Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-08 / 185. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19G1. augusztus 8. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet rádióban és televízióban Moszkva (TASZSZ):N. Sz. Hrus ' csov, a Szovjet Minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban beszédet mondott. Mindenekelőtt szerencsekívá- natait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az új. nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok—2 űrhajó-szput- nyik sikeresen befejezte űrrepülését. German Sztyepanovics Tyitov őrnagy az űrhajó-szputnyikon példátlan űrutazást hajtott végre, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiány talanul teljesítette a kitűzött! ' programot, majd leszállt a Szovjetunió előre kijelölt térségében. Ez a repülés önmagáért beszél.' Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi kölekedés megvalósításának útján. A Föld minden népe lelkesedéssel üdvözli a szovjet tudománynak és technikának az űr meghódításában aratott kiemelkedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi ! győzelmével kapcsolatos felhívá- I sát. Hazánk ünnepélyesen megemlékezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós pilóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a szovjet nép, a Kommunista Párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mérnökeinknek és munkásainknak, mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szer- ■ ző újabb, kiváló hőstettet. 11 Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei N. Sz. Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikereiről szólott, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették a hétéves terv első kétéves részletét és sikeresen teljesítették az 1961-es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között elmondotta, hogy a hétéves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben termeltek iparcikkeket, mint ameny nyit a hétéves terv erre az időszakra előírt. A hétéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt. A termelési tervek túlszárnyalása és a termelési önköltség alapján növekedtek a felhalmozások és lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordítsanak a Szovjetunióban könnyűipari beruházásokra. — A hétéves terv a nép jólétének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítjük. Növekszik a munkabéralap, emelkedik a különféle árucikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakásépítkezés folyik — jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta: — Amit láthatják, iparunk jól dolgozik, egészében véve túlteljesíti a tervben kitűzött feladatokat. De még vannak olyan gyárak és üzemek, amelyek nem teljesítik tervüket. Ez azt jelenti, hogy az ilyen vállalatok nem járulnak kellőképpen hozzá a hétéves terv határidő előtti teljesítéséhez, nem járnak az élen haladó kollektívák tízezreinek nyomában. Mindent el kell követnünk hogy valamennyi gyár, üzem, bánya, minden kolhoz és állami gazdaság az összes mutatószámokban teljesítse és túlszárnyalja a tervben kitűzött feladatokat. Hruscsov a továbbiakban a mezőgazdaság helyzetét ismertette. Mint mondotta, a legutóbbi két évben a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetőségek vannak. Ez bizonyos nehézségeket okozott, a városok hússal, tejjel, és zsiradékkal való ellátásában. Az idén a mezőgazdasági termékek betakarítáAz új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és az internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és kapitalista országok testvéri marxista— leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a sa és felvásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hatalom éveiben. A mezőgazdasági termények vetésterülete összesen meghaladja a 204 millió hektárt. Ez több, mint bármikor ezelőtt. A termés betakarítása gyors ütemben halad. Ami az állattenyésztést illeti, az országban az év elején 75,8 millió szarvasmarha, 58,7 millió sertés, 133 millió juh volt. Ez azt mutatja, hogy megvan a jó alap az állattenyésztés újabb fellendítésére. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüggésben részletesen szólott a különböző szovjet köztársaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Kazahsztán mezőgazdaságának helyzetétől, majd kijelentette: — Egész népgazdaságunk fejlesztésének távlatai grandiózusak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új program- tervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonhatunk le már most általános következtetéseket a programtervezet bel- és külföldi értékeléséből. Az emberek milliói figyelemmel, nagy érdeklődéssel tanulmányozzák e tervezetet, amely megmozgatta az egész világot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati feladatául a kommunista tár sadalom felépítését. A programnak az a következtetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egyhangúlag helyesli pártunk programtervezetét. A gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy, szocialista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink következetes békepolitikánk mérhetelenül megnövelték a szovjet állam nem zetközi tekintélyét, a világ eseményeinek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg. hogy a párt magva.lósífotta Lenin bölcs útmutatásait. nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagy mértékben hozzájárul a marxista-leninista elmélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, hanem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívása az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió képes elérni a programtervezetben kitűzött cé lókat. „Nőm szabad lebecsülni a programtervezet vonzóerejét” — hangoztatják figyelmeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak! Mi biztosra vesszük, hogy az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez, Élénk visszhangot keltenek a program Ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás valamennyi formájától, a háború borzalmaitól. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e. vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak. s az a rendszer győz. amelyik jobban kielégíti az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot. Közös nézeteinket, követeléseinket és akciópropagandánkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat. rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemenszo- dett hazúgság. Aki vesz magának annyi fáradságot, hogy el- mélyedien a moszkvai tanácskozás dokumentumainak tartalmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együttélés, nem peAz SZKP programja borunk kimagaslóan fontos dokumentuma dig a háború külpolitikáját folytatjuk. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti há borút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakulnak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba. mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyver kezesi hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológusainak szeme láttára omlanak ösz- sze azok a fogalmak, amelyekben a kapitalista világ eddig élt. Év- ről-évre csökken a távolság a Szovjetunió és az Amerikai Egye sült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva az antikommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az »antikomintern paktum« és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a tör ténelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum” bősz megalkotói is! Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tőle különböző tár sadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd doilárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egye sült Államok elnöke nemrég ismét három és félmilliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyugat- Németország a legutolsó évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hit ler 1933-tól a második vili’ rú kezdetéig. A Német £ gi Köztársaság költségve. -k katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból magukévá próbálják tenni a szocialista országok ..elrettentésének” már Dulles által hirdetett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világon jelenleg kialakult tényleges erőviszonyok-1 ra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseinek során azt (mondotta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. I német békeszerződés kérdése Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat-Némctorsáág összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet re- vansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szembonáll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a militarizálás, a rc- vanista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pángermán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak láb bal tiporták a Németország demi- litarizálásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német mi- litarizmus és revansizmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val. a volt német birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tis?1 életben tartva, végérvényesen meg(Folytatás a 3. oldalonj
