Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

ÍX>61. november 23. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Vezetőségyálasztó párltaggyűlé§ Kistormáson Mikor lesz havi fizetés a termelőszövetkezetekben ? Kistormás község pártszerveze­te megtartotta vezetőségválasztó gyűlését, amelyen részt vettek a pártszervezet tagjai teljes lét­számban. A gyűlésen megjelent a KB részéről Benke Valéria elv­társnő, a megyei pártbizottság képviseletében Szabó Piroska elvtársnő, a járás részéről Gyuri- cza István, a járási pártbizottság első titkára, és Schmidt János a járási pártbizottság munkatársa, valamint tizenöt pártonkívüli vendég. A beszámolót Kiss Imre párt- titkár ismertette, amelyben a pártszervezet két év alatt vég­zett munkájáról beszélt. A beszá­moló első részében foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Kiemelte az SZKP XXII. kongresszusán hozott határozatok jelentőségét. A beszámoló második részében foglalkozott a kommunisták fá­radtságot nem ismerő munkájá­val, melyet a mezőgazdaság át­szervezése és megszilárdítása te­rén végeztek, de ebből a munká­ból derekasan kivették részüket a község pártonkívüli dolgozói is. Ez is bizonyítja, hogy a helyi pártszervezetnek jó a kapcsolata a pártonkívüliekkel. A termelő- szövetkezet megszilárdítása terén még sok a tennivaló, bár a mun­kafegyelem az utóbbi években sokat javult. A munkák minőségi A Hanglemezgyártó Vállalat még ebben az esztendőben több érdekes hanglemezzel gazdagít­ja a választékot. Elkészültek már a nemzetközi Liszt-Bartók zon­goraverseny hat díjnyertesének hanglemez-felvételei. 20 Liszt­Megkezdték az Angyalok földje című magyar film forgatását A Hunnia Filmstúdióban meg­kezdték az Angyalok földje cí­mű új magyar film felvételeit. A forgatókönyvet Kassák Lajos Angyalföld című regényéből Hu- bay Miklós írta. A film rende­zője Révész György, operatőrje Szécsényi Ferenc. A főszerepeket Tolnay Klári, Agárdy Gábor, Végvári Tamás, Molnár Tibor, Szemes Mari, Makláry Zoltán és Szabó Ernő alakítja. elvégzése, valamint a takarékos­ság még mindig nem vert gyö keret a tagok körében. A beszámoló foglalkozott a ve­zetőség és a tagság hibáival, amelyek a két év során előadód­tak. A hibák főleg az ideológiai képzés hiányosságából adódtak. A jövőben nem szabad annak előfordulni, hogy a téli politikai oktatások lemorzsolódjanak. Min­den párttag számára a szervezeti szabályzat előírjá, hogy politikai­lag képeznie kell magát. A beszámoló külpolitikai ré­széhez Benke Valéria elvtársnö szólt. Elmondotta többek között, hogy az elnyomott nemzetek sza­badság mozgalmai és békeharcai eredményesek. Gyuricza István elvtárs hozzá­szólásában méltatta a község kommunistáinak 1947-től, sok­szor nehéz helyzetben való báto*- helytállását. Kérte a párt tagjait, hogy a lakossággal összefogva segítsék a szocializmus építését. Legyenek éberek, és harcoljanak minden ellenséges megnyilvánu­lás ellen. A vezetőségválasztó gyűlés az Internacionálé elének- lésével ért véget. Bozsó János levelező Bartók művet vettek fel három mikrobarázdás hanglemezre. Be­fejezés előtt áll Kacsóh Pong­rác: János vitéz című darabjá­nak felvétele. Most veszik fel Szervánszky Endre és Sárai Ti­bor: Vonós szerenádját, játssza: a Magyar Kamarazenekar, Tát- ray Vilmos vezetésével, továbbá Farkas Ferenc: Cantus Pannoni- cus kantátáját, amelyet a Buda­pesti Kórus ad elő Forrai Miklós vezényletével. A könnyű műfaj kedvelőit örvendezteti majd meg Budai Dénes: Régi operettek-le- meze. A dalokat Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Záray Márta, Sza­bó Miklós, Rátonyi Róbert és Melis György énekli. — November 30-án, csütörtö­kön este 6 órai kezdettel a KISZ- akadémia keretén belül a városi művelődési házban előadást tart Dezséry László „Nyugati életfor­ma” címmel. Azt kérdezte tőlem a közel­múltban egy fiatal, szakmailag jól képzett termelőszövetkezeti brigádvezető: — „Megérjük azt valaha, hogy havi fizetés lesz a termelőszövetkezetekben?” — S ahogy erről a témáról beszélget­tünk, elmondotta véleményét: nem tartja lehetetlennek, hogy a termelőszövetkezetekben is be­vezessék a rendszeres havi, elő­re biztosított, garantált munkadí­jazást, amit nagy örömmel üd­vözölne minden termelőszövetke­zet tagsága. A téma közérdekű. Valóban, van-e lehetőség arra, hogy havi fizetést adjanak a termelőszövet­kezetek tagjainak? És ha van ennek lehetősége, miért nem tér­nek rá minél előbb a munkák pénzbeni, és rendszeres havi dí­jazására termelőszövetkezeteink? A kérdés felvetése jogos, és brigádvezető ismerősünknek iga­za van. Ma már nyugodtan ki­jelenthetjük, hogy a termelőszö­vetkezetekben is a rendszeres, havi, vagy kétheti, a teljesítmé­nyek után járó pénzbeni munka­díjazásé a jövő. A vitát már el­méletileg is eldöntötték, és kül­földi, de hazai tapasztalatok nyo­mán eldőlt a vita a gyakorlat­ban is. A Szovjetunióban már sok ezer kolhoz tért rá a rend­szeres havi, pénzbeni díjazá­sára. Tért hódít ez a munka­díjazási forma Bulgáriában és Csehszlovákiában is. A kez­deti lépéseket hazánkban is megtettük, s az idén már a pénzbeni munkadíjazás mód­szerét 35 megszilárdult, jól gazdálkodó és megbízható számvitellel rendelkező ter­melőszövetkezet alkalmazza. A tapasztalatok meglepően biz­tatóak. A Szovjetunióban, Bul­gáriában. Csehszlovákiában és ná lünk is jól bevált ez a díjazási forma: ösztönöz a közös munká­ban való részvételre, erősödik ezekben a szövetkezetekben a munkafegyelem, a családtagok is nagy számmal vesznek részt a közös munkákban, a fiatalok is szívesen maradnak a szövetke­zetekben, sőt azok is visszatér­nek oda, akik korábban elmen­tek a termelőszövetkezetből az iparba, vagy állami gazdaságok­ba. A hazai tapasztalatokról a közelmúltban adott a sajtónak tá — Oktatási bizottságot hoznak létre a szakszervezeti bizottságok irányításával a megyében min­den olyan üzemben, amely 100 főnél több dolgozót foglalkoztat. jékoztatást á Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztálya. Ebben a tájékozta­tóban elmondották azt is, hogy a jövő évben nálunk is emel­kedik majd a pénzbeni munka­díjazást alkalmazó termelőszövet­kezetek száma. Tehát van lehetőség arra, hogy a termelőszövetkezetek bevezes­sék a pénzbeni munkadíjazást, a rendszeres havi fizetést. Hozzá kell azonban mindjárt tenni azt is, hogy ma még nem minden szövetkezetben van erre lehető­ség. Csak a gazdaságilag szilárd, a megbízható számvitellel és tartalékalapokkal rendelkező szövetkezeteknek ajánlatos most ezzel a kérdéssel fog­lalkozni. És az olyan szövet­kezeteknek, ahol jó a veze­tés, s a szövetkezeteket irá­nyító szakemberek már jól is merik a gazdaság összes elő­nyös és hátrányos adottságait, tehát reális tervet tudnak ké­szíteni. Az állami gazdaságokhoz és az ipari üzemekhez hasonlóan ab­ban a termelőszövetkezetben, amelv be akarja vezetni a ga­rantált pénzbeni munkadíjazást. reális, jó „béralap”-tervet kell készíteni. Meg kell tervezni ha­vonként azt. hogv pontosan mi­lyen és mennyi munkára van szükség, és meg kell tervezni ha­vonként a munka díjazására szánt pénzösszeg mennyiségét. Továbbá ezt a pénzösszeget biz­tosítani is kell a termelőszövet­kezet rendszeres bevételeiből. A biztonság kedvéért, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelés­ben és a mezőgazdasági termé­kek értékesítésében is nagy sze­repet játszanak a természeti té­nyezők. biztonsági tartalékalappal kell kezdeni az évet. amely tar­talékalapból ki lehet egészíteni az esetleges bevételkiesés esetén a munkadíjazási alapot. A havi munkadíjat a tsz-ta- gok biztosan meg is kapják, mert ha ez a biztonság csor­bát szenved, akkor elvész a garantált munkadíjazás irán­ti bizalom, és akkor ösztön­ző hatása sem mutatkozik meg a termelőszövetkezetek­ben. Ez az oka annak, hogy a ta­nácsi és a banki szervek csak ala pos vizsgálódás, a termelőszövet­kezet összes feltételének mérle­gelése esetén javasolják a ga­rantált pénzbeni munkadíjazásra történő áttérést. Ezzel a tsz ér­dekét tartják szem előtt elsősor­ban, mert jobb nem elkezdeni valamit, mint rosszul csinálni, és ezzel lejáratni az egyébként he­lyes és előbb-utóbb kívánatos munkadíjazási formát. Mi a teendő addig is, amíg megérnek a pénzbeni garantált munkadíjazás feltételei? Alkal­mazni kell az átmeneti formá­kat. Megyénkben majdnem min­den termelőszövetkezet fizet munkaegység-előleget. Az előlegfizetés is garantált inunkadíiazás, ebben az eset­ben a szövetkezet nem a munkaegység érték egészét, hanem csak e"v részét ga­rantálja. Törekedni kell arra, hogy a tsz alkalmassá váljék minél több előleg rendszeres, havonként tör­ténő fizetésére. Ez a módszer el­vezet a munkaegység teljes ér­tékének garantálásához. Aztán érdemes az olyan példát követ­ni, mint amit a dombóvári Al­kotmány Tsz állított az idén. Az Alkotmány Tsz a kerté­szetben bevezette az előre ga- rantá't munkaegvség-érték ha­vonkénti kifizetését. A kerté­szeti dolgozók minden hónán elején fizetést kaptak, min­den teljesített munkaegysé­gükre 30 forintot. Ez a módszer megtanítja a tsz vezetőit a garantált munkaegv­ség-érték fizetésére, annak mód­szereire, felszínre hozza a felme­rülő problémákat, és így köze­lebb visz a célhoz: ahhoz, hogy az egész üzemben általánosíthas­sák ezt a munkadíjazási formát Hasznos lenne, ha a jövő évben több tsz követné a dombóváriak példáját, ha a gazdaságnak egyik kisebb üzemágában kísérletezne a havi fizetéssel. Főleg a szov­jet tapasztalatok szerint hasz­nosnak bizonyul egyes munkák elvégzését is előre garantált munkaegység-értékben kifizetni. Például néhány szovjet kolhoz­ban a kukorica első és második kapálását a kapálás befejezése után azonnal kifizették, a telje­sített munkaegységek tervezett értékében. Ez a módszer a szov­jet közgazdászok szerint legalább olyan ösztönző, mint a premi­zálás. Egyben ez a módszer is a garantált pénzbeni díjazáshoz va ló átmenetnek egy lépcsőfoka. Az átmenethez vezető kísérte­tek egyben a munkára való ösz­tönzés módszerei is, tehát nem jár rosszul a termelőszövetkezet ezek alkalmazásával. A dombóvári Alkotmány Tsz kertészeiébe például olyanok is jelentkeztek dolgozni, akik nem tsz-tagok, vasutasok, iprri munkások hozzátartozói, volt állami gazdasági dolgo­zók. Hasznos olyan területen beve­zetni a garantált munkadíjazást, amely terület a tsz-ben munka­erőhiánnyal küzd. A garantált munkadíjazásnak népgazdasági viszonylatban meg­teremtődtek már a feltételei. A mezőgazdasági árrendszer lehető­vé teszi a reális tervezést, a tsz pénzbevételeinek alakulását, megközelítő pontossággal előre le hét látni, így a bevételek alap­ján a munkadíjak összegét is meg lehet tervezni. A felvásár­lás mai rendszere lehetővé leszi, hogy a termelőszövetkez- elő­nyös módon egyre nagy; mér­tékben jusson pénzbevé . ..hez, Számok bizonyítják, hogy a ter­melőszövetkezetek pénzbevételei évről évre növekednek. A Föld­művelésügyi Minisztérium, a tu­dományos intézetek is egyre több segítséget adnak a tsz-eknek ah­hoz, hogy áttérjenek a garantált pénzbeni díjazásra. Tökéletesítik a termelőszövetkezeti munkanor­mákat, a nyilvántartási és terve­zési rendszert, és elméleti, elvi segítséget is adnak. Tehát a közgazdasági feltéte­lek megteremtődtek, és évről évre javulnak népgazdasági szinten ahhoz, hogy a terme­lőszövetkezetekben bevezet­hessék a havi fizetést. A fő feladat most az, hogy a tsz- vezetők és a tsz-gazdák saját szövetkezetükben jó gazdál­kodással, és jó munkával megteremtsék az üzemi felté­teleket is a rendszeres, havi fizetés bevezetéséhez. Ha már a havi fizetésről be­szélünk, el kell oszlatni az ez­zel kapcsolatos tévedést is. Több tsz-tag felveti, hogy kapnak-e terményt akkor is, ha bevezetik náluk a pénzbem elszámolást. A pénzbeni elszámolás és munka­díjazás nem zárja ki a természet­beni részesedést, csak változtat a módján. A kapott munkadíjért mindenki állami felvásárlási áron vásárolhat szükségletei szerint terméket a termelőszövetkezettől. Mi a pénzbeni munkadíjazás bevezetése mellett is hang­súlyozzuk a háztáji gazdasá­gok jelentőségét, árutermelé­si lehetőségeik kihasználását, tehát amellett vagyunk, hogy szükségletei szerint minden tsz-tag részesedhessen termé­szetbeni javakból is. A havi fizetés a termelőszövet­kezetekben nem távoli jövő, s bevezetésének ideje most már a tsz-eken múlik. Jó munkával, jó gazdálkodással meg kell terem­teni a feltételeit, és akkor sor kerülhet a havi fizetésre a ter­melőszövetkezetekben is. Gyenis János lyesebben elbúcsúzott Rodriguez- től. A teherkocsik elmentek. A „spanyolok” széles jókedvvel integettek a távozók után. Kitűnő hangulatban hordták be a burgo­nyát a felső villa pincéjébe, Gu­lyás bácsi szakszerű irányítása mellett. Az öreg nem tudott hová lenni az örömtől. Hiszen a kész­let, amelyet a báró intézkedésére a nyilasok küldtek nekik, roppant nagy érték volt. Hát még, ami­kor a ládákat is kibontották! Vá­logatott konzervfélék voltak azokban, szinte kifogyhatatlannak tetsző mennyiségben. A bálákban pedig sok szárított gyümölcs, fű­szerfélék, dohány, és még sok minden. Gulyás bácsi lelkesen fedezett fel minden egyes finom portékát. Este nyolc órakor egy újabb teherkocsi fordult be a spanyol követség kapuján. Hat fegyveres nyilas pártszolgálatos ugrott le a kocsiról. Vezetőjük Rodriguez ügyvivő urat kereste, majd sza­bályszerűen jelentést tett neki. — Megköszönöm... rakja csak ezeket kérem ide, embereim majd fogják aztán helyére vinni min­det. Jókora ládákat rámoltak le a kocsiról a nyilasok. Ezekben a parabellv. voltak. Aztán a lő­szerek, s r kézigránáttal megra­kott ládák következtek. Végül három géppuskát és négy golyó­szórót adtak át a nyilasok Rod- rigueznek. Az átvétel a legnagyobb rend­ben megtörtént. A nyilasok ösz- szevágták a bokájukat Rodriguez úr előtt, és eltávoztak. A spanyol ház lakói az egész szállítmányt azonnal lehordták a kazánházba. Imre bácsi és Géza szótlanul bámulta a csoport munkáját, és a rengeteg fegyvert. Géza törte meg a csendet: — Azt hiszem, elégedettek le­hetünk a báróval. Én sohasem szerettem az arisztokratákat, de ez a báró Kemény ebben a pil­lanatban igen rokonszenvesnek tetszik nekem... Imre bácsi hangtalanul neve­tett. Géza megkérdezte: — Hát te mire gondolsz, öreg? — Én? Matematikával foglal­kozom... — Hogy-hogy? — Épp azt számolom, hogy az embernek egy élete van. Akinél a nyilasok egyetlen töltényt meg­találnak, azt az utcán, nyilváno­san felkoncolják. Ha meg... erre a mi kis tréfánkra rájönnének, akkor sem tehetnének többet, ak­kor is csak azt az egy életünket b.’dnák elvenni tőlünk... Hát ér­demes kicsiben csinálni? Aztán Imre bácsi komolyan hozzátette: — Néhány nap múlva érdemes volna felkeresned a barátodat, Géza. Meg kell a bárónak kö­szönni a küldeményt. A titkárság nyitott ablakán át telefonberregés hatolt a fülük­höz. Géza néhány ugrással fent ter­mett, és felemelte a kagylót. Báró Kemény titkára volt. — Bocsánatot kérek a kései zavarásért, ügyvivő úr, csupán azt szeretném megtudakolni, min­den rendben megtörtént? — Ó, nagyon rendben, nagyon rendben, kedves testvér, és fo­gom szépen kérni, megmondani miniszter testvérnek is, hogy fo­gom szépen megköszönni majd. — Kérem, kérem. Egyébként — s itt nyájasra, sőt, bizalmasra fordult a titkár szava — a kül­ügyminiszter testvér elmondotta a nemzetvezető testvérnek az ön­nel folytatott beszélgetést. Szá- lasi testvér személyesen intézke­dett a pártszolgálat parancsnok­ságánál a második küldemény ügyében... — Nahát, ez igazán, van na­gyon megható... — Akkor én jelentem, hogy minden rendben. (Folytatjuk) Liszt, Bartók mikrolemezek — kamatr­és könnyűzenei felvételek készülnek még ebben az esztendőben a Hanglemezgyártó Vállalatnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom