lett belőle, minthogy a gyermekkel valóban éreztet­ték volna a komoly veszély'., vagy ők maguk tették volna meg a szükséges intézkedési, így aztán Cs. Gyula is tréfának vette az egészet, a lövedéket tréfából a lányok után dobta. A lövedék felrobbant, s ennek következtében hárman — Cs. Gyula is — megsebesültek. Cs. Gyula, mint vádlott a bíróság elé került. Kétségtele­nül bűnt követett el, s ezért el is ítélték. Csakhogy mindez a felnőttek közelében történt, s a felnőttek, ha egy kis felelősség- érzet is van bennük, megelőz­hették volna mindezt. Az ügy­nek ezen a részén is el. kell gondolkodni! Nemrégiben egy apa sírva fa­kadt a fiatalkorúak bírósága előtt. Sírt, hogy a fiát adják vissza, mert ez a legféltettebb kincsük. Az anya nem volt je­len, beteg, s emiatt nem jöhe­tett el. Az apa azért is siránko­zott, hogy az anya talán ki sem bírja a betegséget, ha nem lát­hatja gyermekét. Sz. Jóska 15 éves és lopás bűntette miatt került a bíróság elé. Talán a szükség rákénysze- rítette, hogy lopjon? Szó sincs róla. Csak éppen olyanná vált, mint amilyenné a jól ruházott, de neveletlen gyermekek szok­tak válni. Ott kezdődött, hogy a szülők a két leánygyermek után minden áron fiúgyermeket akartak. Csakhogy a szülőket rendkívüli csapás érte. Egymás után tizenegy gyermekük halt meg szülés után, vagy született halva, s csak a tizenkettedik, a Jóska maradt életben. Ezek után a szülők rajongásig sze­rették, csakhogy ez a szeretet nagyon egyoldalú volt, s ezzel követték el a hibát. Dédelget­ték, elkényeztették, s mindent megengedtek neki, semmire sem mondtak nemet. Még azzal sem törődtek, hogy á gyermek elvégzi-e a nyolc osztályt, ta­nul-e. Jóska persze, hogy nem tanult, mert hiszen a tanulás fáradságos. A szülők úgv vél­ték, hogy miért is törné magát a tanulással, amikor ők min­dent megadnak neki. Nem is végzett el többet három osz­tálynál. Az iskola után dolgoz­ni kezdett, de az sem tetszett neki, vagy háromszor otthagy­ta a munkahelyét. Szülei ez el­len sem tiltakoztak, biztosítot­tak mindent számára. így az­tán a család kedvence csavar­gással, kártyázással, az italbol­tok látogatásával töltötte ide­jét. Megindult a lejtőn. Külön­Magyarok és a A Magyar Risorgimento Em­lékbizottság, a Hazafias Népfront és a Szabó Ervin Könyvtár kö­zös kiadásában jelent meg a Ma­gyarok és a Risorgimento című könyv. A kötet felsorolja azokat a magyar szabadsághősöket, akik az olasz egység és függetlenség kivívásáért folyó harcban Gari­baldi oldalán részt vettek. Türr István és Tüköry Lajos mellett sok százan vettek részt a Ma­gyar Légió harcaiban, a kötet ezernyolcszáz magyar szabadság­hős életrajzát közli. Külön helyi érdekessége is van a kiadványnak, ugyanis közli a Risorgimento harcaiban részt vett Tolna megyeiek életrajzát is, így Balog György (Gyönk), Ba- ly István (Fadd) Kovács Péter, Lénárd Gyula (Szekszárd), Pap György (Dunaföldvár), Sifter Já­nos és Sipos Ferenc (Dunaföldvár) életéről nyújt ismertetőt. Az alábbiakban a kiadvány alapján közöljük az olasz sza­badságmozgalmak Tolna megyei harcosainak néhány életrajzi adatát. Balog György. Gyünkön szü­letett. Teológus volt. 1861-ben már szolgált a Magyar Légióban. 26 éves volt ekkor. Huszárként harcolt az olasz szabadságért, Risorgimento 1862 szeptember 20-án visszatért Mágocsra. Baly István faddi származású volt. 1862-ben lépett ki a Ma­gyar Légióból. Kovács Péter a Tolna megyei Bálából (?) való (jó lenne tud­ni, melyik község nevét írták el, mert ilyen nevű község Tolna megyében nincs. A Szerk.) 1838- ban született. Közlegény volt az 1. cs. kir. huszárezrednél. 1861 május 18-án a Gyra kapitány ve­zetése alatt álló milánói toborzó irodában lépett be a Magyar Lé­gióba. Lénárd Gyula Szekszárdról származott. Dezertált osztrák ka­tona volt. 1861-ben Nápolyban lépett be a Magyar Légióba. Pap György Dunaföldvárról származott. Az osztrák hadsereg­ből dezertált gyalogos volt. 1861- ben Nápolyban lépett a Magyar Légióba. Sifter János Kányáról szárma­zott (akkor Kánya még Tolna megyéhez tartozott. A Szerk.) 1860-tól 1863-ig szolgált a Ma­gyar Légióban. Ott a Tolnay ne­vet használta. Századosi rendfo­kozatban szolgált. Sípos Ferenc Dunaföldvárról származott. Az osztrák hadsereg­■1 dezertált. 1861-ben lépett be a Magyar Légióba, féle kalandos gondolatai támad tak. Távoli rokonaihoz akart menni, de ahhoz nem volt elég a szülőktől kicsikart pénz. így hát kerékpárt lopott. őszintén szerették a szülei Jóskát? Én kétlem, mert éppen azt nem adták meg neki, amire a legnagyobb szüksége lett vol­na, nem nevelték becsületie munkára, tisztességtudásra. S. J. Dombóvárról került a Szekszárdi Járásbíróság fiatal­korúak tanácsa elé. A bíróság garázdaság bűntette miatt von­ta felelősségre. Röviden: búcsú­estet tartott barátaival. Ennek az lett a következménye, hogy megtámadott egy járókelőt, s jól helybenhagyta. És most következzenek a szü­lők: S. J. viszonylag korán kezdett dolgozni. Tisztességesen dolgozott. A szü- lei felnőttként kezelték, noha még gyermek volt, s megfeled­keztek arról, hogy koránál fog­va mennyi veszélynek, mennyi rossz hatásnak van kitéve. Nem törődtek azzal, hogy mivel töl­ti idejét, amikor nincs otthon, nem követelték meg, hogy idő­ben hazajárjon. S. J. rossz tár­saságba keveredett, felnőttet akart játszani, s alkalomadtán igyekezett túltenni azok csíny­tevésein. Egyre nagyobb barát­ja lett az italnak, vasárnapon- kint „fekete” munkát végzett, s az érte kapott pénzt is dő­zsölésre fordíthatta, hiszen szülei nem számoltatták el. A családi otthonból tehát egyenes út vezetett a huligán­kodáshoz. Egyik fiatal sem született bű­nözőnek. Mindegyik később, éppen a felnőttek hanyagsága következtében lett azzá, ezért egyéni tragédiájuk a felnőtte­ket is vádolja. BODA FERENC GONDOLATOK... Gyakran utazom. Ilyenkor szemlélgetem az embereket. Ta­lálgatom foglalkozásukat, koru­kat, sőt nadrágos századot élünk, tehát gyakran nemüket is ... Az autóbuszban egy ultramodern öl­tözetű fiatalemberen állapodott meg tekintetem. A lapos kalap, a megtörtén lecsüngő vállak, a nyakkendőn nyújtózkodó nőalak, a két centis — egész fejet betöl­tő — frizura a cipőorr, az en\t- hén emelt cipősarok, bizonyos bi­zalmatlanságot szült bennem. De mivel az utazás egyébként ese­ménytelen volt, újságomba me­rültem. „Szekszárd, Garay-tér, végállomás következik’’ hangzott a felhívás, mire mindenki leszál­lásra kész állapotba hozta ma­gát. A szusszanó ajtó azonban nem akart kinyílni. Kivételesen senki sem volt türelmetlen, de ilyenkor a másodpercek valahogy hosszabbnak tűnnek. S ebben a várakozó csendben az én modern fiatalemberem állt közvetlen az ajtónál. Egyszercsak megfordul és egyik ismerősére hunyorítva, a varázslók titokzatos mosolyával megszólal „CÉZÁR tárulj!" S bölcs mosolya diadalmámoros­sá vált, mert a véletlen felpattim tóttá az ajtót. Bennem az első bizalmatlanság kővé keményeden, többen megigazították kalapjukat és mindnyájan egy bölcs megjegy zéssel gazdagodva vegyültünk el a tömegben. Ha nem szóltál volna ... Sz. K. Apróhirdetések _ A z apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Eladó Szekszárdon, Mátyás ki­rály utca 51/b számú szoba, kony- hás, kamrás, kertes ház. (23) Eladó Szekszárdon, Wossinszky u. 18. sz. alatti ház. Érdeklődni lehet: Szekszárd, Ady Endre u. 3, sz. alatt, (22) — Énekkar szervezését hatá­rozta el a Dunaföldvári Községi Szövetkezeti Bizottság. Az ének­kar a tervek szerint már az 1962 májusában megrendezésre kerülő megyei kulturális szemlén is be­mutatkozik. — Belül bolyhos téli harisnya kötésével kísérleteznek. A Buda­pesti Harisnyagyár gyulai üze­mében új munkatermet adtak át rendeltetésének. A most épített munkatermet a budapesti anya­üzemtől kapott 24 korszerű két- hengeres körkötőgéppel rendez­ték be. A gyárban bolyhos téli zoknik gyártásával is kísérletez­nek a választék bővítésére. — Az új büntető tör vény könyv címmel január 5-én, pénteken, a TIT-klubban a jogi szakosztály szakosztályi vitaestet tart Elő­adó: dr. Halász Sándor egyetemi tanár. — Piros kávé, kék vörösbor... A hong-kongi bárokban újabban egy kis trükköt alkalmaznak az italfogyasztás .fokozására: fekete tejet, lila whiskyt, vörös kávét, és kék színű vörösbort szolgál­nak fel.-A vendégek legiöbbnyi- re a hölgyek ruháihoz illő ital­színeket választanak. — A Föld lakosságának a fele nem ül soha széken, hanem ke­resztbe rakott lábbal guggol. Ez a szokás főleg Ázsiában és Afri­kában dívik, és még ünnepélyes alkalmakkor sem térnek el tőle. — Minimálisra csökkentek az igazolatlan mulasztások 1961-ben az előző évihez képest a Duna­földvári Cipész Ktsz-ben. 1981- ben mindössze nyolc óra igazo­latlan mulasztás volt. — Újra gyártják a „T"-dugót. Évek óta hiánycikk volt a sokat keresett T-elágazó. A Kontakta Villamos Szerelési Anyagok Gyá­rában most már sorozatban ké­szül az új típusú T-elágazó. Az új alkatrész az életvédelmi kö­vetelményeknek megfelel, hasz­nálata veszélytelen. A gyár az év végéig 50 000 új típusú T-el- ágazót adott a kereskedelemnek, az idén pedig mintegy félmilliót gyártanak. IDÖJARASJELENTÉS Várható időjárás csütörtök es­tig: Változó mennyiségű felhő­zet, ma csapadék nélkül, holnap néhány helyen havas esővel, ha­vazással. Mérsékelt északnyugati, később keleti, délkeleti szél. az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4—7, legma­gasabb nappali hőmérséklet mí­nusz 1, plusz 2 fok között. PILLÁN A TKÉPEK A „furcsa“ Jiú Jancsi és Juliska elválasztha­tatlanok voltak, mint a mesében. Munka után, ha időm megenged­te, szívesen sétálgattam arra, ahol ők jártak, a csendesebb helye­ken. Jó volt nézni a fiatalokat. Még azt sem bántam, hogy őket látván; szeptember-végi. hangu­lat fogott el. Szép is, jó is fia­talnak lenni. Kellemes is! Régen nem látom együtt őket. Nem kutattam, miért. Megtud- | tam azt minden kutatás nékül | is. Jegyesek voltak, amikor Ju­liska kijelentette: — Ezentúl pedig nem fogsz esti szemináriumokat hallgatni. Ele­gem van az egyedüllétből! — Jan­csi nagyon-nagyon szerette Ju­liskát. Megértő is volt... S éppen ezért a szemináriumot és az esti iskolát választotta. Tortasorsolás A torta bolti ára negyven fo­rint körül lehet. S most ott dí­szeleg a színpad közepére állí­tott asztalon. A kikiáltó megkezdi az árverést. — Kisorsoljuk ezt a csodálatos cukrászati íemekművet! A be­folyt összeget az iskolás-gyerme­kek karácsonyi megvendégelésé'e fordítjuk! Kikiáltási ára 10 fo­rint. Tizenegy — harsogja egy érdes atyai hang. — Tizenkettő — licitál tovább egy nénike. — Huszonkettő — toldja meg az összeget Pista, a főrendező. — ötvenkettő — csicsergi Ol­ga néni cérnavékony hangja. Várom, mikor lesz vége. De fo­lyik tovább a játék. Kiderül, hogy a torta valóban a cukrászat köl­tői remeke, mert mindig többet kínálnak érte. Sanyi bácsi, az igazgató már a fejét csóválja. Pista »meginti« az ősz mestert. — Hagyja csak igazgató bácsi, ez már »vérre« megy! Hát éppen nem megy azért vérre. Legvégül százötvennél megállnak. Pistáé a torta. Bicskát vesz elő. Apró darabok­ra vágja a tortát. Megkínálja az igazgatót. A tortát egy kis ptfós- nyakkendős úttörőnek nyújtja át. — Egyétek meg! S a remekmű pillanatok alatt bevégzi földi pályafutását. Csoho ••• rsoho ••• Oh szinyóra vegyen magának! Nem kell már a biztatás. Nem tudom, vesznek-e a szenyorák? Nálunk igen! Amióta olcsóbb lett, gyakran látok kisgyermeket, amint egész tábla csokoládét szorongat csöpp mancsai között. Olyan az arcocs­kája, mint Afrika térképe. — Aztán jó-e? — teszem fel az egyébként felesleges kérdést. — Ühüm — válaszol sokatmon- dóan. Eszi, eszegeti, s olyan boldog mosoly játszadozik az arcán, mintha a lottó-nyeremény boldog tulajdonosának érezné magát. Amint nézem, elfelejtem, hogy felnőtt vagyok. Magam is a zse­bembe nyúlok. Együtt eszünk. Bállá Tibor. il A Szekszárdi Gőzfürdő \ i l! azonnali belépésre vizsgázott i> 1* 1 MASSZŐRT # keres. t ♦ (11) * ■ ■■l|BBBii(Migilii Földművesszövetkezetek, Állami gazdaságok, T ermelőszövetkezetek, Gépállomások, Vállalatok F i g y e I e m ! A Dunaföldvári Cipész Ktsz-nél azonnali szállításra rendelkezésre áll; I. oszt. gumicsizma 175,— Ft II. oszt. gumicsizma 161,— Ft III. oszt gumicsizma 147,— Ft-os áron Jelenleg bármilyen mennyiségű igényüket ki tudjuk elégí­teni. . (21) •■■■■■■«■■•■■■■•■•«■■•■■■••■••■■■•■••■■■■■•■«■■•BaaaaaBaaMaBBaBaalBBaaaaBBBaaaaaaaBBaal

Next

/
Oldalképek
Tartalom