Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

V 1961. szeptember 16. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO A falusi osztályharc tapasztalataiból — Dunaszentgyörgyi jegyzetek — II. A községben a parasztok a szövetkezeti utat választották és nagyobb zökkenők nélkül folyik már a nagyüzemi gazdálkodás, de azért még nem szabad ebből levonni azt a következtetést, hogy az emberek tudata szocia­lista tudattá lett. A megváltozott tulajdonviszonyok és az elosztás­nak az új módja még sok esetben összeütközik, konfliktusba kerül a maradi gondolkodással. Ter­mészetesen helytelen lenne sze­met hunyni a már elért sikerek felett. Egyre több olyan vonás látható, amely arról tanúskodik, hogy viszonylag gyorsan alakul az emberek tudata is De a gon­dolkodásmódban még sok a le­maradás, ami nemegyszer anyagi kárt is okoz a közösségnek. A falu általános közvéleménye már elveti — éppen a tavalyi ta­pasztalatok alapján — a harma­dos művelést, de szép számmal vannak olyanok, akik a részes művelésre gondoltak még ebben az esztendőben is. Ez a maradi, elosztásra való spekulálás az idén is megbosszúlta magát — bár közel sem okozott akkora kárt, mint az elmúlt esztendőben —, mert a tavasszal sokan húzták- halasztották a paprika és a do­hány művelésének elkezdését, bízva abban, hogy a tsz vezető­sége az idén is kénytelen lesz részes művelésre kiadni a kuko­ricát. Talán mondani sem kell, hogy e két növényféleségnél mint­egy 300 000 forint kiesést okozott a későn kezdett nö­vényápolás, S voltak, akik még a kukorica második kapálása előtt is azzal hozakodtak elő, -Ha úgy látjá­tok, hogy nem bírtok a kukori­cával, ne szégyelljétek magato­kat, adjátok ki harmadából«. Erre természetesen nem került sor. Érdekesen alakul az emberek nézete a gépesítésről is. Itt, elöl­járóban meg kell jegyeznem, hogy a falu lakóinak túlnyomó többsége tudja: a termelőszövet­kezeti tagoknak több mint a felo 60 esztendőn felül van már. Ah­hoz tehát, hogy a szövetkezet többet termelhessen, hogy meg­könnyítse a munkájukat — gé­pesítésre van szükség. Ezt a né­zetet azonban nem vallja, min­denki, főleg a 30—50 év korosz­tályból kerülnek ki a gépesítés ellenzői. Tehát főleg olyanok hadakoznak a gép ellen, akik még jól bírják a megerőltető fizikai munkát is. Ez év tava­szán közülük többen úgy nyilat­koztak, hogy -Minek nekünk a gép, van fogatunk, elvégezzük gépek nélkül is a munkát«. Va­lóban igaz, volt kellő mennyi­ségben fogat, — csak éppen nem volt elegendő fogatos. Legalább 40—50 fogattal több dolgozhatott volna a földeken, ha akad Vál­lalkozó arra, hogy elhajtja a jó erőben áttelelt lovakat^ S mivel vállalkozó nem volt, a tsz veze­tősége a gépállomással mintegy 100 000 forinttal több értékű munkát végeztetett el a szövet­kezet földjein, mint azt eredeti­leg tervezték. Amikor aztán az emberek látták, hogy a gépek általá­ban jó munkát végeznek, nemcsak a talajmunkáknál, hanem a növényápolásban is feloldódott a gépellenesség. Május közepétől már nem a gép ellen, hanem a gépállomás ellen ágáltak, mondván: -Ez viszi el a hasznot«. Először tehát minden gép ellen, később a gépállomás ellen foglaltak állást. (Nehéz lenne megtalálni a gépállomás- ellenesség erkölcsi alapját, hiszen például mindössze 140 holdról vágták le kaszával a gabonát, pedig nem kevesebb, mint 1551 holdnyi aratnivaló volt). Legjobban a gépesítés-ellenes- ségnek újabb megnyilvánulásával lehet találkozni. A szövetkezet vezetősége ugyanis nagy erőfe­szítéseket tesz a gépesítésért. Egymás után érkeznek meg a gépek a tsz-be. Ezekre a gépekre azonban emberek kellenek, de a tsz-nek nincsenek jólképzett traktorosai, gépkocsivezetői. Ezért őket a gépállomásról kell át­hozni. S itt akadékoskodnak a gépesítés-ellenesek. Azt mondják: -Rendben van, hogy jönnék a gépek, de a traktorosok ne kap­janak fizetéskiegészítést, ne- mi keressünk nekik«. (A traktoro­sok ugyanis fizetéskiegészítést kapnak mindaddig, amíg a meg­keresett munkaegység értéke el­éri azt a szintet, amit eddig a gépállomáson kerestek). Erről az augusztusi közgyűlésen igen élénk vita folyt, Néhányan rend­kívül takarékosnak akartak fel­tűnni a közgyűlés előtt a fizetés­kiegészítés ellenzésével, de ugyan­akkor százezreket nem sajnál­nak, ha a gépállomással végez­tetik el a munkákat. „ Olykor a tudományosság ál­arcában jelentkezik a maradi gondolkodás. Ez év tavaszán operatív bizottság vizsgálta felül a termelőszövetkezet gazdálko­dását és jelölte meg a szükséges tennivalókat, hogy ebben az • év­ben már ne zárjon mérleghiány­nyal az Ezüstkalász Tsz. A sók jó javaslat mellett volt olyan is, amely nem szolgálta a közös gazdaság érdekeit. Arról van szó, hogy a szövetkezetben az elmúlt esztendőben mintegy 80 százalé­kos elhullással neveltek fel csir­kéket. Nos, az említett bizottság — amelyben állatorvosok is vol­tak — azt javasolta, hogy a pusztán ne , neveljelek csirkét, mert az épületek' fertőzöttek, a talajszint alacsony, a csirkék megfázhatnak. A puszta alkal­matlan baromfinevelésre. (Pedig ugyanezen a pusztán a volt föld­birtokos ugyancsak százszámra neveltette a baromfit — jó jö­vedelemre tett szert). A szövetkezet vezetői — de a tagjai is — idegenkedtek a csir­kéktől és sziiíte jól jött szá­mukra a bizottság állásfoglalása. Felmentve érezték magukat; s még vissza is mondották a már előzőleg leadott csirke-megrende­lést a Barneválnál. Mégis hosz- szas rábeszélés és a terv kötelező volta ered­ményeként végül is ez év július elején 3000 naposcsir­két hozatott a tsz. Jelenleg a csirkék 9 hetesek és az el­hullás mindössze 3 száza­lékos. Érdekes volt az az igazgató- sági ülés is, amelyen arról kel­lett dönteni, hogy ki legyen a baromfigondozó. Abban az idő­ben érkezett haza a lengyeli szakiskoláról az egyik tsz-tag, aki nagy figyelmet fordított a csirkenevelésre a tanulmányai során. Az, igazgatósági ülésen mégis felvetődött még az a nézet is, hogy: »Az asszonyok jobban értenek a csirkeneveléshez tan­folyam nélkül, mint a férfiak a tanfolyamon tanultakkal«. Végül azonban az ésszerű javaslat mel­lett foglalt- állást az igazgatóság. S ma a jó eredmények láttán kibővítették a férőhelyet, s a napokban már újabb 6000 csirke felneveléséhez fogtak. Ezenkívül az év végéig még újabb 5—6000- res tételt igényelnek a keltetőál­lomástól. Az idén tehát mintegy 12— 13 000 pecsenyecsirkét ad a tsz közfogyasztásra. Bebizonyosodott, hogy nem a puszta, hanem a tavalyi gondozó volt a rossz. Az első félévben kellett volna már a csirkeneveléssel foglal­kozni — ezt nem tették; a gé­pesítés ellenzése miatt pedig mintegy 100 000 forint többlet- kiadásra került sor. Bevételi ki­esés; a terméscsökkenés a pap­rikánál és a dohánynál, többlet- kiadás a gépállomás felé — ezt eredményezte az első félévben a maradi gondolkodás. Brigádnapló töredékek Munkában a Tolnai Selyemgyár Braun Éva szocialista brigádja S \zőke, barna, fekete haj- brigádon belül minden tag szá- fürtű lányok, asszonyok mára kötelező. A fegyelemsér- járnak a zakatoló se- tőt figyelmeztettük, — hangzik a lyemszövő gépek között, bejegyzés. Valamennyien fiatalok, Április hónapban a társadalmi s ha egy kicsit a statisztikai ada- munkáról is szó volt. A naplóban tok tükrében néznénk az átlagos beragasztott fénykép melegítős életkort, alig jönne ki a 19 év. Fiatalok, csinosak és jókedvű- elc. Munkaközben néha összene­vetnek. A fiataloknál ez így van, lányokat örökít meg éppen ak­kor, amikor társadalmi munká­ban a gyár udvarát parkírozzák. Májusban a kulturális vállalá­mindig találnak valamit, amin sokról és a KISZ-oktatás ered- nevetni lehet. Pedig beszélgetés- ményeiről tárgyaltak. »Túltelje- re nincs sem idő, sem mód. A sítettük a vállalást, három film beszédet, a hangot elnyeli a gé- helyett öt filmet néztünk meg pék zakatolása. De ők megtalál- kollektiven. Az olvasó mozgalom jak a módot arra, hogy a gépek is eredményes volt.-« Bár ezt a mellett is állandó kapcsolatban pontot nem volt nehéz^ túlteljesi- legyenek egymással, összekovácsolódtak a Annyira teni, mert a Braun Éva brigád brigádon tagjai szívesen olvassák a szép­beiül, hogy egy-egy szemvilla- irodalmi műveket. A brigád öt tagja benevezett a szellemi vetél­kedésre és a második helyezést hogy nással is jelezni tudják, mit akarnak. A munkában kovácsolódott érték el. egybe, a kilenc tagú, Braun Éva A gyár féléves tervteljesítésé- nevét viselő szocialista brigád, a nek értékelése során, a Braun Tolnai Selyemfonógyárban. — Ez év februárjában alakul­Éva brigád elnyerte a szocialista brigád címet. Ez egy külön feje­zetet nyitott a brigádnaplóban. A tunk, mondja a brigád vezetője, brigád tagjai között erősödött az Szentendrei János segédműveze- önként vállalt fegyelem, s ezzel tő, a szocialista brigád egyetlen együtt a termelés. Három brigád­férfitagja. A brigádban ő kép­viseli az »idősebb korosztályt« az pedig kiváló dolgozó alig 31 évével. — Februárban kapott, alakultunk, s azóta havonta meg­tartjuk a brigádértekezletet, s tag kiváló dolgozó jelvényt, egy oklevelet Szeptember hatodikén, műszák váltás után, a gyár olvasótermi­anyagát a brigádnaplóban gyűjt- ben tartotta meg havi értekezle­jük össze. tét a Braun Éva szocialista bri­A brigádnapló első lapjára az gád. »Jelen vannak: a brigád alakulás napján — február 1-én tagjain kívül az üzemi pártszer- — bejegyezték a felhívást. »-Előre vezet titkára, Bolvári Józsefné és a KISZ-titkár, Thész Mária. Az értekezleten az eredeményeket K. Jíalóg János a szocialista brigád címért!« És a felhívás .alatt gyöngybe­tűkkel írott sorokban, a vállald- értékeltük. Augusztus hónapban sokat összegezték néhány pont­ban, tömör megfogalmazásban. a vállalt 100 százalékos mennyi­ségi tervteljesítéssel szemben Nem papírmunka volt ez, hanem brigádunk 102 százalékot ért el. a brigád kilenc tagjának fogada- Minőségi vállalásunk 86 százalék lomtétele, amelyet valamennyien volt, teljesítettünk 89,3 százalé­névaláírásukkal Lapozgatva a »szentesítettek«. kot. Egy pont kivételével, válla« brigádnaplóban, lásainknak eleget tettünk. Az el­azt látjuk, hogy a március havi múlt hónapban sajnos késésünk értekezleten a tervteljésítésen ki- volt, két esetben.« vül a munkavédelmi szabályok Mennyiségi, minőségi tervün- betartásával, helyesebben a be két teljesítettük... Késésünk volt. nem tartásával foglalkoztak. így mondják és így is éreznek a »Amikor a brigád megalakult, szocialista brigád tagjai. És a munkavédelmi szabályok be- mindez közösségi szellemet, az tartásával kapcsolatban kimond­tuk, hogy munkaközben kötelező együvé tartozást példázza. A Tolnai Selyemfonógyár Bra­a fejkendő viselése. Volt olyan un Éva szocialista brigádjában brigádtagunk, aki frizuráját félt- már érvényesítik a szocialista ve, nem használta a kendőt.« emberekre jellemző elveket.« Baleset ugyan emiatt nem for- »Mindenki egyért, egy mindenki­dülfi a lő,’de lehetett volna. A fé­ny elém he-trat ása, a szocialista ért!« u Pozsonyiné HArmATIÍ—RßTls"' ■ Közlemény A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szeptember 12-én tartja a tanévnyitót. Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága ezúton értesíti az Esti Egyetem hallgatóit, hogy 1961 szeptember 12-én, délután 3 óra­kor tartja ünnepélyes tanévnyi­tóját a Megyei Pártbizottság nagytermében. Az ünnepélyes tanévnyitó után 4 órakor az osztályonkénti elő- is megtartják. m TITKA Tudhatja, hogy minden jelentés« nek megvan a maga útja és ezt végig kell járni. Akinél az ilyes­mi elsikkad, könnyen ráfizethet. s;. így történt, hogy Emst Kal- tenbrunner, a birodalmi titkos- szolgálat vezetője és Walter Schel lenberg, a titkosszolgálat külföldi osztályának vezetője néhány órán belül elküldte a szűkszavú utasí­tást Kruger őrnagynak: — Azonnal leállni! Közben megindult Schellenberg A törpeállam detektívjei termé­szetesen ajánlatosnak tartották az udvariasságot egy német állam­polgárral szemben és engedélyez­ték a telefont. Rudi a négy detek­tív jelenlétében emelte fel a kagy lót és a határmenti Feldkirchent kérte, Gerhard Klein kereskedőt. — Ismered Fritz bácsit — mondta neki — milyen nyugta- OK ^ fjgj SS* gjjj aggt ggf gjj| lan. Az ő korában ez már nem is 8»* 8” k®2 sm csoda. Kérlek, közöld vele, hogy sünhöz? Ha nem vetted volna akarata ellenére Schellenbergnél .................. ü zleti okokbol a tervezettnél to- észre, Schellenbergék az. egyik — Talán meg van lepve, száza- olajozott^ gépezete, magasran- vább maradok távol. legnagyobb titkukat bízták ránk dós? Emlékszik arra a hármas be- Sú tisztviselők, ügynökök tárgyal­.,?erh?r,d,,Klein 7” - Rozmaring tanükra csak addig van szűk- szélgetésre Schellenberggel? Ta- 1314 különböző országokban, a ki­vi 11a feldkircheni ügynöke ségük, amíg ennek értelme van és Ián arra is emlékszik, hogy azt rendelt vedo Lichtensteinben be­nyomhat^ lea<^ a veszjelet ,,Fritz arm-g ez elkerülhetetlen. mondtam: szerény véleményem bizonyította, hogy mindössze hat bácsinak , ^ntz Schwendnek. A csempészés, a feketepiac, a szerint nem bízhatunk meg egy bamis bankjegyről volt szó es va- Azonnal összeült az ertekesites gyanljs üzletek nem egy börtönt nemzetközileg körözött szélhá- Amennyi jel arra mutat, hogy vezérkara. Az általában higgadt látott veteránjai úgy sápadtak el, mosban? Herr Härtner' —^.-vagyis Rudi ezúttal atkozodott, or- mjntha karmester intett volna be. — Emlékszem. De arra is em- Ras.ob — maga is a hamisítás jongott. ^ Tudták, az SS más, mint a „legá- lékszem, hogy Schwend eddig tő- áldozata. Rudi testvére, Otto Rasch meg ]iS” rendőrség.;. kéletesen oldotta meg az értéke- Schwend ekkor már nem Ró­ís kerdezte: _ Megpróbálok valamit esi- sítést és ha egyik ügynöke hibá- mában, hanem Berlinben volt, — Nem túlzás, hogy ennyire nálni — mondta végül fogcsikor- zik, nem feltétlenül az ő bűne. tárgyalt Schellenberg egyik mun­kijössz a sodrodból? Elismerem, gatva Schwend és a többiek to- —És különben is — tette hoz- katársával, Willy Holten főroham­baj van, Rudit féltem is, de nem vábbi érdeklődés nélkül rábólin- zá Frőben — akinek pompás men- osztagvezetővel, aki mellé állt an- hiszem, hogy ez számunkra nagy tottak. Ismerték a főnököt és úgy tőötlete támadt — ítéletünkkel nak a Frőbentől kapott ötletnek fenyegetés lenne. A maximum, gondolták, ha valaki tud tenni talán várnunk kellene addig, a szorgalmazásában, hogy a hat ami történhet, hogy a németek valamit ilyen helyzetben, az ő.. amíg megtudjuk, nem a gyártás hamis fontbankó a gyártási rész­beszüntetik az ügyet, mi pedig ßchwend azonnal Rómába utazott, hibája-e ez a lebukás? Önnek, leg bűnéből kerülhetett ki és ve- maradunk a régi jó feketepiac- és felkereste a Gestapo római hír- mint közvetlen felettesemnek tér- szélybe sodorta az értékesítés ón­nál. Megéltünk belőle eddig is szerző tisztjét. Frőbent. Frőben mészetesen be kellett jelentenem felálozó tagjait is.;. Schwend egészen jól. egy óra múlva ,,dr. Wahl”, vagy- Rasch1' esetét, de azt kérném, ne ezt az álláspontot a szó szoros ér­— Hülye — foglalta össze tö- is a birodalmi titkosszolgálat dél- közöljük egyelőre a központtal, telmében súlyos „érvvel" támasz­mör szakvéleményét Schwend. európai osztályának vezetője, Talán megoldódik hamarosan min tóttá alá: fatasztikús összeget ho- — Csak nem képzeled, hogy az Domer hotelszobájában ült. den. zott magával a hamis fontokon SS az akció beszüntetése után va- Schellenberg fekete, hullámos- — Szolgálati út kijátszása? — beváltott svájci frankból, arany­iamennyiünkkel kezetráz, tisztes hajú „latin specialistája” úgy mosolyodott el gúnyosan Domer. és platinarudakból, felbecsülhe- végkielégítést ad és Himmler ne- érezte, itt az ideje, hogy. megfi- aztán hozzátette: tetlen értékű ékszerekből. vében jókívánságait tolmácsolja zessen Frőbemek, amiért Schwend — Ne legyen gyerek, Frőben. a további feketepiaci működé- elfogadását keresztülvitte az ő Nem ma kezdte ezt a szakmát, (Folytatjuk 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom