Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 10. Határjáráson Tolna megye legnagyobb mezőgazdasági üzemében Törik a kukoricát — Vetik az őszjeket — 2800 holdat istállótrágyáznak a Dalmandi Allámi Gazdaságban A tizenötezer holdas szocialista nagyüzem határa úgy fest, mintha kilyuggatták volna. Tengernyi kukoricatáblák és végtelennek látszó, friss szántások váltogatják egymást a Dalmandi Állami Gazdaság határában. A képet látványossá, a laikus számára kissé érthetetlenné teszi az a tény, hogy a kukorica- táblából itt is, ott is kivágtak néhány sorf. Meg aztán furcsának látszik az is, hogy a modem gépekkel ellátott üzemben ökrökkel, lófogatokkal is hordják a trágyát. Kissé odébb pedig az embernek engedelmeskedő gépek vágják a silónakvalót, aprítják a kukoricaszárat. Mozgalmas a gazdaság központja is. Sárguló kukoricacsövekkel megrakott vontatók, teherautók kanyarodnak be egymás után az állami gazdaság hibrid- kukorica feldolgozó üzemének udvarára. Ennek láttán hajlamos az ember azt hinni: megkezdődött a gyár rendeltetésszerű üzemeltetése. Pedig nem. Egyelőre árukukoricát tárolnak és szárítanak az nyUag a legtöbb gondot. A nagy fogatokkal is dolgoznak napjainkszárazság miatt ugyanis a szoká- ban az élenjáró nagyüzemben. Az sósnál többször kell tárcsázni, éves tervnek megfelelően ugyanis Késsiiilíink lel az állatok átteleltetésére Megérkezett a teherautó a hibridkukorica üzembe, a munkár sok az előtárolóba rakják le a szárításra váró terményt. üzemben. Miután ezt megtudtuk, magyarázatot kaptunk arra is, tgyai . , ____ ____ h ogy „miért lyuggalták ki” a gyűrűshengerezni a talajt. De az idei őszön 2885 holdnyí hibridkukorica területet. Ez idő szerint az apasorokmegtehetik, meg is teszik ezt az üzemben. A gépek ugyanis jók, ról törik le a csöveket, a szárat mintegy száz szántótraktor és pedig azonnal besilózzák. A ku- univerzális talajművelő gép ha2800 holdat istállótrágyáznak korica még nem teljesen érett, te- sít ja a barázdát gyűrűshengerezi, ‘^TtatáMtaLy«r<S^ hát szárítani kell. Ez a munka fo- tárcsázza a földet _ es vontatja a 1 *gy 1 d liriV + ~ i-.:i_______ Ä7 pent’P a cfa'zrlíioác*-. “ i-UivlL-lYlC. l yik pillanatnyilag a hibridüzem- vetőgépeket. Az esőre a gazdaságben. A hibridkukorica üzemet elhagyva a gazdaság igazgatójának, Vass Istvánnak a -társaságában pvi», Állami Garrlacáa wárá határjárásra indulunk. A látót-' szal PedlS sarba vess. A repcet ™®^ uaicujarasra ínuuiuns. laioi- , Amint ucrvnnie * trórfxrót .és. hallottakról akár re- ^^^^"/tltTk az^zi ártát^s ^ munklokat elffiuk, á genyt is írhatnunk. De erre most ifcamatosan vetik az őszi árpát, s h.. vehetőiével Ke=-Ui nincs mód, így hát megpróbáljuk maJd a. búzát. Mert szárazság ide, gethe%nk J A^?nt m^tudtuk 4 dióhéjban összefoglalni- mi a szárazság oda,a Dalmandi Állami 8 f. P1, . ,egtuatuK-, »stó ssrasuta ä «ä« ä 5*2sk-~«™““ ~ as»ha- tisrzxTXsrsz. tíasá gában. Vetik az őszieket tésével és vetéssel egyidejűleg A Dalmandi Állami Gazdaság annak rendje szerint, az ütemgabona- és kukoricatermelő üzem. tervnek megfelelően a kapásnövé- Az idei őszön 4095 hold földet nyék betakarítása, a silózás és a vetnek be kalászos gabonával. Etrágyázás is folyik az állami gazmunka megszervezése okozza adaság határában. Ez utóbbival gazdaság szakvezetőinek pillanat-kapcsolatos, hogy ökrökkel és lóa , takarmányt kell biztosítaniuk té. ,Az 0SZ1 gabonák talajelokészi- nre az állatok takarmányellátásá- esevel es vetesSel egyidejűleg ra gppen ezért a silózó brigádok nem tíz, hanem Rendelkezés az általános iskolai gyakorlati foglalkozásokat vezető pedagógusok tanfolyami képzéséről és főiskolai levelező oktatásáról Az oktatási-reform irányelvei-1 A sikeres vizsgával befejezeti nek megfelelően évről évre több lesz az olyan általános iskolák száma, ahol gyakorlati foglalkozáson is részt vesznek a tanulók. Ebből adódóan a gyakorlati foglalkozások irányításához mind több, kellő képzettséggel rendelkező pedagógusra van szükség. E probléma megoldását segíti a művelődésügyi miniszter rendelkezése, amely az általános iskolai, gyakorlati foglalkozásokat vezető pedagógusok tanfolyami képzéséről és főiskolai levelező oktatásáról intézkedik. A rendelkezés értelmében azok, akik a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet és a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium gyakorlati foglalkozások vezetésére előkészítő négyéves nyári, illetve hároméves évközi tanfolyamait elvégezték, kötelesek vizsgát tenni. Vizsgára bocsáthatók azok a hallgatók, akik négy, illetve három éven át rendszeresen részt vettek a tanfolyami képzésben. Kivételesen vizsgaengedélyt kaphatnak azok a tanári, vagy tanítói oklevéllel rendelkező pedagógusok és érettségizett szakmunkások is, akik valamely általános iskolában a gyakorlati foglalkozást tanítják, tanfolyamot ugyan nem végeztek, de korábban szerzett üzemi, vagy iskolai gyakorlati munkájuk, valamint elméleti ismereteik alapján vizsgára bocsáthatók. tanfolyam elvégzéséről a hallgatók bizonyítványt kapnak, ameiy az általános iskolai ipari, illetvé mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások tanítására jogosít. A tanfolyami bizonyítvány birtokában a tanári, tanítói oklevéllel, vagy érettségi és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok pedagógiai főiskolákon — államvizsga után — műszaki, vagy mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakos tanári oklevelet szerezhetnek. Államvizsgára a működési helyhez legközelebbi pedagógiai főiskolán lehet jelentkezni, a tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány egyidejű felmutatásával A pedagógiai főiskola igazgatója azokat a jelentkezőket, akik legalább féléves üzemi, vagy mezőgazdasági gyakorlatot igazolnak, felmentheti az államvizsgát megelőző kéthetes üzemi gyakorlat alól. A pedagógiai főiskolákon műszaki, vagy mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakon, hároméves levelező oktatás keretében, egyszakos tanári képesítést szerezhetnek azok a pedagógusok, akik valamelyik általános iskolában a gyakorlati foglalkozásokat vezetik. A levelező oktatásra — az iskola igazgatójának javaslatával — a megyei művelődésügyi, (fővárosi kerületi oktatási) osztály útján kell jelentkezni. tizenkét órát dolgoznak naponta, nyolc géppel általában ötven vagon kukoricaszárat silóz- -nak le. A fővetésű silónak való takarmányokat már betakarították. Ez idő szerint kukoricaszárat silóznak. Ha már a kukoricaszár silózásánál tartunk, elmondjuk, hogy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy teljes lendülettel' folyik a kukorica törése is a Dalfnandi Álláfhi Gazdaságban. Ez, ritka jelenség még, hiszen a kukoricá betakarítását általában csak szeptember második felében kezdik a mezőgazdasági üzemekben. De hát az idén rendkívüli időjárás volt, a kukorica beérésát elősegítette az augusztus végi kánikula, az immáron száz napja tartó szárazság. Hogy milyen kihatással van ez az átlagtermésre? A Dalmandi Állami Gazdaságban a szárazság csak igen kis mértékben érezteti hatását a kukorica terméseredményeinél. Hihetetlenül hangzik, de tény, hogy 3896 holdról 35 mázsa kukorica átlagtermést takarítanak be. Persze ez nem véletlen. A Dalmandi Állami Gazdaság határában ugyanis a kukoricatáblák gyommentesek, vegyszerrel irtották ki a gyomokat, s az ősszel harmincöt-negyven centis mélyszántással alapozták meg a jó kukoricatermést. A kukoricatörést követően azon nal elvégzik a szárbetakarítást, majd a mélyszántást. Amikor ugyanis a gazdaságból eltávoztunk, utolsóként feljegyeztük: az élüzem címmel kitüntetett szocialista nagyüzem határában november elsejéig elvégeznek minden munkát. Utána azután, ha arra még szükség lesz, segítenek a környék termelőszövetkezeteinek, mert az a cél, hogy sehol no teleljen kint kukoricaszár, ne maradion a tavaszra szántani való. Molnár Lászlónc—Buni Géza Tolna megye termelőszövetkezeteinek állatállománya idén ismét jelentősen növekedett. Az állomány tovább növekedik a közösben, és ez arra figyelmeztet minden mezőgazdasági szakembert, területén és az irányító szerveknél, hogy alaposan mérlegeljék a tennivalókat az átte- leltetésre való felkészülés ideje alatt. Az átteleltetésre való felkészülésnél elsősorban a termelési tervben előirányzott állatlétszá- ! mot kell figyelembe venni, de ez ! zel párhuzamosan a tervezett I árutermelés (hizlalás, tejterme- i lés, stb.) zavartalan biztosítását, ! valamint az állatállomány termelő kondícióban való tartását és a szaporulat felnevelését is. Ezek után mi az, amit a termelőszövetkezeteknek tenni kell az átteleletetés ideje alatt, hogy a termelésben, létszámban és a kondícióban ne legyen kiesés? A termelési tervben előirányzott létszám, valamint árutermelés részére biztosítandó takarmányszükségletet fel kell mérni. Bár a termelési tervben, ennek készítésénél ez már egyszer felmérésre került, de jó mégegy- szer, alaposan átszámolni és az esetleges változásokat, vagy eltolódásokat figyelembe venni. Az év elején készített takarmányszükségleti felmérés esetleg más számokat mutathat. Ezek után kint a területen, alaposan meg I kell győződni arról, hogy mi a | várható, ami még, mint takarmány felhasználásra kerülhet: silókukorica, tengeriszár, répafej, csalamádé, egyéb zöldtakarmány, kertészeti hulladék, legelő, sertéseknél moslék, tej-melléktermék, ipari takarmányok, korpa, keverőüzemektől takarmánytáp. Most elsősorban a tömegtakarmányokat, silót kell biztosítani, lehetőség szerint a fővetésű siló- kukoricából. Látni kell azt, hogy az összes silót, a gyengébb termés miatt ebből biztosítani nem lehet, ezért feltétlen számításba kell venni a tengeriszár silózását. A szár letakarftását a szedéssel egyidőben kell elvégezni, hogy cukorrépa szelettel jó minőségű silót lehessen készíteni. Szálastakarmányból a szükséglet jó minőségben biztosítva van, azonban abrakból, főleg tengeriből kiesés mutatkozik, ezért a takarmányok felhasználásánál abrakból a" szarvasmarháktól a sertések részére bizonyos átcsoportosítás szükséges. Á szarvas- marha állományon belül az egy éven felüli üszők takarmányából a tejelő tehenek, valamint borjas részére kell átadni. Megjegyezni kívánom, hogy ezek miatt sem a tejtermelésben, sem a borjak választás utáni növekedésében nem állhat be visszaesés. Külön kell foglalkozni a lucernaszéna okszerű és gazdaságos felhasználásával is. A sertéseknél, valamint a borjúnevelésnél és tejtermelésnél kerüljön előtérbe a felhasználása.\A lucernaszéna daráltan történő felhasználását most már. helyes bevezetni. Sajnos több tsz-nél már most is tapasztalható az a nagyon káros és ráfizetéses takarmányozás, hogy a lovakkal etetik bőven a lucernaszénát, szinte pocsékolva, annyira, hogy még az alomba is kerül. Nagyon drága az ilyen takarmányozás és nagyon keserves lesz a. tél az ilyen helyekén. Nehéz volna megmondani azt, hogy milyen lesz a tél és mikor tavaszodik. De most, napjainkban kell arra gondolni, hogy tavasszal minél előbb legyen zöldtakarmány, őszikeverék. Ezért meg kell kezdeni valamennyi tsz-ben az őszi takarmánykeverék vetését, hogy jól megerősödve kerüljön a télbe és kora tavasszal legyen zöld az állatoknak, lerövidítve ezzel is a téli takarmányozás idejét. A juhok és sertések részére indokolt a téli legelő vetése. Jó téli legelő létesítésével a juhok- nál lényeges takarmány megtakarítható, ami kiegészítheti a szarvasmarhák takarmányozását. Az őszi takarmánykeverék koratavaszi lekerülése után jó terület lesz a fővetésű silókukoricák részére, ami korán a földbe kerülhet. Még most, mielőtt az őszi esőzés beáll, valamennyi szénakazlat jól le kell fedni, hogy a meglévő, jó minőségben betakarított széna ne ázzon be, hanem magas tápértékben kerüljön takarmá- mányozásra. Az ősz és a tél folyamán a tsz- ek végezzenek legelőápolást. Sajnos, legelőink nagyon elhanyagoltak, és kevés az a munka, amit a javításukra fordítunk, pedig nálunk aránylag több tsz-nél nagyobb kiterjedésű legelő van, és ha azt rendben tartják, gondozzák, a növendékállat nevelését csaknem az egész nyári takarmányozási időszak alatt a legelőn biztosíthatnák, s ez nem kismértékben befolyásolná a felnevelési költséget, emellett, olcsóbbá tenné a tej és gyapjú költségeit. Szólni kell a megfelelő elhelyezésekről is. Tiszta, száraz, világos, huzatmentes, hely az állatoknak jó közérzetet biztosít, ami alapja a magasabb termelésnek, és jobban kizárja a megbetegedéseket. Ezért az építkezéseket minél előbb be kell fejezni, az épületeket téliesíteni kell. Sza- badtartásos . istállókban gondoskodni kell a bőséges és száraz almozásról. Különös figyelemmel kell elkészíteni a sertésférőhelyeket, borjúnevelőket. A fiaztató- kat jól kell szalmával szigetelni és gondoskodni kell a malacok tiszta, bőséges almozásáról, rövidszálú szalmával, elejét-..véve ezzel is a betegségeknek és elhullásoknak. Az állatállomány átteleltetése nehéz, de megoldható feladat, ami az idén igen nagy körültekintést, gondosságot kíván az állatgondozóktól és a tsz-vezető- ségtől, egyaránt. Valamennyi tsz-ben, ahol idáig nem kezdték meg, azonnal meg kell kezdeni a takarmányok porciózását, be kell állítani a takarmányozási felelőst. A takarmányokat jól elő kell készíteni, pácolni, keverni, melegíteni már az ősszel, és olyan formában etetni, ahogy az állat legjobban szereti és legjobban értékesíti. Gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról. Minden tsz-ben fel kell1 állítani a takarmánykonyhát, a sertéstakarmányok előkészítéséhez. Az állategészségügyi intézkedéseket meg kell tenni, fertőtleníteni, meszelni kell bekötés előtt, a fertőtlenítő ládákat az istállók, elletők. stb előtt feltétlen be kell állítani. Idegen személyeket nem szabad az istállóba engedni, mert betegségeket terjeszthetnek. Az ősz folyamán valaménnyi tsz-nél megtartjuk az áttelelteté- si szemlét, addig is tegyenek meg minden szükséges intézkedést, hogy az állatokat jól át tudják teleltetni. A lakosság igénye évről évre növekszik és az állati termékek előállítására ma már a kevés háztáji termelés mellett a nagyüzemek hivatottak. A jövő évi állati termékek felvásárlási tervét csak úgy , lehet biztosítani, hogy a tsz-ekben dolgozók, tsz- gazdák, mezőgazdasági szakemberek, tsz-vezetők ezt fontos feladatuknak tekintik és ennek megfelelően dolgoznak és mindenki a maga munkaterületén, ahol dolgozik és a tsz-el kapcsolata s van, igyekszik megadni minden segítséget és támogatást. Mohar László megyei főállattenyésztő
