Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. szeptember 8. TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 Teljesíti kötelezettségeit a tevői! Kossuth Tsz Nagy utat tettek meg a tolnai asszonyok Magtárban a gabona, beérett a cukorrépa, a burgonya, és mahol­nap törni lehet a kukoricát. Az idei termésátlagokat illetően te­hát hozzávetőlegesen tiszta képet alkothatnak maguknak egy-egy mezőgazdasági üzemben a szak­emberek. Igaz, a számvetés ideje még nincs itt. mégis érdemesnek tarjuk papírra vetni, milyennek várható az idei mérleg Tevelen, a Kossuth Termelőszövetkezetben. Vizsgálódásunknál abból indul­tunk ki. hogy teljesíti-e kötele­zettségeit a gazdaság, ad-e annyi árut a népgazdaságnak, amennyit tervezett adni. E ténynek ugyanis meghatározó szerepe van a tagok részesedésében is. Meg aztán az államháztartásnak sem közömbös, hogy mennyi árugabonát, húst és zöldséget szállít egy falu ter­melőszövetkezete. E rövid kitérő után lássuk a tényeket: A 2802 hold földön gazdálkodó termelőszövetkezetben a termés­átlagok — a kukorica kivételével — jónak mondhatók. Gabonából többet takarítottak be a tervezettnél és így 500 mázsával többet adnak álla­munknak is. mint az év ele­jén tervezték. Beszállította a szövetkezet a Ter­ményforgalmi Vállalat raktárába az adógabonát, félretették a ve­tőmagot. a tartalékalapot és kiad­tak a tagoknak eddig 14 vagon búzát. A kenyere mindenkinek megvan. Takarmánygabonából is több termett a tervezettnél de az államnak csak annyit adtak el, amennyire értékesítési szerződést kötöttek, mert a nagy szárazság miatt kukoricából kiesés lesz, s ezt árpával is pótolni tudják. A teveli Kossuth Tsz növényfé­leségekből sem marad adósa ál­lamunknak. Legnagyobb tétel — 500 mázsa — a napraforgó, ami ugyan még kint van, de a szak­emberek becslése szerint a nagy szárazság ellenére meglesz, nem utolsó sorban azért, mert gondo­san művelték a területet. A rost­kendert pedig már leszállították, ez két vagonnal több a terve­zettnél, s mert a kender L osztályú, 100 000 forinttal töb bet kapott érte a szövetkezet, mint amire számítottak. Ez pedig csaknem teljes egészé­ben pótolja a kukoricakiesést. Zöldségfélékből is teljesíti köte­lezettségeit a gazdaság. A leszer­ződött zöldpaprikát, paradicsomot és a burgonya egy részét már le­szállította a szövetkezet. Ami az állattenyésztést illeti, arról elöljáróban leszögezzük: a teveli Kossuth Tsz nem tartozik Tolna megyében a kifejezetten húsáru termelésére specializált közös gazdaságok közé. Sertéste­nyésztéssel. baromfitenyésztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, vala­mint hizlalással azonban foglal­koznak a Kossuth Tsz-ben is. És nem is akárhogyan. Ezt támaszt­ják alá a következő tények: Az idén 300 mázsa hízott sertés eladására szerződött a tsz. Ennek nem egészen felét már leadták. De híznak a disznók jelenleg is, Több mint négymillió látogató a különböző ismeretterjesztő előadásokon Harminckilencezren a múzeumokban, nyolcvanezren az országjáró kirándulásokon A Művelődésügyi Minisztéri­umban statisztikát állítottak ösz- sze az elmúlt három év ismeret- terjesztő munkájáról. A múlt év­ben az üzemekben mintegy 8400 műszaki előadás hangzott el, s a hallgatók száma elérte a félmil­liót. A TIT műszaki szakosztá­lya egy év alatt 60 százalékkal emelte előadásainak számát. Az Agrártudományokról 7000 elő­adást tartottak. Rohamosan fej­lődik a közgazdasági ismeretter­jesztés is. Falun 2261 előadást, 122 000-en hallgattak meg. Üze­mekben 5600 előadást tartottak, amelyen 336 000-en vettek részt. A falvakban közkedveltté vál­tak a jogi kérdésekkel foglalkozó előadások is. A szakszervezetek ismeretter­jesztő rendezvényein 1960-ban 4,2 millió hallgató jelent meg. A falusi művelődési otthonokban 52 500 előadást rendeztek, s eze­ken több, mint hárommillió volt a hallgatók száma. A különböző szakkörökben a tagok száma a múlt év végére elérte a 46 000-et, tízezer alkalommal, egymillió néző előtt vetítettek ismeretter­jesztő és dokumentumfilmeket. A diavetítéseknek 425 000 látoga­tójuk volt. A művelődési házak­ban megrendezett 120o kiállítást Megjelent a Magyar Tudomány új száma A Magyar Tudományos Aka­démia központi folyóiratának, a Magyar Tudománynak július— augusztusi száma gazdag tarta­lommal jelent meg. Ma Petölibányán sorsolják a lottót A hónap következő lottó-húzá­sait vidéken rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. A 36. játékhét nyerőszámainak a sorsolását szeptember 8-án, pén­teken délelőtt. 10 órai kezdettel Petőfibányán tartják. 390 000-en nézték meg. A váro­sokban és a falvakban 717 mú­zeumlátogatást szerveztek, 39 000 részvevővel. Nagy népszerűségre tettek szert az ismeretterjesztés­sel egybekötött országjáró kirán­dulások is: ezeken összesen 84 000-en vettek részt. 40. Ez a mondat Hitler »tetszha­lottá« viselkedésének is véget ve­tett, és magyarázatot követelt. Kaltenbrunner beszámolt a Ci- cero-okmányokról, gondosan el­hallgatva azokat a részeket, amelyek túlságosan rózsás szín­ben állították be a szövetségesek helyzetét. Ribbentrop zavartan vé­dekezett és arra hivatkozott: nem bízhatnak a nagykövet ina­sában, könnyen lehet, hogy az angol kémszolgálat szándékosan iratokkal »eteti« Berlint. A való­ságban Ribbentrop meg volt győződve az iratok eredetiségé­ről. Ha azonban ilyen irányban jár el, óhatatlanul Papén szemé­lyét erősíti, ez viszont nem tar­tozott céljai közé. Inkább meg­kockáztatta tehát a homályos magyarázkodást A vitának Hit­ler vetett véget, únottan, oda nem figyelve. Utasítást adott, hogy újra közvetlenül Kalten- brunnerhez fussanak be a jelen­tések, Ribbentropot kapcsolják ki. — Rajtam akar túltenni ez a felfuvalkodott pezsgőügynök — mondotta a Mészáros poharaz- gatás közben Schellenbergnek. Ebben tökéletesen egyetértettek, egyiküknek sem volt különösebb véleménye a külügyminiszterről. — A fontokat különben is mi szállítjuk — vigyorgott Schellen­berg. — Most először örülök — bó­lintott rá Kaltenbrunner — hogy mégis belementünk ebbe a sok fejtörést okozó bankjegyesdibe. Szerezzen Ribbentrop százezer fontokat. ... És Moyzisch jóleső érzéssel vette kezébe azt a még bizalma­sabb utasítást, amely közvetlenül Kaltenbrunnertől érkezett és fel­Jegyzetek a tolnai nőtanács munkájáról és ha csak valamilyen katasztró­fa nem lesz, ilyen vonatkozásban is tudja teljesíteni kötelezettsé­gét a tsz. Hízott marhát is adnak államunknak, 400 mázsát. De ha minden jól megy, ennél többet, mert 144 mázsát már eladtak, és jelenleg is hízik 60 szarvasmarha, ezeket az év végéig szintén lead­ják. Kedvezően alakult a tejérté- kesítés is. Az év első nyolc hónapjában 79 620 liter tejet szállított a csarnokba a szövetkezet, a 12 hónapra tervezett 90 000 liter­rel szemben. Amint az állattenyésztők számol­ják, 20 000 literrel több tejet tud­nak eladni államunknak a terve­zettnél. Külön fejezetet érdemel a szö­vetkezet baromfitenyésztése, ami nem nagy ugyan, de jól jövedel­mező üzemág. Az idén 21 000 rán- tanivaló csirkét nevelnek fel és értékesítenek. Ebből 2500-at adtak el még a kora tavaszon szabad­piacon,* a többit államunknak ad­ják el, vagyis a tervezett 10 000-rel szemben közel 18 000 rántanlvaló csir­kével járul hozzá a lakosság húsellátásához a teveli tsz. Tojást is szállítottak az állami felvásárlási helyre, eddig több mint 50 000-et. Még 10 000 tojás hiányzik az évi áruértékesítési tervből, de — mint mondották — ilyen szempontból sem lesz a szö­vetkezetnek az év végén adóssága. A teveli Kossuth Tsz-ben ki­számították. jól jár a szövetkezet, hogy áruit csaknem teljes egé­szében az államnak adja el. Az idén ugyanis csak nagy­üzemi felár címén mintegy 180 000 forintot kap a közös gazdaság. Nem lenne teljes a kép. ha nem számolnánk be arról, hogy az el­mondottak alapján mire számít­hatnak ebben az évben a teveli Kossuth Tsz gazdái. A főkönyvelő Csegezi Tibor tájékoztatása sze­rint a gazdaság egész évre terve­zett bevétele, a négv és félmillió forint meglesz. Ebből következő­en az egy munkaegységre beter­vezett járandóságot is maradék nélkül megkapják a teveli Kos­suth Termelőszövetkezet gazdái. A PART POLITIKÁJÁBAN fontos helyet foglal el a nők kö­rében végzett politikai munka, amely a nőmozgalmon keresztül jut el a nők tömegeihez. A nő­tanács munkájáról és a tapasz­talatokról beszélgettünk Takács Istvánné elvtársnővel, Tolna község nőtanács-titkárával. — Évek óta dolgozom a nő­mozgalomban. Három év óta va­gyok Tolnán a községi nőtanács titkára, — mondja. — A három év alatt nagy utat tettek meg a tolnai asszonyok, s különösen gyorsult a fejlődés a község szo­cialista átalakulása óta. Ma már azok az asszonyok is, akik né­hány évvel ezelőtt még mint egyénileg dolgozó parasztasszo­nyok, elzárkóztak tőlünk, most szívesen jönnek közénk, s vállal­nak részt közösségi munkából. Érdeklődnek a világpolitikai ese­mények iránt, a napi munka és a családi gondokon kívül van kedvük ahhoz, hogy törődjenek a közösség ügyével. — mondotta. A tolnai nőtanács munkájáról elismeréssel beszél a községi pártbizottság titkára, Szauter Mihály elvtárs is. — A pártbi­zottság bármilyen feladattal is bízza meg a nőtanácsot, bátran támaszkodhat az asszonyok mun Icájára, szervezőkészségére. A község átszervezése idején a nő­tanács tsz-látogatásokra vitte el a tolnai asszonyokat. Mostaná­ban pedig már hozzánk, az Aranykalász Tsz-be jönnek láto­gató csoportok. Termelőszövetke­zetünk bemutató tsz-gazdaság, — mondja. — Az Aranykalász Tsz fejlő­dik, erősödik, s ebben a férfiak munkája mellett kiveszik a ré­szüket a mi szorgalmas asszo­nyaink is. Amikor a tsz eredmé­nyeiről elismeréssel beszélünk, az asszonyok jó munkáját is di­csérjük. De dicsérjük a községi nőtanács munkáját is, mert so­kat tett az asszonyok politikai felvilágosításáért. Igen hasznos volt a nők akadémiájának meg­szervezése. Öröm volt látni, hogy egy-egy előadáson 80—100 fej­kendős asszony vett részt. A téli baromTinevelési tanfolyam is I sok parasztasszonyban keltette fel az érdeklődést a nagyüzemi gazdálkodás iránt. A téli elő­adássorozatok, az asszonyokkal való foglalkozás a tavaszi mun­káknál kamatozott. Az asszonyok nagy szorgalommal dolgoztak a tsz megszilárdításáért, a jobb gazdasági eredmények eléréséért. Nem egy olyan asszony van, aki már eddig is jóval túlteljesítette a 100 munkaegységet, mint Win­kelmann Antalné, Horváth Im- réné, Pohál Ferencné és a töb­biek. De ki is győzné a 218 nő­tag közül valamennyi nevét fel­sorolni. Sokan vannak olyanok is, akik az elmúlt évben húzód­lak a munkától, ma pedig a leg­jobban dolgozók között emlege­tik a nevüket. Hornung Józsefné tavaly nem igen dolgozott. Látta az év végi eredményeket, az idén mar olyan szorgalommal vetette bele magát a munkába, hogy munkacsapatvezetőnek léptették elő — dicséri a tsz-asszonyokat Szauter elvtárs. A tolnai Aranykalász Tsz-ben nemcsak jól dolgoznak, hanem tanulnak is az asszonyok, s en­nek megfelelően, helyet kaptak a vezetésben. Schwébl Józsefnét beválasztották a tsz-vezetőségbe. Winkelmann Antalné csoportve­zető a kertészetben. AZ IDEI TÉLI ESTÉKET is a tanulásra, az általános művelt­ség megszerzésére és a szakmai ismeretek bővítésére használják fel. Az időszerű kérdések falusi változata tanfolyamára huszon­hat hallgató jelentkezett, s köz­tük szép számmal vannak asszo­nyok. A politikai oktatáson kí­vül a selyemfonógyár példájára üzemi iskolát szerveznek az ál­talános iskola VII.—VIII. osztá­lyának elvégzésére. Ezzel kap­csolatban már meg is kezdték a tanulók toborzását, s amennyi­ben 15 jelentkező lesz, október közepén a tsz-ben megkezdődik a tanítás. Az Aranykalász Tsz asszonyai készülnek a téli esték hasznosítására, mert úgy gondol­kodnak, hogy a maradiság leküz­désének eszköze a tanulás. P.-né HARMATH—RÉTI: U+lUUá TITKA szólította az attasét, hogy a »ha­za megmentése érdekében« az anyagot senkinek, még Papennek se mutassa meg. Örömmel nyug­tázta okosságát és előrelátását. Szorgalmas méhecskeként gyűj­tötte a mikrofilmeket, küldte Berlinbe az okmánymásolatokat és most már olyan célzást is megkockáztatott, hogy Götzüt haza kellene hívni. A Canaris ügynök-artistái közül többen le­buktak, egy önként jelentkezett a máltai hatóságoknál, rossz na­pok jártak rá. Moyzisch hallott azokról az ellentétekről is, ame­lyek Kaltenbrunnerék és Canaris admirális között fennálltak. Igaz, a hírforrások nem voltak egé­szen megbízhatóak, de hát nem zörög a haraszt... Moyzisch pedig Kaltenbrunnerre tett. Egy napon Moyzisch ügynöke, egy szerény, barna lányka, hiá­ba várta Cicerót. (Moyzisch az első találkozások után rég meg­szüntette már a közvetlen érint­kezést. Különben is megbocsát­hatatlan könnyelműségnek tar­totta, hogy annak idején az inas a német nagykövetség épületét kereste fel.) Cicero többet nem jelentkezett, nyoma veszett. Rej­télye máig sem oldódott meg. Valószínű, hogy a brit titkosszol­gálat is felfedezte: Ankarából értékes információk szivárogtak ki, s a nyomozás az inashoz is elvezetett. Hogy Cicerót futár­gépen vitték-e Londonba, vagy baleset érte-e valahol, egy anka­rai egy isztanbuli sikátorban — ezt csak az Intelligence Service irattára tudná megválaszolni. Mikor már bebizonyosodott Cicero kiesése, Kaltenbrunner beszámolt róla Schellenbergnek is. Nem túlságosan sajnálta: — Sok hasznunk nem volt be­lőle. Jelentéseinek nagy részét még mindig páncélszekrényem őrzi. Hiába, az az igazság, amit a Führer szívesen hall. Schellenberg pontosan tudta, hogy ez így van. Ebben az idő­ben gondosan megszűrték már a szigorúan titkos jelentéseket is, csak azt engedték tovább, ami nem volt túlságosan kedvezőtlen a Harmadik Birodalom számára. ... És a Cicero-ügy még máig sem zárult be. Törökországban, Görögországban, de másutt is, mindenütt a világon fel-feltűn- nek azok a hamis bankjegyek, amelyeket Ankarában Cicero- fontoknak neveznek. Ha rábuk­kannak valamelyikre, pecsét ke­rül rá. »Felsification« (hamisít­vány) de ez nem mentesíti a pénzbeváltókat attól a gyanútól, hogy a következő példány sem eredeti. És a Cicero-fontok elju­tottak Svédországba, Spanyolor­szágba, Portugáliába, Svájcba is, mert a háború utolsó évében, amikor mindenki azt várta vol­na, hogy a nácik valutakészlete kifogy, egyszerre bővében lettek a fontnak. — ügy adják a fontot — mor­mogta magában az F 18-as svéd­országi ügynök — mintha ők gyártanák... És eltalálta az igazságot— VII. A TÖRPEÁLLAM BÖRTÖNÉBEN Nos, norvég, eddig azt mondo­gattam, hogy tíz nfenniget sem adnék az életünkért. Most mó­dosítom: már egyet sem. Krebs, a hannoveri gépmester kísérteties »árleszállítása« a 19- es barakkban beállott, hirtelen és félelmetesen gyanús csendet követte. 1943 december végén, amikor a sachsenhauseni szeren­csétlenek arról beszéltek, hogy valahol »a világban« most kará­csonyfákat vásárolnak és gyere­kek készülnek boldog megle­petésekre, Kruger kiadta az uta­sítást Wegner főhadnagynak: — Azonnal leállítani a mun­kát. — Jól értettem, őrnagy úr?... Leállítani? ­— Megismétlem, főhadnagy: teljes leállás, a szerelők holnap reggel itt lesznek, a gépeket szétszedjük. Magyarázatot nem adhatok, a központ utasítása ez, ennyit tudok, magam sem isme­rem az intézkedés hátterét. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom