Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

19G1. november 10. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Nyugodtan várjuk a telet Hogyan végeztük el sikeresen az őszi munkákat a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben? Szövetkezetünk ezen az őszön 1920 holdon végezte el kellő idő­ben és jó minőségben a vetési munkákat. Most, hogy október 30-ig az összes őszi vetést befe­jeztük, jóleső érzés így visszate­kinteni az elvégzett munkákra, de tanulságos is: így kell majd minden évben cselekednünk, hogy nyugodtan nézhessünk a tél elé. Mit is végeztünk el az utóbbi hetekben? Elvetettünk augusztus 31-ig 60 hold őszi repcét, szeptem­ber 4-ig 300 hold őszi árpát, szeptember 11-ig 160 hold őszi takarmánykeveréket, ok­tóber 30-ig 1300 hold búzát. Terven felül, a takarmány biz­tosítása érdekében időközben még elvetettünk 100 hold bíbor­herét. Október 30-ig, a vetés mel­lett betakarítottunk 200 hold rostkendert 35 mázsás, 150 hold burgonyát 60 mázsás, 200 hold napraforgót 6 mázsás, 950 hold kukoricát 23 mázsás és 200 hold cukorrépát 190 mázsás holdan- kénti átlagterméssel. A munkák megkezdése előtt gondosan, a vezetőség a tagság­gal mindent megbeszélve és min­denben egyetértésre jutva, rész­letes tervet készítettünk. Fel­A nagyszokolyi KISZ-szervezet taggyűlést tartott az elmúlt hé­ten. A taggyűlésen, amelyen 51 fiatal vett részt, az eddig végzett munka értékelésével foglalkoztak. Megállapították, hogy a fiatalok közül 31-en teljesítették az Ifjú­ság a szocializmusért mozgalom feltételeit. A taggyűlésen Molnár János, a járási KISZ-bizottság munkatársa az ötéves terv cél­kitűzéseit és a fiatalokra hárulj feladatokat ismertette, majd a falusi kultúrmunka fellendítésé­ről tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy színjátszó csoportot alakítanak, s rövidesen bemutat­koznak a község lakossága előtt. * „Az elmúlt napokban alakult meg újonnan a Bony­hádi Járási KISZ Végrehajtó Bi­zottság mellett működő revíziós bizottság — írja Balázs Dénes levelezőnk. — A bizottság, amely nek hét tagja van, kidolgozta a mértük az elvégzendő munkák­hoz szükséges gépi, fogat és kézi munkaszükségletet és a rendel­kezésünkre álló gépi, fogat és kézi munkaerőt. így pontosan tudtuk már a kezdet kezdetén, hogy a meglévő munkaerővel az egyes munkákat mennyi idő alatt tudjuk elvégezni. Ezután növényféleségenként ki­jelöltük a vetésterületeket és ezeken a területeken kezdtük meg az elővetemények letaka- rítását, hogy a talajt időben elő­készíthessük a vetésekhez. A be­takarítást ezeken a területeken a munkaerő összevonásával vé­geztük el, minden erőt a legfon­tosabb feladatokra összponto­sítva. A letakarított területeken azon­nal hozzáfogtunk a talaj előké­szítéséhez. A tarlókon még a nyáron elvégeztük a nyári mély­szántást, a hereföldeken a széna gyors letakarítása után azonnal mélyszántottunk, majd ezt a munkát nyomon követte a gyű­rűshenger. Ezzel a módszerrel a nagy szárazság ellenére is sike­rült kialakítani a vetéshez szükséges aprómorzsás talaj- szerkezetet és a nedvességet negyedik negyedéves munkater­vet. A terv szerint a revíziós bi­zottság elsődleges feladata az lesz, hogy a járás 48 KlSZ-alap- szervezetének pénzügyi helyzetét megszilárdítsa és segítse a gazda­sági ügyvitelt és a helyes pénz­ügyi gazdálkodást. A bizottság tagjai egymás között felosztják a járás KISZ-alapszervezeteit. A munkaterv előírásai szerint a re­víziós bizottság üléseket tart, ahol beszámolnak a feladatokról, és a végzett munkáról. A Tamási Járási KlSZ-bizott- ság a propagandisták bevonásá­val megtárgyalta a KISZ előtt ál­ló 1961—62. évi oktatási feladato­kat. Az értekezleten részt vett Módi János elvtárs, a járási párt- bizottság agit.-prop. osztályának munkatársa is, aki a külpolitikai helyzetről tájékoztatta az egy­begyűlteket. is sikerült a lezárt szántás­sal a talajban visszatartani. Miután meghatároztuk a vetés sorrendjét, a sorrendet figyelem- bevéve végeztük el a vetőszántá­sokat, vagy ahol lehetséges volt. diszktillerrel készítettünk jó magágyat. Vetés előtt minden területen bemunkáltuk a növény igényeit külön-külön figyelembe- véve a megfelelő műtrágyát. A vetést a vetögépek összevo­násával végeztük, a korábban meghatározott sorrendben. Vetés után a talajt gyűrűshengerrel zártuk le. A vetési és betakarítási mun­kákkal egyidőben gondoskod­tunk állataink téli takarmány- szükségletének biztosításáról is. Két saját »Orkán« silózó­géppel dolgoztuk fel 200 hold fővetésű silókukoricánkat és a kukoricaszár nagyrészét is lesilóztuk. A kukoricaföldeken a törést kö­vette a szárvágás, majd utána rögtön a silózás. így tudtuk el­érni. hogy 5000 köbméter kitűnő minőségű silázs áll rendelkezé­sünkre. Nem tudtuk volna ezeket az eredményeket elérni az idei őszön, ha a tagság nem támo­gatta volna egyöntetűen a veze­tőség elgondolásait. A tagság ön­tudatának köszönhető, hogy min­den munka zökkenőmentesen haladt előre, úgy, ahogv rzt megterveztük. Persze ennek az volt a fő oka, hogy terveinkkel egyetértett a tagság, mert hiszen velük együtt készítettük el azo­kat. Elismerésünket vívták ki ezen az őszön a traktorosok is, akik a nehéz viszonvok között megfeszített erővel végezték a tatalmunkat, a vetést, ha k*'"-'tt éjt nappallá téve. Most. a naev hajrá után. min­denki örül. Az emberek boldo­gan és gyönyörködve járnak a határban, nézegetik a zöldellő vetéseket. Nyugodtan várjuk az esőt és nyugodtan várjuk a telet, tele vannak raktáraink, fö'dben van a jövő évi kenyér és a ta­karmány, és állataink áttelélte­téséről is időben gondoskodtunk. Varga Imre, a döbrökö-ú Tto'd Mező Tsz főagronómusa Három hír a KISZ-szervezetek életéből 3 Csaknem 4 millió forint a dolgozók szociális helyzetének javítására A Szekszárdi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága meg­vizsgálta a dolgozók szociális és egészségügyi ellátottságát, vala­mint a munkásszállások helyze­tét. Megállapították, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva a dol­gozók szociális ellátottsága terén lényeges javulás van. A dolgozók megkapják az őket megillető szo­ciális juttatásokat. Néhány szem­léltető számadat a lakáshelyzet­ről: a gazdaság területén a 254 szolgálati lakásból 33 új. épület. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz év alatt 33 teljesen ú.i és korszerű lakást építettek. A gazdaság ma már a szolgálati lakásokon kívül 250 dolgozó számára tud biztosí­tani munkásszállást, bár meg kell mondani azt is, hogy a munkás- szállások közül nem mindegyik felel meg a követelményeknek, mert egy részük annak idején más célra épült. Az újbereki 50 személyes munkásszálláson a dol­gozók jól el vannak látva. A háló­termek tiszták és gondozottak, az ágyak matraccal, paplannal és hófehér huzattal vannak felsze­relve. A mosdókban villanyboyler szolgáltatja a meleg vizet, s a dol­gozóknak lehetőségük van a rend­szeres tisztálkodásra. A tisztál­kodáshoz tartozik az is, hogy kéthetenként kicserélik az ágy­huzatot. Az idei évben az állami gazda­ság 164 485 forintot [ordított a munkásszállások felszerelésére, további' 14 700 forintos költséggel a fürdőket és zuhanyozókat ren­dezték be. A gazdaság a dolgozók étkezte­tésére négy üzemi konyhát tart fenn, ahol napi kilenc forintos térítés ellenében bőséges reggelit, ebédet és vacsorát szolgáltatnak. A tanyákon és a szétszór, mun­kahelyeken üzemi konyha nem működik. Ezekre a helyekre éle­lemszállító kocsin juttatják el az élelmet. Az ebédhordó gépkocsi beszerzésére 38 000 forintot köl­töttek. Az újbereki és bátaszéki üzemegységekben az ebédlőket is berendezték úgy. hogy a dolgozók kulturált környezetben étkezhet­nek. Az üzemi konyhák és ebéd­lők átépítése és felszerelése 117 170 forintba került. Az egészségügyi ellátás terén is sok javulás van az elmúlt évek­hez viszonyítva. A gazdaság dol­gozói munkába állásuk előtt kö­telező orvosi vizsgálaton vesznek részt. Az olyan dolgozók pedig, akik üzemi konyhán, te.iházban, vagy munkásszállásokon dolgoz­nak. illetve takarítanak, rendsze­res egészségügyi ellenőrzés alatt \"nak. Az orvosi ellátás biztosítva van. Minden üzemrészbe ellátogat a körzeti orvos, és minden kerület­ben van orvosi rendelő a vizsgá­latok lebonyolítására. A gazdaság szociális létesítmé­nyeit járva, általában tisztaságot is rendet tapasztaltunk, s ebben nem kis része van a szakszerve­zeti bizottság aktivistáinak, neve­lő, felvilágosító munkájának. Jó volt látni azt, hogy a dolgozók többsége maguk is igen megbe­csülik azokat a létesítményeket és berendezéseket, amelyek egész­ségvédelmük és szociális körül­ményeik javítását szolgálják. A Szekszárdi Állami Gazdaságban a szakszervezet számvetése szerint a dolgozók szociális helyzetének javítására közel 4 millió forintot fordítottak az utóbbi időben. P.-né Működik az új megyei könyvtár Már javában működik Szek- szárdon az úi megyei könyvtár, amely az ország legmodernebb megyei könyvtára. Ez az ú.i kul­turális létesítmény három és fél­millió forintba került. A kéteme­letes épületben — amely külsőre a város legszebb épületei közé tartozik — korszerű kölcsönző­helyiségek. olvasótermek, raktár és irodahelyiségek találhatók. Si­került kibővíteni az úgynevezett szabadpolcos kölcsönzést. Ennél a részlegnél mintegy 7—8000 kötet könyv közt lehet válogatni, össze­sen mintegy 40 000 kötet könyv várja az olvasókat. Az idei évben már mintegy 60 000 forintért vá­sároltak könyvet. — író- és olvasó-találkozó volt november 2-án Kisvejkén. A ta­lálkozóra mintegy 150 kisvejkei dolgozó paraszt gyűlt össze. — Hacsaturján új operája. Aram Hacsaturján a szovjet űr­hajózás sikereiből merített ih­letet egy most készülő operájá­nak megírásához. /RETTENTŐ tCodrigvez 43. — Gyerünk le! — mondta. Béla ismét bezárta a vasaj tőt, és mindketten lebandukoltak a lépcsőn. Ott Géza félrevonta Bé­lát egy szegletbe: — Hol tartotok? Béla megtörölte maszatos hom­lokát: — Három ajándékcsomag kész. Most vesződünk a negyedikkel. Géza egy pillanatig tűnődőit, aztán bizalmas hangon, majdnem suttogva, beszélni kezdett: — Béla, ide figyelj. Imre bé­csi elment hazulról, fogalmam sincs, hol lehet. De úgy alakul­tak a dolgok, hogy nekem azon­nal szükségem van egy ilyen ... csomagra. Béla csodálkozó képet vágott: — Ilyesmiről nem volt szó — mondta tétován. A mackó termetű fiú Géza ar­cát fürkészte. Határtalanul sze­rette és becsülte Gézát. Már az első pillanatban rokonszenves volt neki ez a jó svádájú fiatal­ember. Imponált neki határozott­sága, bátorsága. De különösen azóta rajongott érte, amióta a nyilas kópékat megtanította kesz­tyűbe dudálni. Meleg helyzet volt az, nem akárki vágta vol­• IRTA: HORVÁTH JÓZSEF na ki magát belőle, Béla tudta, hogy nemcsak a saját megme­nekülését köszönheti Géza me­rész és ötletes fellépésének, ha­nem ő mentette meg akkor az egész csoportot. De ez a kérés zavarba hozta. Ilyesmivel nem szokás csak úgy, váratlanul előállni. És főleg nem Imre bácsi tudtán kívül. Viszont az látszik Géza egész viselkedéséből, hogy egy várat­lan helyzetben támadt szükséges­ség indítja erre a kérésre őt. — Gyere, megbeszéljük a töb­biekkel. Géza agyán bosszús indulat su­hant át. A többiek, megint csak a többiek ... Hát hogyan győz­ze meg a többieket, akik olyan nehézkesek és körülményesek megannyian? De a következő pillanatban be­látta, hogy igazságtalan volt. Ekkor már jól ismerte mind­nyájukat, s egész életútjukat. Imre bácsi, akihez Géza igaz, baráti érzésekkel vonzódott, szin­te gyermekfeijel került be a mozgalomba. Már húszéves korá­ban ifititkár volt. Amikor ifjú koráról, s az idők harcairól el­beszélt egvet mást Gézának, a fiatalember megsejtette, hogy Imre bácsi akkoriban nyilván éppen olyan heves és lobbané­kony természetű volt, mint most ő maga. De szintúgy találékony is. Sombor-Schweinitzer politikai rendőrsége kétszer is őrizetbe vette, ám egyszer sem tudtak semmit rábizonyítani. Azért a gyárban úgy tartották számon, mint gyanús elemet. Viszont Im­re bácsi kitűnő szakember volt, a legjobb marós. Főnökei — egy ki csit tán azért is, hogy ezzel a gesztussal megszelídítsék — mű­vezetői beosztásba helyezték. Csakhogy Imre bácsit nem pu­hafából faragták. A műhely, amelyben ő dolgozott, a mozga­lom erődjévé épült ki. Maga kö­ré gyűjtötte a legharcosabb, és legtevékenyebb elvtársakat, és azokat is ott istápolta, akik moz­galmi tevékenységük miatt külö­nösen nehéz helyzetbe jutottak. Anna is így került Imre bácsi közelébe. Anna édesapja régi il­legális kommunista volt. Amikor lebukott, rettentő nyomorba ke­rült a család. Anna még akkor csak tizenöt éves volt, de a leg­idősebb gyerek a hat testvér kö­zül. Imre bácsi jól ismerte An­na édesapját, s amikor tudomást szerzett arról, hogy mi történt vele. Annát bevitte a gyárba. Sok vitába, küzdelembe került, míg főnökei beleegyeztek, hogy Anna ott dolgozhassék. 1943 késő őszén Imre bácsi megtudta, hogy a Gestapo min­den lépését figyeli. A párt uta­sítására. illegalitásba kellett vo­nulnia. A kopók elveszítették a nyomát, de mindent elkövettek, hogy kézrekerítsék. Ám rossz­helyen álltak lesben. A párt tel­jesen új környezetben használta fel Imre bácsit, a tapasztalt harcost. Régi elvtársai egyálta­lán nem érintkezhettek vele. Há­romnegyed év elteltével is csu­pán a kis Annával vette fel a kapcsolatot, akinek sorsáért kü­lön személyes felelősséget is ér­zett. Anna lett Imre bácsi jobbice- ze, összekötője. Ismerte a cso­port legtöbb tagját. Tőle tudta meg Géza, kicsoda is voltakép­pen „Csizmadia úr”? Valódi ne­ve Horák András volt, de a moz­galomban mindenki Csizmadia néven ismerte. Az idős géplaka­tos évek óta illegalitásban élt, és igen nagy tekintélye volt a moz­galomban. Regénybe illő élettör­ténetéből legtöbben csak néhány fejezetet tudtak. Például azt, hogy a Tanácsköztársaságban di­rektóriumi tag volt, és egyike azon keveseknek, akik elevenen ki tudtak szabadulni a britanniás tisztek kezei közül. Haraszti Pálnak, a 48 eszten­dős műszerésznek életútja csak­nem megegyezett Horákéval. A csoport két legfiatalabb tagja, Bé la és Pokorny Dezső — Haraszti nevelése volt. Béla, teljes nevén Gyurkó Béla, árvaházban nőtt fel és esztergályos mesterséget ta­nult. De nem jutott el odáig, hogy segédlevelet kapjon. A tanoncott- honból kitették a szűrét, mert ha igazságtalanságot tapasztalt, menten felforrt a vére. Gépmun­kás lett. úgy került Haraszti Pál keze alá. Haraszti tamtgatta, kommunistát nevelt belőle. Po­korny Dezső, a fiatal fogtechni­kus jómódú szülők gyermeke volt, de összeüIközött az apjával, aki elkergette hazulról. A fiatal­ember abban a házban lakott egy albérleti szobában, amelyben Ha­raszti meghúzódott, üsszetalálkoz tak, és Haraszti hatására Pokor­ny Dezső szeme is kinyílt. Né­hány megbízatás közben beiga­zolta, hogy helyén van a szíve, és őszinte lelkesedéssel, áldozatra ké szén szolgálja a mozgalmat. Géza a többiekről is sok min­dent megtudott. Voltak, akiknek életéből mindössze néhány forró epizódot ismert, de mélyen meg­értette, hogy ezek az emberek évek óta — sőt, egyesek immár évtizedek óta — örökös életve­szélyben élnek, dolgoznak, ve­rekszenek. Nem csoda hát, ha körültekintőek, olykor gyanakvó- ak, és hétszer is meggondolnak minden lépést, minden elhatáro­zást. Mindannyian bátor, semmi­től sem rettegő emberek, de aki­nek hajszálon függ a sorsa, nem könnyelműsködhet. A párt ne­velte szigorú óvatosságra őket, megérttetvén velük, hogy életük, sorsuk, nem egészen az övék, s ha önmagukat kockáztatják, a mozgalom ügyét is kockáztatják. Vigyázniok kell hát magukra. Imre bácsi is, de a többiek is gyakran említették Géza előtt, hogy a mozgalom nem kísérle­tezhet vakmerő kalandokkal, a harc csak jól átgondolt, és körül­tekintően megszervezett akciók révén hozhat eredményt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom