Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

4

fOLNA MEGYEI NEPÜJSÄÖ

L

1961. augusztui

Asszonyoknak — lányoknak

A nagymama

Sokan vagyunk az SZTK- ban. Szép ez az új épület. A folyosó olyan, mint egy nagy sakktábla, fehér-fekete színű köveivel. A padokon idős bácsik, nénik üldögélnek. A szemészeti szakrendelésre várnak, s halkan beszélgetnek, sorsukról, betegségükről.

Körülöttünk gyermekek szaladgálnak. Az egyik fiatal mama ölébe bújva a kisfiú arra kiváncsi, hogy mi van az ajtóra kifüggesztett táblára írva. A mama türelmesen vá- laszolgat a kis kíváncsiskodónak, aki újabb és újabb kérdéseket tesz fel. A mellettünk ülő feketekendős nénike hozzám fordulva mondja:

— Én már a nagy betűket sem látom, az utóbbi időben nagyon elgyengült a szemem.

— Hány évds a néni?

— Hetvenkettő múltam

— Akkor nem csoda, ha már nem lát jól. Ha én annyi idős leszek, talán már én sem tudok ilyen messziről olvasni;

— Milyen helyes a kisfia — fordul a fiatal asszony felé. — Nekem is hasonló korú unokám van. Én növelem, mert a fiatalok dolgoznak.

— Ö, ez nagy segítség. Jó ahol van nagymama — mondja a fiatalasszony.

— Talán jó, talán nem — válaszol az idős asszony és szomorúan néz maga elé.

— A néni bizonyára már nyugdíjas?

— Nem, nem kapok nyugdíjat, mert a gyerekeim, addig beszéltek, hogy szükségük van rám, amíg ki nem maradtam a munkából. Most már sajnálom is, mert elvesztettem a nyugdíj-jogosultságomat és teljesen rájuk vagyok utalva. Jónéhány év óta otthon dolgozom, nevelem a kisunokát, mosok, főzök, takarítok, baromfit gondozok. Dehát tudják, hogy van. A házi munkának nem nagy értéke van.

Ránézünk a töpörödött, agyon dolgozott asszonyra és csaknem egyszerre kérddzzük:

— A néni még ilyen sokat bír dolgozni?

— Még tudok. De már hamar elfáradok,

— Hát a fiatalok nem segítenek? Hiszen már a nagymamára is ráférne néha-néha egy kis pihenés.

— Sajnos, nem — mondja szomorúan és szdmébe árulkodó könnycsepp tódul. Végiggurul a ráncos arcon, s lepoty- tyan az ölben összekulcsolt, ■« iiTTr« ummniriimai

kidolgozott kézre. Talán el is restellte elérzékenyedését, vagy azt, hogy panaszkodott Szemét törölgetve a távolba néz úgy, mTnt aki gondolatban valahol másutt jár. Vajon mire gondolhatott? Talán a munkában dltöltött fiatal évek sanya- rúságára? Az özvegységre és arra, hogy milyen sokat kellett dolgoznia, mire a gyermekeit felnevelte? Talán az álmatlan éjszakák jutottak eszébe, amikor gyermekei betegágyánál virrasztóit.

Az édesanyák sorsa a sok munka, gond, a gyermekekért való aggódás, a kevés pihenés. Elmúlt a fiatalságuk anélkül, hogy magukra gondolhattak volna és ha cserébe a gyerekektől hálát és szeretetdt kaptak, már ez is boldogság volt számukra.

De vajon a néni gyerekei, akiket felnevelt, most, hogy megöregedett, megkérdezik-e tőle: »Édesanyánk, hogy van? Nem fáradt el? Most itthon vagyunk, maga pihenjen le egy kicsit, hiszen olyan sokat dolgozik értünk«. Törődnek-e a nagymamával, vagy talán csak addig van rá szükségük, amíg dolgozni tud?

P-né

A megyei könyvtár hálózatába tartozó könyvtáraknál ez év első felében 938 fővel több a beiratkozott olvasók száma, mint 1960 első hat hónapjában. Jelenleg a beiratkozott olvasók száma 28 047. Ez év első negyedéhez viszonyítva a nyári hónapok ellenére is több mint három és félezerrel növekedett a beiratkozott olvasók száma.

Jelentősen növekszik a kölcsön zés a megye népkönyvtáraiban. Az idei esztendő első felében — a statisztikai adatok szerint — 439 090 kötetet kölcsönöztek.

A tanácsi kezelésben lévő könyvtárak hálózata az idén ez ideig hat pusztai könyvtárral bővült (Kovács major, Csehi szőlőhegy, Orbó puszta, Csurgó, Fel- sőleperd). Az év végéig a megyei könyvtár vezetői még tizenegy pusztai könyvtár létesítését tervezik.

1961 első felében a megye könyvtárai 150 könyvismertetést, író—olvasó találkozót, mezőgazdasági könyvankétot tartottak. Könyvkiállítást 134 esetben rendeztek.

Divattudósítás

Néhány csinos délutáni és alkalmi ruha bakfisok számára.

1. rajz: Mintás saténkarton ruha, enyhén húzott szoknyával, bújtatott, elütő színű övvel.

2. rajz: Türkizkék lenshantung

ruha, újszerű nyakkendős megoldású gallérral. A derék kissé ejtett.

3. rajz: Egyszínű tisztaselyem, vagy shantungruha, felmagasított derékkal; A derék rippeléssel

Kézápolás

A szép kéz dísze a nőnek. Kézmozdulatokkal kísérjük beszédünket, sok mindent tudunk kifejezni egy-egy legyintéssel. így feltűnővé válik ápoltsága, vagy ápolatlansága.

A legelső feladat a kéz állandó tisztántartása. Az esti kézmosást lehetőleg melegvízzel, szappannal és puha körömkefével végezzük. Ha a tenyér ráncaiba valamely anyag mélyen lerakodott, ne dörzsöljük, ilyenkor segít a mosogatópor. A kezet mosás után töröljük szárazra és kenjük be félzsíros krémmel. Ha a szél kifújta kezünket, kivörösödik és berepedezik. A szélkifúvást előzzük meg alapos kéztörléssel, de ha már megtörtént a baj, sűrűn krémezni kell. A nehéz, különösen mezei munkát végző egyéneknél a kéz ápolására ajánljuk a krémezést. Használhatunk jó zsíros krémet, de húzzunk kezünkre kesztyűt, hogy a kérges tenyeret jól átitassa a zsiradék. A kérgesedés ellen bizonyos határon túl ne védekezzünk, mert a tenyéri túlszaru- sodás a kéz védelméül szolgál a szerszámok durva dörzsölése ellen. Ha npPvmoc*sr>51 nae—-i ázott a kéz, langyos, étolajas áztatás 5—10 perc alatt csodákat művel.

Sokakat foglalkoztat a kéz fehérítésének gondolata. Jól fehérít és nyugtat a növényi pakolás; vékonyra vágott nyers uborkaszeleteket rakjunk a kézre és egy órára kötözzük rá; A kéz frisseségét még nehéz munka esetén is jól megtartja az esti kézmasz- százs, mely olyasféle mozdulatokkal történik, mint mikor szűk kesztyűt húznak fel, tehát minden ujjat a hegyétől a tövéig és a kézfejet a csuklóig masszírozzuk. A körömápolásról is beszélni kell, mely a tisztasággal kezdődik. Minden nap puha kefével szappannal mossuk át, még akkor is, ha tisztának látszik. Ne viseljünk túl hosszú körmöt, mert 'munkánkban gátol, ezért hetenként vágjuk, vagy naponta reszeljük. Manikürözéshez lehetőleg műanyag vagy csont szerszámot használjunk, mert a fémtisztító felkaparja a körmöt és felsérti a körömágyat. Manikürö- zés után a körmöt és körömágyat mindig zsírozzuk be. A köröm fényességét fokozhatjuk ecetes, vagy citromleves átdörzsöléssel, vagy pedig körömlakkal.

Koltai Lászlóné

készült. Elütő színű masnival és saját anyagából készült csavart rózsával díszített.

4. rajz: Pettyes műselyemruha — készülhet saténkartonból is. Az eleje fehér »Margit-cakkal« díszítve. Nyaknál fehér piké, bújtatott masnival.

5. rajz: Egyszínű, vagy mintás organza ruha piézett szoknyával és piés övvel, a felső piénél angol masnival.

Újfajta szabásminták

Amerikában újfajta papiros szabásminták készülnek, amelyeket egyszerűen csak rá kell helyezni a kiszabandó anyag fonákjára, majd meleg vassal rá kell vasalni. Egy különleges tinta a meleg vas hatására rányomja az anyagra a szabásminta körvonalait és a különféle szabászati jelzéseket és útmutatásokat. A tinta az érintkezés pillanatában megszárad, nem folyik és nem kenődik el, mosással, vagy vegy- tisztitással eltávolítható. De mivel az anyag fonákján hagy csak nyomot, még erre sincsen szükség.

Riksa-játék

Egy Indiana állambeli játékgyár újabban kisgyermekek részére játék-riksákat állít elő; a nagy gumikerekű, széles tengelyű, ponyvatetős kis hordszékek egészen könnyűek, úgy, hogy a gyerekek egymást »szállíthatják« és a felborulástól sem kell tartani, mert a két kereket hátul acél lökhárítóval szerelték fel. tehát nem eshetik hátra.

A szociális bizottság munkája a pálfai Egyetértés Tsz-ben

Csóka Istvánná, a pálfai Egyetértés Tsz szociális bizottságának egyik tagja (a bizottság több tagból áll, valamennyien asszonyok) vendéglátásra készül. Fiát és menyét várja haza. Ezért lehet a déli órákban otthon találni. Egyébként reggeltől estig a tsz- ben dolgozik tizenkilenc éves lányával együtt.

A nemrég alakult szociális bizottság munkájáról beszélgetünk Csóka Istvánnéval.

— Mennyi pénzt állított be a tsz szociális és kulturális célokra?

— Az idei évre a termelőszövetkezet 125 ezer forintot állított be szociális és kulturális alapra A mi bizottságunk öttagú és a szociális feladatok megoldásával foglalkozik. Kezdetben nem akartam elvállalni ezt a munkát. Féltem, hogy nem tudom ellátni, mert nehéz mindenkinek a kedvére tenni. Féltem attól is, hogy aki kimarad, esetleg megharagszik. A tsz-nek 120 nyugdíjasa van és nem lehet egyszerre mindenkinek segélyt adni. Ez kezdetben volt, de azóta megszerettem a szociális munkát és most már szívesen is csinálom.

— Milyen módszerrel dolgozik a szociális bizottság?

— A község öt brigádterületre van felosztva és minden brigádterületnek van egy szociális felelőse. A szociális bizottságokba olyan asszonyokat választottak be — köztük engemet is —, akik jól isimerjük a falut.

— Milyen időközönként jönnek össze és miről tárgyalnak?

— Legutóbb két héttel ezelőtt tartottunk megbeszélést, s ezen azt a megbízást kaptuk, hogy ki-ki a maga területén írja ösz- sze azoknak a munkából kiöregedett tsz-tagoknak a nevét, akiket anyagi helyzetüknél fogva, az elsők között kell szociális segélyben részesíteni.

A szociális bizottság tagiai Egyedi Lászlóné, idős Csike Józsefné, Simon Gyuláné, Mohai Ferencné és Csóka Istvánná lelkiismeretesen látták el feladatukat. Egyenként látogatták meg az idős tsz-tagolcat. Az öt asz- szony több mint ötven házat járt le és az igényjogosultság megállapítása után a tsz vezetőségével közösen megbeszélve 150 forinttól 300 forintig terjedő segélyt osztottak szét, összesen 15 ezer forintot, szociális segély címén.

— És mint vélekedtek a segélyezésről, a szociális bizottság munkájáról a termelőszövetkezet tagjai?

— Igen nagy volt az öröm és nagy volt a meglepetés. Elismeréssel beszéltek a tsz-tagok a vezetőség munkájáról, amelynek figyelme mindenre kiterjed — mondja Csókáné és a beszélgetés közben is serényen dolgozik, készül a vendéglátásra.

Láttam elfoglaltságát és elköszöntem tőle azzal, hogy a segélyben részesültek közül meglátogatok néhányat. Fábián János bácsi volt az első, hozzá tértem be először, aki imár túl van a nyolcvanadik évén idős felesége és világtalan fia is mt kaképtelen.

— Amikor Kádár elvtárs ré: vett a pálfai Egyetértés Tsz < ső zárszámadási közgyűlésén, S kát beszélt az öregek helyzetére megbecsüléséről. Nagyon me hagyta a tsz vezetőségének, < lelkűkre kötötte, hogy gondo janak az öregekre — mond; Fábián bácsi. — Hát nem is pí naszkodhatunk. Törődnek is v< lünk. Két héttel ezelőtt kaptun háromszáz forint szociális segély Térítés ellenében meg tudtuk vá sárolni évi kenyerünket és kap tünk tüzelőt is. Megbecsülik j pálfai Egyetértés Tsz-ben az őre geket — mondja elismeréssel.

Horog István bácsihoz a kési esti órákban tudott csak eljutn Csóka Istvánná.

— Ajándékot hoztam, Pista bácsi, a tsz-vezetőség megbízásából. Az idős nyugdíjas tsz-tag másnap reggel a munkahelyén kereste fel Csókánét, hogy mint mondotta: — Még egyszer bizonyságot szerezzen arról, hogy valóban ajándékként kapta-e a pénzt,; Özvegy Szűcs Pálné ruhát és cipőt vásárolt a szociális segély címén kapott pénzből. Molnár Má- ri néni, akivel gyermekei nem törődnek, úgy nyilatkozott, hogy nincs teljesen elhagyatva, a termelőszövetkezet törődik vele és támogatja.

Özvegy Vígh Istvánná túl van a hatvanon, de még minden nap dolgozik a tsz-ben.

— A nehéz munkát ugyan már nem bírom, de mindig akad számomra tennivaló. Amikor a zöldborsót szedtük, ott dolgoztam* most meg zsákokat foltozok. A mi tsz-ünkben nemigen vannak: elégedetlenkedők. Jó a vezetőségünk és gondoskodik arról, hogy a tagságnak mindene meglegyen* Nem irigységből mondom — mert nekem is van kenyerem —* de nem egy olyan tag van, akinek a házához egész kocsi gabonát vittek. Én nem kaptam szociális segélyt, de együtt örülök azokkal, akik kaptak, mert bízhatok abban, ha rászorulok és már nem tudok majd dolgozni* rólam sem feledkeznek meg. Amíg a másfél hold földemet dolgoztam, alig csikorogtam. Most pedig mindenem megvan.

Pálfán becsülete van a tsz- nek, az öregek és a fiatalok előtt egyaránt. A tsz vezetősége nem hagyja magukra, törődik a munkából kiöregedettekkel, de kedvez nek a fiataloknak is. Az első félévben négy fiatal házas kapott szülési segélyt.

A kulturális alapra tartalékolt pénzből a jól dolgozó fiatalokat jutalmazzák, s Pálfán nem egy fiatal dicsekedhet azzal, hogy a tsz jóvoltából Budapesten nemzetközi futballmérkőzésen vehetett részt, mint néző. Az elmúlt vasárnap csaknem elnéptelenedett a falu. ötszáz termelőszövetkezeti tag tett egésznapos kirándulást Balatonföldvárra. Ahogy tréfásan (mondták: olyan volt a falu. mintha kihalt volna, mert csak a betegek és az állattenyésztésben dolgozók maradtak otthon* A tsz-tagok a jól végzett munka jutalmaként egész nap a Balaton mellett szórakoztak.

Pozsonyiné

Közel ezer lível emelkedett a Tolna megyei népkönyvtárak olvasóinak száma