Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-29 / 230. szám
VHAG PROLETÁRJÁÉI, EGYESÜLJETEK! szeptember 29. XI. évfolyam 230. szám * ARA: 50 FILLER A magyar fegyveres erők napja Száztizenhárom esztendővel ezelőtt, szeptember 29-én a magyar seregek a pákozdi síkon döntő csapást mértek a hazánkba betolakodó ellenségre. Jellaschich hadai véres fejjel takarodtak ki az országból. A betolakodók a dunántúli lankákon megtanulták, hogy a szabadságáért küzdő népet nem lehet leigázni. A pá- kozidi honvédek fegyveres hőstette átragyog egy század történelmén. örök tanulságul hirdeti nekünk is: az ellenséget csakis minden erőnk összefogásával lehet megsemmisíteni. Száztizenhárom esztendővel ezelőtt a dolgozó nép elszánt akarata teremtette meg azt a széles népi összefogást, amely Pákozdnál elsöpörte -az ellenséget. Honvédek, a kaszára, kapára kapott szegénynép együttes erővel, egymást segítve pusztította a betolakodókat. A hívó' szóra özönlött a nép a hadseregbe, mert ezt a hadsereget magáénak tekintette. Tehát a pákozdi győzelem a dolgozó nép és a hadsereg összefogásának győzelme volt. Ugyanígy kell megemlékeznünk az, 1919-es Magyar Tanácsköztár- sajság idejéről. A legnagyobb fdjipdménynek kell tekintenünk, hogy a proletárdiktatúra kikiáltásával és védelmezésével a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség egycsapásra felsorakozott az emberi haladás élvonalába és egyszerre harcoltak a nemzeti és társadalmi elnyomás ellen a proletárdiktatúra védelméért. Ezzel a. közös összefogással vívott dicsőséges harccal örökre beírták hevüket a történelembe. Azonban szeptember 29. nemcsak a pákozdi győzelmet, nemcsak 1848- at, hanem egyben Dózsa György által vezetett 1514-es parasztfelkelést, Rákóczi kurucait, egész haladó nemzeti múltunkat és 1919-et, a hozzánk legközelebb álló Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonáinak dicső harcait is jelképezi. De jelképezi az 1956-os éllenforradalom időszakában a magyar fegyveres erők összefogását abban a harcban, amelyet megvívtak az ellenforradalmi banditákkal szemben. Mindezen dicső hagyományok s a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján szeptember 29-e a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napja lett. Az Elnöki Tanács eme határozatával kibővítette e napnak a tartalmát, és szeptember 29-ét a haza védelmének napjává tette. A haza védelmének napja igen nagy kötelezettséget ró a magyar fegyveres erőkre, mert pártunk és dolgozó népünk a legszentebb ügyet, a béke és szocializmus ügyének védelmét bízta rájuk. Ez a kötelezettség és feladat megköveteli, hogy a fegyveres testületek, a honvédség, a rendőrség, a karhatalom, a határőrség, a munkásőrség és a többi fegyveres testületek szoros együttműködésben dolgozzanak, segítsék, támogassák egymást, és ha szükség lesz rá, testvéri együttműködésben, gyorsan — eredményesen sújtsanak le mindazokra, akik kezet mernek emelni a nép hatalmára, meg akarják zavarni hazánk békéjét, a szocializmus építését. Fegyveres erőink mindegyike a maga területén speciális feladatot old meg, de céljaik közösek, Éppen ezért eme közös célok érdekében ünnepeljük közösen szeptember 29-ét, a fegyveres erők napját, történelmünk élő példaként mutatta meg, hogy akkor, amikor a dolgozó nép szabadságáról, függetlenségéről volt szó, a dolgozó nép magáénak vallotta fegyveres erőit és minden területen támogatta azt. 1956-ban, amikor az ellenforradalmi lázadók megpróbálták eltiporni Magyarországon a néphatalmat, és véres ellen- forradalmat robbantottak ki, a Szovjetunió testvéri segítségével levertük az ellenforradalmat. A fegyveres testületekre várt az a feladat, hogy megsemmisítsék az ellenforradalmi bandák szétvert maradványait, a bujkáló huligánokat. Elmondhatjuk, hogy hon- védeink, együttműködve a karhatalommal. a határőrséggel és a rendőrséggel, sikeresen oldották meg ezt a nehéz feladatot. A párthoz és dolgozó néphez hű fegyveres erők közös helytállásának volt köszönhető, hogy hazánkban a rend rövid idő alatt helyreállt és így folytatódott a békés termelőmunka. Ezáltal dolgozó népünk, a párt vezetésével még egységesebben folytatja útját a szocializmus felépítésében A közös harcban, amelyet fegyveres erőink testvéri összefogása alapján vívtak az ellenforradalmárok ellen, szorosabbá, elmélyültebbé tette a fegyverbarátságot. Fegyveres erőink ebben a harcban megtanulták, hogy a dolgozó nép hatalmát megvédeni csak úgy lehet, ha fegyvereiket közösen az ellenség ellen fordítják. Ez a szoros fegyverbarátság figyelmeztetésül is kell, hogy szolgáljon népünk ellenségeinek is. A haza védelmének napja figyelmeztetés arra, hogy nem lehet büntetlenül kezet emelni a dolgozó nép szabadságára, függetlenségére. mert a magyar fegyveres erők közös összefogása alapján mindenki a maga területén hűen védelmezi hazánk területét, határait és a szocializmus építésének eredményeit. Ez az összefogás tükröződik a haladó nemzetközi erők összefogásában is. Ma az Elbától a Csendes-óceánig a közös ügy érdekében állnak őrt a béke katonái, a szocializmust építő országok fegyveres erői. Forradalmi múltunk egyik legnagyobb tanulsága, a testvéri összefogás megvalósítása, annak állandó erősítése, fejlesztése. Elérkezett az az idő, amikor nem állunk egyedül. Velünk van az egész szocialista tábor egységes ereje, és mi ennek a nagy tábornak a tagjai vagyunk. Jobb munkára serkent bennünket az a tudat, hogy az emberi haladás élvonalában vagyunk és a haladást, a békét szolgáljuk. A fegyveres erők napját olyan viszonyok között ünnepeljük, amikor a szocialista tábor országai páratlan sikereket érnek el a szocializmus építésében. Ragyogó távlatot nyújt a világ dolgozói számára a Szovjetunió Kommunista Pártja által kiadott XXII. kongresszus programtervezete. A szocializmust építő országok a szocializmus építésében új szakaszhoz érkeztek. Nagyarányú politikai, gs*zdasági és társadalmi előrehaladás van ezekben az országokban, melynek jellemzői a kommunizmus diadalmas építése a Szovjetunióban, valamint az, (Folytatás a 2. oldalon.) A% általános és teljes leszerelés a fő cél9 a fő feladat A szovjet kormány emlékirata Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány ismét felhívással fordult minden néphez, az ENSZ minden tagállamának kormányához, kövessenek el minden tőlük telhetőt, hogy haladéktalanul megoldást nyerjen a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés kérdése és ezáltal biztosítani lehessen a tartós békét a földön. Ez a felhívás benne foglaltatik a szovjet kormánynak az atomfegyverkísérletek kérdésével kapcsolatos emlékiratában, amelyet az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett. Azt a javaslatot, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kormánya »a nukleáris kísérletek hathatós nemzetközi ellenőrzés melletti megtiltásáról szóló szerződés megkötésének sürgős szükségessége« címmel terjesztett az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka elé, úgy minősíti az emlékirat, mint e kormányok kísérletét arra, hogy a közgyűlés szónoki emelvényét használják fel az atomfegyverek kérdésében folytatott veszélyes irány von-.*).... igazolására és lehetőséget kapjanak arra, hogy akadály nélkül folytathassák a termonukleáris háború kirobbantásának előkészítését A szovjet kormány hosszú évek során lehetővé tette az atomfegyverkísérletek kérdésének elkülöB katonaság vette át a hatalmat Damaszkuszban Damaszkusz (MTI). A nyugati hírügynökségek csütörtökön a kora reggeli órákban jelentették, hogy az EAK szíriai tartományában katonai erők vették át a hatalmat. A jelentésekből nem. tűnik ki, hogy milyen egységekről van szó, sem az, hogy a megmozdulás mögött milyen erők állnak A damaszkuszi rádió bejelentése szerint a katonaság megtámadta a damaszkuszi rádió épületét, lezárta az ország valameny- nyi kikötőjét és repülőterét. Újabb, Kairóból érkező jelentések szerint Nasszer elnök értesülve a damaszkuszi eseményekről, rádiónyilatkozatban egységre szólított fel és állítólag utasítást adott az EAK első hadserege egységeinek, induljanak Damaszkusz ba a katonai megmozdulás leverésére. A Francia Kommunista Párt KB ülése Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön a Párizs melletti Ivryben folytatta tanácskozását. A központi bizottság szerdán megkezdte Raymond Guyot, a párt politikai bizottsága tagja jelentésének vitáját. Guyot a politikai helyzetről szóló jelentésében aláhúzta annak szükségességét, hogy széles körben ki kell bontakoztatni a munkásosztály és a francia nép egységét és harcát a béke megvédésére, a demokrácia helyreállítására és megújhodására. nített megoldását, függetlenül a leszerelés egész problémájának megoldásától — mutat rá az emlékirat. — A továbbiakban azonban a szovjet kormány a genfi tárgyalásokon számos olyan körülménybe ütközött, amely álláspontjának felülvizsgálására kényszerítette. »A nyugati hatalmak kettős játékot űztek« — hangzik az emlékirat. NATO-beli partnerük — Franciaország — egymás után robbantotta az atombombákat a Szaharában. Mint az emlékirat rámutat, a nyugati hatalmaknak a háború előkészítését célzó irányvonala, fokozott háborús előkészületeik és az általános és teljes leszerelési egyezmény elérésére vonatkozó ENSZ-határozatok szabotá- lása új megvilágításba helyezte az atomfegyverkísérletek eltiltásának egész problémáját. Világossá vált — hangzik az emlékirat —, hogy az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről szóló külön szerződés megkötése, miközben a nyugati hatalmak folytatják az esztelen fegyverkezési versenyt, csak arra alkalmas, hogy olyan illúziókat támasszon a népekben, hogy történik valami az atomháború elhárítása érdekében, holott a valóságban a nyugati hatalmak éppen az atomháború felé viszik a helyzetet. A folytatódó fegyverkezési verseny viszonyai közepette, a leszerelés általános problémájának megoldásától elszakítva szerződést kötni az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről, ellenkező következményekkel járhat: elleplezheti az atomháború előkészítését. Az atomfegyverkísérletek megszüntetése a három hatalom megállapodása alapján — amelyről Genfben folytak a tárgyalások — elszakítva az általános és teljes leszereléstől, az erkölcsi kötelezettségeken kívül semmiféle kötelezettséget nem ró az államokra. Franciaország durván lábbal tiporta ezeket az erkölcsi kötelezettségeket. Következésképpen — hangzik az emlékirat — ha nem folytatunk kitartó és határozott harcot az általános és teljes leszerelésért, senki sem szavatolhatja, hogy holnap más államok nem kezdik meg saját atomfegyverkíséri eteiket még akkor is, ha a három hatalom megkötötte az atomfegyverek megszüntetéséről szóló szerződést. Ma nem arról van szó, hogy az atomsugárzás káros következményekkel van az emberi szervezetre, hanem arról, hogy meg kell szabadítani az emberiséget a termonukleáris háború veszélyétől — jelenti ki a szovjet kormány; Ez csak úgy érhető el, ha megvalósul az általános és teljes leszerelés. Ez ma a fő cél, a fő feladat. A nemzetközi feszültség nagymérvű kiéleződése közepette a szovjet kormánynak gondoskodnia kell a Szovjetunió véderejé- nek fokozásáról. A szovjet kormány kényszerült arra, hogy határozatot hozzon a kísérleti atomfegyverrobbantások végrehajtásáról. »A szovjet kormány nem szívesen, a körülmények nyomására tette meg a lépést, de meg kellett, hogy tegye a Szovjetunió és minden szocialista állam biztonságának létfontossága érdekében « Ha az államok hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítják az általános és teljes leszerelést, akkor senkit sem fog el majd a kísértés, hogy atomfegyverkísérleteket hajtson végre a földön, a föld alatt, a légkörben, vagy a kozmikus térségben és nem lesz mit kipróbálni, mert megsemmisítik az atomfegyvert — mutatott rá a szovjet kormány emlékirata. Elnapolta ülésszakát az amerikai kongresszus Washington (MTI). Az Egyesült Államok 87. kongresszusának két háza szerdán befejezte első ülésszakát és meghatározatlan időre elnapolta üléseit. A kongresszus, amely január 3-án ült össze, az első törvényhozási ülésszakát tartotta azóta, hogy Kennedy elnököt megválasztották. A szenátus és a képviselőház közt támadt heves vita jegyében zárult a kongresszus ülésszaka. A képviselőház ugyanis utolsó ülésén egy és egynegyed milliárd dolláros póthitelt szavazott meg különböző kormányhivatalok céljaira, majd sietve elnapolta az ülést. A szenátus, amely hevesen ellenezte a póthitel megszavazását, az alkotmány értelmében ezután már nem tehetett mást, minthogy maga is megszavazta a póthitelt, miután a képviselőház már berekesztette az ülésszakot. Vezető szenátorok még órákkal | az ülés elnapolása után is felháborodással nyilatkoztak a képviselőház »arcátlan« eljárásáról. Hírügynökségi jelentések szerint a demokrata párt kongresz- szusi vezetői kijelentették, hogy elégedettek a 87. kongresszus első ülésszakának eredményeivel. A köztársasági párt vezetőinek véleménye szerint az ülésszak »mennyiségileg hosszú, de minőségileg rövid volt«. Nixon, volt amerikai alelnök, aki — mint ismeretes — az 1960. novemberi elnökválasztásokon ve reséget szenvedett Kennedyvel szemben, szerdán este Los Angelesben sajtóértekezleten bejelentette, hogy 1962-ben jelölteti magát California állam kormányzói tisztségére. Hozzáfűzte, hogy megválasztása esetén végig szolgálja a négyéves kormányzói tisztséget és nem indul az 1964. évi elnökválasztási kampányban.
