Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

1S61. október tL TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Éjjel-iiappal a TRAKTORON Határjárás a bölcskei gépállomás körzetében Traktorosok ..; Egyre nagyobb tisztelettel, megbecsüléssel, egy­re őszintébb elismeréssel beszé­lünk rólatok. Napról napra nö­vekszik szerepetek társadalmunk­ban, munkátok jelentősége szo­cialista mezőgazdaságunkban. Az újtípusú falu élharcosai vagytok ti, urai a gépnek, amely átformál ja a falu képét, a falusi' embe­rek életét, jellemét, gondolkodá­sát. Traktorosok..; Meg kell haj­tani előttetek most is a tiszte­let, megbecsülés és elismerés zászlaját, mert éjt nappallá téve ott harcoltok a földeken az őszi munkák legnehezebb froAtszaka- szán. Lep benneteket a por, csil­log ruhátokon és testeteken az olaj, ráz benneteket a hatalmas hantokon bukdácsoló gép, marja bőrötöket az izzadtság és az éj­szakai hideg. Traktorosok .:.- Munkátokat megörökíteni legszentebb köte­lesség ... Száz erőgép dübörög a bölcsbei gépállomás körzetében Hatalmas terület, negyvenötezer hold a bölcskei gépállomás kör­zete. Korán indultunk el bejárni Horváth Józseffel, a gépállomások megyei igazgatóságának vezető­jével, Fenyvesi Ferenccel, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársával. Majd csatlakozott hozzánk Horváth Jó­zsef, a bölcskei gépállomás új igazgatója, Katona Imre a gép­állomás párttitkára és Petróczi Gyula a gépállomás fő mezőgaz­dásza. A gépállomásiak jelentik a me­gyei igazgatónak: — Száz erőgépünk dolgozik a termelőszövetkezetekben, 45 két- műszakban: éjjel-nappal. Tizen­nyolc gép vet, 70 szánt, tárcsáz, hengerel, készíti elő a talajt a vetéshez, vagy végez mélyszán­tást. A többi a szállításokat vég­zi. Tizenegy kombájn naprafor­gót vág, csépel jó teljesítmény­nyel. A javítóműhelyben 2 tsz erőgépet, 4 gépállomási traktort, meghibásodott munkagépeket ja­vítunk és naponta 400—500 eke­vasat élesítünk. — A gépállomáson mindenki megfeszített erővel dolgozik. A nagy szárazság, a kemény föld rengeteg többletmunkát okoz. Míg eddig a vetőágy előkészíté­séhez elegendő volt a szántás után tárcsázni, fogasolni, addig most sok helyen a szántás után kétszer is rá kell menni a föld­re gyűrűshengerrel, simítóval, tárcsával, s csak ezután jöhet a vetőgép. Legtöbbször a vetőgcp után mégegyszer meg kell jár­ni a földet gyűrűshengerrel, hogy sima, porhanyós legyen a talaj. I napraforgó betakarítására átalakított kombájn naponta 40—60 ember munkáját végzi el Első utunk a bölcskei Katona földekre vezet. Itt két kombájn vágja, csépeli a Rákóczi Tsz nap­raforgóját. Vezetők: Gyöngyösi József és Kovács István. A kom­bájn vágószerkezete elé adaptert (speciális szárterelőt) szereltek, a megemelt vágószerkezet fél szár­ral együtt vágja le a napraforgó tányérját. A széjjelnyitott dob veri ki a szemeket. A gépállomás igazgatója el­mondja, hogy körzetükben már tavaly is sikerrel próbálkoztak a napraforgónak kombájnnal tör­ténő betakarításával. Idén a gép­állomás arra vállalkozott, hogy a területén lévő összes naprafor­gót kombájjnal vágják, csépelik. A 2500 holdból már 2000 hol­don be is fejezték ezt a mun­kát. A tsz-eknek ez most nagy segítség, az őszi munkacsúcs ide­jén, mert így a napraforgóhoz alig kell munkaerő. Ezt a két" kombájnt is egy tsz-tag: Kanász József szolgálja ki. A kombájn naponta 40—60 ember munkáját végzj el. — A magyar kombájn napi át­lagos teljesítménye 7—8, a szov­jeté 10—12 hold. Ahol jól meg­munkálták a napraforgót, ott könnyebb a dolga a kombájnnak, ott nagyobb a teljesítmény, mondja Gyöngyösi József, az egyik kombájnos. Kanász József tsz-gazda hall­gatja a beszélgetést, majd csend­ben megjegyzi: — Azelőtt kézzel vágtuk le a tányérokat, és bottal vertük ki a szemeket. Kézirostával, vagy kéz­zel hajtott szelelőrostával tisztí­tottuk a magot. Aprólékos, ne­hézkes munka volt. Most meg csodát csinál itt ez a gép..; Még annyit: Idén a gépállomá­sok a megyében 10 000 holdról takarítják be kombájnnal a napraforgót. Horváth Imre úgy veti el az árpát, hogy könnyen arathassa maid kombájnnal Nagyot fordulunk a bölcskei határban. A Cifra kertekben Got- háfd István szántja a Petőfi Tsz mákföldjét, készíti elő búzavetés­hez körmös traktorával. A föld kemény, mint az országút. A trak toros naponta hatszor-hétszer cserél ekevasat. Az eke hatal­mas hantokat hasít, porfelhő kúszik a traktor után. Az Osztá­lyokban Nagy Ferenc lánctalpas traktora négyes ekét vonszol. Amott nem messze Szintai Já­nos küszködik körmös traktorá­val. Mindhárom erőgép kétmű- szakos. A Hüllő dűlőben gyönyörűen előkészített talajba Horváth Imre a Rákóczi Tsz - utolsó őszi árpá­ját veti, nyári mélyszántásba. So- morjai György munkagépkezelő, Keresztes András maghordozó, mindketten tsz-gazdák, majd az odaérkező Gőzön József a tsz mezőgazdásza dicséri Horváth lm re munkáját: ennél szebben nem is lehetne dolgozni ;. * Ezt az árpát én akarom arat­ni majd kombájnnal, jelenti kj Horváth Imre. — Amikor a talajt készítettem elő, s most, amikor vetem az árpát, úgy csi­nálom, hogy könnyen tudjam majd aratni. Nyújtott műszakban dolgozom: Amíg világos van ve­tek, sötétedés után pedig gyű­rűshengerrel szépen elmunkálom a földet. Nagyon sok ilyen traktorossal találkozunk ma már, mint Hor­váth Imre, aki példás felelősség­gel dolgozik. II paksi Aranykalász Tsz eredményei a traktorosok jó munkáját dicsérik Kevés tsz dicsekedhet olyan jó eredményekkel, mint a paksi Aranykalász. A 350 holdból már 180 hold búzát elvetettek. Föld­ben van az őszi árpa és 5 hold híján a takarmánykeverék, jó ütemben halad a rozs vetése. A bölcskei traktorosok a paksi Aranykalász Tsz-ben is derekas munkát végeznek. Délután járjuk a paksi határt. Az országúti dűlőben Heisler Jó­zsefet találjuk Belorusz trakto­rával, hidraulikus vetőgépével, amelynek Vajer Ferenc tsz-tag a kezelője. 180 holdas táblán vé­tik a búzát. Az épülő majorközpont mel­let két körmös traktor ekéje ha­sítja a földet. Wolf- Ferenc és Berek Pál ülnek a nyeregben, éj­jelre majd váltják őket, mert ezek a gépek is két műszakban dolgoznak. Feljebb, a Vörös Forrásnál a dombon, Kiss József lánctalpasa húzza a gyűrűshengert. A trak-- toros úgy ismeri a határt, hogy nála talán a tsz vezetői sem is­merik jobban. Emelt hangon ma­gyarázza a lánctalpas dübörgése mellett, hogy melyik táblába mi kerül, s hogyan áll a tsz az őszi munkákkal, meg, hogy milyenek ezek a földek. Kiss Józsefét Ka­pitány János váltja majd éjsza­kára. Kezdődik az éjszakai műszak — Éjjel is vetnek a bölcskei traktorosok öt óra után már lebukik a nap. Hűvös fuvallat járja át a határt. Az emberek készülődnek hazafelé a földekről, a nappali műszakos traktorosok készülnek a gépek átadására. A paksi Vörös Sugár Tsz csámpai üzemegységé­ben négy körmös szánt, rozsnak készíti elő a talajt. Horváth Jó­zsef traktoros »beszegi« a diny- nyeföldet. Besötétedik, mire a Brinyó- dűlőbe érünk. A Belorusz hátsó lámpájának fényénél állítja be Vácz Ferenc traktoros Kraut Já­nos tsz-tag munkagépkezelővel a vetőgépet: éjjel is vetik itt az ősziárpát. Ez az első éjszakai ve­tés az idén, a gépállomás körze­tében, azért vonult ide most a «■vezérkar«. Az éjszakai vetést követik majd a bölcskei és a du- naföldvári határban. Míg szerelik a vetőgépet, fény­szóró csóvája vetődik ide, a hatos útról bekanyarodik a tsz vonta­tója. Kolman József vezeti, ifjú Péger Andrással hozzák a. vető­magot, s jelentik, hogy közele­dik ide Polányi Máté tsz-elnök, Kiss János főagronómussal. Mi pedig megyünk új utakra. Mindenütt traktorlámpák fénye villan és dübörgésük, messze hal- lik a csendes éjszakában. Bölcskén nappali ismerősünk­kel, Nagy Ferenccel találkozunk a Rákóczi Tsz borsótábláját töri fel diszktiller-rel. A dunaföldvári Alkotmány Tsz Micsurin dűlő­jében hatalmas, SZ 100-as, (száz lóerős) hatalmas traktor gördül ki a dűlőútra. Vezetője: Kiss István. A hatalmas traktor ötös ekét húz, szinte röpíti a kemény földben. Ugyanebben a dűlőben még három, szántó körmöstrak- tor fénye villog az éjszakában. A dunaföldvári Virágzó Tsz- nek a németkéri út mellett elte­rülő Pölösi dűlőjében a bódé mel lett áll Kiss Ferenc lánctalpas traktora. Nyomócsőrepedéssel ja­vítja Kiss Ferenc váltótársa: Tóth József. Fröcsög az arcukra az olaj, sietnek a munkával, mert Tóth József tovább akar aludni a bódéban, Kiss Ferenc pedig ké­szítené elő a búzaföldet a diszk- tillerrel. Éjfél után nagy csend és hideg ereszkedik a határra. Hazafelé jövet innen is, onnan is elővillan a sötétségből a traktorok fénye és messziről ideszűrődik zúgásuk. A traktorosok nyeregben ülnek. A hideg éjszakában küszködnek a kemény talajjal, a mázsányi hantokkal, lepi őket a por, rázza őket a bukdácsoló gép, csípi bő­süket az éjszaka hidege, de ők gépükkel egybeforrva, áldozatos munkával dolgoznak boldogabb holnapunkért, mindennapi kenye­rünkért. GYENIS JANOS Épül az új AKÖV-telep ? $ m s 1 r * ■i ,# & . ■:* : Iff . J. A város fejlődése az autóközlekedési vállalatot is kiszorított ta helyéből, de egyébként is szűknek bizonyult már a meglévő gépkocsiparkhoz képest. A telep helyén néhány év .múlva bérház magasodik majd, s a Tarcsay Vilmos utcában megkezdődött az AKÖV új telepének építése. Az építkezésen a munkák nehezét gépekkel végzik; autódaru emeli helyére az épületek nagyméretű panel-födémeit. ______ . B ékegyűlés Koppányszántón Október 5-én este zsúfolásig megtelt a koppányszántói kultúr- ház nagyterme, öregek és fiata­lok, asszonyok és férfiak vegye­sen gyűltek össze, hogy meghall­gassák Hunyadi Károly ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Nép front megyei titkárának előadá­sát. Gyöngyösi István, az általá­nos iskola igazgatójának rövid üdvözlése után Hunyadi Károly emelkedett szólásra. Ismertette a jelenlegi nemzet­közi helyzetet és rámutatott ar­ra, hogy a német kérdés csak egy része annak a mesterségesen elő­idézett feszültségnek, amelyet a nyugati országok kormányai te­remtenek, hogy időt nyerjenek maguknak. Hunyadi Károly a továbbiak­ban elmondotta, hogy a jelenlegi helyzet megértéséhez hozzátarto­zik az is, hogy tisztában legyünk a tényleges erőviszonyokkal. Mind a politika, mind a gazdasági és katonai erők tekintetében a szo­cialista tábor kezében van a na­gyobb hatalom. Ezt támogatják még a 'világ másik egyharmadát jelentő semleges országok is* A tanév befejezése óta 74 ipari tanulót szerződtettek megyénk tsz-ei Megyénk termelőszövetkezetei nagy gonddal foglalkoznak a fa­lusi iparosok utánpótlásával. Egy­néhány községben már elöreged­tek a különböző szakmában dol­gozó iparosok, a kovácsok, bog­nárok, ácsok, kőművesek, sőt vannak olyan községek is, ahol hiányoznak a szakemberek. A termelőszövetkezeteknek, illetve a tsz-ekbe - tömörült lakosságnak szüksége van a helyi iparosok munkájára, s ezért az idén már szervezetten foglalkoznak a fia­talok szakmai nevelésével, az iparos tanulók szerződtetésével. Az általános iskola befejezése után a falusi fiatalok körében nagyobb volt az érdeklődés a különböző szakmák iránt, mint az elmúlt években. Egymás után jelentkeztek a termelőszövetkeze­tekben ipari tanulónak. A tanév befejezése óta 74 fiatallal kötői­tek szerződést kovács, bognár* géplakatos, kőműves, ács és la­katos szakmára. A fiatalok kö­zül különösen sokan jelentkez­tek a kovács és a géplakatos szakmára, de géplakatos tanuló­kat csak ott tudtak felvenni, ahol a tsz-nek gépműhelye, s ezenkívül megfelelő szakembere van, akitől a szakmát a fiatal majd el is tudja sajátítani. Megyénk termelőszövetkezetei 30 kovács, 14 géplakatos, 12 kő­műves, 11 ács és 7 lakatos ipari tanulót szerződtettek a falusi ipa­rosok pótlására. /J^ETTENTŐ Tnodrigvez 18. — Van valami újság, Gulyás bácsi? — kérdezte az öreget, amint az előkerült valahonnét az udvarról. — Hát... éppenséggel nincs, Gézuka, minden úgy történt, ahogyan már tegnap látnivaló volt. Hallgassa csak, mit mond a rádió. Bekapcsolta a kis készüléket. A bemondó Szálasi - Ferenc hadparancsát olvasta be a »■fegyveres nemzethez« — im­már vagy tizenötödször. — Na, Gézuka, — mondta Gulyás bácsi, amikor a tanár dühösen elzárta a rádiókészülé­ket — ha akar. • most tegven egy sétát a parkban. Ilyenkor, reggel szebb a kert. •IRTA: HORVÁTH JÓZSEF De Géza tiltakozott: — Majd később, Jani bácsi... Most szeretnék egy kicsit olvas­ni. Átnézem a könyveimet... — Kiülhet ám a lugasba is, Gézuka! A tanár összerezzent. — Nem, ha lehet, bent ma­radnék... — Csak tessék, nekem nincs útban — vont vállat az öreg. Fodor Géza belemélyedt az olvasásba. De sehogyan sem tu­dott a sorokra figyélni, azok összekuszálódtak a szeme előtt. Félt. Alig foghatta fel ésszel, hogy, s mint történhetett ez? Már az első este? Mi lesz eb­ből? Eszébe ötlött, milyen kicsapó szenvedéllyel .szinte lángolva köszönt el tőle Juanita. Vajon marad-e számára egérút? Megpróbálta hideg fejjel vé­giggondolni a helyzetet. És ugyancsak, a lehető legnagyobb tárgyilagossággal kutatott ér­zelmeinek kusza szövevényében: vajon szerelmes? Kívánja ezt a spanyol lányt? Viszonozni tud­ja érzelmeit? Még jobban megijedt, amikor rádöbbent, hogy ezt a számadást hidegen, szinte szenvtelenül vé­gezte el... Nem, egyáltalán nem szerelmes, nem lobog benne újabb találkozások forró kíván­sága. De akkor mi lesz? Mit tesz majd Juanita? Borzasztó kelepcében érezte magát. Ki sem mozdult egész nap, egész este. Hiába próbált elalud­ni, minduntalan a lugasban ter­mett képzeletben, s érezte, hogy Juanita most is ott les rá, őt Vár­ja. A következő napon sem moz­dult ki a lakásból. A rádió híreit (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom