Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

4 fOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ L 1961. augusztui Asszonyoknak — lányoknak A nagymama Sokan vagyunk az SZTK- ban. Szép ez az új épület. A folyosó olyan, mint egy nagy sakktábla, fehér-fekete színű köveivel. A padokon idős bá­csik, nénik üldögélnek. A sze­mészeti szakrendelésre várnak, s halkan beszélgetnek, sorsuk­ról, betegségükről. Körülöttünk gyermekek sza­ladgálnak. Az egyik fiatal mama ölébe bújva a kisfiú arra kiváncsi, hogy mi van az ajtóra kifüggesztett táblára írva. A mama türelmesen vá- laszolgat a kis kíváncsiskodó­nak, aki újabb és újabb kérdé­seket tesz fel. A mellettünk ülő feketekendős nénike hoz­zám fordulva mondja: — Én már a nagy betűket sem látom, az utóbbi időben nagyon elgyengült a szemem. — Hány évds a néni? — Hetvenkettő múltam — Akkor nem csoda, ha már nem lát jól. Ha én annyi idős leszek, talán már én sem tu­dok ilyen messziről olvasni; — Milyen helyes a kisfia — fordul a fiatal asszony felé. — Nekem is hasonló korú unokám van. Én növelem, mert a fiatalok dolgoznak. — Ö, ez nagy segítség. Jó ahol van nagymama — mond­ja a fiatalasszony. — Talán jó, talán nem — válaszol az idős asszony és szomorúan néz maga elé. — A néni bizonyára már nyugdíjas? — Nem, nem kapok nyugdí­jat, mert a gyerekeim, addig beszéltek, hogy szükségük van rám, amíg ki nem maradtam a munkából. Most már sajnálom is, mert elvesztettem a nyug­díj-jogosultságomat és teljesen rájuk vagyok utalva. Jónéhány év óta otthon dolgozom, neve­lem a kisunokát, mosok, főzök, takarítok, baromfit gondozok. Dehát tudják, hogy van. A házi munkának nem nagy ér­téke van. Ránézünk a töpörödött, agyon dolgozott asszonyra és csak­nem egyszerre kérddzzük: — A néni még ilyen sokat bír dolgozni? — Még tudok. De már ha­mar elfáradok, — Hát a fiatalok nem segí­tenek? Hiszen már a nagyma­mára is ráférne néha-néha egy kis pihenés. — Sajnos, nem — mondja szomorúan és szdmébe árul­kodó könnycsepp tódul. Végig­gurul a ráncos arcon, s lepoty- tyan az ölben összekulcsolt, ■« iiTTr« ummniriimai kidolgozott kézre. Talán el is restellte elérzékenyedését, vagy azt, hogy panaszkodott Sze­mét törölgetve a távolba néz úgy, mTnt aki gondolatban va­lahol másutt jár. Vajon mire gondolhatott? Talán a munká­ban dltöltött fiatal évek sanya- rúságára? Az özvegységre és arra, hogy milyen sokat kel­lett dolgoznia, mire a gyerme­keit felnevelte? Talán az ál­matlan éjszakák jutottak eszé­be, amikor gyermekei beteg­ágyánál virrasztóit. Az édesanyák sorsa a sok munka, gond, a gyermekekért való aggódás, a kevés pihenés. Elmúlt a fiatalságuk anélkül, hogy magukra gondolhattak volna és ha cserébe a gyere­kektől hálát és szeretetdt kap­tak, már ez is boldogság volt számukra. De vajon a néni gyerekei, akiket felnevelt, most, hogy megöregedett, megkérdezik-e tőle: »Édesanyánk, hogy van? Nem fáradt el? Most itthon vagyunk, maga pihenjen le egy kicsit, hiszen olyan sokat dol­gozik értünk«. Törődnek-e a nagymamával, vagy talán csak addig van rá szükségük, amíg dolgozni tud? P-né A megyei könyvtár hálózatába tartozó könyvtáraknál ez év első felében 938 fővel több a beirat­kozott olvasók száma, mint 1960 első hat hónapjában. Jelenleg a beiratkozott olvasók száma 28 047. Ez év első negyedéhez viszonyít­va a nyári hónapok ellenére is több mint három és félezerrel növekedett a beiratkozott olva­sók száma. Jelentősen növekszik a kölcsön zés a megye népkönyvtáraiban. Az idei esztendő első felében — a statisztikai adatok szerint — 439 090 kötetet kölcsönöztek. A tanácsi kezelésben lévő könyvtárak hálózata az idén ez ideig hat pusztai könyvtárral bő­vült (Kovács major, Csehi szőlő­hegy, Orbó puszta, Csurgó, Fel- sőleperd). Az év végéig a megyei könyvtár vezetői még tizenegy pusztai könyvtár létesítését ter­vezik. 1961 első felében a megye könyvtárai 150 könyvismertetést, író—olvasó találkozót, mezőgaz­dasági könyvankétot tartottak. Könyvkiállítást 134 esetben ren­deztek. Divattudósítás Néhány csinos délutáni és al­kalmi ruha bakfisok számára. 1. rajz: Mintás saténkarton ruha, enyhén húzott szoknyával, bújtatott, elütő színű övvel. 2. rajz: Türkizkék lenshantung ruha, újszerű nyakkendős meg­oldású gallérral. A derék kissé ejtett. 3. rajz: Egyszínű tisztaselyem, vagy shantungruha, felmagasított derékkal; A derék rippeléssel Kézápolás A szép kéz dísze a nőnek. Kéz­mozdulatokkal kísérjük beszé­dünket, sok mindent tudunk ki­fejezni egy-egy legyintéssel. így feltűnővé válik ápoltsága, vagy ápolatlansága. A legelső feladat a kéz állandó tisztántartása. Az esti kézmosást lehetőleg melegvízzel, szappannal és puha körömkefével végezzük. Ha a tenyér ráncaiba valamely anyag mélyen lerakodott, ne dör­zsöljük, ilyenkor segít a mosoga­tópor. A kezet mosás után töröl­jük szárazra és kenjük be fél­zsíros krémmel. Ha a szél kifújta kezünket, kivörösödik és berepe­dezik. A szélkifúvást előzzük meg alapos kéztörléssel, de ha már megtörtént a baj, sűrűn krémezni kell. A nehéz, különösen mezei munkát végző egyéneknél a kéz ápolására ajánljuk a krémezést. Használhatunk jó zsíros krémet, de húzzunk kezünkre kesztyűt, hogy a kérges tenyeret jól átitas­sa a zsiradék. A kérgesedés ellen bizonyos határon túl ne véde­kezzünk, mert a tenyéri túlszaru- sodás a kéz védelméül szolgál a szerszámok durva dörzsölése el­len. Ha npPvmoc*sr>51 nae—-i ázott a kéz, langyos, étolajas áz­tatás 5—10 perc alatt csodákat művel. Sokakat foglalkoztat a kéz fe­hérítésének gondolata. Jól fehérít és nyugtat a növényi pakolás; vékonyra vágott nyers uborka­szeleteket rakjunk a kézre és egy órára kötözzük rá; A kéz frisse­ségét még nehéz munka esetén is jól megtartja az esti kézmasz- százs, mely olyasféle mozdulatok­kal történik, mint mikor szűk kesztyűt húznak fel, tehát min­den ujjat a hegyétől a tövéig és a kézfejet a csuklóig masszíroz­zuk. A körömápolásról is beszél­ni kell, mely a tisztasággal kez­dődik. Minden nap puha kefével szappannal mossuk át, még ak­kor is, ha tisztának látszik. Ne viseljünk túl hosszú körmöt, mert 'munkánkban gátol, ezért heten­ként vágjuk, vagy naponta re­szeljük. Manikürözéshez lehető­leg műanyag vagy csont szerszá­mot használjunk, mert a fém­tisztító felkaparja a körmöt és felsérti a körömágyat. Manikürö- zés után a körmöt és körömágyat mindig zsírozzuk be. A köröm fényességét fokozhatjuk ecetes, vagy citromleves átdörzsöléssel, vagy pedig körömlakkal. Koltai Lászlóné készült. Elütő színű masnival és saját anyagából készült csavart rózsával díszített. 4. rajz: Pettyes műselyemruha — készülhet saténkartonból is. Az eleje fehér »Margit-cakkal« díszítve. Nyaknál fehér piké, bújtatott masnival. 5. rajz: Egyszínű, vagy mintás organza ruha piézett szoknyával és piés övvel, a felső piénél an­gol masnival. Újfajta szabásminták Amerikában újfajta papiros szabásminták készülnek, amelye­ket egyszerűen csak rá kell he­lyezni a kiszabandó anyag fo­nákjára, majd meleg vassal rá kell vasalni. Egy különleges tin­ta a meleg vas hatására rányom­ja az anyagra a szabásminta kör­vonalait és a különféle szabászati jelzéseket és útmutatásokat. A tinta az érintkezés pillanatában megszárad, nem folyik és nem kenődik el, mosással, vagy vegy- tisztitással eltávolítható. De mi­vel az anyag fonákján hagy csak nyomot, még erre sincsen szük­ség. Riksa-játék Egy Indiana állambeli játék­gyár újabban kisgyermekek ré­szére játék-riksákat állít elő; a nagy gumikerekű, széles tenge­lyű, ponyvatetős kis hordszékek egészen könnyűek, úgy, hogy a gyerekek egymást »szállíthatják« és a felborulástól sem kell tar­tani, mert a két kereket hátul acél lökhárítóval szerelték fel. tehát nem eshetik hátra. A szociális bizottság munkája a pálfai Egyetértés Tsz-ben Csóka Istvánná, a pálfai Egyet­értés Tsz szociális bizottságának egyik tagja (a bizottság több tag­ból áll, valamennyien asszonyok) vendéglátásra készül. Fiát és me­nyét várja haza. Ezért lehet a déli órákban otthon találni. Egyébként reggeltől estig a tsz- ben dolgozik tizenkilenc éves lá­nyával együtt. A nemrég alakult szociális bi­zottság munkájáról beszélgetünk Csóka Istvánnéval. — Mennyi pénzt állított be a tsz szociális és kulturális célok­ra? — Az idei évre a termelőszö­vetkezet 125 ezer forintot állí­tott be szociális és kulturális alapra A mi bizottságunk öttagú és a szociális feladatok megol­dásával foglalkozik. Kezdetben nem akartam elvállalni ezt a munkát. Féltem, hogy nem tu­dom ellátni, mert nehéz minden­kinek a kedvére tenni. Féltem attól is, hogy aki kimarad, eset­leg megharagszik. A tsz-nek 120 nyugdíjasa van és nem lehet egyszerre mindenkinek segélyt adni. Ez kezdetben volt, de az­óta megszerettem a szociális munkát és most már szívesen is csinálom. — Milyen módszerrel dolgozik a szociális bizottság? — A község öt brigádterület­re van felosztva és minden bri­gádterületnek van egy szociális felelőse. A szociális bizottságok­ba olyan asszonyokat választottak be — köztük engemet is —, akik jól isimerjük a falut. — Milyen időközönként jönnek össze és miről tárgyalnak? — Legutóbb két héttel ezelőtt tartottunk megbeszélést, s ezen azt a megbízást kaptuk, hogy ki-ki a maga területén írja ösz- sze azoknak a munkából kiöre­gedett tsz-tagoknak a nevét, aki­ket anyagi helyzetüknél fogva, az elsők között kell szociális se­gélyben részesíteni. A szociális bizottság tagiai Egyedi Lászlóné, idős Csike Józsefné, Simon Gyuláné, Mohai Ferencné és Csóka Istvánná lel­kiismeretesen látták el feladatu­kat. Egyenként látogatták meg az idős tsz-tagolcat. Az öt asz- szony több mint ötven házat járt le és az igényjogosultság meg­állapítása után a tsz vezetőségé­vel közösen megbeszélve 150 fo­rinttól 300 forintig terjedő se­gélyt osztottak szét, összesen 15 ezer forintot, szociális segély cí­mén. — És mint vélekedtek a segé­lyezésről, a szociális bizottság munkájáról a termelőszövetke­zet tagjai? — Igen nagy volt az öröm és nagy volt a meglepetés. Elisme­réssel beszéltek a tsz-tagok a vezetőség munkájáról, amelynek figyelme mindenre kiterjed — mondja Csókáné és a beszélgetés közben is serényen dolgozik, ké­szül a vendéglátásra. Láttam elfoglaltságát és elkö­szöntem tőle azzal, hogy a se­gélyben részesültek közül meg­látogatok néhányat. Fábián Já­nos bácsi volt az első, hozzá tér­tem be először, aki imár túl van a nyolcvanadik évén idős fele­sége és világtalan fia is mt kaképtelen. — Amikor Kádár elvtárs ré: vett a pálfai Egyetértés Tsz < ső zárszámadási közgyűlésén, S kát beszélt az öregek helyzetére megbecsüléséről. Nagyon me hagyta a tsz vezetőségének, < lelkűkre kötötte, hogy gondo janak az öregekre — mond; Fábián bácsi. — Hát nem is pí naszkodhatunk. Törődnek is v< lünk. Két héttel ezelőtt kaptun háromszáz forint szociális segély Térítés ellenében meg tudtuk vá sárolni évi kenyerünket és kap tünk tüzelőt is. Megbecsülik j pálfai Egyetértés Tsz-ben az őre geket — mondja elismeréssel. Horog István bácsihoz a kési esti órákban tudott csak eljutn Csóka Istvánná. — Ajándékot hoztam, Pista bá­csi, a tsz-vezetőség megbízásából. Az idős nyugdíjas tsz-tag más­nap reggel a munkahelyén keres­te fel Csókánét, hogy mint mon­dotta: — Még egyszer bizonysá­got szerezzen arról, hogy való­ban ajándékként kapta-e a pénzt,; Özvegy Szűcs Pálné ruhát és ci­pőt vásárolt a szociális segély cí­mén kapott pénzből. Molnár Má- ri néni, akivel gyermekei nem törődnek, úgy nyilatkozott, hogy nincs teljesen elhagyatva, a ter­melőszövetkezet törődik vele és támogatja. Özvegy Vígh Istvánná túl van a hatvanon, de még minden nap dolgozik a tsz-ben. — A nehéz munkát ugyan már nem bírom, de mindig akad szá­momra tennivaló. Amikor a zöld­borsót szedtük, ott dolgoztam* most meg zsákokat foltozok. A mi tsz-ünkben nemigen vannak: elégedetlenkedők. Jó a vezetősé­günk és gondoskodik arról, hogy a tagságnak mindene meglegyen* Nem irigységből mondom — mert nekem is van kenyerem —* de nem egy olyan tag van, aki­nek a házához egész kocsi ga­bonát vittek. Én nem kaptam szociális segélyt, de együtt örü­lök azokkal, akik kaptak, mert bízhatok abban, ha rászorulok és már nem tudok majd dolgozni* rólam sem feledkeznek meg. Amíg a másfél hold földemet dolgoztam, alig csikorogtam. Most pedig mindenem megvan. Pálfán becsülete van a tsz- nek, az öregek és a fiatalok előtt egyaránt. A tsz vezetősége nem hagyja magukra, törődik a mun­kából kiöregedettekkel, de kedvez nek a fiataloknak is. Az első fél­évben négy fiatal házas kapott szülési segélyt. A kulturális alapra tartalékolt pénzből a jól dolgozó fiatalokat jutalmazzák, s Pálfán nem egy fiatal dicsekedhet azzal, hogy a tsz jóvoltából Budapesten nem­zetközi futballmérkőzésen vehe­tett részt, mint néző. Az elmúlt vasárnap csaknem elnéptelene­dett a falu. ötszáz termelőszövet­kezeti tag tett egésznapos kirán­dulást Balatonföldvárra. Ahogy tréfásan (mondták: olyan volt a falu. mintha kihalt volna, mert csak a betegek és az állattenyész­tésben dolgozók maradtak otthon* A tsz-tagok a jól végzett mun­ka jutalmaként egész nap a Ba­laton mellett szórakoztak. Pozsonyiné Közel ezer lível emelkedett a Tolna megyei népkönyvtárak olvasóinak száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom