Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

4 TOLNA BÍGTÍt ffEPÜÍSAÖ 1961. október 1­Pompás műsor várja az 1961-62 hangversenyévadban a szekszárdi zenekedvelőket Megérdemelt nyári pihenő után októberben Szekszárdon is meg­nyílnak újra a volt megyeháza nagytermének ajtói, és megkez­dődik a megyeszékhely 1961—62. hangversenyévad i a. Az 1960—61. hang verseny évad sikere után nem volt könnyű olyan műsort összeállítani, amely biztosítja a most meginduló hang- versenyévadban is a további fej­lődést. A hangversenyeket rende­ző zeneiskola és TIT azonban mégis olyan műsort készített elő a szekszárdi és Szekszárd környé­ki hangversenybarátoknak, amely minden bizonnyal a tetszésükkel találkozik. A TIT és a zeneiskola elképze­léseit segítette valóra váltani az Országos Filharmónia is. amely az eddigi sikerek után az 1961— 62. hangversenyévadban részt kért a hangversenyrendezésből. A következő évadban három ze­neest a Filharmónia, öt pedig a zeneiskola és a TIT közös rende­zésében kerül majd lebonyolítás­ra. de a rendezők különbözősége semminemű törést nem okoz a so­rozatban. amely egységes egész­ként kerül megrendezésre. Az idény október 27-én indul és május 4-én fejeződik be. Ugyanis az elmúlt évek tapasztalata sze­rint a szüret befejezése előtt nem tanácsos megindítani a sorozatot, a záróhangversenynek pedig meg kell előznie a tanévvégi hajrát, mely sok érdeklődőt von el a rendezvényektől. A sorozatban is­mét hallhatjuk a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekart (a hang­versenyen Szentlőrinczy Marian­ne (hegedű) és Husek Rezső (zon­gora) működik majd közre) Pécsi István dirigálásával, és ismét el­látogat hozzánk a Pécsi Zenemű­vészeti Szakiskola zenekara is, amelyet ezúttal is Antal György, a Zeneművészeti Szakiskola igaz­gatója fog majd vezényelni. A tavalyi sikerre tekintettel is­mét szerepel a sorozatban opera­est is. Uj színfoltja lesz a soro­zatnak a Weiner-vonósnégyes szereplése, amely a külföldi zenei versenveken annyi megbecsülést szerzett a magyar zeneművészet­nek. Kíváncsian várjuk bemutat­kozásukat. annál is inkább, mert vonósnégyes még nem szerepelt Szekszárdon egész estét kitöltő műsorral. A sorozatot négy szóló­est egészíti majd ki. A Liszt— Bartók évre tekintettel Antal Ist­ván, a Zeneművészeti Főiskola művész-tanára Liszt- és Bartók- műsorral lép majd a szekszárdi közönség elé. Kedves színfoltja lesz a hang­versenysorozatnak a 13 éves Pe- rényi Miklóska tanárával. Zsám- boky Miklóssal együtt adandó csellóhangversenye. A fiatal mű­vész ez év nyarán fejezte be ta­nulmányait Olaszországban Mai- nardi mesternél, de szülei fiatal kora miatt, csak igen kevés sze­replést engedélyeznek a számára. A 13 éves művész eddig Rómá­ban, Salzburgban. Budapesten már önálló hangversenyt is adott. Az 1961—62. hangversenyévadban Budapesten és Rómán kívül Kecs­keméten és Szekszárdon fog majd szerepelni. Minden bizonnyal érdeklődésre tarthat számot Banda Ede és Ku- binyi Attila cselló-hegedű-estje is. Banda Edében Perényi Mik­lóska tanárát is üdvözölhetjük majd, de az ő neve egyáltalán nem ismeretlen a magyar zenei életben. Kubinyi Attila igen te­hetséges. fiatal hegedűvészünk Commenzoli Mária zongoramű­vész fia. aki Áldor Lilit kísérte az elmúlt évadban megrendezett hangversenyen. Most vett részt Bukarestben az Enescu-verse- nyen. Garay György. Kovács Dé­nes. Kocsis Albert és Szász József mellett jelenleg hegedűművész­nemzedékünk legtehetségesebb tagja. A negyedik szóló hangver­seny Keresztessy Hédy és Váczi Károly ének-zongora hangverse­nye lesz. A két zenekari est. az opera­est és Perényi Miklós, valamint tanárának. Zsámboky Miklósnak csellóhangversenye a volt megye­háza nagytermében, a sorozat többi hangversenye a zeneisko­la nagytermében kerül megrende­zésre. A felsorolt hangversenyeken kívül még két rendezvényre ke­rül sor. Az egyiken Husek Rezső, a zeneiskola művész-igazgatója zongorázik, míg a másik rendez­vénynek a műsora még nem is­meretes. Ez utóbbi két hangver­seny azonban nem tartozik a so­rozathoz. „bérleten kívül’’ kerül majd sorra. A „Zenebarát” című tájékozta­tót a megyei tanárs művelődés­ügyi osztálya közreadta. Ebben a hangversenylátogatókat részlete­sen tájékoztatják a tudnivalók­ról. A zeneiskola gondnoka máris elfogad jelentkezéseket a sorozat­ra is. és az évadnyitó hangver­senyre is. Bár még teljesen a tárgyalások nem fejeződtek be, az alábbiak­ban közöljük végül az 1961—62. hfinp versenyé vad műsorát, Okt. 27: Operaest. Közreműkö­dik Gyurkovics Mária Kossuth- díjas és Szabó Miklós érdemes művész. Zongorán kísér: Érsek Mária. Nov. 17: Antal István Liszt­Bartók zongoraestje. Dec. 8: A Pécsi Zeneművészeti Szakiskola szimfonikus zenekará­nak hangversenye. Vezényel: An­tal György. Jan. 11: A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangverse­nye. Vezényel: Pécsi István. Köz­reműködik: Szentlőrinczi Marian­ne hegedű és Husek Rezső zon­gora. Febr. 2: Banda Ede és Kubinyi Attila cselló-hegedű szonátaest­je. Március 9: Perényi Miklós 13 éves csellóművész és Zsámboki Miklós cselló-hangversenye Zon­gorán kísér: Perényi László Április 6: Keresztessy Hédy és Váczi Károly ének-zongorahang- versenye. Május 4: A Weiner-vonósné­gyes hangversenye. A sorozaton kívül rendezendő két hangversenynek még nincs pontos időpontja. O. I. Lengyelországi útijegyzetek Kettőszáznyolc az ezer közűi Ezekben az években ünnepli Lengyelország ezeréves fennál­lását. Az 1960—66-os millen­niumi évfordulót méltán nevez­hetjük a kulturális fejlődés je­lentős állomásának. Hatalmas társadalmi összefogás bontako­zott ki egész Lengyelország te­rületén és az ezeréves évfor­dulót ezer iskola építésével kö­szöntik. Már kettőszáznyolc is­kolában folyik a tanítás a mil- lenneumi évforduló tiszteletére társadalmi összefogásból épí­tendő ezer iskola közül. Az év végéig még több mint 200 is­kolát kell átadni rendeltetésé­nek, tehát az iskoláknak csak­nem fele elkészül még ebben az évt>en. Ezideig készpénzben hárommilliárd zloty gyűlt ösz- sze a millenneumi iskolaépíté­si alapra, és közel hárommillió ilir M & iiii iWi í ::x a z ősz színeit belepi a por /M a decsi határban is. Po­rosak a fák, a növé­nyek, porzik az eke, a hintó, a szekerek, a lovak az úton bo­káié topognak a porban... Porfelhő vonul a krumplit forgató ekék után is és por le­pi be a szedőket, akik a decsi Uj Élet Tsz 140 holdas krump­litábláján mintegy százhgtva- nan szedik fel a földből a ki­forgatott krumplit. — ötvennégy esztendős va­gyok — árulja el Németh Györgyné, munkacsapatvezetö — ilyen szárazságra azonban nem emlékszem. Ez a száraz­ság megfojtotta a krumplit, nézze csak, milyen sok közötte az apró... Ahogy ezt mondja, odaér a férje, aki lóekével szántja ki a töveket. — Egyéni koromban is krumplitermelő voltam, értek hozzá, vannak tapasztalataim. Most azt mondom: kellemesen csalódtam. Nem vártam ebben a rettenetes időben ilyen ter­mésre. És nézzék csak meg a parcellákat... Mándi Zoltán jól mondta egy tavaszi közgyűlé­sen: a kiosztott parcella fény­kép lesz, minden parcelláról rá lehet ismerni a művelejére. Most itt van: a parcellák tény­leg fényképek. Aki jól dolgo­zott, annak a parcelláját köny- nyebb szántani, könnyebb szed­ni és a termése is több. Nagy tanulság ez! Az időhöz képest elégedett a terméssel a hatvanhat éves Horváth István, ilyen a hangu­lat Széli Jánosné és Gadó Györgyné munkacsapatában is. Kőbőlös Mihályné is véle­ményt mond: — Van azért itt mit kiszedni, lehetne jobb is a termés, de azelőtt jobb időben sem volt sokkal több a tövek alatt a decsi határban. Jó elnézni ezt a sok embert, így együtt, a krumpliföldön. Először a decsi határban, az Uj Élet földjén akkor jártam, amikor ugyanitt, a Túl a Du- nán-dűlőben vetették a burgo­nyát. Nagy lendülettel és teli bizakodással dolgoztak akkor a párhetes tsz-gazdák, s így van ez most is. Sőt, most még in­kább, mert látják az ered­ményt, a saját boldogulásukat és a közös gyarapodását is. Németh Györgyné, ifjú Meggyesi Jánosné és mások, régi ismerőseim, itt vetették a tavasszal, ahol most szedik a krumplit. Most is az a vélemé­nyük, ami a tavaszon volt. Ak­kor azt mondták: »a jó mun­kának meg lesz a gyümölcse«, most meg azt mondják: »a jó munkának itt van a gyümöl­cseMert a tsz mintegy 20 vagon burgonyát ad át a MÉK- nek, nyolcat már el is szállí­tottak. Innét a földről egyene­sen az állomásra viszik. Különös leleményesség kell a szállítás jó megszervezéséhez, amelyet közvetlenül Pörnyi Pál irányit. Három speditőr kocsi egyenként egyszer-egyszer 30— 35 mázsát visz innét az állo­másra. A szállítók híres em­berek: Molnár József, Borbás János, ifj. Bognár József. Toldi Sándor, Propszt Kilián. Havon­ta 100—12o munkaegységet ke­resnek, látástól, vakulásig dol­goznak a nagy szállítások ide­jén. Itt van a krumpliföldön a »parancsnoki kar« is: Nyéki István, Szalontai Jenő, Szilá­gyi József, brigádvezetők, Ká­sa Jenő agronómus, Mándi Zoltán főkönyvelő. Irányítják a munkát, szervezik a szállítást, osztják el a zsákokat, muto­gatják a válogatást. Nem szokatlan ez a nagy megmozdulás a decsi Uj Élet Tsz-ben. Ebben az alig több, mint féléves szövetkezeti gaz­daságban az emberek összefo­gása már országos hírű ered­ményeket hozott. Amikor dol­gozni kell, a földekre megy és munkához lát mindenki, aki­nek köze van a szövetkezethez: tagok, családtagok, öregek, fia­talok. Itt van most is, hogy csak egyet említsünk a sok kö­zül, a fiatal Gaál Erzsiké is, aki a vendéglátónál dolgozik, de most édesanyjával együtt segíti a krumpli betakarítását, s most éppen Szelteheim Imre bácsi lovait vezeti. Szemlátomást fogynak a krumplisorok, két traktor és vagy tiz lóvontatású eke forgat­ja, 160 férfi, asszony, lány, gyerek szedi, válogatja, tölti zsákokba a rengeteg krumplit. A krumplisotok fogynak, a földön egyre több lesz a fe­szes krumpliszsák és a bámuló krumplirakás. Gy. J. \ PIROMETER Képünk a kettőszáznyolcadik modern Nova-Huta-i iskola bejárati részét ábrázolja. zloty értékű munka, építő­anyag,természetbeni juttatás. Az új iskolát nyolcszáz gye­rek vette birtokába, A tágas, Az új Nova-Huta-i iskola érdekes stílusban épült. Épület* szárnyait üvegfolyosók kötik össze. üvegfolyosókkal összekötött hét­osztályos iskola a legkorsze­rűbb követelmények szerint készült. Minden osztályban öl­töző, és külön termek a poli­technikai oktatáshoz. Asztalos, lakatos műhelyek, varró-terem a lányoknak és külön konyha, ahol a szakácsművészetet sajá­títják el a tanulók. Hatalmas társalgó áll a tanulók rendel­kezésére és minden igényt ki­elégítő étkezde. A tornacsarnok hatalmas méreteivel, felszerelé­sével labdajátékokra is alkal­mas. Hatalmas forradalmi válto­zást jelent az oktatás, műve­lődés terén az ezer iskola fel­építése. Erre csak szocialista állam képes. Az új társadalmi rend felépítése képzett, tanult embereket követel. Ezt szolgál­ja az ezer iskola, amely új fe­jezetet ír az ezeréves ország történelmébe. Petries Ferenc »Pirométer (pyrometer, gör.) a.m. tűzmérő, v helyesebben ma­gas hőfokmérő, olyan készülék, mellyel magas hőmérsékletet le­het meghatározni. P.-t sokféle alapon szerkesztettek . .Az idé­zetet a Révai Nagy Lexikonból vettem. Szabatos mondat, mely a szerkezetet megnevezi.. _ . ä. Itt, ebben a fűtőházi füs­tös öntőműhelyben árválkodik egy. Alig két hónapja kapták. A magyar Ipar terméke. Kiváló mű­szer volt, mindaddig, amíg egy kiváncsi mozdonyvezető el nem rontotta. A szerencsétlen az ol­vadó fémbe mártotta a piromé- tert és azután egy vödör hideg vízbe Azóta nem szuperál a ma­sina. Ha az olvadó fémbe teszik, most úgy ugrál a számlap, mint kakukkmadár az órából. S most újból a régi bevált módszert hasz nálják az öntők. Ketten dolgoznak itt ebben a kicsi műhelyben. Pali bácsi a mester, Karcsi a segédmester. Félmázsányi nyerscsapágyakat ol­vasztanak, majd újraöntik. Nagy figyelmet kíván ez a munka, mert az öntési hőfok betartásától függ jórészt a csapágy minősége. 370 —380 fokon kell önteni a csap­ágyfémet. Az üstben bórösödik, füstöl az értékes fém Előkészí­tik a csapágyat a beöntésre. A formát rákapcsolják, körülsároz- zák a nyílásokat, és kezdődhet az öntés. Nézem őket, amint bele­felejtkeznek a munkába. — Kész vagyok, Pali bácsi» kezdhetjük? — Várj, Karcsi, megnézem jó-e. S Pali bácsi odamegy az üst­höz, jobb kezét az olvadó fém fölé tartja egy arasznyira. Tenyerét lefelé fordítja, köröz vele vagy fél percig, akkor megfordítja ke­zét, hogy kézfeje éri a forró fém légáramlatát. így is köröz vagy kétszer, s megszólal: — Na, hozd! S Karcsi hozza a fémet az ön­tőkanálban. Ezüstösen folyik a fém a formába, olajfüst száll fel, s néhány perc múltán kész az ön­tés. Hűlni hagyják, s leverik a formát Az öntés sikerült. Ahogy nézem, talán még jobban, mint­ha pirométerrel állapították vol­na meg a fém hőfokát. Hiába, Pali bácsi érti a szakmát, nagy mestere a csapágyöntésnek ... (Pj) — A Hazafias Népfront Veszp­rém megyei Bizottságának 45 ta­gú küldöttsége a közeli napok­ban kétnapos látogatásra Szek- szárdra érkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom