Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

TOLNA WEOYFT NÉPÚJSÁG 19ßl. október 8. IlegSiezdödiltt ai ar$2aa»yiiiés úf ülésszaka (Folytatás az t. oldalról.) javaslatokkal fordultak a nyuga­ti hatalmakhoz, ezek a javasla­tok azonban minden alkalommal süket fülekre találtak. Az előadó itt részletesen ele­mezte a háború utáni németor­szági helyzetet. Mint mondotta, a Szovjetunió még a második vi­lágháború kellős közepén, 1942- ben úgy foglalt állást, hogy az egységes német államnak a há­ború vitán, is fenn kell marad­nia. Ha csak a szovjet kormá­nyon ráült volna, már 1949-ben központi kormány létesült vol­na .Németországban. Az' ‘erre irá­nyuló . szovjet javaslatokat azon­ban á tárgyaló partnerek elvétet­ték. Sőt, 1947-ben az angolok és amerikaiak“ egyesítették sa'jút öve zetelket és létrehozták Bizóniát, Ehhez csakhamar csatlakozott a, francia zóna. s az így kialakított Trizóniábár. 1948-ban. külön pénznemet vezettek be. Egy év­re rá Trizóma területén létre­hozták a nyugatnémet államot, a Német Szövetségi Köztársasá­got. ■’k hónapokkal ezután ala­kul; a szovjet zónában a Né­met Demokratikus Köztársaság. “ Vajon, miért ellenezték a nyu­gati hatalmak Németország egy­ségesítését? Vajon miért volt szükség a Német Szövetségi Köz­társaság létrehozására? Ezekre a kérdésekre választ kaphatunk magától, Eisenhowertől, aki még mint NATO-főparancsnok, 1952- ben tartett beszámolóiában a kö­vetkezőket mondotta: »Nyugat- Németországnak, mint Európa földrajzi központjának, nagy ha­dászati jelentősége van. A NATO- haderők Nyugat-Németországgal az oldalukon Közén-Európában szilárd és egybefüggő arevonalat alkotnak majd a Keleti tengertől az Alpokig, de még világosabban fejezte ki magát Dulles, volt kül­ügyminiszter, aki »Háború és bé­ke«, című könyvében ezeket írta: »Ha a Nyugat bevonja Nyugat- Németországot hatalmi körébe, előretolt hadászati állást alakít­hat ki magának Közép-Európá- ban, s innen bomlaszthatja a Len­gyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és más szomszé dós országokban lévő kommunista pozíciókat.« Barcs Sándor ezzel összefüggés­ben ismertette a nyugati hatal­maknak a német militarizmus feltámasztására tett intézkedéseit. 1954 decemberében az úgyneve­zett párizsi egyezményekkel le­hetővé tették, hogy Nyugat-Né- metország nyíltan hozzákezdhes­sen fegyveres erőinek kiépítésé­hez. Ma már ott tartunk, hogy az európai kontinens nyugati ré­szén a Német Szövetségi Köztár­saság rendelkezik a legnagyobb hadsereggel. 1959-ben, a 230 000 főt számláló létszámból húszezer Volt a tiszt és 71 000 a tiszt- helyettes. Ebből áz következik, hogy a nyugatnémet hadsereget rövid idő alatt két-háromszorosá- ra fel lehet tölteni. A fegyver­kezési kiadások az elmúlt öt év alatt 3,4 milliárd márkáról 11,7 milliárd márkára növekedtek. De nemcsak az egyszerűségük­ben is sokat mondó számadatok érdekesek itt, hanem az is, ami a számok mögött van. Ma ugyanis a nyugatnémet hadseregben száznegyven tá­bornok szolgál. Nos, tisztelt országgyűlés, ezek valameny- nyien tábornoki, vagy törzs­tiszti rangot viseltek a hitleri hadseregben! Cseppet sem lehet tehát csodál­kozni azon, ha a hadsereg főpa­rancsnoki tisztét az a Foertsch tábornok tölti be, akj háborús bűntettei miatt évekig ült bör­tönben a Szovjetunióban! S ha a nyugatnémet nép számára nép­szerűtlen az újjáéledő militariz- mus, akikor ezen is igyekeznek segíteni. Az úgynevezett bajtársi szövetségek — számuk 1958 vé­gén elérte az ezerkétszázat — és a volt SS-ek, úgynevezett »hagyo­mányápoló egyesületei« mindent elkövetnek a revansista-militaris- ta indulatok szítása érdekében. A háttérben ezeket a bajtársi szövetségeket nem kevesebb, mint harminckét szélsőjobboldali, fasiszta párt támogatja. Szerte Nyugat-Németországban külön­böző — burkoltan, vagy nyíltan náci szellemben tevékenykedő — ifjúsági szövetségek létesültek. Ezt az egész ördögi gépezetet nemcsak az imperialista hatal­mak támogatják, hanem a hatal­mas nyugatnémet monopóliumok i§. A monopóliumok élén kevés kivétellel, ugyanazok a volt náci hadigazdálkodási vezérek állnak, akik a hitleri rendszert is buz­gón szolgálták. N. \ Az előadó a továbbiakban a revansista-militarista Nyugat- Nérretórszággal eílébtétes célokat követő-másik német állam, a Né­met Demokratikus Köztársaság jelentőségét méltatta.' Rámuta­tott.- hogy az NDK megalakulásá­val új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köz­társaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik leg­jelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal demokra­tikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és fölöttük félelmetes pajzsként őrködik a Szovjetunió hatalmas kato­nai ereje. — Tisztelt országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyomon hallott megálla­pítás, hogy tizenhat esztendővel a világháború befejezése után nem késhet tovább a német bé­keszerződés aláírása. Két doku­mentum fekszik itt előttem. Biz­tos vagyok benne, tisztelt kép­viselőtársaim, hogy mindkét do­kumentumot örömmel üdvözöl­ték, s tartalmukat szívvel lélek­kel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország par­lamentjéhez, a német békeszer­ződés haladéktalan megkötése ér­dekében. A másik a magyar kor­mány nyilatkozata. Ebben kor­mányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német állammal aláírja a békeszerző­dést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmaik ellenállásán meghiúsul, akkor a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyával köti meg a békeszerző­dést. Úgy hiszem, a tisztelt or­szággyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — min­den támogatást meg fog adni kormányunknak, hogy az a nyi­latkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozatát, mint ha­tározati javaslatot az országgyű­lés elé terjesszem. Engedjék meg. hogy ismertessem a határozati javaslatot. A magyar országgyűlés nyilatkozata német békeszerződésről. a A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése 19G1 október 7-i ülé­sén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világ­háború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasisz­ta pusztítás szörnyű sebei, az im­perializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó felada­tainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és vég­leges felszámolását, a vitás nem­zetközi kérdések tárgyalások út­ján történő rendezését, a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköve­teli, hogy minden ország, min­den nép, a kormányok és par­lamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan meg­kötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Euró­pára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz ország­építő munkánk közepette tapasz­talnunk kell, hogy az imperia­lista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező pots­dami egyezményt, sőt évről év­re határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasiz­mus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán az imperialisták csö­könyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgyneve­zett német kérdés, a fasisztaelle­nes háborúban győztes nagyha­talmak máig sem kötöttek békét Németországgal, A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberi­ség biztonságát. Évszázadok tengernyi szenve­dése, nemzedékek és alkotásaik pusztulása, a kizsákmányolok ál­tal kikényszerített háborúkban, jogot és erőt ad a népeknek — s közöttük nekünk, magyaroknak is —, hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nem­csak a múltról van szó, hanem a jelenről Is; nem azért dolgoz­tunk és értünk el másfél évti­zed alatt kimagasló eredménye­ket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kultu­rális felemelkedésében, hogy vív­mányainkat eltiprással fenyeges­sék a háborús uszítok. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok agresszlós tervei keresztezik. Nyugat-Németországban újraéledt a revanslzmus, amely a nyugat! imperialisták, különösen az ame­rikaiak támogatásával űj háború Itsrobbaníásával fenyeget. A világ helyzete azonban nap­jainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmé­ben, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiál­tunk az új „kercszíeshadjárat" szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérncpekkcl együtt a szocia­lista világrendszer történelmi igazságát és lebírhataílan fegy­veres hatalmát — valamennyi bé- keszerctó nép erejét — szegezzük a háboríts gynjloga tokkal szem­ben. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéte­ményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyete­mes biztonság igénye a történe­lem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1981-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzet­közi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelőssé­günk megköveteli, hogy ne vár­junk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan mész sze megy előre háborús ter­veinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás cs aknamunka nyugat-berlini tűz­fészkét. Ez elsőrendű feltételei annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetkö­zi feszültség, s nyugodtan élhes­senek egymás mellett a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok. Megbízóink, a magyar nép mii» Hói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi ér­tekezletén elhangzott megállapí­tásra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra: ha­logatásával akaratlanul is hozzá­járulnánk, hogy az új világháború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németor­szág elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németor­szágban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján ré­szesei legyenek a mindkét né­met állammal kötendő békeszer­ződésnek. Amennyiben eme ész­szerű indítvány a nyugati hatal­maknál továbbra sem talál meg­értésre, úgy a Magyar Népköz- társaság kormánya szövetségesei­vel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszer­ződést ír alá a Német Demokra­tikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja cs megerősíti a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdeké­ben tett nyilatkozatát és felha­talmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kor­mányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen to­vábbi erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslőén veszi tu­domásul azokat az intézkedése­ket, amelyeket a kormány a je­len nemzetközi helyzetben az or­szág védelmi képességeinek nö­velése, népünk békés alkotómun­kájának megóvása érdekében a kötelező gondoskodás szellemé­ben hozott. A magyar országgyűlés ünne­pélyesen kijelenti: teljes támo­gatásáról biztosítja a világ első bekeszerető német államát, an­nak kormányát és népét. A test­véri Német Demokratikus Köz­társaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosítot­ta államhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szán­dékaink azonosak. érdekeink egyek, biztonságuk a mi bizton­ságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalom - hadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugat­német újfasizmus a békeszerető Német Demokratikus Köztársa­ság ellen folytatnak. Szilárd oda­adással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német mun­kás-paraszt állama, a Német De­mokratikus Köztársaság mellett! A magyar .országgyűlés sziv- vcl-lélekkel helyesli és támogat­ja azokat a javaslatokat, amelye­ket a német békeszerződés meg­kötésére és ezzel egyidejűleg Nyu- gat-Berlin státusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésé­ben döntő szerepet játszó nagy­hatalom. a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünne­pélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság nemzetgyűlésének ama fel hí­vásához, amely a világ parla­mentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladékta­lan megkötését. A magyar országgyűlés tudatá­ban van annak, hogy a világ min­den táján, bármely társadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül száz és száz­milliók harcolnak a békéért. A magyar országgyűlés örömmel iái ja és a magyar nép nevében üd­vözli a nemzetközi demokratikus szervezetek és mozgalmak — a Bélce-Világtanács, a Szakszerve­zeti Világszövetség, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség — állásfoglalásait, és fel­hívásait a német békeszerződés megkötésére. Biztosítja e nagy- tekintélyű nemzetközi szervezete­ket arról, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve harcol a ré­me! békeszerződés mielőbb! meg­kötéséért és a béke védelmiben egyesíti erőfeszítéseit a földke­rekség minden népével. A magyar országgyűlés egyide­jűleg felhívja népünket: az üze­mekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett továb­bi jó munkával, bátor helytállás­sal és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért, a szocializ­mus építéséért és hazánk boldog jövőjéért. II kiiliipi bizottság beszámolójának vitája A Barcs Sándor előadói be­szédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus erői világszerte előnyomuló- ban vannak, a hatalmas szocia­lista világrendszer korunk leg­fontosabb történelemformáló té­nyezője. A továbbiakban kijelentette: — Az egész emberiség további ha­ladása szempontjából döntő je­lentőségű : sikerül-e kiharcolni a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő általános és tel­jes leszerelést. Kiss Károly részletesen mél­tatta a Német Demokratikus Köztársaság, az első német mun­kás-paraszt állam jelentőségét. — A jövőért, az emberiség bé­kéjének biztosításáért még sok nehéz harc vár ránk — mondot­ta. — De rendíthetetlenül hi­szünk céljaink igazában, s vall­juk, hogy barátaink szilárd szö­vetségében, minden jószándékú be csületes emberrel összefogva dia­dalra visszük közös nagy ügyün­ket, a békét és a szocializmust. Az országgyűlésnek előterjesz­tett határozati javaslat hitet tesz pépünk békeszeretetéről, s mél­tóan fejezi ki nemes törekvé­seinket — jelentette ki, s a ja­vaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadta és elfogadásra ajánlottal A vitában ezután dr. Bartha Tibor, Barczi Gyula, Wild Fri­gyes, Horváth Richárd, Járai Gé- zárié, Pankovics József és' dr; Molnár Erik képviselők, szólalták fel. Dr. Molnár Erik a többi kö­zött kijelentette: Politikánk következetesen ha­lad a békés együttélés viszonyai­nak megteremtése felé, amelynek objektív feltételei adva vannak. Ha a német kérdést sikerül rá'eg- oldani, ha ezzel kapcsolatban Nyugat-Németország felfegyver­zésének is sikerül útját állni, már ezzel komoly lépést fogunk -ten­ni a békés együttélés viszonyai­nak megteremtése felé. Éppen ezért a külügyi bizottság határo­zati javaslatával, amely helyesli a német kérdés megoldására vo­natkozó szovjet javaslatokat és a Német Demokratikus Köztár­saság intézkedéseit, állást foglal a német békeszerződés mellett és végezetül is megkötése mellett, és erre a forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak a felhatalma­zást megadni javasolja, teljes mértékben egyetértek A vita befejezése után az or­szággyűlés egyhangúlag elfogadta a külügyi bizottság beszámolóját és a német békeszerződés meg­kötésével kapcsolatos határozatot) A szombati ülést ezután bere­kesztették. Az országgyűlés hét­főn délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom