Tolna Megyei Népújság, 1961. december (11. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-06 / 287. szám
n «Ui BETOLNA MEGYEI NEPTTJSÄO 1961. december fí< Áz ENSZ-közgyűlés minden szónoka a Kínai Népköztársaság mellett foglalt állást New York (MTI) Az ENSZ-köz- gyűlés hétfő délutáni, magyar idő szerint esti ülésén folytatta a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak megvitatását. Az ülésen Svédország, Lengyelország és Ceylon képviselője szólalt fel. Mindhárman síkraszálltak a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak helyreállítása mellett. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy kedden, magyar idő szerint 16.30 órakor folytatja a vitát. Az ENSZ-közgyűlés hétfő esti ülésén két határozatot hozott a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozására, ötvennyolc szavazattal tíz ellenében — 23 küldöttség tartózkodott a szavazástól — elfogadta azt a svéd kezdeményezéssel előterjesztett határozati javaslatot, hogy az ENSZ tanulmányozza olyan feltételek megteremtését, amelyekben a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok nem gyárthatnak nukleáris fegyvert. A másik, Írország kezdeményezésére benyújtott határozattervezetet a közgyűlés szavazás nélkül egyhangúlag magáévá tette. Ez nemzetközi egyezmény megkötését szorgalmazza arról, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok nem adnak tájékoztatást más országoknak e fegyverek gyártásáról, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok pedig nem gyártanak, vagy nem igyekeznek beszerezni ilyen fegyvereket. Mint Reuter-jelentés közli, Valerian Zorin, a Szovjetunió és Adlai Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa hétfőn egy és háromnegyedórás megbeszélést tartott egymással az alakítandó leszerelési testület összetételének kérdéséről. Az amerikai szóvivő szerint a két fél eszmecseréje hasznos volt és Stevenson, valamint Zorin még a héten ismét találkozik. A Renmin Ribao a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdéséről Peking (TASZSZ). A kínai népi forradalom győzelme után megalakult a Kínai Népköztársaság, a felszabadulás előtti Kína utóda és így magától értetődőleg törvényesen megilleti az ENSZ-képviselet és a többi ENSZ-beli jog. Ez a I nemzetközi jog általánosan elismert elve, amely teljes mértékben megfelel az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi gyakorlatnak — írja Csou Eng-seng, a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásával foglalkozó társaság elnökhelyettese, a Renmin Ribao- ban. Teljes képtelenség az, — folytatja a cikkíró —, hogy a kínai nép által elűzött és Tajvanra menekült csangkajsekista klikk még bitorolja Kína helyét az ENSZ- ben, jogtalanul kiadja magát Kína képviselőjének. Ez nemcsak a 650 millió lakosú Kínát, mint az ENSZ alapítótagját sérti, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmányát is és ennek az a következménye, hogy az ENSZ fontos problémáit és fontos világproblémákat nem lehet hatékonyan és a törvényesség szellemében megoldani. Ennek a helyzetnek, mint a világ előtt ismeretes, kizárólag az amerikai imperialisták az okai, akik Kínával szemben ellenséges politikát folytatnak, beavatkoznak belügyeibe, örökkévalóvá akarják tenni Tajvannak, Kína területének megszállását. Ma — írja befejezésül a cikk szerzője — a világ népei sürgetően követelik, hogy haladéktalanul állítsák helyre a Kínai Népköz- társaság ENSZ-beli jogait. Az amerikai imperialisták által támasztott akadályok méginkább leleplezik bűnös fondorlataikat, méginkább elszigetelik őket, de a legkisebb mértékben sem ártanak az új Kína nap mint nap növekvő tekintélyének. O’Brien, a% ENSZ volt katangai képviselője Kennedy és Macmillan december 21—22-én megbeszélést folytat a Bermuda szigeteken London—Washington (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint hétfőn este Londonban és Washingtonban egyaránt hivatalosan közölték, hogy Kennedy és Macmillan december 21-én és 22- én találkozik a Bermuda-szigete- ken, hogy megbeszélést folytasson a főbb nemzetközi problémákról. A washingtoni közlemény utal arra, hogy a kérdések között szerepel a nyugat-berlini probléma is, majd megállapítja, hogy a két államférfi hasznosnak véli a folyamatos megbeszéléseket, amelyeknek az első két állomása a tavaszi washingtoni és a nyári londoni találkozás volt. n Kennedy Macmillan találkozó bejelentésének nyugati visszhangja London (MTI). Mint már jelentettük, hivatalosan közölték, hogy Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Macmillan angol miniszterelnök december 21-én és 22-én a Bermudákon találkozik, hogy megvitassa a nemzetközi helyzetet, elsősorban a Nyugat- Berlinről folytatandó tárgyalások eshetőségeit. Az angol főváros diplomáciai megfigyelői szerint a legsürgősebb feladat az, hogy végre egységes nyugati álláspontot alakítsanak ki a Szovjetunió és a nyugati hatalmak megbeszéléseivel kapcsolatban. Nem titok, hogy ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Ősszel a nyugatiak még azt remélték, hogy a tárgyalásokra vonatkozó egységes nyugati álláspontot már december 13-a, a NATO-tagállamok miniszteri tanácsának párizsi ülése előtt sikerül kidolgozni és azt a tagállamok képviselői ezen az ülésen már jóváhagyhatják. Ez az elgondolás azonban zátonyrafutott de Gaulle merev magatartásán. De Gaulle továbbra is makacsul kitart korábbi véleménye mellett, amely szerint nem lehet tárgyalni addig, amíg a Nyugatra »-nyomás nehezedik.« Az AP kommentárja megállapítja, hogy Kennedy és Macmillan bermudai találkozója csupán annak a megbeszéléssorozatnak egy újabb láncszeme, amely még tavasszal kezdődött meg. Erre egyébként utalt a hivatalos bejelentés is. A hét végén kerül sor Adenauer kancellár és de Gaulle találkozójára. Adenauer és Kennedy két héttel ezelőtt tárgyalt, de Gaulle és Macmillan pedig 10 nappal ezelőtt vitatta meg a helyzetet. Ezek a megbeszélések mind Berlinnel foglalkoztak. Párizsban rendkívül nagy figyelemmel fogják kísérni a megbeszéléseket, hiszen a francia államfő korábbi álláspontja még mindig nem változott. Általában jólértesült körök szerint de Gaulle a Macmillannel folytatott megbeszélésein minden kétséget kizáróan kijelentette ezt. Tanácskozik a szakszervezeti világkongresszus ülése Moszkva (MTI). Kedden reggel magyar idő szerint 8 órakor a Kreml kongresszusi palotájában Viktor Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg az V. Szak- szervezeti Világkongresszus kedd délelőtti ülését. Grisin átadta a szót Ibrahim Zakariának, a Szak- szervezeti Világszövetség titkárának, aki beszámolót terjesztett elő a következő címmel: »A szak- szervezetek tevékenységének és szolidaritásának fokozása a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcban.« Ibrahim Zakaria, az SZVS2 szudáni nemzetiségű titkára arab nyelven mondta el beszámolóját, i Bevezetőül áttekintést adott a I gyarmati birodalmak összeomlá- ' sáról, arról a szerepről, amelyet I a szocialista országok játszanak ' a gyarmat-rendszer ellen folyó | küzdelemben. Hangsúlyozta, hogy | az utóbbi időben különösen Af- | rikában lendült fel a felszabadító mozgalom, amely lépéseket teil I előre a gyarmatosítás régi és új : formái elleni harcban. Nincs iga- ; zi függetlenség gazdasági függetlenség nélkül, — ezt vallják ma a szabadságért harcoló erők ^világszerte. A katangai lázadók támadást indítottak a ENfZ-iiaderök ellen Elisabethville (MTI). Kedden délelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a katangai „kormányzat” megszegte az ENSZ-nek néhány órája tett ígéretét, és nem távolította el Elisabethville útvonalain emelt torlaszait. Urquhart, a katangai ENSZ-misszió angol vezetője sajtóértekezletet hívott ösz- sze. Az események ezután drámai gyorsasággal peregtek. Az angol tisztviselő kijelentette, bizalmas értesülésekből megtudta, hogy a katangai fegyveres erők általános támadást indítanak az elisabeth- villei ENSZ-helyőrség kulcsfontosságú pontjai ellen. Az is tudomására jutott, hogy Csőmbe fő emberei elhagyták a várost. Nyomban a nyilatkozat ismertetése után a nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy Csombéék fegyveresei megközelítették Elisabethville repülőterét, melyet indiai ENSZ-kato- nák védenek. A város több pontjáról ágyúdörej és gépfegyverropogás hallatszott. A lakosság pánikszerűen menekülni kezdett a városból. Az ENSZ főhadiszállásán közölték, hogy a végrehajtó hatalmat a világszervezet Katangában állomásozó fegyveres erőire ruházták át. A harcok fellángolása után a nyugati hírügynökségek telexösszeköttetése a katangai fővá- rossal megszakadt. __________ D ebré sajtóértekezlete Párizs (TASZSZ). Debré francia miniszterelnök sajtóértekezleten ismertette a kormány gazdasági és szociális politikájának néhány szempontját. Kijelentette, hogy Franciaország „nehéz korszakát” éli, s ezért a kormány folytatni szándékozik a szigorú takarékosság és fegyelem irányvonalát. A miniszterelnök elismerte, hogy a béreknek a kormány által megállapított minimuma nem áll arányban az áruk egyre növekvő árával. Debré miniszterelnök kijelentése szerint a kormány olyan ütemben szándékszik modernizálni a hadsereget, hogy tíz éven belül atomfegyverrel és rakétákkal lehessen felszerelni. A kormány merev gazdaságpolitikáját a miniszterelnök „súlyos kötelezettségnek,, és „messzeható törekvések” következményének tekinti. Kijelentette, hogy „az első számú nehézség Algéria”. — mint ismeretes — bejelentette, hogy kiválik az ENSZ kötelékéből. Ezzel kapcsolatban adott nyilatkozata fényt vet azokra az ellentétekre, amelyek az imperialista hatalmak között fennállnak Katanga miatt. O'Brien nyilatkozatából kiderül, hogy miért nem lehetett végrehajtani az ENSZ kongói határozatait. Mint mondotta, rendszeresen megfélemlítették az ENSZ titkárságának tagjait, s figyelmeztették őket, hogy ne hajtsanak végre olyan ha táró zatokat, amelyeket Anglia, illetve Franciaország ellenez. Mindkét ország a Biztonsági Tanácsnak tagja, azonban — mint O’Brien nyilatkozatából kiderült — ha Anglia és Franciaország szembeszegült egy ENSZ-határozattal, az azt jelentette, hogy végrehajtani nem is lehetett. Az ENSZ volt Katangai megbízottjának lemondása mögött Anglia és Franciaország akciója áll. Sem az angolok, sem a franciák nem nézték jó szemmel már régóta O’Brien működését, aki több munkatársával együtt igyekezett a Biztonsági Tanács határozatainak érvényt szerezni. Az angolok a nyilatkozat elhangzása után cáfolni próbálták O’Brien állításait, aki hétfőn sajtóértekezletet tartott New Yorkban, amelyen kijelentette: Nagy-Britannia szavakkal az ENSZ kongói tevékenysége és Kongó egysége mellett foglalt állást, a valóságban azonban a szakadár Csombét támogatta és szabotálta az ENSZ határozatait. A volt katangai ENSZ-megbízott állításait megerősíti Adoula miniszterelnök egyik beszéde is, amelyet most hoztak nyilvánosságra a világszervezetben. Adoula ebben a beszédben felszólította az angol érdekeket szolgáló Welenskyt, aki Rhodé- sia és Nyasszaföld miniszterelnöke, hogy hagyjon fel a kongói ügyekbe történő közvetlen beavatkozással, s ne szabotálja a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtását. Az angol és a francia kétszínűség mögött súlyos gazdasági érdekeltség húzódik meg. Nagy- Britanniának és Franciaországnak fontos érdekeltségei vannak a katangai Uhion Minier- nél, Katanga legjelentősebb bányavállalatánál. Anglia attól fél, hogy érdekeltségeit veszély fenyegetné, ha Kongóban növekednék az amerikai befolyás. Ez másként is kihatna Anglia érdekeire, hisz veszélyeztetné a Kongóval határos angol gyarmatok, Kenya és Tanganyika területét is. Franciaországot ugyanígy aggasztja a volt Francia-Kongó és más volt gyarmati terület meggyengülő befolyása. O’Brien leleplező nyilatkozata fényt derít a gyarmatosító hatalmak gátlástalan manővereire, s magyarázatát adja a kongói tragédiának. Mindaz, ami a tragikus sorsú köztársaságban történt, angol és francia gazdasági érdekeket szolgált. És Angliát vagy Francia- országot az sem érdekli, hogy mindez nagyon sok ember életébe került, s valószínűleg — amint erre több nyugati lap is céloz O.Brien nyilatkozatával kapcsolatban — Hammarskjöld is életével fizetett a két ország anyagi érdekeltségéért. Az általános sztrájk letörésére kivezényelték Trujülo hírhedt guniibotos szabadcsapatait Santo Domingo (MTI). Nyolcadik napja tart Dominikában az általános sztrájk. Mint már jelentettük, hétfőn délután és este újabb nagy tüntetések zajlottak le a dominikai főváros utcáin. A rendőrség és katonaság többször beavatkozott és lőfegyverét is használta. Sokan megsebesültek. A tüntető tömeg a város több pontján úttorlaszokat emelt a szrájktörési kísérletek megakadályozására. Nyugati hírügynökségek beszámolnak a kormányzat alávaló provokációiról. Hétfőn megjelent az utcákon a rendőrség hangszórós autója és arra buzdította a lakosságot, hogy törjön be az általános sztrájk következtében bezárt áruházakba. A riadóosztagok ezzel egyidejűleg kereketoldottak és lesben álltak, hogy mikor csaphatnak le a „zavargások” résztvevőire. A jelentésekből kitűnik, hogy a provokatív felhívásnak senki sem tett eleget. Ennek ellenére hirtelen sorompóba léptek a meggyilkolt diktátor hírhedt gumibotos szabadcsapatai, a „pale- rosok” és leírhatatlan kegyetlenkedésekbe kezdtek. Az AFP tudósítója szerint a félelmetes különítmény megjelenése tovább fokozta a dominikai nép elkeseredését áruló vezetői ellen. Balaguer elnök befejezte betegségének tulajdonított hétvégi pihenőjét és — mint az AFP jelenti — folytatta tárgyalásait a polgári ellenzéki pártok vezetőivel. A Reuter szerint a chilei kormány felajánlotta, hogy hajlandó közvetíteni az ellenzéki pártok és Balaguer között az új kormány megalakításának érdekében. Az AFP úgy tudja, hogy Fiallo, a Nemzeti Polgári Unió elnöke, Balaguer legújabb javaslatát tanulmányozza, amelynek értelmében 1962. májusáig, az új választások kiírásáig öttagú kormányzótanácsot kell alakítani Balaguer elnökletével — amelynek tagjai az ellenzéki pártok vezetőiből kerülnének ki. Balaguer hétfőn törvényerejű rendeletet adott ki és ezzel államosította a Trujillo-család tulajdonában lévő kereskedelmi és ipari létesítmények — malmok, olajütők, motorgyárak, építőipari és dohánygyárak, stb. — nagyrészét. Statáriumot rendeltek el Dominikában Santo Domingo (MTI). A Dominikai Köztársaságban hétfőn statáriumot rendeltek el. Ez az intézkedés annak a kíméletlen terrornak egyik megnyilvánulása, amelyet a Balaguer-kormány a lakosság napok óta tartó tüntetései és az egész országra kiterjedt általános sztrájk ellen alkalmaz. Az Egyesüli Államok összpontosított támadása Kuba ellen Washington (MTI). Az amerikai államok szervezetének tanácsa hétfőn elfogadta azt a columbiai javaslatot, hogy január 10-én az amerikai államok külügyminiszterei tartsanak rendkívüli értekezletet „az amerikai köztársaságok politikai függetlenségét és békéjét Kuba miatt fenyegető veszélyek tanulmányozására”. A javaslatot 14 szavazattal 2 ellenében fogadták el, 5 tartózkodással. A javaslat ellen Kuba és Mexikó szavazott. Argentína, Bolívia, Brazília, Chile és Ecuador tartózkodott a szavazástól. Kuba küldötte felszólalásában rámutatott, a columbiai javaslat nem más, mint az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítése, hogy bűntársakat szerezzen egy Kuba elleni újabb támadáshoi.
