Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. október IS. Vexetőségválassításra késsíül a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete A megye haladó jogászai je­lentős esemény előtt állnak, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete 1961. évi október 21. napján tartja vezetőségválasztó közgyűlését. E közgyűlésen vá­laszt jálc azokat a küldötteket is, akik a megyei szervezetet a szö­vetség országos küldöttgyűlésén képviselni fogják. A közgyűlés egyben alkalmas arra, hogy a három évvel ezelőtt választott vezetőség munkájáról számot adjon, értékelje az ered­ményeket és levonja a tanulsá­got, ahol az eredmények nem ki­elégítőéit. A Magyar Jogász Szövetség, mint a haladó jogászság politikai és társadalmi szervezete, össze­fogja és mozgósítja a jogászokat a szocializmus megvalósításának előmozdítására. Elősegíti a jogá­szok politikai és szakmai képzé­sét, támogatást nyúj a jog tu­dományos és gyakorlati művelé­séhez, elősegíti az elméleti és gyakorlati jogászok, valamint a különböző területeken dolgozó jogászok együttműködését. Jelen­tős munkát végez a szövetség a szocialista jogtudat kialakítása érdekében és megtisztelő fel­adata a haladó jogászi hagyo­mányok ápolása. Összeköttetést vei tartanak kapcsolatot. E ta nulmányút rendkívül érdekes ta­pasztalatokat adott. A tapaszta latokról Szekszárdon 1961 no­vember 3-án, este 7 órai kezdet tel fogok élménybeszámolót tar­tani a TIT klubban. Érdeklődés esetén az élménybeszámolót egyes járásokban is megtartom. Eredményt ért el a megyei szervezet a taglétszám növelésé­ben, a tagdíjfizetési készség meg­javításában, különösen az utóbbi hónapokban, a vezetőség is egy re rendszeresebben végezte mun­káját, kidomborodott a munka kollektív jellege. A közgyűlésen tehát a lemondó vezetőség jelentős eredményekről számolhat be, amelyek — úgy véljük — segítették pártunk álta­lános politikai, társadalmi, és gazdasági célkitűzéseinek meg­valósítását. Az eredmények nem minden tekintetben kielégítőek. A megválasztandó vezetőségnek azzal is alkalma lesz bebizonyí­tani érdemességét a tagság meg­tisztelő bizalmára, hogy a továb­bi fejlődés feladatai mellett pó­tolja a távozó vezetőség által tö­kéletesen meg nem oldott fela­datokat is. Elsősorban az egész megyei tart fenn a Magyar Jogász Sző- szervezet és a vezetőség politikai vétség a Szovjetunió és a népi I munkájának színvonalát kell demokráciák haladó jogász szer­vezeteivel, a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetségével. A szövetség tolna megyei szer­vezete is az alapszabályban fog­lalt fenti célkitűzéseket igyeke­zett megvalósítani. Évek óta rendszeresen megszervezi tagjai­nak politikai oktatását. Sikerült elérni, hogy a megyében dolgozó jogászok most már azonos szin­ten — az esti egyetem anyagát adó tanfolyamokon — képezik magukat politikailag. A szakmai fejlődést biztosítot­ta számos tudományos jogi ankét és különösen a sikeres »Szekszár­di Jogász Napok«-on megtartott tudományos előadások. Több egyetemi tanár, állami és társa­dalmi életünk több vezetője tar­tott magas színvonalú és érdekes előadást. Az előadásokat rendsze­resen vita követte, ezeken nem­csak a megye, hanem Baranya és Somogy megye jogászai is fel­szólaltak. A megyei szervezet rendszeresen segíti a levelező jo­gi hallgatókat tanulmányaik folytatásában. Felismerve, hogy legfontosabb politikai és gazda­sági feladatunk jelenleg a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépett parasztság tudatának szocialista átalakítása, a jogi felvilágosító tevékenységet kiterjesztettük a termelőszövetkezetekre, sőt, a jogpropaganda súlypontját a me­zőgazdaság területére helyeztük át. összefogva a Hazafias Nép­fronttal és TIT jogi bizottságá­val, felosztottuk egymás között a szervezés, a jogi előadások ki­dolgozásának és megtartásának részfeladatait, és az elmúlt télen szinte minden községben tartot­tunk jogi felvilágosító előadást a szövetkezeti közös vagyon vé­delméről, a termelőszövetkezeti demokráciáról, a munkafegye­lemről, és egyéb, jogi vonatkozá­sú kérdésekről. A megvei szerve­zet ezenkívül patronálássaj. se­gíti a termelőszövetkezeteket. A szövetség megyei szervezete nemzetközi vonatkozásban csupán az országos központon keresztül fejthet ki tevékenységet. A De­mokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége osztrák tagozatának hieghívására ez év szeptember végén nyolctagú magyar jogász­küldöttség járt Bécsben. A kül­döttségnek személy szerint tagja voltam. A küldöttség megismer­kedett az osztrák demokratikus és haladó jogászok munkájával, akik szinte minden népi demok­ratikus ország jogászi szervezeté­emelni. Meg kell teremteni a kö­zös alapot a különböző területe­ken dolgozó jogászok politikai, társadalmi együttműködéséhez, azoknak a feladatoknak a megol­dásához, melyek a néphez hű jo­gászi értelmiség előtt a szocializ­mus építése érdekében fennáll nak. Bár a megyei szervezet tag­létszáma köi'ülbelül 40 százalék­kal nőtt, nem kielégítő a tagsági arány az ügyészek, bírák és vál­lalati jogtanácsosok között. El kell érni, hogy a vállalati jogtanácso sok is teljes számban vegyenek részt a szövetség által szervezett politikai oktatásban. Tovább ki. vánjuk folytatni a termelőszövet­kezetek megszilárdítása érdeké­ben a jogi patronáló és felvl lágosító tevékenységet. Tovább erősítjük kapcsolatain­kat a Hazafias Népfronttal, a TIT-tel. Ez utóbbinak jogi bizott­ságával havonként a TIT-kubban jogász esteket rendezünk, amely­re országos előadókat is fogunk meghívni. A megye székhelyén kívül működő haladó jogászok bevonása érdekében — elsősor­ban Pakson és Dombóvárott — központi, vagy megyei előadóval jogásznapokat fogunk rendezni. A megye kommunista mártír­jai között jogászok is voltak Munkásságuk, példamutató éle­tük feldolgozása jogi és munkás- mozgalmi szempontból is egy­aránt megtisztelő kötelessége és feladata a megyei szervezetnek. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a megyében működő igaz­ságügyi szervek munkájának fel­dolgozása ugyancsak kötelessé­günk. A felsorolt feladatok csak pél- daszerűek. Emellett még számos szervezeti, tudományos és poli­tikai vonatkozású teendő vár a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezetére és az újon­nan megválasztandó vezetőségre. Biztos, hogy a feladatok végre­hajtásával tovább segíti pártunk politikájának megvalósulását, társadalmi és gazdasági fejlődé-, sében. Biztosak vagyunk abban, hogy a tagság nemcsak a válasz Mezőgazdasági dolgozók véleménye a második és szakemberek ötéves tervről Megyénk termelőszövetkezeteiben, álla­mi gazdaságaiban, a gépállomásokon, a taná­csokon, a mezőgazdasággal foglalkozó válla­latoknál sokat beszélnek ezekben a napokban azokról az irányszámokról, amelyek a máso­dik ötéves terv időszakában meghatározzák a mezőgazdaság fejlődését. A mezőgazdasági dolgozók, szakemberek, nagy érdeklődéssel hallgatták, olvasták az országgyűlés vitáját és most elmondják véleményüket az elfoga­dott irányszámokról, saját feladataikról, ame lyeknek megvalósítása nagy lépé st jelent elő­re, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fel virágoztatásá ban. Garai János, a paksi járás fáállattenyésztője Az állattenyésztésben járá sunk termelőszövetkezeteinek az a legfontosabb feladatuk, hogy a számszerű fejlesztés mellett to­vább és most már nagyon haté­konyan javuljon meg a minőség. Főleg a szarvasmarha-tenyésztés­ben feladatunk a minőség javítá­sa, mert termelőszövetkezeteink tehénállományának nagy része kiöregedett, hozamuk alacsony, így tenyésztésük nem gazdaságos. A következő években ezt az állo­mányt felülvizsgáljuk és nagy ré­szét kicseréljük. A TEGI-től, a szövetkezeti gazdaságok saját sza­porulatából és a háztáji gazdasá­gokból nyerjük a cseréhez szük­séges tenyészanyagot. A sertéstenyésztésben megte­remtettük a nagyarányú fejlesz­téshez szüksége* feltételeket. Ter­melőszövetkezeteinkben 100 hold földre 3,8 koca jut, ezt a számot a jövő évben további 600 koca­süldő kihelyezésével 5-re emel­jük fel. A baromfitenyésztést a terme­lőszövetkezetek megkedvelték, annak gazdaságossága miatt. A kajdacsi Aranykalász Tsz-nek például az idén 1 kiló csirkehús értékesítése kis híján 7 forint tiszta jövedelmet hozott. Kedvük van a tsz-eknek a tojástermelés­juk. Olyan terveink vannak, hogy tsz-közi társulással keltető üzemeket szervezünk. így példá ul a nagydorogi, kajdacsi, györ- könyi, sárszentlőrinci szövetkeze­tek akarnak közösen egy keltető üzemet létesíteni. A takarmánytápok etetése min­den tsz-ben nagyon kedvező ta­pasztalatokkal jár. Végre megol­dódott a sokoldalú, tápdús takar­mányozás, s az állati eredetű fe­hérje etetésének kérdése Volna egy javaslatom: kellene létesíte­ni a megyében egy állati hullá­kat feldolgozó üzemet, amely el tudná látni a sokasodó takar- mánytáp-gyártó üzemeket állati eredetű fehérjével. Ilyen üzem híján sok anyag megy kárba, mert legközelebb Pécsett van ál­lati hullákat feldolgozó üzem. A Kanacsi Állami Gazdaságban pél­dául baleset következtében nem­rég elhullott 5 szarvasmarha. Pécsről nem jöttek el ezekért, mert a szállítás az üzemnek nem lett volna gazdaságos. Ilyen eset sok van, sok állati fehérjének való anyag megy így kárba, jól­lehet, hiány van az állati eredetű fehérjékben. Ha a megyében vol­na egy ilyen állati hullákat fel­dolgozó üzem, sokat segítene a takarmánytápok termelésében és hez is, így öt év alatt a tojáster-, hatékony eszköze lehetne az ál- melést szövetkezeti gazdaságaink- lat tenyésztés további fejlesztésé- ban is messzemenően fokozhat- ‘ nek. Kővári Sándor, a faddi Lenin Tsz párttitkár-heiyetiese — Termelőszövetkezetünk két­éves fennállása alatt úgy fejlesz­tette a sertésállományt, hogy je­lenleg már törzskönyvezett ser­téstenyésztéssel foglalkozik. Az idei évben 1000 továbbtenyész- tésre alkalmas sertést adtunk a termelőszövetkezeteknek. Ezenkí­vül foglalkozunk sertéshizlalássai is: 1124 hízott sertés szállítására kötöttünk szerződést. Hasonló módon alakult ki a baromfitenyésztés is. Termelőszö­vetkezetünkben húsbaromfit ne­velünk, s egyre inkább megköze­lítjük a nagyüzemi baromfite­nyésztés módszerét. Az idén rész­ben saját erőből, részben állami támogatással egy 10 000 férőhe­lyes baromfinevelőt építettünk, de a jövő év elejére befejezést nyer a második hasonló létesít­ményünk, az ugyancsak 10 000 férőhelyes baromfinevelő. 1901- ben 176 mázsa szerződött barom­fit, ezen kívül szabadpiacon 12 ezer pecsenyecsibét értékesítet­tünk. Jövőre már 280 mázsa ba­romfi szállítására kötünk szer­ződést, 30 000 pecsenyecsibét pe­dig szabadpiacra adunk. Tagságunk nagy megelégedés­sel fogadta az országgyűlés hatá­rozatát, mely szerint az ötéves tervben új iparágként foglalkoz­nak a kevert takarmány előállí­tásával. Az idei évben Várszeg- pusztai üzemegységünkben 400 sertést már kevert takarmánnyal önetetős módszerrel hizlalunk. táskor fogja bizalmát nyilváníts- ezzel a módszerrel a serte­j sek napi sulygyarapodasa 0.58 ki- í logramm, addig a vályúnál ete­tett jószágok súlygyarapodása 0,36 kilogramm. ni az új vezetőknek, hanem mun­kájukat tevékenyen támogatni fog ja. Ez biztosítéka feladataink si­keres megoldásának. Dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkárának bejelentését, mely szerint a jövő évre 80 000, a tervidőszak végére pedig több mint 200 000 vagon kevert takar­mányt állítanak elő. Dömötör József, a Gerieni állami Gazdaság főgépésze, a Szocialista Brigád tagja — Nagy örömmel hallottuk, hogy az országgyűlés 36 milliárd forintot szavazott meg a szocia­lista mezőgazdaság fejlesztésére. Mint gépekkel dolgozó ember, különösen felfigyeltem arra, hogy a tervidőszakban 37 000 trktort kap a mezőgazdaság. Ezzel kap­csolatban az jutott eszembe, mennyivel könnyebb lesz a mun­kánk, ha az időközben elhaszná­lódott 12—13 éves erőgépek he­lyett majd újakat kapunk. Az idei évben óriási erőfeszíté­sekkel dolgozunk. Éjjel-nappal mennek a gépek, s ebből követ­kezett, hogy sok volt a hibáso- dás. A gépműhelyben éjjel-nap­pal folyt a javítás. Egyik napról a másikra jelentkeztek a bajok, a nehézségek, s nagyon meg kel­lett küzdenünk az eredménye­kért. A mi gazdaságunkban 450 normálhold jut egy 15 lóerős traktoregységre. Nem is itt van a baj, hanem ott, hogy nem ki­elégítő az alkatrész ellátottság. Egy-két gépkiesés mór zavarja a munkafolyamatot, az alkatré­szek után való járkálás pedig emeli a költségeket. Az országgyűlésen sok szó esett az állattenyésztés fellendítéséről, A jövő évben már ezer sertés, és a takarmányozás korszerűsí­gyorshizlalását akarjuk megva­lósítani, majd az ötéves terv idő­szakában egész állattenyósztésün­az MJSZ megyei szervezetének két nagyüzemi módszerre állít elnöke ■ juk át. Ezért fogadtuk örömmel téséről. Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban a szakminisztériu­mokra is nagyobb feladatok vár­nak. Itt gondolok az állattenyész­tés gépesítésére. Ezen a télen elő­re kellene lépni a konstrukciók bővítésével. Ma már vannak ugyan nagy­teljesítményű silózó gépeink, amelyekkel jó és gyors műnkét tudunk végezni. De hiányzik a lucernabetakaritó gép. Mint gé­pész már sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne olyan gé­pet szerkeszteni, amely a rend­ről nemcsak felszedi a szárított lucernát, hanem a helyszínen őr- li is, úgyhogy a lucerna a rend­ről liszt formájában egyenesen a zsákokba kerülne. Egyébként mi magunk sem tét­lenkedünk. Szocialista brigádunk elfekvő anyagból egy olyan ele­vátort szerkesztett, amellyel óránként egy tonna csöves ku­koricát tudunk elraktározni, il­letve góléba rakni. Munkánkban szem előtt tart­juk az országgyűlés megállapítá­sát, azt, hogy minden területen figyelembe kell venni a nép­gazdaság teherbíró képességét, és szorgalmazni kell a saját erőfor­rások maximális kihasználását, Bese Sándor, a györkönyi Tsz elnöke és Csiszár Jenő a tsz főagronómusa — Teljes mértékben megért­jük, hogy meg kell oldani az or­szág kenyérgabona-problémáját. Ebből mi is ki akarjuk venni a részünket, ezért idén szántóte­rületünk 35 százalékára vetünk kenyérgabonát. A múlt évihez képest a kenyérgabona vetéste­rületét öt százalékkal növeljük meg. Nemcsak a területet növeljük; hanem a búza termésátlagát is; Ezért a búzát jól előkészített ta­lajba, jó elővetemények után vetjük, és a vetési munkát ok­tóber 31-ig feltétlenül befejez­zük. A kenyérgabonának már 50 százalékát a földbe tettük, és vetjük a többit is teljes lendü­lettel. Termelőszövetkezetünket, erőnk höz mérten, saját eszközeinkből is fejlesztjük. Idén saját erőnk­ből építettünk 200 férőhelyes süldőszállást és 1000 férőhelyes baromfiistállót. Jövőre még egy 1000 férőhelyes baromfiistállót építünk és teherautót vásáro­lunk saját erőnkből. A baromfi- és sertéstenyésztést minden eszközzel fejlesztjük; Nem véletlen, hogy ide irányul­nak főleg a saját erőnkből tör­ténő beruházások is. Az a ter­vünk, hogy az idei 9000 helyett, jövőre 12 000 csirkét adunk el az államnak. A csirkenevelés mel­lett tojástermeléssel is akarunk foglalkozni. Idén már létrehoz­tunk 1000 tyúkból álló törzsál­lományt, jövőre ezt 2000-re emel­jük, és 150 000 tojást adunk el az államnak. Népünk emelkedő sertéshús-igényeinek kielégítésé­hez is hozzájárulunk. Idén 60-ról 100-ra emeltük kocatörzsünket, és jövőre, amellett, hogy 100 hí- zottsertéssel többet adunk el; mint amennyit idén eladtunk, még a hízókon kívül 300 áru­süldőt is értékesítünk. A második ötéves terv célki­tűzései teljesen egyeznek a mi céljainkkal és érdekeinkkel. Az országos nagy tervek és a mi szövetkezeti terveink között tel­jes az összhang, tehát már most nagy a bizakodás szövetkezetünk vezetőiben és tagjaiban, hogy az egyéni és országos terveket is megfogjuk valósítani. Pozsony iné—Gyesit

Next

/
Oldalképek
Tartalom