Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

1961. október I

TOLNA MEGYEI VEPÜJSAQ

A felvásárlásról tárgyalt a megyei

tanács vb.

Ftfntos rendelkezés a körzeti iskolák továbbfejlesztéséről

A szokásos munkarend szerint kedden délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Tuska Pál vb-el- nök elnökletével. A vb elfogadta az elnöki jelentést a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezután megvitatták az állat- és terményfelvásár- lás helyzetét Lux Sándor, a fel- vásárlási kirendeltség vezetőjének beszámolója alapján. Az előterjesztett beszámoló részletes tájékoztatást adott a felvásárlási tervek teljesítéséről és a feladatokról.

A beszámoló után széleskörű vitára került sor. Dr. Vigh Dezső, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese felszólalásában elmondotta, hogy a felvásárló szervek tevékenysége sokkal jobb, mint az elmúlt években volt. Sok tekintetben jobb a felvásárlás eredménye is, néhol azonban komoly problémák mutatkoznak, így a többi között a sertés, tej és tojás felvásárlása terén. A tojásfelvásárlással kapcsolatban megállapította:

— A IV. negyedévben komoly felvásárlási tervet kell teljesítenünk. Az előző évek tapasztalataiból azonban tudhatjuk, hogy novemberben és decemberben sok kai nehezebb tojást felvásárolni, mint a többi hónapokban. Ezért minden erőfeszítéssel azon kell lennünk, hogy a negyedéves terv

zömét már októberben teljesítsük.

A vita során sok szó esett a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában levő sertésállományról. Többen hangsúlyozták: népgazdaság! érdek, hogy a háztáji sertésállomány se csökkenjen, hanem a lehetőségekhez képest növekedjék, mert a közös gazdaságok még nem tudják eze- . ‘ t • ■ ■ ' ".}■ n nót ' I.

Farkas László, a Terményforgalmi Vállalat Igazgatója a terményértékesítési szerződéskötések teljesítéséről s a következő évi felvásárlás előkészítéséről. Tárnok Lajos, az Ailatforgalml Vállalat igazgatója a szerződéskötésekről és az átadási súllyal kapcsolatos kérdésekről beszélt

Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára felszólalásában a MÉK munkájával foglalkozott. Elismeréssel beszélt az e téren tapasztalható fejlődésről.

— A MÉK az idén többet vásárolt fel, mint tavaly, s munkájában ugyanakkor kevesebb probléma, fennakadás tapasztalható, mint korábban.

Ezután a burgonya-felvásárlással foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a felvásárlási szerződések teljesítése érdekében, mert különben nagy zavarok mutatkozhatnak az ország burgonyaellátásában.

Többen foglalkoztak az aszály következtében bekövetkezett terÚj magyar módszer a méhészeiben: a „Mesterséges anya nevelés*

A méhek életének szervezettsége, szinte »-társadalmi« jellege legendás hírű, — az emberi tudomány mégis képes tökéletesítésére. A kutatók már korábban megállapították, hogy a méhek sokszor munkásnak indult, idősebb álcából nevelnek maguknak anyát, s ez gyöngébb, kisebb ter- mékenységű lesz. A kutatók most beavatkoznak a méhek államában kialakult anyanevelési folyamatba. A nagyobb sejtből, a már pempővel megrakott anya- bölcsőből kiveszik az álcát, s petét tesznek be helyette. Ez kikelésének első pillanatától kezdve

bőségesebb, a leendő anyaméhnek kijáró táplálékot kapja a dolgozó méhektől. A kísérletek szerint az így nevelt anyák súlya annyi, mint egy régebbi anyáé és egy munkásé együttvéve. Az erősebb, nagyobb szervezet lehetővé teszi, hogy gyorsabban szaporítsa a méhállományt. A »mesterséges anyanevelés« csökkenti a rajzást is, így a méhek több mézet is termelnek.

A méztermelés szempontjából nagy jelentőségű új magyar módszert nagy érdeklődéssel fogadták a külföldi méhészek is.

méskiesés és felvásárlás kapcsolatával.

Felszólalt még a napirendi pont vitája során dr. Gyugyi János, a vb elnökhelyettese és Báli Zoltán, a bátaszékl Búzakalász Tsz elnöke.

Dr. Tuska Pál a vita tanulságainak összefoglalása során a többi között a Tcövetkezőket mondotta:

Nagy erőfeszítéseket kell tenni a felvásárlási tervek teljesítése érdekében. Számolni kell azzal Is, hogy némelyik termelőszövetkezetben akadályokkal, helytelen nézetekkel találkoznak a felvásárló szervek képviselői Fel kell hívni a figyelmüket, hogy minden esetben pártszerűen. a párt politikájának megfelelően kell eljárniok, de ugyanakkor a törvényszerűséget sem szabad szem elől téveszteni. Mind a termelőszövetkezet, mind pedig az állam érdekelt figyelembe kell venni, s e kettős feladat szem előtt tartásával kell fáradozni a felvásárlási tervek teljesítése érdekében.

A következő napirendi pontban dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető beszámolója alapján a panaszügyek intézésével foglalkoztak.

„Este van már, késő este...”

Szeptember 30-án ünnepélyes tábortűz keretében tartotta meg a Bonyhádi Természetkutató Állomás évadnyitó ünnepségét. Az évadnyitón 200 úttörő vett részt, akik felidézve a nyári táborozás szép emlékeit, az ott tanult új játékok, énekek, versek sokaságából rögtönzött kultúrműsort tartottak.

Az ünnepség keretében Técsy József elvtárs, a járási úttörő elnökség titkára előadást tartott a tábortűz eredetéről, amit az úttörők és a jelenlévő szülők. k1- szcsek nagy érdeklődéssel hallgattak meg.

Az úttörők ez évben igen sol: élménnyel, a táborozás romantikájának, »tudományának« bővebb ismeretével zárták a táborozási idényt és vidám énekszó közepette ért véget a tábortűz.

Az utóbbi esztendőkben növekedett a körzeti iskolák száma. 1949—50-ben még csak 311, az 1960—61-es oktatási évben pedig már 799 körzeti iskola működött az országban. Mindeddig sok problémát okozott, hogyan jutnak el a tanulók a tanyavilágtól távolabb eső körzeti iskolákba. A megoldáshoz jelentős segítséget nyújt az a rendelkezés, amelyet most adott ki a művelődés- ügyi miniszter az érdekelt szaktárcákkal és a Pedagógusok Szakszervezetének Központi vezetőségével egyetértésben.

A rendelkezés kimondja, hogy azokat, a részben osztott, vagy kis létszámú általános iskolákat kell körzetesíteni, ahol az alacsony tanulólétszám miatt nem lehetséges a szakrendszerű tanítás. A tanköteles gyermek három kilométeren belül kötelezhető átjárásra a kijelölt tagiskolákból, ha ennél nagyobb a távolság, akkor gondoskodni kell számára közlekedési eszközről.

Intézkedik a rendelkezés arról is, hogy az illetékes megyei és Járási szervek az iskolafejlesztési program végrehajtásánál fokozottan ügyeljenek arra, hogy a körzeti iskolákat megfelelően ellássák korszerű felszereléssel és biztosítsák szakképesített nevelők beállítását. A továbbiakban hang súlyozza, hogy az új autóbuszjáratok beállításánál a menetrendek összeállításakor és a megállóhelyek létesítésekor a lakosság igényén túl figyelembe kell venni az általános iskolai tanulók utazási igényét is.

A körzeti iskolai hálózat működésének megszilárdítására és továbbfejlesztésére szükséges, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyék a helyi adottságokat és valósítsák meg a szakemberek együttműködését. Ezért külön bizottságokat kell létrehozni a megyei (megyei jogú városi) és járási (járási jogú városi) szinten. A tanulók szállításával kapcsolatos feladatok megoldása, az iskolábajárás körülményeinek folyamatos figyelemmel kisérése — a helyi tanácsok segítségével — az iskolák igazgatóira, nevelő-testületeine és a szülői munkaközösségekre hárul.

A rendelkezésben felhívják a munkások szállítását külön lebonyolító állami gazdaságokat, tangazdaságokat, célgazdaságokat, kísérleti gazdaságokat, hogy ha más, _ közforgalmú közlekedési lehetőség nincs, akkor tegvék lehetővé az iskolába bejáró gyermekeknek is a munkásokat szállító fuvarozási eszközök igénybevételét. Az autóbusz közlekedésnél a bejáró tanulók részére a bérletjeggyel utazók érdekeit követően kell biztosítani a szükséges helyeket. A bejáró tanulók a kifejezett iskolajáratokon elsőbbséget élveznek.

Zenei és irodalmi előadások a TIT-klub októberi míísorában

Igen változatosak lesznek a TIT-klub október havi rendezvényei. Október 8-án Létay Menyhért Liszt Ferencről tart előadást Október 12-én Babits Mihályráí tartanak megemlékezést. Ezen az irodalmi esten dr. Tolnay Gábor akadémikus, egyetemi tanár emlékezik meg Babitsról. Fővárosi színészek is fellépnek a műsorban, Lászlóffy Katalin, Palotai Erzsi és Szakáts Miklós előadóművészek ■ szavalatokkal teszik színessé az előadást.

A 900 éves Szekszárd rendezvényei keretében dr. Pataki József tart előadást Szekszárd története címmel október 19-én. Október 22-én a Garay Gimnázium

Irodalmi Színpada ad műsort »Mai magyar humoristák« címmel.

Az irodalmi szakosztály előadói konferenciája október 26- án vitaestet rendez »Izmusok a XX. században« címmel. A vitaindító előadást dr. Osváth Béla aspiráns, budapesti országos választmányi titkár tartja.

Október 29-én újabb zenei tárgyú előadás lesz, ahol Létay Menyhért »Muszorgszkij, Rimsz- kij-Korszakov, Borodin, Balakirev, Cui művészetéről« emlékezik meg A klub műsorában ezenkívül több kötetlen klubfoglalkozás is szerepel.

ETTENTŐ

ODRIGVEZ

IRTA: HORVATH JÓZSEF

14.

Gulyás bácsi és Géza felszálltak egy másik villamosra, amely éppen indulóban volt az Olasz- fasor felé. Az úton minduntalan nyilas csoportok tűntek fel. Az ácsorgó nyilas csoportokhoz német katonai gépkocsik surrantak és a nyilasok fürgén kaptak a kocsikról osztogatott fegyverek, kézigránátok után.

— Leszállunk — intett az öreg Gulyás.

A meredek, szeszélyesen kanyargó Szentiványi utcán kapaszkodtak felfelé. Útközben egy lelket sem láttak. Kétoldalt nagy, kertes villák szegélyezték^ az utcát. Homlokzatukat repkény futotta be. Egy hatalmas tölgyfakapu előtt megálltak. Gulyás kul csőt kotort elő a zsebéből, s kinyitotta a zárat. Géza a kapura szerelt fényes réztábla szövegét böngészte.

Ez hát a spanyol követség épülete.

A tanár alaposan szemügyre

vette a spanyol házat. A hosz- szú. magas kőkerítést nemrég vakolhatták. A nehéz veretű, tá- gos főkapu egy száraz bejáróba nyílt. A kapun túl egy ki'.eLt, emeletes épület a

száraz bejáró fölé. Alkalmasint azt hihették az utcai járókelők, hogy ennyiből áll a spanyol ház. Pedig ez csak a porta és a kö- vetségi személyzet lakóépülete gyanánt szolgált. A kis épületen túl kétholdas park terült el, 5 a park hátsó részében pompás villaépület magasodott. A villa részint a követségi irodákat, részint a követ lakását foglalta magába.

Géza szótlanul követte az öreget, aki a külső kis épület egyik félemeleti lakásába nyitott be. »

— Ez az — tessékelte be Gézát Gulyás bácsi. — Ez itt egy kis előszoba, emez meg egy konyhaféle, itt szoktam főzőcskézni magamnak. Emltt pedig van a szobám. Úgy gondoltam. Gézuka, hogy én ellakom a konyhában, maga pedig a szobában. Nem tüdőm, jó lesz-e?

A tanár hálásan pillantott az öregre. Gulyás kivette a fiatalember kezéből a bőröndöt, s feltette az asztalra. Majd az ablakhoz lépett:

— Ez az ablak az utcára nyílik. Innét szemmel tarthatja a környéket. Gézuka. Ámbár azt sjdí.lanám. hogy ne mutatkozzék tül gyakran az ablakban, mert úgy gondolom, nem volna okos

dolog kikürtölnl, hogy nálam lakik.

— És a házbellek? — kérdezte Géza.

— Az más. azok megtudhatják, hiszen előlük nem is rejtegethetném. Már kigondoltam: azt mondom majd a gazdáimnak, hogy maga, Gézuka, a nevelt fiam, idáig vidéken tanárosko- dott. Jó lesz?

— Jó, hiszen szinte így igaz.

A miniszter úr is, meg a titkár úr is meg fogja engedni, hogy egyelőre itt maradjon. Persze akármeddig itt maradhat, azt, hogy „egyelőre”, csak miattuk mondom.

— Tulajdonképpen kik laknak a spanyol házban? — kérdezte a tanár.

— Hát kérem, először is a miniszter úr, vagyis a követ, és a felesége. A miniszter úr már idős ember, de azért jól bírja magát, csak az a baja. hogy gyakran előveszi a köszvénye. Ilyenkor fürdőzni megy. Van nekik Hévíz mellett egy csinos kis villájuk, oda utaznak. Ámbár nem tudom, most mit csinálna, ha kiújulna a betegsége, mert nincs, aki helyettesítse. A tanácsos urék tán három hete utaztak haza Madridba. A tanácsos úr megbetegedett. aligha jön már vissza. így aztán most csak ketten vannak hivatalosan, a miniszter úr. meg a titkár úr. A titkár úr még fiatal ember, olyforma idős, mint Gézuka. Jó eszű fiú, egy kicsit magyarul is tud. de a miniszter úr és a családja alig tud pár magyar szót.

A titkár úr különben az én gazdám. Nem sok ügyet vet rám, hiszen nélküle is tudom én a dolgomat. Meg aztán mostanában igen elfoglalja a hivatala, ö áll helyt a tanácsos úr helyett is, aki, mondom, hazautazott. Most 6 a konzul is. Hetente kétszer van itt félfogadás, olyankor a titkár űr jön le a fogadóirodába.

— Eszerint a titkár úr itt olyan totum-íactum? — kérdezte Géza.

— Nem egészen — magyarázta az öreg. A miniszter úr is nyakig van munkával. A tanácsos úr pedig éppen a sok dologba betegedett bele.

— Hát a spanyol kormánynak olyan sok dolga akad a magyar kormánnyal? — csodálkozott Géza.

— Alighanem sok, Gézuka, mert gyakran már magam is sokalltam a nagy nyüzsgést. Volt úgy, hogy örökké meleg volt a kilincs. Jötisk-mentek a futárok is, meg aztán különféle előkelő, hivatalos személyek. A miniszter űr js bejárt a magyar külügyminisztériumba, ezt a sofőrtől tudom. Na, aztán esténként az a sok vacsora, vendégség, te- refere. Furcsa mesterség az övék, Gézuka, ezek a diplomaták csak akkor dolgoznak igazán, amikor a kívülálló azt hinné, csupán szórakoznak, iddogálnnk, meg vacsorázhatnak.

— Mostanában is ennyien járnak Ide? — aggódott a tanár.

— Hát jönn-'k-mennok itt elegen. de az ördög tudja, tán nem annyian, mint azelőtt. Mintha az

utóbbi egy-két hónap alatt alábbhagyott volna a forgalom. A konzulátuson sincsen annyi munka, úgylátszik, mostanában nemigen osztogatják az útleveleket.

Géza tűnődve jegyezte meg:

— Pedig olyan csendesnek, szinte elhagyatottnak látszik ez a ház.

— Na igen, ma vasárnap van,

Gézuka.

Gulyás hallgatott, majd kisvártatva felélénkülve folytatta:

Igen, még nem említettem, a miniszter uréknak van egy lányuk, a Juanita kisasszony. Hm., nagyon takaros kislány, hűszesz- tendős. Tudom, megakad majd rajta a szemed, Gézuka — hunyorított ravaszul Gulyás. — De vigyázzon ám vele. mert ezek az unatkozó úri kisasszonyok roppant veszedelmesek. A szegény titkár úrnak is alig van tőle maradása.

— Megmondnó a nevüket is, Gulyás bácsi?

— Hát az már bajos dolog — vakarta a tarkóját Gulyás bácsi, Én csak miniszter úrnak, meg nagyasszonynak, meg kisasszonynak, meg titkár úrnak szólonga- tom őket, már amikor nagynehe- zen szót váltunk egymással. Az ő neveiket bizony az ördög sem tudja megjegyezni, olvnn kacs- kari ngósak, és hosszadalmasak.

Géza elmosolyodott:

— Na, majd én könnyebben megjegyzem, Jani bácsi. Hiszen én csaknem úgy beszélek spanyolul, mint az anyanyelvemen,

(Folytatjuk.)