Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
1961. augusztus 23.- - ■ TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG Á verseny tanulságai Van azonban A z elmúlt hetekben szinte " nem jelent meg lapunknak olyan száma, amelyben ne adtunk volna hírt a termelőszövetkezetek versenymozgalmáról. A mözsi Uj Élet Tsz felhívásához számos szövetkezet csatlakozott és vállalta: mindent megtesz a nyári munkák meggyorsítására, a cséplés augusztus 20-ra való befejezése, a kenyérgabona értékesítési tervek túlteljesítése és a szántási munkák mielőbbi elvégzése érdekében. A versenymozgalom tovább szélesedett a csengeri és tiszalöki járás felhívása után. Ehhez a felhíváshoz megyénk hat járása közül öt csatlakozott. Mindenki, aki járja a termelőszövetkezeteket, tapasztalhatta, hogy a verseny nemcsak papíron nulsagait élt, hanem a verseny szelleme Ott pezsgett az aratómunkások, a cséplőcsapatok, a traktorosok, a tsz-vezetők és a járási tisztségviselők mindennapi munkájában. A versenyről sokat beszéltek, a vállalásokkal sokat foglalkoztak és a vállalások teljesítése érdekében sokat tettek a termelőszövetkezetiek, a gépállomásiak és a járási szervek egyaránt. Elmondhatjuk, hogy azoknak a tsz-cknek döntő többsége maradéktalanul teljesítette vállalásai^ amelyek a mözsi Uj Élet Tsz felhívásához csatlakoztak. versenymozga-1 Reményi Rezső megyei főagro- lomnak egy szépséghibája, még- nómus, Perei Dániel, a bonyhá- pedig az, hogy a járások, ame- di járási pártbizottság mezőgaz- lyek az országos mozgalomba I dasági osztályának vezetője és kapcsolódtak, nem teljesítették maradéktalanul vállalásukat, a cséplést nem fejezték be augusztus 20-ra. Mint utólag nagyon könnyű, most sokan egyoldalú, rosszalló ítéleteket mondanak a versenymozgalomról. Jönnek az „előre megmondtuk” kezdetű okoskodásokkal és igyekeznek kisebbíteni a verseny érdemeit, lebecsülik annak eredményeit. Ezért szükségesnek tartjuk elmondani véleményünket a tsz-eknek erről a versenymozgalmáról, megpróbálva levonni a mozgalom taAz óvodások új-kenyér ünnepe A Szekszárd újvárosi óvodában Kákonyi Istvánná óvónő és a többi nevelő irányításával ötletes alkotmány napi ünnepélyt rendeztek. A kis óvodások is megemlékeztek az új-kenyér ünnepéről: egy kis ünnepély keretében megszegték az idei termésből sütött kenyeret, s mindenki kapott belőle egy szeletet. Ezt követően az óvodások küldöttsége felkereste a megye és a város párt- és tanácsi vezetőit, valamint szerkesztőségünket és egy-egy kis fehér cipót adtak át kedves szavak kíséretében. Az ötletes alkotmány napi megemlékezésért az illetékesek ezúton mondanak köszönetét. Ünnepi gyűlés a szekszárdi postán A szekszárdi postahivatal aa Élüzem címért folytatott versenyben 1961. első felében kimagasló eredményt ért el a Pécsi Postaigazgatóság értékelése szerint. Az alkotmány tiszteletére ebből az alkalomból ünnepi gyűlést tartottak pénteken este, amelyen megjelent dr. Moro Vilmos, a Pécsi Postaigazgatóság igazgatója, aki pénzjutalomban részesítette Birtalan József hivatalvezetőt. Két dolgozó, Váczi Imre és Beszterczei György Kiváló dolgozó oklevelet kapott, ezenkívül több dolgozót pénzjutalomban részesítettek. 1/ ezdjük talán a hibákkal. Véleményünk szerint hiba volt az, hogy a megyei mező- gazdasági operatív bizottság a mözsi Uj Élet Tsz kezdeményezése után nem foglalkozott eleget azon tsz-ek vállalásainak értékelésével, amelyek a kezdeményezéshez csatlakoztak. Jó lett volna hetenként értékelni és lapunkban közzétenni a vállalások teljesítését, ahogy azt annakidején a dalmandi Béke Tsz kérte is. így nyomon követhettük volna rendszeresen a vállalások teljesítését. a nyilvánosság mozgósító erőként hatott volna a lemaradókra és lelkesítette volna az élenjárókat. Ez volt az egyik hiba. A másik pedig az, hogy a járási mezőgazdasági operatív bizottságok, amikor csatlakoztak a tiszalöki és csengeri járás versenyfelhívásához. a vállalásokat nem beszélték meg elég alaposan. elég részletesen a termelő- szövetkezetekkel és a gépállomásokkal., Ez azután csökkentette a vállalások realitását, a járási szervek a körülmények alapos tanulmányozása nélkül nem tudtak elég hatékony intézkedéseket foganatosítani a lemaradó tsz-ek segítése érdekében. Hiba volt az is, hogy nem használtak ki minden tartalékot a tsz-ek. így például nem növelték kellőképpen jó módszerekkel a cséplőgépek napi teljesítményét, alig csépeltek keresztekből kombájnnal, néhány tsz, többek között az udvari Béke, a lengyeli Búzakalász nem fogadta el a felkínált segítséget. A hibák ellenére a verseny- ” mozgalom nagyon hasznos volt. Vezető megyei és járási mezőgazdasági szakemberek, így mások szerint a versenymozgalom legalább egy héttel rövidítette meg a cséplés idejét a megyében, illetve a bonyhádi járásban. A versenymozgalom sokat segített abban, hogy így állunk ma a mezőgazdasági munkákkal, ahogy az elmúlt évek során sohasem álltunk. A versenymozgalomnak része van abban is, hogy idén a múlt évi 90—95 mázsa helyett 110—120 mázsás a cséplőgépek napi teljesítménye megyei átlagban. Lényegében augusztus 20-ig megyénkben a cséplésnek kész volt a 92 százaléka, a szántásnak a 68 százaléka, az összes szántásokból a nyári mélyszántás aránya 46 százalék. Megyénk 159 szövetkezete közül augusztus 20-ig mintegy száz fejezte be a cséplést és ez feltétlenül jó eredménynek tekinthető a korábbi évekhez képest. Rögtön persze nem lehet csodát csinálni. És talán itt hibáztak a járási szervek: a tsz-gaz- dák nagy munkalendületétől egy kicsit többet vártak a kelleténél. Sok helyen arra számítottak, hogy a cséplőgépek napi teljesítményét átlagosan 130—140 mázsára lehet emelni tartós ideig. A nagy meleg is közrejátszott abban. hogy ezt nem sikerült elérni. I ehetne még elemezni a kö“ rülményeket, a verseny apróbb nagyobb tanulságait, majd meg is kell ezt tenni, mert az idei tanulságokat jövőre gyű mölcsöztetni kell. Mi a fő tanulság? Az, hogy a verseny a szervezési és a módszerbeli fogyatékosságok mellett is hasznos volt, eredményes volt. Azoknak van igazuk, akik a verseny hasz nos és eredményes voltát hangsúlyozzák és nem azoknak, akik most utólag okoskodnak. akik sok mindent „előre megmondták és előre tudtak”. A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. Csak örülhetünk annak, hogy tsz-einkben ezen a nyáron ilyen eleven, egészséges versenymozgalom bontakozott ki. Mindent meg kell tennünk, okulva a verseny gyermekbetegségeiből, azért, hogy a verseny szellemét továbbfejlesztik, hogy ezáltal is fokozzuk eredményeinket. Gyenis János II mezőgazdasági munkálatokról és a könyvtárak mnnkáiáról tárgyaltak a megyei tanács vb. ülésén A Tolna megyei Tanács Vég- tál. Felszólalásában a betakarí- rehajtó Bizottsága keddi ülésén tás szervezési problémáival fogelfogadta dr. Tuska Pál vb-elnök lalkozott. jelentését a feladatkörben tett Arany István, a gépállomási intézkedésekről és a lejárt ha- igazgatóság részéről a gépe- táridejű vb-határozatok teljesítő- sítésről beszélt. Elmondotta, hogy séről. Ezután rátértek a mező- új módszerekkel kísérleteznek a gazdaság időszerű kérdéseinek, napraforgó betakarításának gépe- megvitatására Szűcs Lajos me- sítésénél. zőgazdasági osztályvezető beszá- A vita tanulságait dr. Tuska mólója alapján. Az előterjesztett beszámoló értékelte a nyári gabonabetakarí- tási munkálatokat. A beszámoló, és később a hozzászólók egyaránt Pál foglalta össze. A gépi ellátottsággal kapcsolatban a többi között megállapította: — Az kétségtelen, hogy sok olyan gép is van a gépállomásokon, amelyemegállapították, hogy a gabona- két korszerűtlenségük és elhasz- betakarítás menete zavartalanabb nálódottságuk miatt ki kellene volt, mint az előző években, ha selejtezni, hiszen teljesítményük voltak is hibák, de a szervezett- az átlagon alul van. De figye- ség, s ennek következtében a lembe kell azt is venni, hogy gyors, jóminőségű munka volt a máról-holnapra nem lehet annyi jellemző. A termelőszövetkezetek új gépet előállítani, amennyire tagjai is jobb munkát végeztek, szükség lenne a mezőgazdnság- mint az elmúlt években. Ezzel ban. Átmenetileg nem nélkülöz- párhuzamosan megyeszerte végez hetjük a kisteljesítményű, körték az egyéb mezőgazdasági mun- szerűden gépek munkáját som, kálaíokat. A nyári növényápolás mert ha kicsi is a teljesítményük, és az egyéb növények betaka- de azok is segítenek valamit, vitása is jobb volt, mint a koráb- A következő napirendi pontban bi években. a megyei könyvtár munkájával A beszámoló a továbbiakban foglalkoztak. Ennek a napirendi az őszi munkálatokra, a vetésre pontnak Somi Benjaminné, a és a betakarításra való felkészü- megyei könyvtár vezetője volt az léssel foglalkozott. Amint a be- előadója. A beszámoló a könyv- számolóból kiderül, jelentős gépi tárak örvendetes fejlődéséről segítség áll rendelkezésre, ez adott számot. Minden faluban azonban nem elég, szükséges, fejlődés, előrehaladás tapasztal- hogy a termelőszövetkezetek min- ható mind a könyvállomány,mind den kézi munkaerőt igénybe ve- pedig az olvasottság terén. A fa- gyenek. lusi olvasók jelentős része az ifA vita során felszólalt dr. Pol- júsíg köréből kerül ki. Ezért a gár Ferenc, a megyei tanács vb. jövőben a felnőttekkel is jobban titkára. A tapasztalatokat érté- meg kell kedvelhetni az olvasást, kelve, a többi között megállapí- Az ülés részvevői sajnálattal ál- totta, hogy az alsóbb tanácsi szer- lapították meg, hogy a községi vek nem minden esetben hajtőt- tanácsi vezetők egy jelentős ráták végre megfelelően a helyes sZe nem tartozik a könyvtár elutasításokat, a felsőbb szervek jó vasói közé. elgondolásait. Az idei évben ta- A községi tanácsok anyagilag pasztáit hibák elsősorban ezzel nagy támogatást adnak a könyv- magyarázhatók. tárak részére. Különösen a taBali Zoltán, a bátaszéki Búza- mási járás községeiben örvende- kalász Tsz elnöke gépcsoportosí- tes a helyzet. Ugyanakkor a dom- tási problémákról, dr. Kovács V. bóvári járásban még nem vált Károly főorvos a közhangulatról, szívüggyé a könyvtárak anyagi és a várható termésről, Oszter- támogatása. mayer János mezőgazdász a gépi A napirendi pont vitája során ellátottságról, Szalontai János pe- felszólalt Tóth Árpád, a Műve- dagógus a silókukorica betakarí- lődésügyi Minisztérium könyv- tásáról és Sári József tsz-elnök tári osztályának munkatársa, Hor- a szövetkezetek javuló munkájú- váth József, az SZMT elnöke, dr. ról beszélt. Gyugyi János, a megyei tanács Részt vett és felszólalt az ülé- vb. elnökhelyettese és Mándi sen a Földművelésügyi Miniszté- Gyula a megyei tanács művelő- rium képviseletében Szakács An- désügyi osztályvezetője. 27. — Azt akarod mondani, hogy... — megint Gütig beszélt és a másik kettőnek most láthatólag terhére volt a fecsegő emberke. Berhardsen félbe is szakította: — Én nem akarok semmit mondani. — Sziljanov mindenre hajlandó, tehát ilyesmire nem Ge- rardnál kell próbálkozni, közelébe sem lehet férkőzni. — Neked kell vele beszélned, HARMATH—RÉTI: TITKA dott a norvégnek: — Szégyellem magam. — Igen, úgy látszik nemcsak mi voltunk okosak. Az, amit egyszerűen tenni kellett, másoknak is eszébe jutott. Meg kell őriznünk emlékét. Harcos volt. Meg kell tudnod először is a vezeték nevét. Méltó arra, hogy Franciaország hősei között sorolják fel. — Mennyire igaz, hogy jobban meg kell ismernünk bajtársainkat. Itt élünk, együtt, összeLeó — mondta a norvég —, en- tek végezték — nyilván szabó- rak lakóit azonnal felsorakoztat- zárva, közös sorsra kárhoztatva; gém nem ismer. Egy odasúgott tázstól féltek. ták. Akarva, nem akarva ugyanabfélmondatot könnyen provoká- És elkészültek az első klisék. A százados Gerardot és Szilja- ban a cipőben taposunk, de gyakciónak érthet. A finisben, az utolsó két órá- novot intette ki magához. ran mi magunk is hajlamosak — Talán. Megpróbálom. ban, maga Kruger százados sé- Szabályszerűen jelentkeztek.de vagyunk a csíkos rabruha möKéptelen volt, akárcsak a kö- tált kimérten a barakban, az- Kruger erélyesen félbeszakította gött elfeledkezni az emberekről, zelébe férkőzni. A francia fiúra után hidegvérét vesztve unszolta, mondókájukat: — Kesergéssel nem sokra meúgy ragadtak az egymást váltó hajtotta a két grafikust és amire — Ez kinek a műve? — és gyünk, de az önmarcangolás SS-őrök, mint cukorra a legyek, azt mondták, kész, valósággal felmutatta az egyik mintát. sem jó tanácsadó Hozzá kell Nem, hogy félrevonni nem tud- kikapkodta a véseteket kezük- Sziljanov társára mutatott. Az látnunk a cselekvéshez, ta, de rövid szóváltás is lehetet- bői. Az őrség tisztelgése közepet- állt némán, nem szólt semmit. — Mit tegyünk? Az egyik gélennek bizonyult, jeladásra sem te rúgta ki a deszkaajtót és oda- Kruger elvesztette önuralmát, pet elronthatnánk, volt képes. Mintha az őrök is útról motorzúgás jelezte, hogy először hallották ordítani: — Elsietett lenne. Nézd, minmegéreztek volna valamit, mert autóba szállt — Szabotőr! Azt hiszed, te denütt dupla őrség. A közveta pénzhamisítóra, Gerard tár- — Most szólok neki — sut- francia disznó, hogy be tudsz len szabotázst későbbre kell sára jóformán nem is ügyeltek, togta Krebs a melléje sodródott csapni? A mi eszünkön akartál hagynunk. Üzenetet kell innen Krebs csaknem óránként, ami- Berhardsennek. túljárni? Vigyétek! kijuttatnunk, kor a barakban, vagy előtte a — Késő Elkéstünk. Talán vár- A legutolsó szó, a karajban — Innen? Azt hiszem, könymunka sürgés-forgásában össze- junk ki alkalmasabb pillanatot, köré csoportosuló SS-ek közül nyebb egy betonfalon áthatolni... találkoztak Berhardsennel, fel- veszélyes lenne most magyaráz- szólt a szélső négynek, megra- — Kell! Talán ez a legtöbb, fordított tenyérrel jelezte, hogy kodni — hangzott az elharapott gadták a még mindig néma fran- amit most tehetünk. Fieyelmez- feladatát nem tudja teljesíteni, válasz. cia fiút és hurcolták kifelé. Ge- tetni a világot a nácik új machiKözben kimért egyhangúsággal Dolgoztak még az esti órákban rard ellenkezett, de mozdulatai- nációjára. Valahol ezen a töké- ácsoltak deszkatetőt a gépek fölé, is, amikor az ismerőssé vált mo- hó’, hiányzott az erő, nem ment, letes épületen is kell lennie egy míg az értékes műszerek és torzúgás zaja erősödött, majd vitték. Többet soha nem hallót- gyenge pontnak. Azt kell kitapo- nyomdaalkalmatosságok kicsoma- hirtelen lehalkult. Kruger tör- 1ak róla. gatnunk. golását jórészt maguk, a néme- tetett be a kapun és a 19-es ba- Este Krebs csak ennyit mon- (Folytatjuk):