Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. július 28f Százezrek ünnepelték Kuba forradalmának évfordulóját, Gagarint és Fidel Castrót Havanna (MTI): Havanna népe szerdán este hatalmas méretű tcfneggyülésen ünnepelte a kubai felkelés nyolcadik évfordulóját. A Jose Martinról, Kuba szabadsághőséről elnevezett főtéren százezrek szorongtak a zászlók erdeje alatt. Az ünnepi díszbe öltözött téren nagybetűs feliratok hirdették: „Békét és szocializmust!”; „Hazánk szabadsága, vagy a halál”; „Éljen július 26” és „Ne felejtsd Giront!” — az április 17-én Kuba ellen elkövetett imperialista agresszió kiindulópontját. A dísztribünön a kubai nép vezetői mellett az ünnpségre érkezett külföldi küldöttségek és a diplomáciai kar képviselői gyülekeztek. Amikor Jurij Gagarin, a világűr meghódításának szovjet hőse lépett a díszemelvényre, a tömeggyűlés résztvevői forró lelkesedéssel köszöntötték, amikor Hruscsov üzenetét tolmácsolta Ku ba népének. Ezután Dorticos elnök a legmagasabb kubai kitüntetést tűzte a szovjet vendég mellére. Az ünnepi gyűlés szónoka Fidel Castro volt, akinek majdnem négyórás beszédét a hatalmas tömeg többször szakította félbe dörgő tapsával. Bias Roca, a kubai Népi Szo- cialita Párt főtitkára Kuba szerdai ünnepén fogadta a sajtó képviselőit. A kérdésekre válaszolva emlékeztetett rá, hogy a Kuba szabadságáért és függetlenségéért küzdők nyolc év előtti felkelése megkezdte azoknak az erőknek felszámolását, amelyek a kubai népnek a beletörődést tolmácsolták, széthúzást szítottak és rágalmazták a szocializmust. A továbbiakban kiemelte, az a forradalmi folyamat, amely 1953. július 26-án kezdődött, a természetes fejlődés útján jutott el Kuba szocialista forradalmáig. New York-i, jelentés szerint szerdán este több száz főnyi tömeg tüntetett „El a kezeket Kubától!” feliratú táblákkal az ENSZ központja előtt. Bár a tömeg némán, csupán jelenlétével követelte, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a beavatkozást Kuba belügyeibe, a rendőrök szét akarták oszlatni a tömeEseményeh SOROKBAN Buenos Aires (TASZSZ). Július 26-án tíztagú huligánbanda — kihasználva, hogy a rendőrőrszem nem tartózkodott a közelben — megtámadta a szovjet. nagykövetség egyik épületét. A | huligánok gyújtóanyaggal telt palackokat dobáltak az épületbe. A keletkezett tüzet hamar eloltották. Bonn (TASZSZ). A bonni hadügyminisztérium a Bundeswehr számára 17 millió márka összegben 160o tehergépkocsit rendelt az értékesítési nehézségekkel küz dő brémai Borgward-művekben. Az említett cég ezenkívül ötmillió márka összegben megrendelést kapott 1500 páncélos szállító- jármű építésére, valamint 450 páncélkocsi elkészítésére. Moszkva (TASZSZ). Ibrahim Abbud, a szudáni fegyveres erők főparancsnoka, Szudán miniszterelnöke 11 napos Szovjetunióbeli látogatás után csütörtökön Moszkvából Szimferopolba utazott, ahonnan hazatér majd Szudánba. Moszkva (TASZSZ). Szerdán Otakar Simunek miniszterelnökhelyettes vezetésével csehszlovák gazdasági kormányküldöttség érkezett Moszkvába. Brasilia (AFP). Alfonso Arinos brqziHai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy kormánya meghívta Gararin őrnagyot, látogasson el Brazíliába. A külügyminiszter hozzátette, hogy Gagarin valószínűleg kubai látogatása után tesz eleget a meghívásnak. get. Amikor mintegy húszán ellenálltak a rendőröknek, hat tüntetőt letartóztattak. Caracasban, Venezuela fővárosában is Kuba mellett tüntető felvonulást tartottak szerdán. A rendőrség könnyfakasztó gázgránátokkal támadta meg a tömeget, hogy megakadályozza a felvonulást. Fide! Castro televíziós interjúja A Csehszlovák Televízió július 26-án, a kubai nemzeti ünnep alkalmából közvetítette azt az interjút, amelyet Fidel Castro kubai miniszterelnök adott az Intervízió tudósítójának. Fidel Castro interjújában visz- szaemlékezett az 1953. júliusi eseményekre, majd képet adott a kubai forradalom eredményeiről. Fidel Castro utalt az élelmiszertermelés növekedésére. Elmondotta. hogy a rizstermelés évi kétmillió mázsáról ötmillió mázsára emelkedett. Elmondotta továbbá. hogy az országban a mezőgazdasági nagybirtokokat szövetkezetekké és állami gazdaságokká alakították át. Kuba támaszkodhatott a szocialista országok mezőgazdasági gépszá’lít- mányaira. A Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Magyarországról, Romániából és az NDK-ból érkezett traktorok és mezőgaz- l dasági gépek nemcsak a mező- gazdasági termelés fokozását tették lehetővé, hanem függetlenítették Kubát az amerikai gépalkatrész-behozataltól is. Castro elmondotta, hogy a kubai népre nagy hatással voltak a szocialista országok szakemberei, akik kitűnően képzettek, szeretik a munkát, ápolják a kollektív szellemet. Az interjú végén Castro miniszterelnök üdvözletét küldte a szocialista országok népeinek, amelyek oly sokat segítettek a kubai forradalomnak. Kijelentette. hogy Kuba népe megingathatatlanul áll az imperializmussal szemben, s a kubai forradalom — hála a szocialista országok segítségének és szolidaritásának — győzede'mesked'lc mindazokon a megoróbáltrtásokon. amelyeket az imperialisták agresszív cselekedetei okoztak. Az angol külügyminisztérium nyilatkozatának és Kennedy beszédének angol sajtóvisszhangja London (MTI): Az első megdöbbenést, amelyet az angol külügyminisztérium nyilatkozata a Berlinnel kapcsolatos, úgynevezett védelmi intézkedésekről előidézett, valószínűleg központilag sugalmazott megnyugtató magyarázatok követik; tudniillik, hogy egyelőre nem hívnak be tártaié-, kosokat, nem növelik a rajnai angol haderő létszámát és nincs szó a hadkötelezettség visszaállító sáról. A Daily Sketch szerint Macmillan reméli, hogy a katonai készülődések tompítása fenn fogja tartani később Anglia számára a közvetítő tevékenység szabadságát. A Daily Mail diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy 1. Az angol haderők megerősítésére irányuló lépések valószínűleg nem fognak megvalósulni, 2. A nyugati külügyminiszterek párizsi találkozóján Lord Home a lehető legerélyesebben sürgetni fogja, hogy a Nyugat kezdeményezzen tárgyalást a Szovjetunióval, mielőtt, háborús fenyegetés állhatna elő. A Daily Herald politikai tudósítója szerint az az angol vélemény, hogy a berlini válság lényege jelenleg politikai és nem katonai. A Daily Express politikai tudósítója jelenti: Heves összecsapás kezd kifejlődni a toryk és a munkáspárt között a kormány Berlinnel kapcsolatos tervei körül. Munkáspárti vezetők szerdán este kijelentették, hogy ha egyetlen tartalékost behívnának a nyári törvényhozási szünet alatt, azonnal követelik majd a parlament sürgős összehívását. A párizsi külügyminiszteri találkozó tanácsainak tanulmányozása után dönt majd az angol kormány, hogy foganatosítson-e katonai óvóintézke- désket és ha igen, milyeneket. A Guardian írja vezércikkében: Kennedy óvatos megjegyzésekkel célzott a tárgyalási készségre, de nem mondta meg. hogy miről hajlandó beszélni. Nem Nyugat- Berlin szabadsága kérdéses a közvetlen jövőben, hanem az, hogy milyen hatóság ellenőrizze nyugati katonák Berlinbe jutását. Hruscsov nem azt mondta, hogy el akarja foglalni Nyugat-Berlint erőszakkal. Csak az a szándéka, hogy különbékét köt Kelet-Né- metországgal, s a keletnémet kormányra ruházza át a Szovjetunió felelősségét a Nyugat-Berlinbe jutás felügyeletére. Kennedy beszédének legnagyobb gyengéje az, hogy nem tartalmaz pozitív javaslatot e helyzet tisztázására. Az első kérdés az, milyen építő célú javaslatokat közöljön a Nyugat a Szovjetunióval tartandó tárgyalásokon. Bizonyos amerikai körök — folytatja a Guardian — az Odera —Neisse határ állandóságának elismerésére gondolnak, cserébe a Nyugat-Berlinbe jutás szavatolásáért. A másik lehetséges kompromisszum a Nyugat szempontjából Kelet-Németország elismerése, cserébe hathatalmi ellenőrző bizottságért, amely felügyelne a nyugati hatalmak Berlinbe jutására. E javaslatok bármelyike tárgyalási alap lehet. A Daily Herald vezércikke aggasztónak tartja Kennedy utalását Amerika katonai készülődéseire. Vannak azonban a Ken- nedy-beszédnek biztatóbb részei is — írja a lap —. főként az a kijelentése, hpgy Amerika hajlandó tárgyalni. Kennedy azonban hallgatott egy létfontosságú kérdés dolgában: milyen legyen a berlini megoldás, amely elfogadható a Szovjetunió és tűrhető a Nyugat számára? Erre nem adott felvilágosítást. Kennedy engedhetné, hogy Hruscsov és mi is egy-két pillantást vessünk kártyájába. Az angol békebizottság nyilatkozatában a legsúlyosabb aggodalmát fejezi ki Kennedy beszéde miatt, mivel ez a beszéd csak azt jelenti, hogy az amerikai kormány inkább az atomháború kockázatát választja, mint a tárgyalást Nyugat-Berlin jogi helyzetéről. Nincsen semmi a szovjet javaslatokban, ami megtagadná Nyugat-Berlin népétől a nyugathoz való hozzáférést, vagy azt a jogát, hogy saját maga által választott rendszerben élhessen. Az igazi veszély abban rejlik, hogy Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság elleni kémkedés és felforgatás központjának használják. Meg kell értetni az amerikaiakkal, hogy az angol nép nem hajlandó meghalni Berlinért, sem azért, hogy segítsen a német militarizmusnak és ilymó- don az ismét vezető erő legyen Európában, s a világbékét fenyegethesse. Nem szabad Angliát háborúba rántaniok az Adenauer! támogató amerikai militaristáknak — hangoztatja a nyilatkozat. Kennedy beszéde szinte példa nélkül álló fegyverkezési hajsza bejelentése és világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok hogyan igyekszik a rendellenes nyugat-berlini helyzetet felhasznál ni háborús hisztéria keliésére. Moszkvában egyértelmű ellenzést és visszautasítást váltott ki az amerikai elnök televíziós beszéde, s rámutattak arra, hogy békeidőben hallatlan és szokatlan eset, amikor az Egye sült Államok elnöke, mindösz- sze másfél év alatt harmadszor kéri a katonai előirányzatok növelését, jóllehet 1955-től 1960-ig az amerikai katonai költségvetés egyébként is körülbelül négymilliárd dollárral növekedett. A moszkvai rádió kommentátora rámutatott,, senki számára nem titok, hogy a Szovjetuniónak a nyugat-berlini kérdésben meghirdetett álláspontja a legcsekélyebb összefüggésben sincs ezzel a fokozott katonai készülődéssel. A Szovjetunió nem háborút kezdeményez, hanem békeszerződést ajánl, mégpedig 16 évvel a háború befejezése után, vagy is olyan időpontban, amikor a békeszerződést már régen meg kellett volna kötni. Ebből világosan kitűnik, hogy a Szovjetuniónak a nyugat-berlini kérdés rendezésére tett ésszerű javaslatai csak ürügyet szolgáltatnak, mégpedig nagyon is mesterségesen előráncigált ürü gyet, az amerikai háborús köröknek a fegyverkezési hajsza fokozására. Érdemes emlékeztetni arra, hogy mór az év elején, amikor a nyugat-berlini kérdés még nem került ennyire előtérbe, az amerikai hadiipari körök 10 éves tervet dolgoztak ki a fegyverkezés fokozására. Az U. S. News and World Report című amerikai lap annak idején közölte, hogy a terv értelmében 1970-ig legalább kétszeresére növelik az amerikai katonai költségvetést. A jelek azt mutatják, hogy Kennedy beszéde ennek a fegyverkezési programnak szerves része, s világpolitikai következményeiért a Szovjetunióra szeretné hárítani a felelősséget. Erre a magyaráz.kodásra annál inkább is szüksége van, mert — mint beszédében bejelentette — az amerikai családoknak komoly áldozatokat kell hozniok a fegyverkezési hajsza fokozásáért. Január óta mar natmil- liárd dollárral nőtt az Egyesült Államok katonai költségvetése, az év végére pedig 47,5 milliárd dollárt fog kitenni. Ugyanakkor egymillióra emelik az amerikai hadsereg létszámát is. Kennedy következetesen meg kerülte a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdését, s állandóan »kihívásról« beszélt, holott mindenki előtt világos, hogy a Szovjetunió egyáltalán nem háborút kezdeményez. Maga Kennedy is beismerte, hogy az egész német- országi helyzet abnormális, azonban semmiféle kezdeményező javaslatot nem tett ennek a valóban abnormális hely zetnek a rendezésére. Csak nagy általánosságban, ködösen beszélt az Egyesült Államok tárgyalási készségéről, beszédéből azonban elsősorban az derült ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenn szeretné tartani a Kennedy által is abnormálisnak minősített németországi helyzetet. Kennedy kardcsörtető beszéde a háborús hisztériát fokozza, s vitathatatlanul rontja a nemzetközi helyzetet, nehezíti a kibontakozást. Azonban magában Amerikában is hallatszanak sokkal józanabb hangok, amelyek a valóságból indulnak ki. Roosewelt özvegye figyelmeztetett a fegyverkezés növelésének veszélyeire, dr. F. W. Neal, egyetemi tanár pedig arra szólította fel az Egyesült Államok politikai vezetőit, hogy becsületesen törekedjenek a nyugat-berlini és a német kérdés rendezésére, s vessék el a régi, idejét múlt formulákat. A professzor külön figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak ebben a fontos kérdésben nem szabad Bonnhoz igazodnia. Külön figyelmet érdemel a Nobel-díjas Linus Pauling, aki a Neues Deutschlandban azt írja, hogy az egész Németország leszerelését előirányzó békeszerződés jelentős lépés lenne az általános és teljes leszerelés felé. Ha ilyen béke- szerződést kötnek, és ha az ENSZ szavatolja a leszerelt Németország nemzeti egységét, akkor el lehet érni a berlini probléma ésszerű megoldását is. Hammarskjöld „bűvös fogadtatása Bizertában Tunisz (MTI): Hammarskjöld ENSZ-főtitkár, aki Burgiba elnök meghívására Tuniszban tartózkodik, hosszas halogatás után, szerdán Bizertába látogatott. A város felé vezető úton a főtitkár kocsiját francia idegenlégiósok tartóztatták fel és átkutatták. A kocsi csak ezután folytathatta útját a romos, a franciák által összelőtt város felé, ahol közölték vele, hogy „a Párizsból érkezett utasítás szerint” a támaszpont francia főparancsnoka nem fogadhatja. Hammarskjöld csütörtökön elutazott Tunéziából. A francia fővárosban már eddig is vegyes érzelmekkel figyelték Hammarskjöld tunéziai tartózkodását. Szerdán este a fran cia külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette Hammarskjöldnek Couve de Murville-hez intézett levelét, valamint a francia külügyminiszter válaszát. Hammarskjöld levelében arról ír, hogy a francia kormány nem tartva be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, nem vonta vissza a francia csapatokat eredeti állásaikba. Couve de Murville válasza rendkívül rövid és hideghangú. Megfigyelők szerint tulajdonképpen de Gaulle elnöknek az utóbbi időben az ENSZ-szel szemben tanúsított magatartását képviseli. A francia külügyminiszter megjegyzi. hogy a főtitkár a tunéziai elnök meghívására utazott Tuniszba és levele „úgy látszik a tunéziai kormány álláspontját tükrözi”. Couve de Murville leveléhez csatolta a francia kormány jegyzékét, amelyet a szerda esti minisztertanácson szövc- geztek meg. A jegyzék — amely egyébként azt állítja, hogy a franciák még mindig hajlandók tárgyalni Tunéziával a bizertai válság rendezéséről — Couve de Murville szerint feleslegessé teszi, hogy Hammarskjöld Párizsba látogasson, hiszen a jegyzék után a főtitkár tájékoztatva lesz a francia kormány álláspontjáról. A külügyminisztérium szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy a francia kormány nem tartja szükségesnek Hammarskjölddel megvitatni a helyzetet. Bizertában a katonai helyzet még mindig feszült, a kommentálok szerint azonban a tunéziai kormány most inkább diplomáciai síkon fokozza a hadviselést. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ- küldötte szerdán megbeszélést tartott az ENSZ afro-ázsiaj csoportjának képviselőivel. A Csoport egyik tagja elmondotta, hogy kormányának álláspontját ismertetve Monzsi Szlim kijelentette: továbbra is kitartanak amellett, hogy a francia csapatokat vonják ki Tunéziából és kérnj fogják a Biztonsági Tanács újabb ülését. Jólértesült körök szerint lehetséges, hogy a tanács pénteken összeül.
