Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
4 TOLNA MTOTP1 VCTtJJSÄÖ 1961. augusztus 23. Gyónás fiamnak Világi tós rekamié, vagy varia-bútor — R lakószoba már új, a konyha és a hálószoba még régi — Több modern bútort gyárt az ipar Fiam! Valamit el kell mondanom. Bírámul kérlek, ítélj tetteim, szándékaim fölött. Lehet, hogy mindezt ma még nem érted meg, de el kell hogy mondjam, mert szeretném, ha emlékeznél szavaimra akkor is, ha többet nem lesz alkalmam magamról beszélni veled. Sok éve nem gyóntam már papnak, akkor sem leltem megnyugvást. A vigaszt én rég nem az Istentől vártam, mert meg- éreztem, hogy azt valahol csak itt lelhetem jó, vagy rossz tetteim, szándékaim után. Ma sem az Istennek gyónok. Neked fiam! Neked, aki a lelki- ismeretem vagy, s akiben én továbbítódom az élet végtelenjében. Belőlem lettél, gondolataimnak is Te légy a folytatója. Figyelj: A fecske hosszú nyáron át készül arra, hogy őszszel elrepül. Az én készülődésem ez a vallomás. Érzem, hogy mielőtt elmegyek, beszélnem kell veled, hogy mindent pontosan megérts. Magamról, elmúlt hatvan évemről akarok beszélni neked, az én. látszólag szürke, eseménytelen életemről. Talán valóban az volt. De hidd el, ebben az életben is voltak olyan események, amelyek a nagy egész megformálásában is szerepet játszottak. Hogy Te ma este itthon hangos nevetéssel tártad felém a karod, ehhez a történelemnek kellett, hogy így alakuljon, és úgy érzem, fordulását az én erőlködésem is segítette. Egymás mellé írt gondolataim, még az áthúzott, hibás sorok is beleszövődtek a ma valóságának egészébe . . . Hol kezdjem? Talán a legszebb emlékeimnél ... Várj csak.;. Mit is mondjak el. Felnőtt emberként beszélek veled, s hiszem, hogy megértesz. Szeretném, ha nemcsak a szavak nyers zengése jutna el hozzád, hanem az érzés: öröm, vagy fájdalom, amit a szó takar: — benned, érzéseidben rezdülne tovább. Voltam-e boldog? Igen ... Sokszor ... Hittem, hogy a boldogság titka, másokat boldognak látni. Küzdeni mások boldogságáért. Mások szemében látni az öröm palás- tolatlan meg villanását, az örömét, melyet én okozok. És feloldódni mások boldogságában. Akkor Te még nem voltál. Számodra még nem sütött a nap. Nagyapád gondokban őszült fejjel állt otthon a ház előtt. Bajuszán — tudod, ami csiklandozta mindig a Te arcodat — dér ült, s ruháját belepte a hó. Úgy állt ott, mintha őrizné a csendet, amit a sűrű hóhullás okozott. És mosolygott. A fagy nem fogta, a hó nem tudta betemetni. A kezében balta volt, mellette cövekek. Rólam tudomást sem vett, pedig mellette őgyeleg- tem, s amikor ismeretlen emberek jöttek a másik utcából — ugyancsak baltával és cö- vekekkel — ő is közibük állt, és nagy léptekkel ment velük a falu szélére, ahol egy végtelenbe nyúló táblát szétosztottak. Nagyapád sirt a boldogságtól, meg a többi felnőtt, gör nyedthátú ember is. Ezek a mezsgyét jelölő karók még egy epizódot juttatnak az eszembe Újra csak nagyapádról beszélek. Néhány éve, amikor otthon voltam, künn a mezőn találtam meg. A fagyos föld rögeit bontogatta a sok évvel azelőtt levert cövekek körül. Azon fáradozott, hogy eltávolítsa, megsemmisítse a határt jelzőket a szomszéd és az ő földje között. Segítenem kellett neki, és amikor végeztünk, megnyugodva pihentette könnytől nedves szemét a domboldalra kapaszkodó földeken és boldogan suttogta maga elé: — Szép, nagy tábla lesz. Amikor először láttam a téli hófúvásban még nem értettem meg az örömét, de most, most már igen. Azután láttam anyádat is boldognak, amikor Te megszülettél és visítva szívtad magadba a levegő ismeretlen ízét. Nem tudom Neked elmondani, hogy mi volt az arcára írva. O is sírt. Fia lett, erős, nagy kövér gyerek. És ez a boldogság odafagyott az arcára halvány csontszínűre merevedve. Mert boldog volt akkor is, amikor a Te életedért a sajátját adta. Boldogtalanság ? Ebből egy kicsit sok jutott a mi századunk emberének. A háborúval kezdődött. Te ne tudd meg soha, hogy milyen rettegett homályként fedték el az ég kékjét, őrjítően visítva zuhant a bomba az egyik ház udvarába. Két gyerek játszott ott a kút mellett, a homokban ... Csak egy kis cipőt találtunk másnap, benne egy véres zoknicafattal. Láttam megőrülni az anyát, aki bomlott hajjal, megtépett ruhával, mezítelenségét sem szégyelve csókolta a kopott cipőt és beszélt neki. Simogatta, vacsorázni hívta ... Ott ült mindig a hatalmas bombatölcsér mellett, ahonnét a homokot messze elfújta a légnyomás és játszott a gyerekeivel. Szórta nekik a földet. így. .. Őröl a malom, őröl a malom szép fehér lisztet, puha kalácsnak. Mit süssek nektek? Mákosat? Diósat? Finom, puha kenyérkét. Hintát kötött a fa ágára és hintáztatta halkan, dúdolva két gyerekét. Ott ült a fűben, tétova mozdulatokkal virágot szedett nekik. És mesélt: Ezek a kis virágok nektek nyíltak. Ez a pipi tér a tiéd. Úgy tűzd a hajadba. Ez a pitypang meg, ah, csúnya. Ni, hogy folyik a teje. El kell dobni, mert megfogja a szép ruhádat. Azután elvitték. Láttam asszonyt, aki a férjét siratta, s aki minden étkezésnél terítéket tett a családfő részére is, de étkezés után ezt nem kellett elmosnia. Agya soha nem melegedett fel a szerelem tüzétől. Esténként úgy ölelte mellére a hideg párnát, mintha egy férfi fejet szorítana magához, s a takaró puha ölelésében a férfi test hozzásimulását érezte. . í És láttam embereket egymást ölni, mintha megtébo- lyodott volna a világ. Néha amikor elfogott a kétségbeesés azt hittem, az emberiség elveszítette józan esét, hogy megtébolvodott a világ. S mit tettem én? Voltak pillanatok, amikor gyáván meghúzódtam a háttérben. s védekezésként csak a szememet húnytam le, hogy ne kelljen látnom a gonoszságot. Most már tudom, csak azért, mert féltem, hogy a rossz győz. De végül mégis volt bátorságom a jóért küzdeni: — Becsülettel, erőmhöz mérten. Nem voltam én hős, gyávább voltam, mint azok, akiket hősnek neveznek. Csupán azt tettem, amit a lelkiismeretem diktált. Magamért nem sokat, vagy ha igen, érted és másokért is mindent, amire erőmből, képességemből futotta. S a harcot fiam, ami még rám várna, fejezd be Te. Egyre vigyázz! Mindig becsülettel, lelkiismereted szerint! Lesznek majd pilanatok. amikor a könnyű siker reménye megkörnyékez, s úgy érzed, hogy múló dicsőséget szerezhetnél olyan tettel, ami ellen a lel- kiismcreled tiltakozik. Ne hódítson el a siker látszata. Ha hálátlan is a tett, amit el kell hogy végezz, a becsületed önmagad és mások előtt megmarad. Ha valaha életcélt tűzöl magad elé, ez legyen az, mert ebben minden benne foglaltatik. S ha ez vezényel majd utadon, megnyugodva bízom rád mindannak a megkezdett munkának, vagy tervnek a befejezését, amire az én erőmből már nem futja. Pedig nagyon sokat szerettem volna még tenni becsülettel, nem maga- mért, mindannyionkért, akik emelt fővel járunk, és embernek nevezzük magunkat. Ne nézz rám így!... Hogy mondod? Csodálsz? Nem, fiam! Ezt nem érdemiem. Nem voltam én mindig jó és egyenes. Megértem, hogy abból, amit eddig elmondtam csak jónak látsz. De ismerd meg azt is, amit szégyenlenem kell, s amit talán lehajtott fejjel kellene elmondanom. No, de miért hajtsak fejet?! Szeretek utánanézni mindennek, amit megtettem, még akkor is, ha megbántam tettemet, s tudom, hogy mégegvszer nem tenném ugyanazt. Fiam! Jól figyelj! Bűnöm is volt. Ne ítélj szigorúan érte... Elnéző se légy! Mérlegeld okosan a tetteimet. Ne szánj, mert az apád vagyok és ne gyűlölj engem a bűneid helyett. .. . Csendes, magamba néző ember vagyok, sokat vizsgál- gattam önmagamat, tetteimet. Többet, mint kellett volna, s akkor is, amikor fontosabbat is tehettem volna. Hallgattam olyankor, amikor fel kellett volna, hogy emeljem a szavamat. Tegnapelőtt atombombát robbantottak a Szaharában. Oly sokan kiálltottak ellene nemet, anyák, gyermekek, gondokban őszült fejű férfiak, tudósok és sötét butaságban nyomorgók, de ebből a kiáltásból hiányzott az én hangom. Kiáltanom kellett volna, szólni, hogy ne! de néma maradtam. Reszketve a gondolattól, hogy egy vihar fertőzött port sodorhat ide, amely belepi a kertben a salátát, amit vasárnap a rántotthús mellé eszünk, és rút sebek, hízott, vörös fekélyek éktelenít- hetik a testedet... Talán gyáva voltam, hogy belém szorult a kiáltás. Az utóbbi években sürgetőb- j ben vetődik fel a kérdés, milyen bútort gyártson az ipar, modernet-e, vagy hagyományosat. Mivel a lakberendezési vita a bú- torszaküzletekből indul el, a kereskedelem országszerte megvizsgálta, hogyan alakulnak a vásárlók igényei. Mint megállapították, a fővárosban és általában a nagyobb városokban fokozódó mértékben vásárolnak könnyű, modern bútorokat és lakberendezési cikkeket, ennek elsősorban az az oka, hogy évente átlag 40 000—50 000 új lakás épül és ezeket tulajdonosaik javarészt divatos bútorokkal rendezik be. Főleg a fiatal házasok kedvelik a célszerű, könnyű bútorokat, de igen sokan vannak, akik régebbi szobaberendezéseket is felújítatnak. A boltok forgalmából azonban a szakemberek arra is következtetnek, hogy jelenleg még mindig küzd egymással a hagyományos és a modern szemlélet. Sokan ma is »komolyabb« bútordarabnak tartják a világítós rekamiét, mint a modern heve« rőt, vagy a variálható szekrényt? A háború előtti divat szerint készülő hálószoba és konyhabútorok most is a legkeresettebbek. A lakószobák berendezésénél általában már győztek az új varia- bútorok, amelyek levegőssé, otthonossá teszik a szobát és ami a legfontosabb, olcsók is. Ezekből a bútorokból sajnos még nem készül elegendő és így elsősorban a vidéket elárasztják az ízléstelen és hivalkodó fotelek, dupla ágyak, rekamiék és a fel- cicomázott kombináltszekrények. A kereskedelem szerint a bútoriparnak és a kisiparnak fontos feladata, hogy a korszerű követelményeket figyelembevéve ala- i kítsa a lakosság ízlését A gyárakban máris arra törekednek, hogy minél több modern kisbútorral lássák el a boltokat. A termelésnek 30—40 százalékát már újvonalú szobaberendezések és külön bútordarabok teszik ki. A tervezők a lakosság igényeit figyelembe véve készítik a modern lakásokba illő konyha- és i hálószobaberendezéseket, is. Végezetül: Fiam! Ha egy kicsit is hozzájárultam az életemmel ahhoz, hogy mire Te felnősz, ne csaljanak, hazudjanak, ne öljék egymást az emberek, akkor nem éltem hiába. És, ha szükség lesz a Te szavadra, két karod munkájára, hogy mindez valóra váljon majd a Te gyermekeid számára: — Küzdj érte! Megéri. Atádi Géza Tizenöt százalékkal növekedett a nemzetközi telefonforgalom — Átlag kétezer külföldi beszélgetés havonta A posta szolgáltatásainak nemzetközi kapcsolata mindinkább terjed az egész világon. Különösen a telefonforgalom növekedett: három év alatt 15 százalékkal. Ma már az európai országokon kívül a világ minden táján 86 országgal tart fenn ösz- szeköttetést a posta. Többek között Vietnammal, Virgínia-szige- tekkel, Peruval, Tanganyikával, Venezuelával, Madagaszkárral is rendszeres forgalmat bonyolítunk le. A posta adatai alapján Európában Ausztriával, Csehszlovákiával, az NSZK-val, tengerentúl pedig az USA-val, Kanadával, Kínával, Kubával beszélgetnek a legtöbbet. Legutóbb Uj- Zélanddal és Máltával is volt egy-egy beszélgetés. Havonta átlagosan kétezer beszélgetést kapcsolt a nemzetközi telefonközpont. Különösen nagyobb ünnepek előtt élénkül a nemzetközi forgalom, amikor magánszemélyek is sűrűbben hívják a külföldet, vagy várják távoli isme- rőseik jelentkezését. Ma már nem »gond«, nem újdonság az. hogy több ezer kilométerre levő rokonokkal beszélhessenek az i előfizetők, hiszen a díjszabás is ! alacsony. A legtávolabbi, legdrá- I gább beszélgetés 360 forint, a szomszédos országokba viszont . 20—22 forintért lehet telefonálni. 1 Az európai országok nagyrészével közvetlen vonalakon, másokkal rádió-telefon útján Bécs. Bern, Párizs és London közvetí- tésével bonyolítják le a forgal- i mat. Tájékoztató kézikönyv jelent meg a lakásszövetkezetekről Az idén mintegy háromszor- annyi szövetkezeti lakás épül az országban, mint tavaly. Ezért az új lakásszövetkezetek megszervezésének támogatására és gyorsítására tájékoztató kézikönyvet készített a szakszervezetek orszá- j gos tanácsa bér- és munkaügyi ' osztályának, valamint az ÉpítésTípusterv készül műjégpályáról, verseny-úszómedencéről és tekepályákról Az országban eddig egyedi tér- műjégpályát terveznek. Ez körül- vek alapján épültek fel újabb belül egyharmada lesz a várossportlétesítményeink, de most a ligeti nagy műjégpályának. A Középülettervező Vállalat mér- sportolók és a műkedvelők egya- nöked típusterveket készítenek, ránt használhatják. A verseny- Ezeket sok helyen felhasználhat- zőknek öltözőket, sportszer-meg- ják, építési költségük jóval ki- őrzőket, a szórakozni járó kor- sebb az egyedileg tervezetteknél, csolyázóknak pedig ruhatárt, me- s ezzel a tömegsport fejlesztését legedőt, büfét rendeznek be, és is támogatják. Az év végéig ki- hangerősítő berendezést szereldolgoznak egy 2 és 4 pályás fe- nek fel. Vidéken még nincs műdéit tekepálya, egy 33 méteres jégpálya, csak a természet fa- verseny-úszómedence és egy mű- gvasztja a jeget, tehát idényen- jégpálya típustervét. A startkö- ként mindössze 15—16 »jeges na- vekkel, hullámfogóval ellátott pan« korcsolyázhatnak a téli úszómedencéhez megtervezik a sport hívei. Ä műjégpálya 100— vízipolómérkőzéshez szükséges 120 napra »tágítja« a korcsolyaszerelvényeket is. A víz szintjét szezont. így néhány év alatt meg- majd a medence felhasználása térül e korszerű sportlétesítmény szerint változtathatják. Sírandó- építési költsége. Ezért máris nagy láskor 1,3 méter és versenyzés- az érdeklődés. Jórészt társadalmi kor 1,9 méter lesz a legkisebb erőforrásokra támaszkodva Deb- vízmélység. récén, Miskolc, Szolnok és még A téli sport kedvelőinek 60 más nagy városok is elhatároz- méter hosszú és 30 méter széles ták, hogy műjégpályát építenek. ügyi Minisztérium lakás- és kommunális-politikai főosztályának munkaközössége. Ötezer példányban most jelent meg a »Tájékoztató a lakás- szövetkezetekről« című könyv, amely tíz fejezetben foglalja össze a fontos tudnivalókat. Ismerteti a különböző kedvezményeket. A melléklet közli a lakásszövetkezetekről szóló kormányrendeletet, a végrehajtási utasítást és képen, tervrajzon bemutat néhány korábban felépült lakást is. A könyvet rövidesen eljuttatják a tanácsok építési osztályainak, a vállalatok szakszervezeti bizottságainak, munkásellátási csoportjainak és egyéb szerveknek, amelyek részt vesznek az új lakásszövetkezetek megalakításában. KISZ-csoport alakult a Csatári Téglagyárban A Csatári Téglagyárban szombaton délután 15 taggal KISZ- csoport alakult. A fiatalok alakuló gyűlését egybekötötték az augusztus 20-i Alkotmány-ünnepséggel. Beszédet Strényer Béla városi KISZ-titkár mondott, s ő adta át a KISZ-tagkönyveket is a fiataloknak. Ez alkalommal mutatkozott be a kultúrcsoport is, amely egyórás műsort adott. Az ünnepség után a téglagyár dolgozói. idősek, fiatalok, a késő esti órákig együtt szórakoztak.
