Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
1961. augusztus 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG s A mi jövőnket is megmutatja a programtervezet Milliók olvassák, tanulmányozzák ezekben a napokban szerbe a világon a Szovjetunió Kommunista Pártja programtervezetét, amely a kommunizmus ragyogó perspektíváit mutatja meg, nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész emberiséjnek. Érthető a nagy érdeklődés, hiszen azok a célok, amelyeknek megvalósítását a programtervezet kitűzi, nem a távoli jövő ígéretei, hanem nemzedékünk életében válnak valósággá. Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadták a világtörténelmi jelentőségű dokumentumot. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban a kommunizmus felépítésének programjáról beszélnek az emberek. A sokezer vélemény ismertetésétől el kell tekintenünk, hiszen ahhoz kevés lenne az újság terjedelme, hadd mutassunk be hármat a megkérdezett Tolna megyei dolgozók közül. Kovács Imre A TAMÁSI TEJÜZEM KARBANTARTÓ LAKATOSA Vasárnap este hallottam először az új programtervezetről. A szomszédasszony futott át hozzánk, mondta, hogy csavarjuk fel gyorsan a rádiót, mert igen érdekes dolgokról beszél. Nem most hallottam először a kommunizmusról, tudtam azt is, hogy a termékbőség megteremtése a kommunista társadalomban lehetővé teszi, hogy mindenki a szükségletei szerint részesedjék a megtermelt javakból. De mindeddig azt hittem, hogy ez még nagyon messze van, talán majd unokáim élvezhetik csak. Amikor hallgattuk a rádióban a programtervezetet, arra gondoltunk, de jó a szovjet embereknek, hiszen ők már felépítették a szocializmust, a kommunizmus építésén munkálkodnak. A párt most pontosan megmondja, hogy mikorra, milyen lépéseket terveznek a kommunizmus gyakorlati megvalósítására, milyen mértékben emelkedik tíz, illetve húsz éven belül a dolgozók reáljövedelme, mikorra válik ingyenessé a lakás, közlekedés, oktatás, orvosi ellátás, közétkeztetés, mint a szükségletek szerinti elosztás megvalósításának lépcsőfokai. Ezek hallatára felsóhajtottunk. Mert ha örülünk is neki, meg is érdemlik a szovjet dolgozók, akik a legtöbbet szenvedtek és a legtöbbet harcoltak a szocializmusért, kommunizmusért, jó lenne, ha mi is minél előbb eljutnánk idáig. Aztán választ kaptunk erre is a programtervezetben. Mert az már miránk is vonatkozik, hogy a szocialista államok többé-ke- vésbé egyidejűleg térnek át a kommunizmusra. A szovjet kommunisták programja a mi programunk is. Harminchárom éves vagyok, most már látom, hogy én is megérem az emberiség aranykorának megvalósulását. Mert az biztos, hogy ez a program nem marad papíron, pontról-pontra megvalósul. Emlékszem a háború utáni időkre. Sokan azt mondták, hogy itt ötven év is kell, hogy olyan legyen az ország, mint volt a háborús pusztítások előtt. A kommunisták öntöttek lelket a dolgozókba. megmondták, hogy rajtunk múlik, hogy milyen élet lesz ebben az országban. Hol vagyunk már a háború utáni évektől? Megtanultam én is, hogy amit a kommunista párt tűz ki a dolgozók elé, az meg is valósul. Ezért lettem nemrég én is a pórt tagja, hogy minél jobban tudjak dolgozni a jobb életért, most már a kommunizmus megvalósításáért. Dombai Kálmánná A GYÖNKI VÖRÖS CSILLAG TSZ TAGJA — Sokat beszélgetünk kint a földeken a kommunizmus építésének új programtervezetéről. Úgy beszélünk erről a programról, mint a sajátunkról, mert hisz egymást segítve a szocialista országok nagyjából egy időben valósítják meg a kommunizmust. Ma ebédnél is Lencse Béla gazdatársunk megjegyezte, hogy húsz év múlva már nem kell utánunk hozni itt Gyönkön sem az ebédet, mert ingyen kapunk a termelőszövetkezettől. — Minket, asszonyokat különösen megragad a programtervezetnek az a része, amely a nők teljes felszabadításának képét vetíti elénk. Ma még nem tudunk kellő .mértékben élni egyenjogúságunkkal, mert a termelőszövetkezeti munka mellett sok dolgunk van a családban is, végig kell dolgoznunk naponta az úgynevezett második műszakot. A programtervezet arról beszél, hogy ingyenes gyermekintézmények, bentlakásos iskolák létesülnek, ingyenes lakásokban lakhatunk, ingyen fűtünk, világítunk, s a mindennapi élettel összefüggő szolgáltatások köre kiterjed, nem kell mosni, ruhát javítani, takarítani, szolgáltató vállalatok végzik el ezt helyettünk ingyen, fejlődik, szélesedik és ingyenes lesz a közétkeztetés. Ezek az intézkedések mind a nők teljes felszabadítását segítik elő, azt, hogy a nőnek is napi hivatásbeli munkája melleit legyen több ideje élni jogaival, művelődni, politizálni, meg szórakozni is. — Mindenkit, de minket kommunistákat különösen lelkesít a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete. Harcunk, mozgalmunk, munkánk célját rajzolja meg és boldoggá tesz bennünket. Boldoggá, mert közel hozza a célt. Nagyszerű érzés tudni, hogy még a mi életünkben belátható időn belül elérünk a kommunizmusba, Nekünk, párttagoknak persze megsokszorozódik a munkánk. A programtervezetet olvasva is világosabbá válik bennem, hogy még többet kell tennünk az emberek tudatának átformálásáért. Nem szűnhetünk meg harcolni a termelőszövetkezetben som a régi tudat, az emberek önzése ellen, és az új tudatért, az ember jellemének, tulajdonságainak tökéletesítéséért. Simon Jóssef AZ IREGSZEMCSEI KUTATÓ INTÉZET FŐMÉRNÖKE — Nagy csodálattal olvastam a kommunizmus építésének nagyszerű programtervezetét. A tervezetnek minden tétele, minden adata lenyűgöző, s felemelő érzés az, hogy a kommunizmus megvalósítása ilyen emberi közelségbe került hozzánk. — Nekem az a vesszőparipám, hogy ha látok egy tervet, egy programot, megvizsgálcrn mindig a megvalósítás alapfeltételeit. Most is így vagyok és az eddig megtett utat, a Szovjetunió világraszóló gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit mérlegelve megvalósíthatónak tartom a kommunizmus építésének programját. — Nem vagyok fiatal, elmúltam már hatvan esztendős, de még én is bízom abban, hogy már az én életemben sok minden megvalósul. Mi ad okot a bizalomra? Hát az, hogy amit a kommunisták eddig még imaguk elé kitűztek, azt meg is valósították, nemcsak a Szovjetunióban, de nálunk Magyarországon, meg a többi népi demokratikus országban is. Én a mezőgazdasággal foglalkozom és napról napra látom, hogyan alakul át a falu, hogyan ereszt mind mélyebb gyökereket az új, és erősödnek évről évre a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek. A írni mindennapi életünk is mutatja a fejlődés beláthatatlan távlatait és nagyon jó érzés, hogy a párt ilyen tudományos alapossággal megrajzolja a jövő körvonalait. — Mit tehetünk mi pártonkí- vüli értelmiségiek most e program láttán? Én úgy vagyok, hogy idős létemre is több munkakedvet kapok. Ilyen nagyszerű célok megvalósításáért igazán érdemes dolgozni mindenkinek, aki jót akar saját népének, embertársainak és utódainak. Jantner János—Gyenis János Kiváló eredményi érnek el a levegőztető eljárással TeiHanémediben Évente több mint hétmillió forint eredményjavulás várható as újítástól Másfélhónanos üzemeltetés után. lehetőség nyílt arra, hogy mér- kigeljük hasznosságát, eredményességét az új kenderáztatási módszernek. A Tolnanémedi Kendergyárban június közepén kezdték meg az új rendszerű levegőztetés ketnderáztatást, s azóta beigazolódott ennek sikere, eredményessége. A gyár vezetőjétől, Czeller Jánostól kértünk tájékoztatást az új áztatási módszerről kapcsolatban. — A módszerről csak jót lehet mondani — volt a rövid válasz, s ezután számokkal, majd a gyakorlatban bizonyította be a módszer eredményességét Hazánkban mintegy öt éve ismeretes a levetjőztetős kender- áztatás. Olaszországból vettük at a módszert, s hazai viszonyokra Görög és Holló professzorok dolgozták át. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat dunaföldvári gyárában kezdték meg a kísérletezést, s ennek nyomán a vállalat drávaszabolcsi üzemében sze- rd'ték fel a levegőztető berendezést; majd az ottani kedvező tapasztalatok után az idén Tolna- némediben szerelték fel az áztató medencéket. Az új módszer lényege az, hogy meggyorsítja a medencében a biológiai folyamatot, a baktériumok tevékenységét, s ennek hatására a kender jobb minőségben, a hagyományos módszereknél előbb ázik ki. Az eddigi példák is ezt bizonyítják. Az elmúlt évben augusztus 1- ig 18 545 mázsa kendert áztattak ki, az idén peleiig 27 897 mázsát. Az áztatás az első félévben csak másfél hónapig volt az új módszerrel. s ha fi",’nlcmbe vesszük azt a tényt, hogy egész szezonban az úi módszert alkalmazzák, így az eredmény még kedvezőbb. Az új módszerrel történő áztatás minimális költségnövekedést jelent. Négy munkással kell többet foglalkoztatni és a levegő- tnrmelő berendezés napi — körülbelül 150 forint — üzemeltetési köHsége jelentkezik többlet- L'—t a '--.„vományos módszerhez viszonyítva. Az új módszer szinte forradalmasítja a kenderáztatást. A jelenlegi mod Incékben évei te mintegy tízezer múzsa korúval tutinak muüet kiáztatni. S ez azt is jelenti, hogy a gyárban a feldolgozó üzemrészt ellátják egész évre nyersanyaggal. A költségek csökkenése akkor jelentkezik észrevehetően nagy mértékben, ha egész szezonban el módszert alkalmazzák. Mintegy kettőmillió négyszáz- ezer forintos évi eredmény- javulás várható készáru értékben számítva. A berendezés felszerelése mintegy kettőszázezer forintba került, s a számítások szerint egy év alatt megtérül a befektetőit ösz- szeg. A kapacitás-növekedés — mert lényegében kapacitásnövelő eljárás az új áztatási módszer — lehetséges egy másik úton is, éspedig új áztató medencék építésével. Ez nagyon költséges. Egy medence építése mintegy három- százezer forintba kerül. S még akkor sdm érik el azt a kedvező hr‘/'rifc’-o+. rn ^ oe-f e r-ű á f m!r,t a levegőztető eljárással. A múlt év első felében például 88 medence kendert áztattak, az idén periig 144-et. Érdekesen alakul az új módszerrel a medencék kihasználtsága is. A hagyományos módszerrel történő áztatás esetén légköbméterenként egy szezonban 12,6 mázsa kórót tudtak kiáztatni, az új módszerrel pedig 16,8 mázsa kórót. Az új áztatási módszernek egyébként érdekes összefüggése van a gyári feldolgozó üzemrésszel is. A levegőztető áztatási módszer alkalmazása révén hihetőség nyílik arra, hogy a gyári kapacitás mintegy nyolcvan-ki- lencven százalékát kihasználják az eddigi 40—60 százalékkal szemben. Az önköltség alakulására nyilván ez kihatással lesz. A Tolnanémedi Kendergyárban alkalmazott új áztatási eljárás teljes siketet aratott. A további években nvilván az új módszert még tökéletesítik, s akkor a mostaninál még kedvezőbb eredményekkel alkalmazhatják. — pj — Kánikula ? Pusztán erősebben rezegnek molekuláink és atomjaink a megszokottnál Hogyan alakul ki a test melegérzete ? A kánikula napjaiban nincs vége a panasznak a hőség miatt és a vágyakozásnak a strandok hüs vize után. Mivel (magyarázza meg a tudomány embere azt a folyamatot, amely a kánikulában ennyire megkínozza az emberi szervezetet? Erre a kérdésre dr. Neugebauer Tibor, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora adta meg a választ a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Az anyag hőmérséklete tulajdonképpen részecskéinek rezgése. Minél nagyobb a hő, annál erősebb a rezgés. Amint az anyag fokozatosan lehűl, lépésről-lépés- re nyomon lehet követni a rezgések gyengülését, ima már 2 százezred fok híján egészen az abszolút zéruspontig, a mínusz 273 fokig. Viszont ahogyan a higanyszál emelkedik a hőmérő számlapján, ugyanúgy növekszik az anyagon belül a hőrezgések erőssége. Amikor tehát az ember a melegre panaszkodik, valójában molekulái és atomjai rezgésének erősödése miatt szenved, Ugyancsak a rezgések erősségének változásával magyarázható meg a hideg víznek, sőt akár a meleg fürdőnek a hűsítő hatása is. Amikor ugyanis az őfmelcge- dett testfelület erős rezgésben levő molekulái a hidegebb víz gyengébb rezgésú molekuláival kerülnek érintkezésbe, a rezgési energia a meleg és a hideg molekulák között egyensúlyba igyek szik jutni. A lassúbb rezgésű vízmolekulák lelassítják a felhevült test molekuláinak erősebb, gyorsabb rezgését. így az eredetileg hideg víz a test felületén némileg felmelegszik, a test pedig lehűl, mert molekuláinak rezgése gyengül. A meleg fürdőnek pedig azért van utólag még hűsítő hatása is, mert a víz azonnal párologni kezd a bőrön, a párolgás hőenergiát epnészt fel és ezt természetesen a testtől vonja el. Egyébként pontosan ezt a mechanizmust alkalmazza a természet is. amikor a meleg ellen; védekezésül üzembe helyezi a verítékmirigyeket.
