Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. szeptember 29. A magyar fegyveres erők napja A Szovjetunió három memorandumot terjesztett az ENSZ elé (Folytatás az l, oldalról.) hogy a szocialista tábor egyes or­szágaiban már lerakták, több szocialista országban pedig befe­jezéshez közeledik a szocializmus alapjainak lerakása. Hatalmas sikereket értek el ezekben az or­szágokban a tudomány, a tech­nika fejlesztése terén, és a kö­zelmúltban a Vosztok 2, űrhajó sikeres útjával is bebizonyította, hogy e nagyszerű eredményeket a béke, az emberiség boldogulá­sának szolgálatába állítják. Ha­zánk dolgozó népének eredmé­nyes, áldozatkész munkája nyo­mán mi is elérkeztünk ahhoz a mérföldkőhöz, amikor a szocia­lizmus építését befejezzük. Sike­resen kezdtük el második öté­ves tervünket. melynek időszaká­ban győzelemre visszük a szo­cializmus teljes felépítésének tör­ténelmi jelentőségű ügyét. E nagyszerű eredményekkel szem­ben áll az imperialista tábor kor­hadt rendszere, mely az általá­nos válság időszakát éli. A kapitalizmus általános vál­ságának bekövetkezett újabb szakasza azonban nem jelenti azt, hogy az imperializmus olyan gyenge, hogy nem kell számolni vele. Az imperializmus még elég erős, és éppen azért, mert politikáját egyre inkább az agresszív, militarista erők hatá­rozzák meg, komoly veszélyt je­lent az emberiség számára. Ezek az agresszív erők komolyan fe­nyegetik a népek békéjét és ahol csak tehetik, akadályozzák a bé­kés megegyezés létrejöttét, újabb és újabb fegyverkezési progra­mokat dolgoznak ki, mérhetetle­nül növelik a hadikiadások ösz- szegét, mint, ahogy ezt legutóbb az USA is tette. Fokozzák a fegy verkezési hajszát. Újabb és újabb háborús tűzfészkeket robbantanak kil Semmilyen brutális eszköztől sem riadnak vissza. Bizonyítja ezt a tényt a francia imperializ­mus is, amely brutális támadást intézett Bizerta ellen. Húzódoz­nak és fenyegetőznek, ahelyett, hogy a német kérdést békésen megoldanák, pedig a német kér­dés jelenlegi állapota veszélyez­teti a békét. A nyugatnémet im­perialisták új háborús terveikkel kirobbanthatják az új világhábo­rút és az emberiséget egy ször­nyű atomháborúba sodorhatják. Ezért halaszthatatlan a német békeszerződés megkötése. El kell távolítani Európa testéről a há­borús tűzfészkeket és biztosítani kell azt, hogy a német nép a felemelkedés útjára lépjen. Az imperialisták a háborús tűzfészek fenntartása mellet foglalnak ál­lást. Háborús hangulatot keltve, ijesztgetni akarják a szocialista tábor országait. Azonban elmúlt az az idő, hogy a szocialista tá­bor országait ijesztgetni lehet­ne. Az erőviszonyok megváltoz­tak. a, szocialista erők javára billent a mérleg. Ennek eredmé­nyeképpen minden revansista há­borús üvöltés ellenére a szocia­lista tábor országai megkötik a német békeszerződést azokkal az államokkal, akik kitartanak a józan ész politikája mellett, és Európában megszüntetjük azt a háborús tűzfészket, amely veszé­lyezteti a népek békéjét. Ez a harc megköveteli és parancsoló- lag előírja, hogy sorainkat még szilárdabbá tegyük. összpon­tosítsuk fegyveres erőinket a kö­zös cél megvalósítása érdekében. Lépjünk fel minden rémhírter­jesztés ellen. Nyugati rádióadók fecsegnek, rágalmaznak bennün­ket, azt akarják, hogy dolgozó népünk és a szocialista tábor or­szágai közé éket verjenek. Azt akarják, hogy soraink meggyen­güljenek. Nincs az az erő, amely sorainkat megbontsa és megakadályozza a szocializmus építését hazánkban. A magyar fegyveres erők ma olyan erőt képviselnek, hogy ké­pesek összefogott erővel, hazán­kat megvédeni minden külső és belső ellenség ellen. A fegyveres erők állandó, szilárd és testvéri kapcsolatának fenntartása mel­lett, állandóan erősíteni kell kap­csolatainkat a dolgozó néopel. A történelem igazolja, legyőzhetet­len az a fegyveres erő, az a had­sereg, amely összeforrott a dol­gozó néppel. A mi fegyveres erőnk a dolgozó tömegek fegyve­res ereje. Ereje abból fokod, hogy a felszabadult munkások és pa­rasztok érdekeit védi és eltép- hetetlen szálak fűzik létrehozó­jához, a munkások és parasztok osztályához. Ereje abból fakad, hogy a fegyveres erők sorait munkások és parasztok, a haladó értelmiség képezi. A dolgozó nép éppen ezért támogatja fegyveres erőit. A dolgozó nép és a fegy­veres erők összefogása jelenti azt a kimeríthetetlen erőt, amelyből néphadseregünk és társ fegyve­res testületeink erejüket merí­tik. A dolgozó néppel való kap­csolat alapja volt a pákozdi győ­zelemnek 1848-ban, s az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Vö­rös hadseregének dicsőséges győ­zelmeinek, de ez a szoros kap­csolat volt biztosítéka annak, hogy 1956-ban a Szovjetunió se­gítségével, azzal összefogva, le­verhettük az ellenforradalmat. A dolgozó nép és a fegyveres erők kapcsolatának legfőbb biztosíté­ka a munkásosztály marxista— leninista pártja. A marxista párt a dolgozók érdekében fejti ki te­vékenységét, éppen ezért a párt politikájának megvalósítása, a fegyveres erőknél biztosíték ar­ra, hogy a fegyveres testületek maradéktalanul teljesítsék a dol­gozó nép iránti kötelezettségüket. Most, amikor első ízben ünne­peljük a magyar fegyveres erők napját, szeretettel üdvözüljük a haza fegyveres védelmezőit, a magyar néphadsereget, a határ­őrséget, a karhatalmistákat, a rendőrséget, és munkásőrséget, valamint a többi társ fegy­veres erőket. A fegyveres erők napja, mint forradalmi ha­gyományaink dicső emléke és szocialista hazánk védelme, mint legfőbb politikai célkitűzés egy­beforrasztja fegyveres erőinket, akikre dolgozó népünk bármely pillanatban, s helyzetben bátran számíthat. Ez az erő, mely biz­tos kézzel fogja a fegyvert, biz­tosítja szocialista hazánk védel­mét a béke frontján. Lantos Ottó P. B.-titkár Pekingbe érkezet a magyar parlamenti küldöttség Péking (Uj Kína). Vass Istvánná nak, az országgyűlés alelnökének vezetésével csütörtökön délután a. Mongol Népköztársaságból kü- lönrepülőgépen Pekingbe érke­zett a magyar parlamenti kül­döttség. A küldöttség Csu Te- nek, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága elnökének meghívására baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. A magyar parlamenti küldött­ség fogadására megjelent a pe­kingi repülőtéren Li Vej-han, a kínai országos népi gyűlés állan­dó bizottságának alelnöke, az ál­landó bizottság több tagja, és számos más, közéleti személyi­ség. A szakadó eső ellenére lelkes tömeg üdvözölte a vendégeket. Li Vej-han üdvözölte a magyar parlamenti küldöttség tagjait, hangsúlyozta, hogy Kína és Ma­gyarország édestestvérek a szo­cializmus nagy családjában. Mind két nép nagy érdeklődéssel, a kölcsönös segélynyújtás szelle­métől áthatva kíséri figyelemmel egymás építő munkáját. Vass Istvánná válaszában rá­mutatott, hogy a magyar parla­menti küldöttség kínai látogatá­sa újabb bizonyítéka a két nép egyre mélyülő testvéri barátságá­nak. New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés szerda délutáni, ma­gyar idő szerint esti, ülésén to­vább folyt az általános politikai vita. A TASZSZ összefoglaló je­lentése szerint az ülésen elsőnek Frondizi, argentínai elnök szó­lalt fel és főként a gazdaságilag elmaradt országok segélyezésé­nek kérdéseiről beszélt. Az utána felszólaló Pazhwak, afganisztáni küldött hangsúly jz- ta, hogy a közgyűlésnek összpon­tosítania kell figyelmét a legfon­tosabb világproblémákra, köztük a hidegháború megszüntetésének, és a nemzetközi feszültség enyhí­tésének kérdésére, a békés együtt­élés megteremtésére, a nyugat- berlini probléma megoldására és a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére. A szónok ugyanak­kor szorgalmazta az ENSZ-főtit- kári tisztség kérdésének akár ideiglenes, de sürgős rendezését. Martino, az olasz küldöttség ve­zetője — a következő szónok — megismételte beszédében a jelen­legi nemzetközi feszültség okai­ról terjesztett amerikai propa- gandaszólamökat. A közgyűlés ezután áttért az általános ügyrendi bizottság na­pirendi kérdésekre vonatkozó ja­vaslatainak megvitatására. Mint ismeretes, a Szovjetunió módosí­tó indítványt terjesztett be az általános ügyrendi bizottságnak ahhoz a javaslatához, amely in­dítványozza az általános és tel­jes leszerelés kérdésének meg­vitatását a közgyűlés politikai bizottságában. Az ülésen Lengyelország, Bul­gária, Csehszlovákia, Albánia, és Románia küldöttei támogatták felszólalásukban a szovjet indít­ványt és különösen kiemelték az említett kérdés fontosságát, vala­mint sürgős voltát. Jellemző, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői jóllehet, sza­vakkal elismerték az általános és teljes leszerelő* problémájának fontosságát, most jobbnak látták a kérdés megvitatását a politikai bizottságra bízni. A közgyűlés elfogadta az álta­lános ügyrendi bizottság napiren­di kérdésre vonatkozó javaslatát a szovjet módosító indítvány nél­kül. Ezután a közgyűlés egyhangú­lag jóváhagyta a Biztonsági Ta­nács Sierra Leone felvételéről hozott határozatát. Sierra Leone az ENSZ századik tagállama. Mint a TASZSZ-tudósítás köz­li, az ENSZ-közgyűlés 16. ülés­szakán résztvevő szovjet kül­döttség szerdán este három me­morandumot terjesztett az ENSZ elé. Az első, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, az államok közötti bizalom elmélyítésére, valamint az általános és teljes leszerelés előmozdítására irányu­ló intézkedésekről szól. A máso­dik a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról jó­váhagyott nyilatkozat végrehajtá­sának menetére, a harmadik pe­dig a nukleáris fegyverkísérletek kérdésére vonatkozik. Az ENSZ-közgyűlés. szerda esti — magyar idő szerint csütörtö­kön hajnali — ülése egy órakor fejeződött be. A kögyűlés csütör­tökön 16,30 órakor (magyar idő London (MTI). Londonban szer dán este hozták nyilvánosságra az Anglia gyarmati igazgatása alatt álló Középafrikai Köztár­saság kormányának nyilatkoza­tát, amely cáfolni szeretné a Times stockholmi tudósítását. A Times ugyanis ismertette West- rell őrnagy, svéd robbanóanyag- szakértő véleményét a Hammar­skjöld ENSZ-főtitkár repülősze­rencsétlenségének okát kivizsgá­ló bizottság elnökének nyilatko­zatáról. Barber alezredes a bi­zottság alelnöke azt állította, hogy a repülőgép lezuhanását túlélt és később elhúnyt Julien őrmester holtfestében talált go­lyók »a repülőgépen szállított és a lezuhanáskor felrobbant lő­szerből-« származnak, viszont a svéd szakértő megállapította, hogy kézifegyverek tölténye ki­lövésnélküli robbanáskor nem röpíthet. golyót, olyan lendülettel, I szerint) rövid ülést tartott. Ké­sőbb, magyar idő szerint 20 óra­kor Hammarskjöld emlékünnep­séget rendeztek a közgyűlés ülés­termében. Az UPI ú"v tudja, hogy a köz­gyűlést a csütörtök délelőtti, ma­gyar idő szerint délutáni ülése után a jövő hétre elnapolták. Időközben kulissza mögötti tár­gyalások folynak majd a Ham­marskjöld elhúnytával megürese­dett főtitkári tisztség betöltésé­nek kérdéséről. hogy az belefúródjók emberi szer vezetbe. A Londonban kiadott jelentés mégis megismétli Barbernek, a vizsgálóbizottság alelnökének ál­lítását, sőt a Scotland Yard és az angol hadsereg szakértőit is fel­vonultatja az állítás támogatásá­ra. A repülőszerencsétlenség oká­nak a helyszínen eddig folytatott kivizsgálásáról kiadott jelentések homályos pontjai élénken foglal­koztatják az ENSZ több küldött­ségét is. Mint New Yorkból híre érke­zett, Ghana, India, az Esésűit Arab Köztársaság és Venezuela szerdán javaslatot nyújtott be, amelyben kérte az ENSZ köz­gyűlését, napirendi pontként fog­lalkozzék sürgősen ezzel a kér­déssel és rendelje el a főtitkárt ért szerencsétlenség körülményei- I nek kivizsgálását. Hruscsov meghívására Halda Clare amerikai néger kislány a Szovjetunióba érkezett Moszkva (TASZSZ). A moszk­vai 12. számú iskola tanulói szí­vélyesen fogadták körükben Hal­da Clare amerikai néger kislányt. Halda Clare, William Clare, néger munkás leánya, Newark városból (New Jersey) érkezett a Szovjetunióba, Hruscsov minisz­terelnök meghívására. A szovjet kormányfő az ENSZ 15. közgyű­lése idején New Yorkban talál­kozott William Clarc-kal. Hrus­csov felajánlotta a néger mun­kásnak., hogy küldje el kislányát tanulni a Szovjetunióba. — Biológus szeretnék lenni — mondotta Halda Clare a TASZSZ tudósítójának. Az Egyesült Ál­lamokban sok fiatal néger ál­modozik arról, hogy a Szovjet­unióban tanulhasson. Nemrégi­ben — közölte Halda — New Jerseyben egyesületet alakítottak a négerek szovjetunióbeli tovább­tanulásának elősegítésére. A kislány magával hozta apjá­nak a szovjet néphez intézett le­velét. »Tanítsátok meg a leányomat — írja —, mit tegyen, hogy a világon minden ember jobb életet éljen.« Négy ENSZ-küldöttség ENSZ-yizsgálatot sürget a ndolai repülőszerencsétlenség okának kiderítésére — Hová tűnhetett? — mérge­lődött halkan az őrvezető. — Elő kell kerítenünk, még ha ürge­lyukba bújt is, a franc vigye el. Két társa hallgatott. Óvatosan kémleltek körül, figyeltek. Éj­jel két órakor riadóztatták az őrsöt. Az állami gazdaság éjjeli őre sietett be hozzájuk a hír­rel, hogy valakit látott befelé menni a hegyek közé, csak a ha­tár felől jöhetett.. Most fél öt, és ők,a sziklákat lesik. Mert ezen a részen kell lennie. A holdfényben eddig oly éles árnyékok lassan összefolytak a szürkeséggel. Telkes őrvezető halk hangon adta ki az utasítá­sokat: — Ti Itt leereszkedtek a kötéllel, minden hasadékot át­néztek. én erre kutatok, az ös­vény körül, a völgyben találko­zunk. — „Szultánnak is most kell betegnek lennie” — gondolta, mi­közben a füves részeken neszte­lenül elindult. „Szultán” az ő kutatócsoportjának farkaskutyája volt. Sági István és Marjai Ede hon­védek csendben mentek lefelé a sziklateraszig, onnan már csak kötéllel juthattak lejjebb a szin­te függőleges, szakndékos részen. Marjai elsőéves katona volt. nemrég helyezték az őrsre, nem ismerte még ki magát a terepen. — Te tartsd a kötelet, nekem lassabban kell lefelé haladnom, mert figyelnem kell. Majd ha intek, elindulhatsz te is. — Mi­közben elindultak, Sági suttogó hangja sziszegéssé élesedett. Nem tudta sehova sem erősíte­ni a kötelet, odaállt szétterpesz­tett lábakkal féloldalasán a ha- sadék szélére és a dereka mögül engedte lassan a kötelet. Ami­kor már mindketten lent álltak a keskeny, majdnem párkánysze­rű sziklaösvényen, még akkor is idegesítette őket a fellazított kavicsok gurulása. Közvetlen alattuk ott feküdt a völgy,’ ijesz­tő, 30—40 méteres mélységével, vésztjósló csendjével. Ede meg­borzongott. Nem lehetett lelátni, sima, mozdulatlan köd ülte meg a völgyet, mintha megfagyott fehér, laza füst takart volna sej­telmes iszonyú mélységeket. — Ha ez a gazember itt lapul valahol és neki is van fegyvere, ak­kor ... Menjünk tovább — bök­te meg Ságit és válla fölött vé­gignézett a föléjük hajló sziklá­kon. — Jól van, menjünk. Ne félj, nem tart már soká, hogy cseveghessünk a „barátunkkal”. Majd megkérdezem tőle, hogy ta­lán orvosi rendelésre tesz-e éjsza­kai sétákat itt a határon, na de legelőször kerüljük meg ezt a „dudort” — mutatott az előttük , fi határon terpeszkedő hatalmas szikla­tömbre. Mintha törött, kiálló bor­dája lett volna a hegynek, fél­körbe kanyarította maga köré az alig fél méter keskeny préselt utat. Sági megigazította derekán a kötelet, annak lógó végét né­hányszor gyorsan a dereka köré tekerte. A fordulóponthoz értek, lábuk alatt egy csomó kisebb-na- gyobb kő feküdt. Ekkor történt a baj. Sági, — hogy ne kelljen a lába alá néz­ni — nagyobbakat lépett a kel­leténél, géppisztoly csöve a szik­lában megakadt, hátra tántoro- dott. A következő pillanatban feje a köveken csattant, aztán eltűnt az út pereme mögött. Ede hatalmas rántást érzett a dere­kán, a laza köveken kiszaladt alóla a lába, beverte fejét hátul a sziklafalba és kábultan, szét­terpesztett lábakkal esett ha­nyatt. Csak egy pillanatig tartott a sötétség. Kinyitotta a szemét, egy szikladarabon ült lovagló ülésben, amely az ösvényről ki­hajlott a völgy fölé, mint egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom