Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

1961. augusztus 4. TOLNA MEG\E1 NEPÜJSAO s ^OHáí/fáró tolnai p&dxLQjalantbnk Szentgyörgyi Kálmánhoz, a tol­nai művelődési ház igazgatójához — így mesélte — odaállítottak a galambszakkör vezetői, s hétszáz­ötven forintot kértek nevezési díj céljára, hogy részt vehessenek valamiféle külföldi versenyen. — Ez meg mi? — lepődött meg az igazgató. — A szakkör az rendjén van, a galamb, az ga­lamb, de hogy hétszázötven fo­rintba kerüljön csak egy verseny nevezési díja, mégis sok. Ezzel kezdődött ez a riport is. mert először Szentgyörgyi nézett alaposabban utána a szakkör munkájának, aztán mi is megér- deklődtük Vörös László elvtárs­tól, a szakkör vezetőjétől, milyen munka is folyik a tolnai galam­bászok körében. Mi tagadás, nem hittük volna, s biztosait vagyunk benne, a nem galambászoknak fogalmuk sincs, milyen érdekes, szép, izgalmas, sportszerű munka és szórakozás a postagalamb-tenyésztés. Apro­pó, sportszerű? Ma is vitatott még, sport-e a postagalamb-te­nyésztés, vagy sem. Vörös elv­társ szerint igen, hiszen a ló­versenyen sem a tenyésztő verse­nyez, hanem a ló, itt: úgyszintén. Mi azt mondjuk, a vita felesle­ges, a fontos az, hogy a galamb­tenyésztőknek munkájuk során növekszik a biológiai ismeretük, kapcsolatba kerülnek külföldi kollégáikkal, ismerkednek más országokkal, stb. Érdekes tehát? Feltétlenül. Tréningező galambok Amikor tízhetes lesz a ga­lamb — természetesen a megfe­lelő kiválasztás után — megkez­dik versenyszerű előkészítését. Sport nyelven treniroztatják. Elő­ször egyedenként 1—2 kilométer­ről repültetik, majd, amikor el­éri a húsz kilométeres távot, megkezdődik a csoportos edzés. S a húsz kilométerről végül is 150—200 kilométerre növelik a röptávolságot. Mindez már szorosan összefügg a versenyre való felkészítéssel, mert mindenekelőtt megtörténik a megfelelő egyed kiválasztása, aztán a gyakorló utak megtétele, majd a felkészítés, amely megfe­lelő takarmányozással párosul. (Magas fehérjetartalmú tápanya­got kapnak a galambok.) Milyen távolságról talál haza egy postagalamb ? — Ezt még nem sikerült pon­tosan kikísérletezni, — világosít fel Vörös László. — A legnagyobb távolság magyar galamb eseté­ben talán az, amit a világháború előtt tett meg egy magyar posta­galamb, amikor végigrepülte a London—Budapest útvonalat. De a mi galambjainknak sem kell szégyenkezniük. Az én egyik ma­daram 18 óra alatt repült haza az NDK-beli Rostockból. Légvo­nalban 988 kilométer. Ezek után már meg kellett kérdezni, mi a neve ennek a cso­dálatos galambnak? Valami szép nevet vártunk, de ezt hallottuk: M7. 2. — 56 — 24. Mi tagadás, a »Tubi« szebben hangzik. Tolnai galambok csehszlovák és NDK- levegőben A verseny menetét rendkívül bonyolult lenne leírni, érje be annyival az olvasó, hogy aszerint döntik el a helyezést, milyen rö­vid idő alatt tesz meg bizonyos távolságot a postagalamb. Nagy távolságokról van szó, mert a hazai versenyeket a tolnaiak szá­mára úgy rendezik, hogy Győr- szentivánról, vagy Mosonmagyar­óvárról indítják a galambokat. De részt vesznek a tolnaiak kül­földi versenyeken is. Ebben az évben Brünnből, Kolinból, Drez­dából, Berlinből, Haliéból és Ros­tockból repítettek tolnai galam­bokat. — Kevés sportágban alakult ki ilyen jó nemzetközi kapcsolat. Tájékoztató mezőgazdasága A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezésével meg­növekedett termelési feladatok elvégzése szükségessé teszi a mezőgazdasági technikusoknak az eddiginél magasabb színvonalú képzését. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány határozata alapján 1961. őszétől a Földművelésügyi Mi­nisztérium a termelés igényei­nek megfelelő szakosítással fel­sőfokú mezőgazdasági techniku­mokat szervez. A felsőfokú mezőgazdasági tech nikum tanulmányi ideje 2 év és szaktechnikusi oklevelet ad, amely a földművelésügyi minisz­ter által meghatározott munka­körök betöltésére képesít. A felsőfokú mezőgazdasági technikumba felvehetők azok a je­lentkezők, akik középiskolai vég­zettséggel, legalább 1 éves szak­mai gyakorlattal rendelkeznek és kémiából, biológiából (növénytan, állattan) eredményes felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizs­ga anyaga megegyezik az álta­lános gimnáziumok kémia, bioló­gia (növénytan, állattan) tan­anyagával. Azok a jelentkezők, akik egyetemen, vagy főiskolán (akadémián) a fent említett tár­gyakból eredményes felvételi vizsgát tettek, a felvételi vizsga alól mentesülnek. Az előzetes 1 éves szakmai gyakorlat alól a földművelésügyi miniszter indokolt esetben az igazgató javaslatára felmentést adhat. A felvételi felső korhatár a betöltött 40. életév. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok hallgatói az intéz­a felsőfokú technikumokról menyekben kollégiumi elhelyezést és ellátást kaphatnak. A felvételre jelentkezők felvé­teli kérelmüket a lakóhelyükhöz legközelebb eső mezőgazdasági technikum igazgatójához nyújt­hatják be. A felvételi kérelem­hez szükséges jelentkezési lapot ugyanott igényelhetik. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok székhelyéről, szako­sításáról és az oktatással kapcso­latos egyéb kérdésekről (felvé­teli vizsga, tanévnyitás időpont­ja, kollégiumi díj, ösztöndíj, stb.) ugyancsak a mezőgazdasági tech­nikumok igazgatói tájékoztatják a jelentkezőket. A jelentkezés határideje: 1961. augusztus 20. Mg. Technikum, Szekszárd ^OOOOOOOOOOOOOGOOOOG^ mint ebben, a miénkben — jegyzi meg jogos büszkeséggel Vörös elvtárs. A galambokat előbb vonaton szállították, most már azonban elkészült az a Csepel teherautó, amely ilyen célra Európában a legmodernebb. Tízezer galambot tud egyszerre szállítani, önitató- val rendelkezik és motorikus meg hajtással biztosítják a szellőzte­tést. Az autó mindig Budapestről indul, és érdekessége még, hogy Kolinban is budapesti vizet isz­nak a postagalambok. Tizenhat tolnai tenyésztő ötszáz galambja A tolnai szakkör nem tartozik a legnépesebbek közé, de rend­kívül aktív. Tizenhat tagja van, összesen ötszáz galambbal rendel­keznek. Az országban hétezerre tehető a tenyésztők száma, a ver­senyképes postagalamboké pedig több mint kétszázezerre. Buda­pest környékén és a bányavidéke­ken a legelterjedtebb a postaga­lamb-tenyésztés, megyénkben már kevésbé, de a tolnaiak bíz­nak benne, hogy mind népszerűb­bé válik a mi vidékünkön is. ők igyekeznek jó példát mutatni, hiszen a délnyugaton működő szakkörök között tavaly a negye­dik helyen végeztek. Befejezésül még talán annyit, nálunk szigorúan sportszerű ke­retek között folyik a tenyésztés és a versenyzés. Nyugaton foga­dásokat kötnek, sokszor egészen magas összegekben, versenyen­ként, a galambok várható telje­sítményére. Nem akarunk propagandát csapni a postagalamb-tenyésztés- nek, de mi tagadás, kellemes szó­rakozás. Í5 — A balatonlellei KISZ építő­tábor Tolna megyei turnusában közel 300 középiskolás fiatal vesz részt. — Kubai művészek klasszikus kínai operát adnak elő. A ha­vannai egyetem színjátszó-cso­portja spanyol nyelvre! fordítva gusztus 10-én a Paksi Konzerv­gyárban Mayer Mihály, aki a közelmúltban KISZ tórsasutas- ként a Szovjetunióban járt. — Lengyel festők sikerei kül­földön. A franciaországi Borde- auxban május 5-től július 31-ig átfogó kiállítás kerctébein mu­klasszikus kínai operát mutatott tátják be »A lengyel művészet be. A spanyol művészek nagy1 remekeit és a lengyel múzeumok igyekezettel tanulmányozták a klasszikus kínai operastílust és hasznos ösztönzést kaptak egy tavaly Kubában járt kínai mű­vész-társulattól. — Jól fizetett a külföldi búza a dunakömlődi Szabadság Ter- melőszövetkezekben, ötven hol­don termesztettek nagyhozamú külföldi búzát, amely átlagosan 23,5 mázsa termést adott. Ezen felbuzdulva a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a következő évben ötször ekkora területen 250 holdon termesztenek külföldi búzát. — Újjáalakult a szekszárdi jfv, . - a7 j-’i delem terén főként a szórakozó helyek elkinőrzésénél kapott meg­bízatást. — Élménybeszámolót tart au­kincseit«. Októberben az oslói Nemzclti Múzeum rendez kiállí­tást XX. századi lengyel művé­szek vagy 70 alkotásából. Romá­niában a Bukaresti Galériában Krystyna Biemiak és Emilia Nosko-Paprocka fiatal lengyel művészek grafikái kerülnek be­mutatásra. — Uj televízió- és rádiójavító részleget kíván a közeljövőben létrehozni a Bonyhádi Vasipari Ktsz. A tervek szerint elvállal­lak a környék televízió- és -á- dlókészülékeinek garanciális ja­vítását. — Több mint 300 óra társa­dalmi munkát végeztek a Báta- széki Épületkarbantartó Ktsz tagjai a KISZ-fiatalokkal kar­öltve, a községi strandfürdő be­kerítésénél. Ä saséj- és körömfájásról A száj- és körömfájás kór-! okozója filtrálható vírus. A fér- ' pukkad és szürkés alapú, vörös szegélyű fekélyük képződnek, tőzés forrása a szarvasmarha. Az Nagyfokú nyálképződés lép fel. ember a nyers termékek fogyasz- 1 A környéki nyirokcsomók meg- tása révén, vagy a beteg állatok duzzadnak. kezelése közben fertőződik. j A bőrön is képződnek hólya­A lappangási idő 3—8 nap. A gos kiütések. Leginkább az ar- betegség 1—2 napig tartó általa- con, a kezeken, a körmökön és nos rossz közérzettel kezdődik, az ujjak között, majd hőemelkedés lép fel, égő A védekezés módja: érzés a szájban, a nyálkahártya megduzzadásával. Ez a duzzadás eleinte vörös, majd gombostűfejnyi, lencsényi hólyagok képződnek rajta. Ké- Letenyei Gi/örmi : sőbb a hólyagot fedő hám meg­a nyers tejtermék fogyasztásától va'ó tartózkodás és a húsok kellő ideiig való főzése és sütése. Dr. Maier György városi főorvos Táncol az udvar Befőttes üvegeket nagy választékban ismét tmAaióíkat a MÉH Vállalat szek­szárdi, bonyhádi és paksi telepén. (12) DOOOOOOOOOOOOOOOGOGGO©' ISpróhirdelés Eladó üveggangos ház. Szek­szárd, Berzsenyi u. 7. sz. (136) A Schönbrunni palota tükrös termében könnyeim, ._u és ko...>- nyedén táncoltak a születés arisz­tokratái, mert bírta a sárközi föld. A 25 000 kataszteri hold földről gyűlt a termés a Mária Teréziánum birtokairól szép sár­ga körmöci csikókban külön stal- lumként a királynak járó civil- listán kívül. A büfében jegelt italok, a báltermekben csillogó brilliánsok, strucctollas legyezők mögött finom női kokettálás Táncol az udvar, és a bál után a lapok társasági rovata fürge­tollú újságírók riportjából lelken­dezett a koronás urak mulatsá­gán. A várdombi Katalin-bálon is táncolt az udvar, az udvar min­den röge, örömtáncot járt, hogy a sárközi gazdaság befejezte a cséplést. Kiss József vontatós mondotta: „Nincs nagyobb öröm a begyűjtésnél, mert látjuk a munkánk eredményét”. Puskás János szíjgvártó stjrög-forog a nyüzsgölődők között és fényké­pez, mégpedig magnézium fényé­nél ő a gazdaság udvari fény­képésze. Wirt Pál a vontatón, Handl János a traktorral, Mozso- nits, Jánkona, Szamos. Pilisi, mind-mind, nem győzném elso­rolni, csupa udvarképes dolgo­zója a gazdaságnak. A munka nemesei. A KISZ-szervezet bálja csak pontot tett az egyhónapi mun­kára. Bejöttek a kombájnosok felgallynzvn és ez a kis elernye­dés csak újabb erőgyűjtést je­lent a következő feladatokra, a tarlóbuktatásra. takarmánysiló- zásra és majd a répaszedésre. — Felkészülünk arra is — mondja Mohácsi Károly igazgató. — Soha ennyi mezőgazdasági gépet nem láttam még egyraká- son. A garázsunk szinte gépki­állításnak hat. Különböző típusú­ak. A beszerzés időrendi sorrend­jét őrzik. A legújabb típusúak a legtökéletesebbek. Trágyahordó és szóró. Egyszer­re öt mázsa istállótrágyát emel fel markaival. — Nem hull a nyakunkba — jegyzi meg Adám bácsi, mert elvégez ez mindent. Megszűnt a legembernyúzóbb munka is, a zsákolás — két éve még vállon rakták be a magtár­ba a napi 12—15 vagon teljesít­ményt, ma zsákológép végtelen csavarja szállítja a szelektált ga­bonát a szérűről a magtárba. Két lány meregeti vidám ének­szóval a nehéz fajsúlyú Bezosz- tája búzát és az olasz búzát. — Bánkútit nőm termelnek? — Termelünk azt is, magas si­kértartalmáért, de első a kenyér és csak aztán következik a ré­tes — mondja Kizi, a raktáros. A kul tárházban tegnap Vival­di muzsikájában gyönyörködtünk a televízió előadásában, ma pe­dig a mázsálást tambura-zenekar hangjaira végzem. Magnetofon­szalagra vették fel a zenekar mű­sorát. Galambos Jóska mondotta a sárközi szőttesekkel díszített kul- túrház foteljében egy sakkpar­ti szünete alatt, hogy van itt fut- ball-csapat is. A szeme is ra­gyogott. amikor mondta. — Tes­sék megmondani, mikor értek rá aratási idényben futballozni ré­gen az emberek. És ma, tessék csak nézni. Széthúzza a füg­gönyt, amikor éppen szalad ki a zöld-fehér csíkos csapat tréning­re. Pedig most van a munka dandárja. Úgy látszik a fiúk nem fáradtak. Fürgén és kecse­sen mozognak. Megszűnt a pa­raszti esetlenség, nehézkes tunya­ság. Tréning után zuhanyozás, maid sietünk vacsorázni. Resztéit máj. burgonya körítéssel és ubor­kasaláta. Hogy az evőeszközt már mindenki használja, ez nem újság, Megváltozott a paraszti életfor­ma teljesen és gyökeresen. Egy hónapot töltöttem Kint a gazda­ságban és érzéseimet csak egé­szen vázlatosan rögzítem, de a sorok mögött kénytelen vagyok sokunk tévedését korrigálni, amikor azt hittük, hogy a falu­nak nincs könyvigénye és nem olvas. Olvas. Nemcsak Gárdo­nyit, Jókait, Mikszáthot, de Bn- bitsot is, József Attilát is, Adyt és Stefan Zweiget is, Balzacot is, és még sok-sok mást, nyuga­tit. keletit egyaránt. Ezek utón nem is lepett már meg, amikor egy ifjú kis bará­tom Csernisevszkij etikáját hoz­ta el „Apuka könyvtárából”, hogy olvassam el. Hogy apuka is olvasta, azt e lapokon látha­tó ujjlenyomatok bizonyították, meg a sűrű glosszázás a lapszé­leken. Meleglben szeretném elmon­dani egy reggeli észlelésem: A főbejárat elejében nagy tolongást láttam. Autó állt meg, és úgy láttam, hogy valami árusítás fo­lyik. Mivel sok nő tolongott az autó körül, mozgó textilbolt.ra gondoltam. Csalódtam, könyv­árudák voltak. Folyt a váloga­tás és a rendelés. Egy szemüve­ges gazdasági dolgozó — 18—20 éves lány — a magyar klasszi­kusok sorozatát rendelte meg a vőlegényének, ajándékba. Ottho­ni bonyodalmak elkerülése végett nem írom ki a nevét. Nem rossz, állapítottam meg magamban, ke­lengye-könyv. Lehet, hogy úgy gondolkozott, majd a könyv hoz­za meg a kelengyét is. Igaza van. Kovacsis záró akkordja a min­den idők legborzalmasabb epo­szában, a Jamában. „Szabadság dala fényes diadal­mas Magas, mint a nap, s mint a nép hatalmas”. Tóth Nándin

Next

/
Oldalképek
Tartalom