Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 8. Elutaztak hazánkból román vendégeink A belgrádi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) póttagjai, Rappai Gyula, Sándor dolgozóinak hazájuk szocialista József, Orbán László, az MSZMP építéséért folytatottmunkájukhoz, mán, magyar és vörös zászlók Központi Bizottságának osztály- a békéért vívott harcukhoz. (Nagy díszítették. vezetői, az MSZMP Központi taps.) A román párt- és kormánykül- Bizottságának több tagja, Benke Éljen, erősödjön, viruljon örök- döttség búcsúztatására a pálya- Valéria, Csergő János, Czinege ké a szocializmust építő két test­udvaron megjelent Dobi István, Lajos, dr. Doleschall Frigyes, In- vérnép barátsága, a magyar—ro- a Magyar Népköztársaság Elnöki cze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács mán barátság! (Hosszantartó, Tanácsának elnöke, Kádár Já- Imre, Kossá István, Losonczi nagy taps.) nos, az MSZMP Központi Bi- Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, A viszontlátásra drága elvtár- zottságának első titkára, dr. dr. Sík Endre, Tausz János, dr. sak, barátaink!(Hosszantartónagy Münnich Ferenc, a forradalmi Trautman Rezső miniszterek, a taps.) munkás—paraszt kormány elnö- politikai, a gazdasági és a kul- A dolgozók lelkes ünneplése ké, Apró Antal, Biszku Béla, Fe- túrális élet sok más vezető ze- közben Gheorghe Gheorghiu-Dej hér Lajos, Fock Jenő, Kállai mélyisége. és Kádár János hosszan, melegen Gyula, Kiss Károly, Marosán Jelen voltak a búcsúztatásnál kezetszorított, majd a Gheorghe György, Nemes Dezső, az a budapesti román nagykövetség Gheorghiu-Dej és a román párt- MSZMP Politikai Bizottságának és a román kolónia tagjai. Ott és kormányküldöttség tagjai Bu- tag.iai, Gáspár Sándor, Komócsin volt a budapesti diplomáciai dapcst népétől búcsúztak. A pá- Zoltán, Szirmai István, az képviseletek számos vezetője és lyaudvar előtt felsorakozott sok- MSZMP Politikai Bizottságának tagja. ezer dolgozó forró szeretettel kö­szöntötte a testvéri román nép /Uiaa>mL!m |\a! képviselőit. Gheorghe Gheorghiu­v7neorgne n©Orc|NIU ” U ©J nej szívélyesen üdvözölte a dol­'. 1/ ' J ' _ 1 ' _ _, r_gozóka t, többekkel kezetszorított. es Kadar János beszedő Zúgott az éljen és a taps. Buda­pest népe forró szeretettel búcsú­A téren összegyűlt dolgozók Népeink érdekei és az egyete- zott drága vendégeitől, akiket ez- nagy lelkesedéssel, zászlókat len- mes béke szempontjából egyaránt után Dobi István, Kádár János, getve köszöntötték a román párt- halaszthatatlanul szükségesnek dr. Münnich Ferenc, dr. Sík End­es kormányküldöttséget. A dísz- tartjuk még ez évben a német re a különvonatig kísért. Ott még őrség parancsnoka jelentési tett békeszerződés megkötését. (Nagy egyszer szívélyesen búcsút vettek Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, majd taps.) a román államférfiaktól. Gheor­felcsendültek a magyar és a ro- E kérdésben is, mint minden- ghe Gheorghiu-Dej és a küldött­mán himnusz hangjai és közben kor, a vitás nemzetközi kérdések ség tagjai ezután felszálltak a kü- 12 ágyú 21 össztüze búcsúztatta tárgyalások útján való megoldó- lönvonatra. Vendégeinket a ha- a román államfőt. Gheorghe Ghe- sónak hívei vagyunk, ugyanakkor tárig kísérte Kiss Károly, j orghiu-Dej Dobi István és Kádár eltökéltek népeink szocialista vív- MSZMP Politikai Bizottságának János társaságában ellépett a irányaink, életbevágó érdekeinek tagja, a Központi Bizottság titká­díszőrség előtt és üdvözölte az védelmében. egységet. Ezután úttörők búcsúz­tatták kedves vendégeinket, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej búcsú­beszédet mondott. Hangsúlyozta, ra, az Elnöki Tanács e1 nőkbőlv-t- tese, Kristóf István az Flnöki Ta­nács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának vezetője és Pu­Egységünk a Szovjetunió­val, a szocialista tábor vala­mennyi országával jövendő si­_______ pH _____ _ Qip kereink biztos záloga. __, _ _____I_____ _____H___ h ogy látogatásuk újabb erőteljes Éppen ezért szilárd meggyőződé- ja Frigyes külügyminiszterhelyet- megnyilvánulása volt annak a test- sünk, hogy a legyőzhetetlen szó- tes. A román pórt és kormány­véri szövetségnek és együttműkö- cialista tábornak a békéért és a küldöttséggel együtt tért vissza a désnek, amelyet a néphatalom te- nemzetközi biztonságért vívott román fővárosba Némety Béla. a remtett meg Románia és Magyar- állhatatos küzdelmét siker fogja Magyar Népköztársaság bukaresti ország között. Megbeszéléseink a Magyar . Szocialista Munkáspárt és a magyar kormány képviselői­vel — mondotta — gyümöl­csözőek voltak. A ma reggel aláírt közös közle­mény és a megkötött egyezmé­nyek következetesen szélesítik, to­vább erősítik a magyar—román együttműködést mindkét nép ja­vára. Elvtársak! Dolgozzunk tovább szívvel-lélelckel országaink nép­gazdaságának fejlesztéséért, a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak állandó emeléséért. Minél erősebbek vagyunk, eredménye­ink, fejlődésünk annál inkább hozzájárul a szocialista tábor or­szágainak erősítéséhez; hozzájárul a béke ügyének diadalához, amely valamennyi nép számára szent ügy. Ezután Kádár János búcsúzott népünk szeretett vendégeitől. ■— A román párt- és kor­mányküldöttség magyarorszá­gi látogatása népeink barát­ságának fényes bizonyítéka volt és jelentősen hozzájárult kapcsolataink és együttműkö­désünk további szélesítéséhez — mondotta. Ezt szolgálták a két országot érintő kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások is. Teljes egyetértés­ben állapodtunk meg abban, hogy mindkét nép jólétének és kultúrá­jának további emeléséért minden, téren kölcsönösen tovább széle­sítjük együttműködésünket. Ez a magyar nép és a román nép szá­mára egyaránt előnyös, mindany- nyiunk érdekeit szolgálja. Megállapodásaink a két ország távlati gazdasági terveinek egyez­tetésére, az atomenergia békés cé­lokra való felhasználása terén történő együttműködésére, új kul­turális egyezményünk és más kér­désekben megmutatkozó egyetér­tésünk igen hasznosak, tovább erősí­tik szoros együttműködésün­ket, kapcsolatainkat. A tárgyalásaink alkalmával megvitatott nemzetközi kérdések tekintetében is megmutatkozott a teljes nézetazonosság. A két párt és a két ország kormánya teljesen egyetért abban, hogy a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó harcban elsődleges fontossági! az álta­lános és teljes lesz-relés meg­valósítása. koronázni. (Taps.) nagykövete. Kádár elvtárs beszédét e sza­vakkal fejezte be: a vonat a Rákóczi-induló hang­— Szívből kívánunk további si- jai mellett gördült ki a Nyugati­kereket a Román Népköztársaság pályaudvarról. Á bukaresti lapok a román párt­ós kormányküldöttség budapesti látogatásáról Bukarest, (MTI). títést adtak a román párt- és A román lapok továbbra iá bő kormányküldöttség elutazásáról terjedelemben tájékoztatták ol- és búcsúztatásáról, vasóikat a román párt- és kor­mányküldöttség magyarországi A Gazeta Literara, a Román látogatásáról. A csütörtöki köz- írószövetség lapja csütörtöki szá- ponti lapok fényképpel illuszt- mában »A román—magyar ba- rált tudósításokat közölnek ro- rátság« címmel cikket közöl Eu­mániai vendégeinknek a Beloi­annisz gyárban tett látogatásá­ról. A Scinteia és a Rominia Li­bera »-Megható látogatás« eini­gen Barbu, ismert író tollából. A cikk többek között hangoztatja, hogy a román párt- és kormány- küldöttség látogatásával egyide­mel számol be arról a baráti lég- jűleg Bukarestből Budapest felé körről, amely a gyárban a ro- szállnak a román nép szeretet- món államférfiakat övezte. A teljes gondolatai. A mai Romá- tudósítások kiem'elik, hogy a ro- nia és Magyarország dolgozóit mán párt- és államvezetők nagy közel hozza egymáshoz a barát­elismeréssel nyilatkoztak a gyár ság, a szocializmus jégyében lét­magas műszaki színvonaláról. rejött gyümölcsöző együttműkö- A bukaresti lapok beszámol- dés, a kölcsönös megbecsülés nak Gheorghiu-Dej elvtársnak a ügye. A cikk hangsúlyozza, Magyar Néphadsereg Központi hogy a jelenlegi nemzetközi hely Klubjában adott fogadásáról és zetben a szocializmus közös cél- közlik az elhangzott két pohár- jait szolgáló román—magyar ba- köszöntőt. rátság. erőteljes hozzájárulás a A román rádióállomások csü- szocialista világrendszer megerő- törtökön délben helyszíni közve- sítésének ügyéhez. Az Unita az amerikai kormány bejelentéséről Róma (TASZSZ). »Végétért a cinikus komédia, amelyet az amerikai és az atlanti propa­ganda a szovjet atomfegyver­kísérletek felújításáról kiadott közlemény után rendezett« — írja az Unita. Az olasz lap itt emlékeztet Kennedy bejelenté­sére, amely szerint az Egyesült Államok földalatti kísérleti atombomba-robbantásokat fog vé­gezni. Ezekre a kísérletekre — mutat rá — már régóta készül­tek, amit bizonyít az a tény, hogy a hónapokon keresztül épített földalatti alagutakban ke­rülnek lebonyolításra. Mindez megerősíti — írja az Unita —, hogy a Szovjetunió kénytelen volt ismeretes dönté­sét meghozni. A Szovjetunió, már régen rá­mutatott, hogy az Egyesült Álla­mok újabb földalatti robbantás­sorozatot készít elő és, hogy ép­pen ezért szabotálja a genfi tár­gyalásokat. igyekezvén a megál­lapodást csupán a légköri rob­bantásokra korlátozni. Ezt a tör­ténetet le kell zárni és a Szov­jetunió elhatározta, hogy visz- szaszerzi a cselekvési szabadsá­got, ugyanakkor ebben a legko­molyabb pillanatban ismét meg­hirdette a teljes leszerelésről szóló javaslatát, amelyet az utóbbi években ugyan már több­ször előterjesztett, de amelyet a másik oldalon következetesen elutasítottak. befejezte munkáját, s két fi­gyelemre méltó okmányt is el­fogadott. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól, a másik az állam- és kor­mányfők közös nyilatkozata. Az értekezlet résztvevőinek egy­hangú megállapítása, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell ren­dezni, követelik a gyarmatosí­tás és az imperializmus min­den formájának felszámolását, a békés egymás mellett élés megvalósítását, az általános és teljes leszerelést, a külföldi támaszpontok megszüntetését, s az állam- és kormányfők állást foglaltak az ENSZ átszerve­zése mellett is. Számos küldöttség kijelen­tette, hogy elismeri az algé­riai ideiglenes kormányt, amely­nek ezzel nemzetközi tekin­télye tovább növekedett. De még ennél is fontosabb az ér­tekezlet résztvevőinek a német kérdéssel kapcsolatos állásfog­lalása. A megjelentek többsége elismerte azt a reális tényt, hogy jelenleg két Németor­szág létezik, s ennek megfe­lelően a német kérdés rende­zése csak a két Németország­gal megkötött békeszerződés útján lehetséges. Az el nem kötelezett orszá­gok küldöttségeinek ez az ál­lásfoglalása keserű csalódást okozott Nyugaton, elsősorban Bonnban. A nyugat-német pro­paganda és fenyegetőzések tel­jesen hatástalanok maradtak, bár Bonn a diplomáciai kap­csolatok megszakítását is ki­látásba helyezte azokkal az ál­lamokkal, amelyek elismerik a Német Demokratikus Köztár­saságot. Bonn ugyanis válto­zatlan makacssággal ragaszko­dik az idejétmúlt Hallstein- doktrinához, nem hajlandó be­letörődni az Odera—Neisse- határba, s tovább is »igényt tart« lengyel területekre. A belgrádi értekezlet részt­vevőinek józanságát mutatja, hogy a bonni fenyegetőzések ellenére is a való helyzetből indultak ki Ma két Német­ország létezik, mindkettő ön­álló állami léttel — a német kérdést kizárólag ezen az alapon lehet rendezni. Erről ír a Die Welt belgrádi tudósítója is, így összegezve a2 értekezlet eredményeit: »Az a kép, amelyet a sem­leges országokban Németor­szágról alkotnak, mint Bel- grádban megállapítható volt, a következőkből tevődik össze: ma két német állam létezik a valóságban A harc ez ellen a meggyőződés ellen kilátásta­lanná vált. Az Odera—Neisse vonal Németország keleti ha­tára. E nézet felett sincs már vitának helye. Hiába bizony­gatják egyes jogászok még oly meggyőzően is az ellenkezőjét, a semleges országokhoz tartozó emberek immár nem engedik befolyásoltatni magukat«. Bonn azt szerette volna, ha a belgrádi érte' let figyel­men kívül hagy.a vplna az NDK-t, a semleges országok azonban a valóságból indultak ki, s ezzel segítik a német kér­dés tisztázását is. Bonn előtt most már csak két lehetőség van vagy elfogadja a valósá­got, vagy pedig kiteszi magát az egyre növekvő nemzetközi elszigeteltségnek. Hz angol szakszervezeti kongresszus résztvevői elítélik a ísurzsoá érdekeket szolgáló kormánypolitikát London (TASZSZ). A brit szak- szervezetek 93. évi kongresszusa folytatja munkáját. A küldöttek megvitatták az ország gazdasági helyzetét és a kormány »bárfa- gyasztási« politikáját. A kong­resszuson elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a bérek rög­zítésének politikája súlyosan fe­nyegeti a dolgozó tömegek élet- színvonalát Egy másik határozat megbé- lyegzi a kormány burzsoá érde­keket szolgáló gazdaságpolitiká­ját és nyugtalanságát fejezi ki a dolgozó tömegek szociális jogai ellen irányuló támadások és az adók, valamint a lakbérek növe­kedése miatt. A vita során felszólalt Doug­las, a főtanács tagja, aki rámu­tatott, hogy anglia ipari terme­lése 1955-től 1960-ig csupán 14 százalékkal növekedett. A szó­nok hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió ipari fejlődése az el­múlt tíz évben ötszörösen felül­múlta az angol gazdaság fejlő­désének ütemét. Tárgyalások Washingtonban — Adenauer beszéde Washington (MTI). Szerdán az amerikai külügyminisztérium tisztviselői megbeszélést folytattak az angol, a francia és a nyugat­német nagykövettel arról az újabb nyugati jegyzékről, ame­lyet a nyugat-berlini légifolyosók ügyében szándékoznak eljuttatni a nyugati hatalmak a Szovjet­unióhoz. Washingtonban lehetsé­gesnek tartják, hogy a jegyzéket már pénteken átadják. Adenauer nyugatnémet kancel­lár szerdán este rádióbeszédet mondott. A többi között hangoz­tatta a tárgyalások szükségessé­gét. Ugyanakkor a Szovjetunióra és az NDK-ra igyekezett hárítani a felelősséget a jelenlegi feszült helyzetért. Kijelentette, sokat vár a nyugati külügyminiszterek szeptember 14-i washingtoni meg beszélésétől. Megelégedését fejez­te ki az Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország „baráti és szi­lárd” kapcsolatai felett. Közölte, hogy újabb levelet kapott Kenne­dy elnöktől, és ugyancsak levelet juttatott el hozzá Eisenhower volt elnök is. A portugálok még az nagy támadást akarnak Luanda (MTI). Angolában a helyzet változatlanul feszült. A Reuter részletes helyszíni tudó­sításában rámutat, hogy a gyar­matra hetenként újabb hadi­anyagszállítmányok érkeznek Lisz- szabonból, és ezzel egyidejűleg tovább folyik a már Angolába szállított 20 000 főnyi portugál katonai egységek megerősítése. Minden jel arra mutat, hogy a portugálok még az októberben kezdődő esős időszak előtt na­gyobb arányú támadást akarnak indítani a szabadságharcot vívó angolai hazafias erők ellen. A Reuter katonai megfigyelők véleménye alapján lehetségesnek esős idő beállta előtt végrehajtani Angolában tartja, hogy az angolai hazafiak az év vége felé indítják meg nagy ellentámadásukat. Portugál tisztek szerint a felkelők jól megszervezett csapatokkal ren­delkeznek, köztük ügyes gerilla­harcosokkal. Ezek jól álcázott rejtekhelyeikről sikeres támadá­sokat hajtanak végre, és igen jártasak a dzsungel-harcban is. A portugál gyarmatokon mű­ködő nacionalista pártok szerve­zete TASZSZ-jelentés szerint Londonban kiadott nvil^tkozatá- ban elítéli a portugál gyarmati hatóságok politikai mesterkedé­seit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom