Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

1961. július 13. VOLNA MEG SEJ NÉPÚJSÁG *3 Aratás Miszlán Elhagyjuk Miszla-Bikádot, for­dul egyet az országút és a szép, romantikus völgyből dombtetőre emelkedünk. Keresztút-dűlőnek nevezi a nép ezt a tájat, ahol gazdag termést ígérő búza- és rozstáblák terülnek el az ország­út mindkét oldalán. Megállunk a dombtetőn, s kitárulkozik előt­tünk a miszlai táj szemet gyö­nyörködtető képe. Bal felől, a búzatábla szélén, a mezei út mellett cséplőgép ár­válkodik. körülötte felszerelés. Kombájnszérűnek nézzük ezt a rögtönzött „mezei üzemet”, s mgindulunk irányéba. Közeled­vén vesszük észre, hogy a csép­lőgép árnyékában két férfi je­gyez, számol, nekibuzdulva. Mint a kölcsönös bemutatkozásnál meg tudjuk: az egyik Kovács Mihály, a szövetkezet növénytermesztési brigád vezető je, a másik Borbély István, a gyönki gépállomás kör­zeti szerelője. — Most éppen nem működik a kombájnszérű — mondja Ko­vács Mihály. A gépet hajtó kor­most is szántásra fogtuk. Ugyan­is, ahogy aratunk) úgy szántunk. Valóban azt látjuk, hogy a le­aratott táblákon a miszlaiak igyekeznek a szántással s mint később Bercsényi Béla főagroncynustól megtudjuk, nem is akárhogyan törik fel a tar­lót, nyári mélyszántást végeznek, s mindjárt utána rámennek a földre a gyűrűshengerrel, be­takarják a szántást. így van ez jól, hogy a misz­laiak hívei a nyári mélyszántás­nak. Árpatarlójuk sincs már szántatlan, sőt az árpaföldre 85 hold napraforgót is elvetettek, zöldtrágyának szánva. Hallgatjuk a brigádvezető be­számolóját és megindulunk a lej­tőn a learatott búzatáblán, az akácsor felé, ahol az AC—400-as kombájn szinte féloldalra dőlve fordul neki egy újabb búzarend­nek. A kombájnnak Preisz György a vezetője, a zsákoknál meg a szalmánál pedig Eger Sándor, Fazekas József és Kiss János serénykedik. Igyekeznek nagyon a gépi ara­tással is, de most már a kézi aratásnak is neki kell feszülni, mert bizony innét a Keresztút- dűlő tetejéről látni lehet, van még bőven aratnivaló Miszlán Itt is, a Keresztút-dűlőben, az­tán az öreg-hegyen, a Pogány- hegyen, meg a Kenderföldeken mintegy 400 hold várja az ara­tást. Kezdetben a miszlaiak idegen­kedtek a kézi aratástól. A szö­vetkezeti gazdák egy része ne­hezen ragadott kaszát. Ezért most egy kissé el is maradt a munka. Persze a lemaradást fel­számolják még ezen a héten Miszlán. Köszönhető ez a jó po­litikai munkának is, annak, hogy a szövetkezet vezetői, meg Ko- zsuh Pál budapesti pártmunkás Kereszt Istvánnal, a Földműve­lésügyi Minisztérium szakemberé­vel házról-házra járnak: házi agitációt végeznek.- Az emberek egyre többen értik meg Miszlán is, hogy a jó szövetkezetét jó munkával lehet megteremteni és a imúlt hibáit éppen most, ezen a nyáron kell kijavítani még akkor is, ha a munka áldozato­kat követel. A jó politikai munka eredmé­nye az is, hogy ma már 40 ké­zikaszás vágja a rendet és va­sárnap sem szünetel a munka. A múlt vasárnap például 70-en dolgoztak a határban, arattak, keresztekbe rakták a kévéket, hordták fel a szénát. Sok olyan ember is kaszát, sarlót raga­dott, aki eddig nem dolgozott rendszeresen a közösben. Nagy erőpróbája a miszlai új- Barázda Tsz-nek az idei aratás. — Éz az első vizsga az idén — mondotta Séta Béla, a szö­vetkezet új elnöke. Valóban vizsga ez, méghozzá olyan vizsga, amelynek a sike­rétől az évvégi utolsó vizsgának, a zárszámadásnak a sikere is függ.- is - OS ­A szövetkezeti ipar seregszemléje Szekszárdon Tanfolyamok a népművelési munkások politikai és szakmai ismereteinek gyarapítására A nyár folyamán a községek­ben csökken a népművelési tevé­kenység. így ez az időszak alkal­mas arra, hogy a népművelés munkásai tanfolyamokon gyara­pítsák politikai és szakmai isme­reteiket és a megnövekedett tu­dással készüljenek fel az új évad feladatainak megoldására. Me­gyénkben is több tanfotyamot szervezett ezekben a hetekben a megyei tanács művelődésügyi osztálya. A népi tánccsoportok vezetői Mohácson, a Baranya és Somogy megyei táncegyüttesek vezetőivel együtt vesznek részt közös tanfolyamon, amelynek ta­pasztalatcsere jellege is van. A tanfolyam július 10-től 22-ig tart. A színjátszó csoportok rendezői számára július 14-től július 29-ig szerveznek tanfolyamot. E héten fejeződik be a karvezetők szek­szárdi tanfolyama, július 17-én pedig Bonyhádon a tiszteletdíjas népművelési dolgozók, művelő­dési otthon igazgatók, könyvtáro­sok, népművelési ügyvezetők jönnek össze, mintegy százhar­mincán, egy hétre, hogy gyara­pítsák ismereteiket. A tanfolyamok részletesen fog­lalkoznak a szakmai problémák mellett kulturális életünk politi­kai kérdéseivel és úgy készítik fel a hallgatókat, hogy a tanulta­kat már közvetlenül is felhasz­nálhassák az őszi és téli gyakor­lati munkában. ló munkaszervezés — gyors aratás A Fácánkert, Júlia-majori Uj Barázda Termelőszövetkezet tag­jai sok esetben elmondották, hogy ez évben nehéz aratás lesz, mert a kalászosok jól fejlődtek, nagy a szalma, sok és nehéz munkát kíván az aratás, a beta­karítás. Simon Vendel, a termelőszö­vetkezet elnöke sokat foglalko­zott azzal, hogy az idős tsz-ta- gok miként fogiék bírni ka szánként a közel 10 hold aratását. A tsz vezetősége az aratás megkezdésekor mozgósította az egész tagságot, bevonták az ál­latgondozókat és az olyan nőta­gok férjeit is, akik más vállalat­nál dolgoznak. így növelni tud­ták az aratópárok számát és jú­lius 10-én befejezték az őszi árpa, a rozs és a búza aratását. Le­arattak 44 hold őszi árpát, 28 hold rozsot és 120 hold búzát, A jó munkáért dicséret illeti a termelőszövetkezet egész tag­ságát, különösen az idősebb ta­gokat, mint Ferkelt György, Ke­serű Sándor, Petz István, Puxler Antal, Oláh János, Oláh Ferenc, Petz István brigádvezetö, Lehőcz Istvánná könyvelő, akik kivették részüket az aratásból. — u gy — Gazdag tartalomma! íelent meg a Magyar Mezőgazdaság legújabb száma A TOLNA MEGYEI kisipari szövetkezetek 1961. július 2-től július 15-ig tartják megyei ter­mékbemutató kiállításukat. A kiállításon Tolna megye kis­ipari szövetkezetei közül 23 szö­vetkezet mutatja be termékeit Szekszárd város dolgozóinak, sőt nyugodtan mondhatjuk, egész Tolna megyének. A kiállításon láthatók azok a termékek, melyeket a megye szö­vetkezeti ipara a belkereskede­lem részére készít és a kereske­delmi hálózaton keresztül kerül eladásra megyei és országos telí­tésben. Ugyanakkor bemutatják azokat a termékeket is, melyeket exportra, a népi demokratikus országok részére és a tőkés or­szágok részére készítenek. KÜLÖN KELL MEGEMLÍTENI a megrendelésre készülő termé­kek bemutatóját, melyet szövet­kezeteink a vevők egyéni ízlésé­nek és kívánságainak megfele­lően a lakosság részére készíte­nek. A kiállításon női- és férfici­pőből több mint 160 párat mu­tatnak be. Férfi- és női ruhákból több mint 80 mintadarabot láthat a közönség, bútorból a hagyomá­nyos bútorokon kívül a legújabb típusú kombinált és hangulat szobaberendezéseket is bemutat­ják. Nehéz volna itt most számot adni arról, hogy mi volt a leg­szebb a kiállításon és mely ter­mékek azok, amelyek megnyer­ték a nagyközönség és a kereske­delmi szakemberek tetszését, azonban nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy a kiállított termé­kek a fejlődést tükrözik, ami az utolsó évek során a Tolna me­gyei kisipar; szövetkezeti mozga­lomban végbement. A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL következtetni lehet arra, hogy a szövetkezeti iparban dolgozó szakemberek állandóan fejlesztik szakmai tudásukat és a külön­böző szaktanfolyamokon keresz­tül biztosítják a műszaki színvo­nal állandó emelkedését, mely csaknem valamennyi termékben a termékek minőségében, azok formai és színösszetételében jut kifejezésre. Megmutatta azonban a kiállí­tás azt is, hogy milyen feladatok állnak a szövetkezeti ipar előtt; ha hivatásának meg akar felelni és a lakosság részéről Jelentkező igényeket a legmesszebbmenőkig kj akarja elégíteni. Bizonyíték erre az a körülmény, hogy a ki­állítást megtekintő sok ezer lá­togató szóban és írásban mon­dotta el véleményét. A látogató, mint vevő, vagy mint megren­delő, tárgyilagos bírálatával is­mertette kívánalmát, amely az elkövetkezendő időkben meg­szabja a megye kisipari szövet­kezeteinek fejlődését, illetve mű­ködésének irányát A Tolna me­gyei KISZÖV-nek és a megye szövetkezeteinek a helyes javas­latokat figyelembe kell venni, a közönség igényeinek további ki-i 18. (Most mi lesz? ... Hát most mi lesz ezután?,.. Kinek van iga­za? Kinek? És ki mondhatja meg az igazat?) Abbahagyja az olvasást. (Emlékszem, hogyne emlékez­nék, Igen, Bálint Sándor és Koc­kás Richárd ... Persze, hogy emlékszem. A kegyelmes úr az igazságügyi minisztériumból ak­kor telefonált először, amikor az aktákat leküldték. Igen, a telefon beszélgetés végén azt mondta, hogy a kormánykörök elrettentő, példás ítéletet várnak és a hosz- szadalmasságot kerülni kell. Az ügy egyszerű, azt is mondta, két politikai fogoly óvatlan pillanat­ban lemészárolta, agyonrúgdosta a legpéldásabb magaviseletű ra­bot ...) A bíró csüggedten tenyerébe ejti az állát. Fehér, mint az éj­szakai hó. (Én is azt hittem... én is, hogy egyszerű gyilkosság. Szerencsét­len rabok, akiket a bíró titokban sajnálhat, ha akarja, mert a gyil­kosság száríthatta fel bennük a börtön penészes szagát. A gyil­kosság, amely pillanatnyi élet- szükségletet jelentett a sárga, po- loskás falak között... Óh iste­nem, hát azt hittem, hogy közön­séges dúvadak, akikhez illik az erőszak, akik ölnek, mert külön­ben őket öli meg a börtön. A fanyar cementszag . . . Nem is tu­dom, talán ha a kegyelmes úr nem telefonál... talán ... talán életfogytiglant adok? ... Nem tu­elégítése érdekében, valamint az Új vevőkör megszerzéséhez. A KIÁLLÍTÁSNAK KÉT FÖ CÉLJA van, az egyik, hogy be­mutassa a megye és a város dol­gozóinak a szövetkezeti ipar ter­mékeit, a másik, hogy a bemuta­tott termékeken keresztül a di­vatot, az ízlést bizonyos fokig helyesen irányítsa. Az a vélemé­nyünk, hogy a kiállítás ezen ket­tős feladatnak megfelel és a sok gazdag tapasztalat mellett a ja­vaslatok figyelembevételével meg­adja a lehetőséget munkánk to­vábbi javításához és eredménye­ink növeléséhez. Pollák Andor KISZÖV o. v. Ezen a héten gazdag tarta­lommal jelent meg a Magyar Me zőgazdaság 28. száma. Az üzem- szervezési rovatban dr. Soós Gá­bor: „Fokozzuk a nyári mező- gazdasági munkák szervezettsé­gét” című cikkében több hasz­nos tanácsot, követendő módszert ajánl a termelőszövetkezetek ve­zetőinek. Ugyancsak az üzemszer­vezési rovatban találjuk „A szak­mai vezetés a fóti Vörösmarty Tsz-ben” és az „Aratás és csép- tés megszervezése Enyingen” cí­mű cikkeket, amelyek mintegy gyakorlati kiegészítései az előb­bi elvi jellegű írásnak. A továbbiakban dr. Lammel Kálmán ír a szántóversenyek ta­'Bokáig e?<®VJ7 (KISREGÉNY) IRTA: THIERY ÁRPÁD dóm ... Őrület, hogy nem tudok semmit!) A bíró az asztalra borul. (Rettenetes, ha elhiszem, amit Molnár mondott!... Akkor a két kommunistát megöltem! Én! Tö­mör Károly! Nyugalmazott tör­vényszéki bíró, akivel ma a párt- titkár barátságosan kezet fo­gott! ... Nem tudom elhinni! Nem bírom elhinni!!!... Szörnyű arra gondolni, hogy én ítéltem halálra őket... Lesz nekem még ezek után lelkiismeretem? Tu­dok én ezután valakinek a sze­mébe nézni? ... Embertelenség volt, amit velem műveltek!... Senki nem mondta, hogy ez a két fogoly besúgót ölt, senki nem mondta, hogy száz fogoly, hogy... Merte ezt valaki mondani? ... Senki... ó kegyelmes uram, ke­gyelmes uram ... mit tettél Tö­mör Károly bíróval!) A falióra megáll. Utolsó, halk koppanása még megnyergeli a csendet, aztán a bíró egyenletes lélegzése egyedül marad a szo­bában. (Molnár hazudott! Molnár ha­zudott! . .. Mondjátok, hogy ab­ból, amit mondott, egy szó sem igaz, csak propaganda volt! Vala­melyik brosúrában olvasta és ... Ó nem. Nem és nem. Tudom, hogy úgy volt, ahogy Molnár mondta... kihűlt szemekkel, hogy hová lett abból a bíróból az emberség, aki a két kommunistát ártatlanul halálra ítélte? ... Ször­nyű ... ha Molnár megtudná ... megtudná, hogy én voltam ... Te úristen! Talán a nyugdíjamat is elvennék .. . Soha, soha nem tud­hatja meg senki! Soha!...) Az óra némán fekszik a falon. Csillogva, bogárfeketén, mintha ravatal lenne. (A kegyelmes úr! Az ügyész! Mindenki? ... Hát gazemberek voltak? Elhitették velem, hogy a kommunisták nemcsak illegális újságot szerkesztenek, nemcsak kormányellenes jelszavakat fes­tenek a falra, nemcsak agitál­nak ... de gyilkolnak is? Elhitet­ték velem, hogy aljasok és a szemük se rebben, ha ölni kell!... El. Elhitették. Hagvták hogv egy nyomorult humanista bírósági kukac csak addig lásson, -meddig cimborája a porban, a füvek közt! pasztalatairól és rajzokkal il­lusztrált cikk ismerteti az ideig­lenes gabonatárolás jó módsze­reit. A lap állattenyésztési rovatá­ban nagy érdeklődésre tarthat számot Dohy János: „Hogyan fokozhatjuk szarvasmarh--állo­mányunk szaporaságát” és dr; Szécsényi Árpád—Süpek Zoltán: > A tőkesertés-előállítás leggyor­sabb módja« című cikke. A Magyar Mezőgazdaság mel­léklete ismerteti a legfrissebb jogszabályokat, néhány szakmai útbaigazítást ad és válaszol a szerkesztőséghez érkezett kérdé- I sekre. Hagyták, hogy én is gyilkoljak! A bíró! A makulátlan!... Tűr­ték, tűrték, mindenki, hogy negy­venöt után évekig, ha kommu­nistákat láttam, mindig erre a két emberre gondoljak .. . Min­dig az ártatlannak hitt, meggyil­kolt Kálmán István állt közöt­tünk ... Én, én, a közbűntényes bíró, aki negyvenöt előtt egyszer látott eleven kommunistákat ma­ga előtt... Nem, nem tudta el­mosni bennem semmi igazán ezt az emléket. Semmi. A kézfogások se. Ha a kommunisták kezet fog­tak velem, mindig a hátam bor- zongott. Nem tehetek róla ... Sze műkben mindig a két vádlott hi­deg, megvető pillantását láttam. A nyugodtat, a kifürkészhetet- lent... Mindig és mindig resz­kettem. Nem tehettem semmit. Még negyvenhétben is, esténként, lefekvés előtt Máriával eltorla­szoltuk az ajtót, mert attól fél­tem, hogy a kommunisták éjszaka értem jönnek ... Régi bíró va­gyok ... ki tudhatta? Szörnyű ez!) Tömör szédülten ismét olvassa a tudósítást. (... Bálint Sándor és Kockás Richárd kommunista agitátoro­kat és gonosztevőket korábban sú lyos szabotázscselekményekért és egyéb terrorista bűnök miatt többévi börtönbüntetésre ítélték... A két elvetemült haramia fan­tasztikus, szadista kegyetlenség­gel megölte rabtársi\ Kálmán Tstván kereskedősegédet.) (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom