Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. szeptember 8.

TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG

3

Teljesíti kötelezettségeit a tevői! Kossuth Tsz

Nagy utat tettek meg

a tolnai asszonyok

Magtárban a gabona, beérett a cukorrépa, a burgonya, és maholnap törni lehet a kukoricát. Az idei termésátlagokat illetően tehát hozzávetőlegesen tiszta képet alkothatnak maguknak egy-egy mezőgazdasági üzemben a szakemberek. Igaz, a számvetés ideje még nincs itt. mégis érdemesnek tarjuk papírra vetni, milyennek várható az idei mérleg Tevelen, a Kossuth Termelőszövetkezetben.

Vizsgálódásunknál abból indultunk ki. hogy teljesíti-e kötelezettségeit a gazdaság, ad-e annyi árut a népgazdaságnak, amennyit tervezett adni. E ténynek ugyanis meghatározó szerepe van a tagok részesedésében is. Meg aztán az államháztartásnak sem közömbös, hogy mennyi árugabonát, húst és zöldséget szállít egy falu termelőszövetkezete. E rövid kitérő után lássuk a tényeket:

A 2802 hold földön gazdálkodó termelőszövetkezetben a termésátlagok — a kukorica kivételével — jónak mondhatók.

Gabonából többet takarítottak be a tervezettnél és így 500 mázsával többet adnak államunknak is. mint az év elején tervezték.

Beszállította a szövetkezet a Terményforgalmi Vállalat raktárába az adógabonát, félretették a vetőmagot. a tartalékalapot és kiadtak a tagoknak eddig 14 vagon búzát. A kenyere mindenkinek megvan. Takarmánygabonából is több termett a tervezettnél de az államnak csak annyit adtak el, amennyire értékesítési szerződést

kötöttek, mert a nagy szárazság miatt kukoricából kiesés lesz, s ezt árpával is pótolni tudják.

A teveli Kossuth Tsz növényféleségekből sem marad adósa államunknak. Legnagyobb tétel — 500 mázsa — a napraforgó, ami ugyan még kint van, de a szakemberek becslése szerint a nagy szárazság ellenére meglesz, nem utolsó sorban azért, mert gondosan művelték a területet. A rostkendert pedig már leszállították, ez

két vagonnal több a tervezettnél, s mert a kender L osztályú, 100 000 forinttal töb bet kapott érte a szövetkezet, mint amire számítottak.

Ez pedig csaknem teljes egészében pótolja a kukoricakiesést. Zöldségfélékből is teljesíti kötelezettségeit a gazdaság. A leszerződött zöldpaprikát, paradicsomot és a burgonya egy részét már leszállította a szövetkezet.

Ami az állattenyésztést illeti, arról elöljáróban leszögezzük: a teveli Kossuth Tsz nem tartozik Tolna megyében a kifejezetten húsáru termelésére specializált közös gazdaságok közé. Sertéstenyésztéssel. baromfitenyésztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, valamint hizlalással azonban foglalkoznak a Kossuth Tsz-ben is. És nem is akárhogyan. Ezt támasztják alá a következő tények:

Az idén 300 mázsa hízott sertés eladására szerződött a tsz. Ennek nem egészen felét már leadták.

De híznak a disznók jelenleg is,

Több mint négymillió látogató a különböző ismeretterjesztő előadásokon

Harminckilencezren a múzeumokban, nyolcvanezren az országjáró kirándulásokon

A Művelődésügyi Minisztériumban statisztikát állítottak ösz- sze az elmúlt három év ismeret- terjesztő munkájáról. A múlt évben az üzemekben mintegy 8400 műszaki előadás hangzott el, s a hallgatók száma elérte a félmilliót. A TIT műszaki szakosztálya egy év alatt 60 százalékkal emelte előadásainak számát. Az Agrártudományokról 7000 előadást tartottak. Rohamosan fejlődik a közgazdasági ismeretterjesztés is. Falun 2261 előadást, 122 000-en hallgattak meg. Üzemekben 5600 előadást tartottak, amelyen 336 000-en vettek részt. A falvakban közkedveltté váltak a jogi kérdésekkel foglalkozó előadások is.

A szakszervezetek ismeretterjesztő rendezvényein 1960-ban 4,2 millió hallgató jelent meg. A falusi művelődési otthonokban 52 500 előadást rendeztek, s ezeken több, mint hárommillió volt a hallgatók száma. A különböző szakkörökben a tagok száma a múlt év végére elérte a 46 000-et, tízezer alkalommal, egymillió néző előtt vetítettek ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket. A diavetítéseknek 425 000 látogatójuk volt. A művelődési házakban megrendezett 120o kiállítást

Megjelent a Magyar Tudomány új száma

A Magyar Tudományos Akadémia központi folyóiratának, a Magyar Tudománynak július— augusztusi száma gazdag tartalommal jelent meg.

Ma Petölibányán sorsolják a lottót

A hónap következő lottó-húzásait vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A 36. játékhét nyerőszámainak a sorsolását szeptember 8-án, pénteken délelőtt. 10 órai kezdettel Petőfibányán tartják.

390 000-en nézték meg. A városokban és a falvakban 717 múzeumlátogatást szerveztek, 39 000 részvevővel. Nagy népszerűségre tettek szert az ismeretterjesztéssel egybekötött országjáró kirándulások is: ezeken összesen

84 000-en vettek részt.

40.

Ez a mondat Hitler »tetszhalottá« viselkedésének is véget vetett, és magyarázatot követelt. Kaltenbrunner beszámolt a Ci- cero-okmányokról, gondosan elhallgatva azokat a részeket, amelyek túlságosan rózsás színben állították be a szövetségesek helyzetét. Ribbentrop zavartan védekezett és arra hivatkozott: nem bízhatnak a nagykövet inasában, könnyen lehet, hogy az angol kémszolgálat szándékosan iratokkal »eteti« Berlint. A valóságban Ribbentrop meg volt győződve az iratok eredetiségéről. Ha azonban ilyen irányban jár el, óhatatlanul Papén személyét erősíti, ez viszont nem tartozott céljai közé. Inkább megkockáztatta tehát a homályos magyarázkodást A vitának Hitler vetett véget, únottan, oda nem figyelve. Utasítást adott, hogy újra közvetlenül Kalten- brunnerhez fussanak be a jelentések, Ribbentropot kapcsolják ki.

— Rajtam akar túltenni ez a felfuvalkodott pezsgőügynök — mondotta a Mészáros poharaz- gatás közben Schellenbergnek. Ebben tökéletesen egyetértettek, egyiküknek sem volt különösebb véleménye a külügyminiszterről.

— A fontokat különben is mi szállítjuk — vigyorgott Schellenberg.

— Most először örülök — bólintott rá Kaltenbrunner — hogy mégis belementünk ebbe a sok fejtörést okozó bankjegyesdibe. Szerezzen Ribbentrop százezer fontokat.

... És Moyzisch jóleső érzéssel vette kezébe azt a még bizalmasabb utasítást, amely közvetlenül Kaltenbrunnertől érkezett és felJegyzetek a tolnai nőtanács munkájáról

és ha csak valamilyen katasztrófa nem lesz, ilyen vonatkozásban is tudja teljesíteni kötelezettségét a tsz. Hízott marhát is adnak államunknak, 400 mázsát. De ha minden jól megy, ennél többet, mert 144 mázsát már eladtak, és jelenleg is hízik 60 szarvasmarha, ezeket az év végéig szintén leadják. Kedvezően alakult a tejérté- kesítés is.

Az év első nyolc hónapjában 79 620 liter tejet szállított a csarnokba a szövetkezet, a 12 hónapra tervezett 90 000 literrel szemben.

Amint az állattenyésztők számolják, 20 000 literrel több tejet tudnak eladni államunknak a tervezettnél.

Külön fejezetet érdemel a szövetkezet baromfitenyésztése, ami nem nagy ugyan, de jól jövedelmező üzemág. Az idén 21 000 rán- tanivaló csirkét nevelnek fel és értékesítenek. Ebből 2500-at adtak el még a kora tavaszon szabadpiacon,* a többit államunknak adják el, vagyis

a tervezett 10 000-rel szemben közel 18 000 rántanlvaló csirkével járul hozzá a lakosság húsellátásához a teveli tsz. Tojást is szállítottak az állami felvásárlási helyre, eddig több mint 50 000-et. Még 10 000 tojás hiányzik az évi áruértékesítési tervből, de — mint mondották — ilyen szempontból sem lesz a szövetkezetnek az év végén adóssága.

A teveli Kossuth Tsz-ben kiszámították. jól jár a szövetkezet, hogy áruit csaknem teljes egészében az államnak adja el.

Az idén ugyanis csak nagyüzemi felár címén mintegy 180 000 forintot kap a közös gazdaság.

Nem lenne teljes a kép. ha nem számolnánk be arról, hogy az elmondottak alapján mire számíthatnak ebben az évben a teveli Kossuth Tsz gazdái. A főkönyvelő Csegezi Tibor tájékoztatása szerint a gazdaság egész évre tervezett bevétele, a négv és félmillió forint meglesz. Ebből következően az egy munkaegységre betervezett járandóságot is maradék nélkül megkapják a teveli Kossuth Termelőszövetkezet gazdái.

A PART POLITIKÁJÁBAN fontos helyet foglal el a nők körében végzett politikai munka, amely a nőmozgalmon keresztül jut el a nők tömegeihez. A nőtanács munkájáról és a tapasztalatokról beszélgettünk Takács Istvánné elvtársnővel, Tolna község nőtanács-titkárával.

— Évek óta dolgozom a nőmozgalomban. Három év óta vagyok Tolnán a községi nőtanács titkára, — mondja. — A három év alatt nagy utat tettek meg a tolnai asszonyok, s különösen gyorsult a fejlődés a község szocialista átalakulása óta. Ma már azok az asszonyok is, akik néhány évvel ezelőtt még mint egyénileg dolgozó parasztasszonyok, elzárkóztak tőlünk, most szívesen jönnek közénk, s vállalnak részt közösségi munkából. Érdeklődnek a világpolitikai események iránt, a napi munka és a családi gondokon kívül van kedvük ahhoz, hogy törődjenek a közösség ügyével. — mondotta.

A tolnai nőtanács munkájáról elismeréssel beszél a községi pártbizottság titkára, Szauter Mihály elvtárs is. — A pártbizottság bármilyen feladattal is bízza meg a nőtanácsot, bátran támaszkodhat az asszonyok mun Icájára, szervezőkészségére. A község átszervezése idején a nőtanács tsz-látogatásokra vitte el a tolnai asszonyokat. Mostanában pedig már hozzánk, az Aranykalász Tsz-be jönnek látogató csoportok. Termelőszövetkezetünk bemutató tsz-gazdaság, — mondja.

— Az Aranykalász Tsz fejlődik, erősödik, s ebben a férfiak munkája mellett kiveszik a részüket a mi szorgalmas asszonyaink is. Amikor a tsz eredményeiről elismeréssel beszélünk, az asszonyok jó munkáját is dicsérjük. De dicsérjük a községi nőtanács munkáját is, mert sokat tett az asszonyok politikai felvilágosításáért. Igen hasznos volt a nők akadémiájának megszervezése. Öröm volt látni, hogy egy-egy előadáson 80—100 fejkendős asszony vett részt. A téli baromTinevelési tanfolyam is I

sok parasztasszonyban keltette fel az érdeklődést a nagyüzemi gazdálkodás iránt. A téli előadássorozatok, az asszonyokkal való foglalkozás a tavaszi munkáknál kamatozott. Az asszonyok nagy szorgalommal dolgoztak a tsz megszilárdításáért, a jobb gazdasági eredmények eléréséért. Nem egy olyan asszony van, aki már eddig is jóval túlteljesítette a 100 munkaegységet, mint Winkelmann Antalné, Horváth Im- réné, Pohál Ferencné és a többiek. De ki is győzné a 218 nőtag közül valamennyi nevét felsorolni. Sokan vannak olyanok is, akik az elmúlt évben húzódlak a munkától, ma pedig a legjobban dolgozók között emlegetik a nevüket. Hornung Józsefné tavaly nem igen dolgozott. Látta az év végi eredményeket, az idén mar olyan szorgalommal vetette bele magát a munkába, hogy munkacsapatvezetőnek léptették elő — dicséri a tsz-asszonyokat Szauter elvtárs.

A tolnai Aranykalász Tsz-ben nemcsak jól dolgoznak, hanem tanulnak is az asszonyok, s ennek megfelelően, helyet kaptak a vezetésben. Schwébl Józsefnét beválasztották a tsz-vezetőségbe. Winkelmann Antalné csoportvezető a kertészetben.

AZ IDEI TÉLI ESTÉKET is a

tanulásra, az általános műveltség megszerzésére és a szakmai ismeretek bővítésére használják fel. Az időszerű kérdések falusi változata tanfolyamára huszonhat hallgató jelentkezett, s köztük szép számmal vannak asszonyok. A politikai oktatáson kívül a selyemfonógyár példájára üzemi iskolát szerveznek az általános iskola VII.—VIII. osztályának elvégzésére. Ezzel kapcsolatban már meg is kezdték a tanulók toborzását, s amennyiben 15 jelentkező lesz, október közepén a tsz-ben megkezdődik a tanítás. Az Aranykalász Tsz asszonyai készülnek a téli esték hasznosítására, mert úgy gondolkodnak, hogy a maradiság leküzdésének eszköze a tanulás.

P.-né

HARMATH—RÉTI:

U+lUUá

TITKA

szólította az attasét, hogy a »haza megmentése érdekében« az anyagot senkinek, még Papennek se mutassa meg. Örömmel nyugtázta okosságát és előrelátását. Szorgalmas méhecskeként gyűjtötte a mikrofilmeket, küldte Berlinbe az okmánymásolatokat és most már olyan célzást is megkockáztatott, hogy Götzüt haza kellene hívni. A Canaris ügynök-artistái közül többen lebuktak, egy önként jelentkezett a máltai hatóságoknál, rossz napok jártak rá. Moyzisch hallott azokról az ellentétekről is, amelyek Kaltenbrunnerék és Canaris admirális között fennálltak. Igaz, a hírforrások nem voltak egészen megbízhatóak, de hát nem zörög a haraszt... Moyzisch pedig Kaltenbrunnerre tett.

Egy napon Moyzisch ügynöke, egy szerény, barna lányka, hiába várta Cicerót. (Moyzisch az első találkozások után rég megszüntette már a közvetlen érintkezést. Különben is megbocsáthatatlan könnyelműségnek tartotta, hogy annak idején az inas a német nagykövetség épületét kereste fel.) Cicero többet nem jelentkezett, nyoma veszett. Rejtélye máig sem oldódott meg.

Valószínű, hogy a brit titkosszolgálat is felfedezte: Ankarából értékes információk szivárogtak ki, s a nyomozás az inashoz is elvezetett. Hogy Cicerót futárgépen vitték-e Londonba, vagy baleset érte-e valahol, egy ankarai egy isztanbuli sikátorban — ezt csak az Intelligence Service irattára tudná megválaszolni.

Mikor már bebizonyosodott Cicero kiesése, Kaltenbrunner beszámolt róla Schellenbergnek is. Nem túlságosan sajnálta:

— Sok hasznunk nem volt belőle. Jelentéseinek nagy részét még mindig páncélszekrényem őrzi. Hiába, az az igazság, amit a Führer szívesen hall.

Schellenberg pontosan tudta, hogy ez így van. Ebben az időben gondosan megszűrték már a szigorúan titkos jelentéseket is, csak azt engedték tovább, ami nem volt túlságosan kedvezőtlen a Harmadik Birodalom számára.

... És a Cicero-ügy még máig sem zárult be. Törökországban, Görögországban, de másutt is, mindenütt a világon fel-feltűn- nek azok a hamis bankjegyek, amelyeket Ankarában Cicero- fontoknak neveznek. Ha rábukkannak valamelyikre, pecsét kerül rá. »Felsification« (hamisítvány) de ez nem mentesíti a pénzbeváltókat attól a gyanútól, hogy a következő példány sem eredeti. És a Cicero-fontok eljutottak Svédországba, Spanyolországba, Portugáliába, Svájcba is, mert a háború utolsó évében, amikor mindenki azt várta volna, hogy a nácik valutakészlete kifogy, egyszerre bővében lettek a fontnak.

— ügy adják a fontot — mormogta magában az F 18-as svédországi ügynök — mintha ők gyártanák...

És eltalálta az igazságot—

VII.

A TÖRPEÁLLAM BÖRTÖNÉBEN

Nos, norvég, eddig azt mondogattam, hogy tíz nfenniget sem adnék az életünkért. Most módosítom: már egyet sem.

Krebs, a hannoveri gépmester kísérteties »árleszállítása« a 19- es barakkban beállott, hirtelen és félelmetesen gyanús csendet követte. 1943 december végén, amikor a sachsenhauseni szerencsétlenek arról beszéltek, hogy valahol »a világban« most karácsonyfákat vásárolnak és gyerekek készülnek boldog meglepetésekre, Kruger kiadta az utasítást Wegner főhadnagynak:

— Azonnal leállítani a munkát.

— Jól értettem, őrnagy úr?... Leállítani? — Megismétlem, főhadnagy: teljes leállás, a szerelők holnap reggel itt lesznek, a gépeket szétszedjük. Magyarázatot nem adhatok, a központ utasítása ez, ennyit tudok, magam sem ismerem az intézkedés hátterét.

(Folytatjuk)