Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

n «Ui BE­TOLNA MEGYEI NEPTTJSÄO 1961. december fí< Áz ENSZ-közgyűlés minden szónoka a Kínai Népköztársaság mellett foglalt állást New York (MTI) Az ENSZ-köz- gyűlés hétfő délutáni, magyar idő szerint esti ülésén folytatta a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak megvitatását. Az ülé­sen Svédország, Lengyelország és Ceylon képviselője szólalt fel. Mindhárman síkraszálltak a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak helyreállítása mellett. A közgyűlés ezután elhatároz­ta, hogy kedden, magyar idő sze­rint 16.30 órakor folytatja a vi­tát. Az ENSZ-közgyűlés hétfő esti ülésén két határozatot hozott a nukleáris fegyverek terjesztésé­nek megakadályozására, ötven­nyolc szavazattal tíz ellenében — 23 küldöttség tartózkodott a sza­vazástól — elfogadta azt a svéd kezdeményezéssel előterjesztett határozati javaslatot, hogy az ENSZ tanulmányozza olyan fel­tételek megteremtését, amelyek­ben a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok nem gyárt­hatnak nukleáris fegyvert. A másik, Írország kezdeménye­zésére benyújtott határozatterve­zetet a közgyűlés szavazás nél­kül egyhangúlag magáévá tette. Ez nemzetközi egyezmény meg­kötését szorgalmazza arról, hogy a nukleáris fegyverekkel rendel­kező országok nem adnak tájé­koztatást más országoknak e fegy­verek gyártásáról, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező orszá­gok pedig nem gyártanak, vagy nem igyekeznek beszerezni ilyen fegyvereket. Mint Reuter-jelentés közli, Va­lerian Zorin, a Szovjetunió és Adlai Stevenson, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-fődelegátusa hétfőn egy és háromnegyedórás megbe­szélést tartott egymással az ala­kítandó leszerelési testület össze­tételének kérdéséről. Az amerikai szóvivő szerint a két fél eszme­cseréje hasznos volt és Steven­son, valamint Zorin még a hé­ten ismét találkozik. A Renmin Ribao a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdéséről Peking (TASZSZ). A kínai népi forradalom győzelme után meg­alakult a Kínai Népköztársaság, a felszabadulás előtti Kína utóda és így magától értetődőleg törvénye­sen megilleti az ENSZ-képviselet és a többi ENSZ-beli jog. Ez a I nemzetközi jog általánosan elis­mert elve, amely teljes mérték­ben megfelel az ENSZ alapokmá­nyának és a nemzetközi gyakor­latnak — írja Csou Eng-seng, a nemzetközi kapcsolatok tanulmá­nyozásával foglalkozó társaság el­nökhelyettese, a Renmin Ribao- ban. Teljes képtelenség az, — foly­tatja a cikkíró —, hogy a kínai nép által elűzött és Tajvanra me­nekült csangkajsekista klikk még bitorolja Kína helyét az ENSZ- ben, jogtalanul kiadja magát Kí­na képviselőjének. Ez nemcsak a 650 millió lakosú Kínát, mint az ENSZ alapítótagját sérti, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek az alapokmányát is és ennek az a következménye, hogy az ENSZ fontos problémáit és fontos világproblémákat nem lehet ha­tékonyan és a törvényesség szel­lemében megoldani. Ennek a helyzetnek, mint a vi­lág előtt ismeretes, kizárólag az amerikai imperialisták az okai, akik Kínával szemben ellenséges politikát folytatnak, beavatkoznak belügyeibe, örökkévalóvá akarják tenni Tajvannak, Kína területé­nek megszállását. Ma — írja befejezésül a cikk szerzője — a világ népei sürgető­en követelik, hogy haladéktalanul állítsák helyre a Kínai Népköz- társaság ENSZ-beli jogait. Az amerikai imperialisták által tá­masztott akadályok méginkább leleplezik bűnös fondorlataikat, méginkább elszigetelik őket, de a legkisebb mértékben sem ártanak az új Kína nap mint nap növek­vő tekintélyének. O’Brien, a% ENSZ volt katangai képviselője Kennedy és Macmillan december 21—22-én megbeszélést folytat a Bermuda szigeteken London—Washington (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint hétfőn este Londonban és Washingtonban egyaránt hivata­losan közölték, hogy Kennedy és Macmillan december 21-én és 22- én találkozik a Bermuda-szigete- ken, hogy megbeszélést folytas­son a főbb nemzetközi problé­mákról. A washingtoni közlemény utal arra, hogy a kérdések kö­zött szerepel a nyugat-berlini probléma is, majd megállapítja, hogy a két államférfi hasznos­nak véli a folyamatos megbeszé­léseket, amelyeknek az első két állomása a tavaszi washingtoni és a nyári londoni találkozás volt. n Kennedy Macmillan találkozó bejelentésének nyugati visszhangja London (MTI). Mint már jelen­tettük, hivatalosan közölték, hogy Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Macmillan angol mi­niszterelnök december 21-én és 22-én a Bermudákon találkozik, hogy megvitassa a nemzetközi helyzetet, elsősorban a Nyugat- Berlinről folytatandó tárgyalások eshetőségeit. Az angol főváros diplomáciai megfigyelői szerint a legsürgő­sebb feladat az, hogy végre egy­séges nyugati álláspontot alakít­sanak ki a Szovjetunió és a nyu­gati hatalmak megbeszéléseivel kapcsolatban. Nem titok, hogy ezt eddig nem sikerült megvaló­sítani. Ősszel a nyugatiak még azt remélték, hogy a tárgyalások­ra vonatkozó egységes nyugati álláspontot már december 13-a, a NATO-tagállamok miniszteri tanácsának párizsi ülése előtt si­kerül kidolgozni és azt a tagálla­mok képviselői ezen az ülésen már jóváhagyhatják. Ez az elgon­dolás azonban zátonyrafutott de Gaulle merev magatartásán. De Gaulle továbbra is makacsul ki­tart korábbi véleménye mellett, amely szerint nem lehet tárgyal­ni addig, amíg a Nyugatra »-nyo­más nehezedik.« Az AP kommentárja megálla­pítja, hogy Kennedy és Macmil­lan bermudai találkozója csupán annak a megbeszéléssorozatnak egy újabb láncszeme, amely még tavasszal kezdődött meg. Erre egyébként utalt a hivatalos be­jelentés is. A hét végén kerül sor Adenauer kancellár és de Gaulle találkozójára. Adenauer és Ken­nedy két héttel ezelőtt tárgyalt, de Gaulle és Macmillan pedig 10 nappal ezelőtt vitatta meg a helyzetet. Ezek a megbeszélések mind Berlinnel foglalkoztak. Párizsban rendkívül nagy fi­gyelemmel fogják kísérni a meg­beszéléseket, hiszen a francia ál­lamfő korábbi álláspontja még mindig nem változott. Általában jólértesült körök szerint de Gaul­le a Macmillannel folytatott meg­beszélésein minden kétséget ki­záróan kijelentette ezt. Tanácskozik a szakszervezeti világkongresszus ülése Moszkva (MTI). Kedden reggel magyar idő szerint 8 órakor a Kreml kongresszusi palotájában Viktor Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg az V. Szak- szervezeti Világkongresszus kedd délelőtti ülését. Grisin átadta a szót Ibrahim Zakariának, a Szak- szervezeti Világszövetség titkárá­nak, aki beszámolót terjesztett elő a következő címmel: »A szak- szervezetek tevékenységének és szolidaritásának fokozása a gyar­mati rendszer felszámolásáért ví­vott harcban.« Ibrahim Zakaria, az SZVS2 szudáni nemzetiségű titkára arab nyelven mondta el beszámolóját, i Bevezetőül áttekintést adott a I gyarmati birodalmak összeomlá- ' sáról, arról a szerepről, amelyet I a szocialista országok játszanak ' a gyarmat-rendszer ellen folyó | küzdelemben. Hangsúlyozta, hogy | az utóbbi időben különösen Af- | rikában lendült fel a felszabadí­tó mozgalom, amely lépéseket teil I előre a gyarmatosítás régi és új : formái elleni harcban. Nincs iga- ; zi függetlenség gazdasági függet­lenség nélkül, — ezt vallják ma a szabadságért harcoló erők ^vi­lágszerte. A katangai lázadók támadást indítottak a ENfZ-iiaderök ellen Elisabethville (MTI). Kedden délelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a katangai „kormányzat” meg­szegte az ENSZ-nek néhány órá­ja tett ígéretét, és nem távolította el Elisabethville útvonalain emelt torlaszait. Urquhart, a ka­tangai ENSZ-misszió angol veze­tője sajtóértekezletet hívott ösz- sze. Az események ezután drámai gyorsasággal peregtek. Az angol tisztviselő kijelentette, bizalmas értesülésekből megtudta, hogy a katangai fegyveres erők általános támadást indítanak az elisabeth- villei ENSZ-helyőrség kulcsfon­tosságú pontjai ellen. Az is tudo­mására jutott, hogy Csőmbe fő emberei elhagyták a várost. Nyomban a nyilatkozat ismer­tetése után a nyugati hírügynök­ségek gyorshírben jelentették, hogy Csombéék fegyveresei meg­közelítették Elisabethville repü­lőterét, melyet indiai ENSZ-kato- nák védenek. A város több pont­járól ágyúdörej és gépfegyverro­pogás hallatszott. A lakosság pá­nikszerűen menekülni kezdett a városból. Az ENSZ főhadiszállásán kö­zölték, hogy a végrehajtó hatal­mat a világszervezet Katangában állomásozó fegyveres erőire ru­házták át. A harcok fellángolása után a nyugati hírügynökségek telex­összeköttetése a katangai fővá- rossal megszakadt. __________ D ebré sajtóértekezlete Párizs (TASZSZ). Debré fran­cia miniszterelnök sajtóértekezle­ten ismertette a kormány gazda­sági és szociális politikájának né­hány szempontját. Kijelentette, hogy Franciaor­szág „nehéz korszakát” éli, s ezért a kormány folytatni szán­dékozik a szigorú takarékosság és fegyelem irányvonalát. A minisz­terelnök elismerte, hogy a bé­reknek a kormány által megálla­pított minimuma nem áll arány­ban az áruk egyre növekvő árá­val. Debré miniszterelnök kijelen­tése szerint a kormány olyan ütemben szándékszik modernizál­ni a hadsereget, hogy tíz éven belül atomfegyverrel és rakéták­kal lehessen felszerelni. A kormány merev gazdaságpo­litikáját a miniszterelnök „súlyos kötelezettségnek,, és „messzeható törekvések” következményének tekinti. Kijelentette, hogy „az el­ső számú nehézség Algéria”. — mint ismeretes — bejelen­tette, hogy kiválik az ENSZ kötelékéből. Ezzel kapcsolatban adott nyilatkozata fényt vet azokra az ellentétekre, amelyek az imperialista hatalmak között fennállnak Katanga miatt. O'Brien nyilatkozatából kide­rül, hogy miért nem lehetett végrehajtani az ENSZ kongói határozatait. Mint mondotta, rendszeresen megfélemlítették az ENSZ titkárságának tagjait, s figyelmeztették őket, hogy ne hajtsanak végre olyan ha táró zatokat, amelyeket Anglia, il­letve Franciaország ellenez. Mindkét ország a Biztonsági Tanácsnak tagja, azonban — mint O’Brien nyilatkozatából kiderült — ha Anglia és Fran­ciaország szembeszegült egy ENSZ-határozattal, az azt je­lentette, hogy végrehajtani nem is lehetett. Az ENSZ volt Katangai meg­bízottjának lemondása mögött Anglia és Franciaország akciója áll. Sem az angolok, sem a franciák nem nézték jó szem­mel már régóta O’Brien műkö­dését, aki több munkatársával együtt igyekezett a Biztonsági Tanács határozatainak érvényt szerezni. Az angolok a nyilatkozat el­hangzása után cáfolni próbál­ták O’Brien állításait, aki hét­főn sajtóértekezletet tartott New Yorkban, amelyen kije­lentette: Nagy-Britannia sza­vakkal az ENSZ kongói tevé­kenysége és Kongó egysége mellett foglalt állást, a való­ságban azonban a szakadár Csombét támogatta és szabotál­ta az ENSZ határozatait. A volt katangai ENSZ-megbízott állításait megerősíti Adoula miniszterelnök egyik beszéde is, amelyet most hoztak nyilvános­ságra a világszervezetben. Adoula ebben a beszédben fel­szólította az angol érdekeket szolgáló Welenskyt, aki Rhodé- sia és Nyasszaföld miniszterel­nöke, hogy hagyjon fel a kon­gói ügyekbe történő közvetlen beavatkozással, s ne szabotál­ja a Biztonsági Tanács határo­zatainak végrehajtását. Az angol és a francia kétszí­nűség mögött súlyos gazdasági érdekeltség húzódik meg. Nagy- Britanniának és Franciaország­nak fontos érdekeltségei van­nak a katangai Uhion Minier- nél, Katanga legjelentősebb bányavállalatánál. Anglia attól fél, hogy érdekeltségeit veszély fenyegetné, ha Kongóban nö­vekednék az amerikai befolyás. Ez másként is kihatna Anglia érdekeire, hisz veszélyeztetné a Kongóval határos angol gyar­matok, Kenya és Tanganyika területét is. Franciaországot ugyanígy aggasztja a volt Fran­cia-Kongó és más volt gyarmati terület meggyengülő befolyása. O’Brien leleplező nyilatkoza­ta fényt derít a gyarmatosító hatalmak gátlástalan manőve­reire, s magyarázatát adja a kongói tragédiának. Mindaz, ami a tragikus sorsú köztársa­ságban történt, angol és fran­cia gazdasági érdekeket szol­gált. És Angliát vagy Francia- országot az sem érdekli, hogy mindez nagyon sok ember éle­tébe került, s valószínűleg — amint erre több nyugati lap is céloz O.Brien nyilatkozatá­val kapcsolatban — Ham­marskjöld is életével fizetett a két ország anyagi érdekeltsé­géért. Az általános sztrájk letörésére kivezényelték Trujülo hírhedt guniibotos szabadcsapatait Santo Domingo (MTI). Nyolca­dik napja tart Dominikában az általános sztrájk. Mint már je­lentettük, hétfőn délután és este újabb nagy tüntetések zajlottak le a dominikai főváros utcáin. A rendőrség és katonaság többször beavatkozott és lőfegyverét is használta. Sokan megsebesültek. A tüntető tömeg a város több pontján úttorlaszokat emelt a szrájktörési kísérletek megakadá­lyozására. Nyugati hírügynökségek beszá­molnak a kormányzat alávaló provokációiról. Hétfőn megjelent az utcákon a rendőrség hangszó­rós autója és arra buzdította a la­kosságot, hogy törjön be az álta­lános sztrájk következtében be­zárt áruházakba. A riadóosztagok ezzel egyidejűleg kereketoldottak és lesben álltak, hogy mikor csap­hatnak le a „zavargások” részt­vevőire. A jelentésekből kitűnik, hogy a provokatív felhívásnak senki sem tett eleget. Ennek elle­nére hirtelen sorompóba léptek a meggyilkolt diktátor hírhedt gu­mibotos szabadcsapatai, a „pale- rosok” és leírhatatlan kegyetlen­kedésekbe kezdtek. Az AFP tudó­sítója szerint a félelmetes külö­nítmény megjelenése tovább fo­kozta a dominikai nép elkesere­dését áruló vezetői ellen. Balaguer elnök befejezte be­tegségének tulajdonított hétvégi pihenőjét és — mint az AFP je­lenti — folytatta tárgyalásait a polgári ellenzéki pártok vezetői­vel. A Reuter szerint a chilei kor­mány felajánlotta, hogy hajlandó közvetíteni az ellenzéki pártok és Balaguer között az új kormány megalakításának érdekében. Az AFP úgy tudja, hogy Fiallo, a Nemzeti Polgári Unió elnöke, Ba­laguer legújabb javaslatát tanul­mányozza, amelynek értelmében 1962. májusáig, az új választások kiírásáig öttagú kormányzótaná­csot kell alakítani Balaguer el­nökletével — amelynek tagjai az ellenzéki pártok vezetőiből kerül­nének ki. Balaguer hétfőn törvényerejű rendeletet adott ki és ezzel álla­mosította a Trujillo-család tulaj­donában lévő kereskedelmi és ipari létesítmények — malmok, olajütők, motorgyárak, építőipari és dohánygyárak, stb. — nagy­részét. Statáriumot rendeltek el Dominikában Santo Domingo (MTI). A Domi­nikai Köztársaságban hétfőn sta­táriumot rendeltek el. Ez az in­tézkedés annak a kíméletlen ter­rornak egyik megnyilvánulása, amelyet a Balaguer-kormány a lakosság napok óta tartó tünteté­sei és az egész országra kiterjedt általános sztrájk ellen alkalmaz. Az Egyesüli Államok összpontosított támadása Kuba ellen Washington (MTI). Az amerikai államok szervezetének tanácsa hétfőn elfogadta azt a columbiai javaslatot, hogy január 10-én az amerikai államok külügyminisz­terei tartsanak rendkívüli érte­kezletet „az amerikai köztársasá­gok politikai függetlenségét és békéjét Kuba miatt fenyegető ve­szélyek tanulmányozására”. A javaslatot 14 szavazattal 2 ellenében fogadták el, 5 tartóz­kodással. A javaslat ellen Kuba és Mexi­kó szavazott. Argentína, Bolívia, Brazília, Chile és Ecuador tartóz­kodott a szavazástól. Kuba küldötte felszólalásában rámutatott, a columbiai javaslat nem más, mint az Egyesült Álla­mok arra irányuló erőfeszítése, hogy bűntársakat szerezzen egy Kuba elleni újabb támadáshoi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom