Tolna Megyei Népújság, 1961. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

1961. július 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A közös vállalkozás és az összefogás szép példája NAGYSZOKOLY két termelő­szövetkezete és a szomszédos Ma- gyarkeszi község három terme­lőszövetkezetének tagsága között a tavasz folyamán érdekes kez­deményezés indult el a tertme- lési tapasztalatok kicserélésére, egymás megsegítésére. A terme­lőszövetkezeti tagok, félig tréfá­san, de tartalmában igen komo­lyan „KGST-nek” nevezték el azt a közös vállalkozást, amely az öt termelőszövetkezet között kiala­kult. A jó kapcsolat azzal kezdődött, hogy a tavasz folyamán vető­maggal, alomszalmával, az állat- tenyésztésből hiányzó fehérje-ta­karmánnyal segítették kj egy­mást. így kezdődött és később az idők múltával egyre jobban erő­södött a kpt község öt termelő­szövetkezete közötti kapcsolat. A tsz-vezetők, a mezőgazdasági szak emberek és a brigádvezetők, mind gyakrabban találkoztak és cse­rélték ki tapasztalataikat. Legutóbb június végén jöttek össze. Ezen a megbeszélésen már megválasztották az öttagú inté­ző bizottságot és kidolgozták az alapszabályt. Elhatározták, hogy a kölcsönös együttműködés elve alapján nemcsak a termelési kap­csolatokat erősítik, hanem anya­gi eszközök egyesítésével közös gazdasági alapot hoznak létre. Elsőként vették tervbe egy közös gépjavító műhely létesítését Ma- gyarkesziben, 145 000 forintos költséggel. Magyarkesziben ugyan is némi átalakítással a műhely felállításához szükséges épület biztosítva van. Elkészítették a pénzügyi tervet, amely szerint 50 000 forintért gépeket, eszter­gapadot, fúrógépet, stb. vásárol­nak, 22 000 forintot pedig kézi szerszámok és egyéb felszerelé­sek megvásárlására fordítanak. A javítóműhelyben a tsz-ek szakem­bereit foglalkoztatják. A beindu­lásnál két fő, később a kívánal­maknak megfelelően több szak­ember is dolgozik majd, A GÉPJAVÍTÓ MŰHELYEN kívül fontossági sorrendben egy csibekeltető telepet létesítenek. Kezdetben egy tízezres csibe kel­tető gép beállításával. A csibe­keltető telepet viszont a nagy- szokolyi aranykalász Tsz korsze­rű csibenevelője mellett állítják fel azzal a céllal, hogy a ter­melőszövetkezeteket és a tsz-ta- gok háztáji gazdaságát naposcsi­bével lássák el. Szerepel a tervben egy közös csibeelőnevelő felállítása is, bár ennek megvalósítására csak a későbbi időkben kerülhet sor, mert a szükségletek figyelembe­vételével elsősorban a közös nö­vényvédelemre rendezkednek be. Ezt úgy oldják meg, hogy az öt termelőszövetkezet egy Rapidtox II. univerzál gépet vásárol. A ké­sőbbiek során — tekintettel a vállalkozásban részt vevő öt ter­melőszövetkezet több mint hét­ezer holdas határára — még egy növényvédő gép vásárlását ter­vezik. Eddig igen találóan, de kicsit tréfásan nagyszokolyi „KGST”- nek nevezték el a két község öt termelőszövetkezetének összefo­gását, amelynek lérryege az egy­más megsegítése volt. A júniusi értekezleten, kihangsúlyozva az összefogás és a közös vállalkozás jelentőségét, megállapodtak ab­ban, hogy Magyarkeszi és a Nagyszokolyi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek nevet veszik fel. A vállalkozásban részt vevő termelőszövetkezetek a kidolgo­zott éves termelési és pénzügyi terv alapján folytatják működé­süket. A beruházások biztosítá­sára és a költségek, fedezésére, a szükséges pénzt részben a tag­szövetkezetek fedezik, a társulás­ba bevitt földek arányában. A másik felét pedig az e célra elő­irányzott, állami hitelből bizto­sítják. A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS műszaki vezetésével a nagyszo­kolyi Aranykalász Tsz nyugdíjba vonult agronómusát, dr. Kapro- ■nyi Zoltánt bízzák meg, akinek nyugdíjkiegészítésként, havontta meghatározott munkaegységet biztosítanak. A kölcsönös együttműködés el­ve alapján készült el Magyar­keszi és Nagyszokoly öt terme­lőszövetkezetének önálló közös vállalkozásra irányuló terve. A terv megjelöli, az együttműkö­dés formáját, amely elsősorban a termelési kapcsolatok kiterjesz­tésére irányul. Az országosan is elismerést érdemlő két tsz-köz- ség kezdeményezése iránt nagy az érdeklődés a tamási járásban. Ahogy értesültünk Fürgéd és Felsőnyék termelőszövetkezeti községek is foglalkoznak a csat­lakozás gondolatával. 2s ameny- nyiben erre ténylegesen sor ke­rül, több mint tízezer hold föld­del négy község vesz részt az önálló közös vállalkozásban. Pozsonyiné Minden hold szántóföld után 112 kiló húst ad a népgazdaságnak a tamási Széchenyi Tsz Másfél éves múltra tekint vissza a tamási Széchenyi Tsz. Ez alatt a másfél esztendő alatt sok olyan eredményt ért el a ter­melőszövetkezet. amely megyei, sőt országos érdeklődésre is szá­mot tarthat. Aki közelebbről is­meri a Széchenyi Tsz működését, joggal mondja: méltó versenytár­sa ez a tsz már most is a másik két nagyhírű tamási termelőszö­vetkezetnek. Most újabb nagyszerű hírt kö­zölhetünk a Széchenyi Tsz-ből: ebben az évben minden hold szántóföldjük után 112 kiló húst adnak a népgazdaságnak, túltel­jesítve hizlalási tervüket. A terv szerint 773 sertést, 896 mázsa súlyban kellene eladniuk az Állatforgalmi Vállalatnak. Ezzel szemben 803 sertést több mint 900 mázsa súlyban adnak el. { Már 417 hízott sertést le is szállí­tottak és a további szállításra ke­rülő hízók alapanyagát biztosítot­ták. A termelőszövetkezetnek olyan tervei vannak, hogy éven­te ezer sertést és néhány száz süldőt ad a jövő évtől kezdve a népgazdaságnak. Ehhez a tervhez már biztosították az előfeltétele­ket is. Van kilencven anyakocá­juk és férőhelyet is építettek annyit, amennyi ezer sertés meg- hizlalásához elégséges. Szarvasmarhát is szép számmal hizlalnak. Tervüket, azt. hogy 87 hízott marhát. 421 mázsás súlyban adnak el. teljesíteni tudják, már 28 marhát el is adtak. Lényegesen túlteljesítik a juh- értékesítési tervet. Rövid idő alatt 804 juhot számláló állo­mányt hoztak létre, s ebből nem a tervezett 284 birkát adják el 104 mázsás súlyban, hanem majdnem ötszázat} több mint 200 mázsás \ súly­ban. A hizlalás mellett jó eredménye­ket értek el a gyapjútermelésben is, a nyírási átlag 4,66 kiló volt, s a tervezett 15 mázsa gyapjú he- lyett 16 mázsát értékesítettek. : ötletesen oldották meg a liba» hizlalást is, kihasználva a háztáji gazdaságokban meglévő lehetősé» geket. Tsz-tagoknak adták ki hizlalni a libákat, így hizlaltak meg és adtak el 127 libát, 619 kiló súlyban. A tsz összesen 1531 mázsa > húst ad idén a népgazdaság- - nak, 1369 hold szántóra át­számított területéről. Minden hold szántóföldre tehát 112 kiló hús értékesítése esik. Nagy erőfeszítéseket tett a tsz annak érdekében, hogy ilyén nagyszabású állattenyésztéshez megteremtse az üzemi feltétele­ket. Hatalmas majort épített a tsz saját építő-brigádja, mintegy 35—* 40 százalékban a tsz saját erőfor­rásaiból. Másfél év alatt felépí­tettek egy 86 férőhelyes tehén- istállót, 131 férőhelyes növen­dék és hízómarha-istállót, két­szer 20 férőhelyes sertéselletőt, 300 férőhelyes sertéshizlaldát, 250 férőhelyes süldőszállást és 300 fé­rőhelyes juhhodályt. Most épül újabb kétszer 20 férőhelyes ser­tésellető, 120 férőhelyes sertéshiz­lalda és 50 férőhelyes növendék- szarvasmarha-istálló. A nagysza­bású beruházási programot úgy tudták sikeresen végrehajtani, hogy olcsó megoldásokat válasz­tottak, szerfából készítették az épületeket és egy istálló falainak építése kivételével minden léte­sítményt saját építő-brigádjuk készített el.______________ A PARTÉLET hírei Végrehajtó bizottsági ülést tar­tott az elmúlt héten a szekszárdi járási pártbizottság. Az ülésen a termelőszövetkezetek első féléves termelési eredményeit, a bevéte­lek és kiadások mérlegét vitatták meg. A beszámoló megállapítot­ta: az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva a tsz-ek gaz­dálkodásában jelentős javulás van. Ezt igazolja az is, hogy bár egyes tsz-eknél voltak termelési kiesések, a különböző termelési ágakból származó többletbevéte­lek, mint például a kertészet, a baromfinevelés, az állattenyésztés biztosítják a folyamatos pénz­szükségletet. • A tamási járásban három párt- szervezet tartott taggyűlést. A taggyűléseken az aratás és a cséplés munkáiról tárgyaltak. Töb bek között vitatták a gabonarak­tározás problémáit, • A Simontornyai Bőrgyár üzemi pártszervezete a szakszervezeti munkát vitatta meg legutóbbi taggyűlésén. A beszámolóban és a vitában s#k szó esett a terme­lésről és a munkafegyelemről. A párttaggyűlésen javaslat hangzott el arra nézve, hogy a szakszer­vezeti bizottság a jövőben rend­szeresebben tájékoztassa a dolgo­zókat a termelés helyzetéről és a verseny állásáról. • A dombóvári járási pártbizott­ság legutóbbi vb-ülésén a Ce­mentipari Vállalat pártszervezeté­nek munkáját, s ezzel egybekap­csolva a dombóvári telep első féléves termelési tervét értékelte. A vb-ülés második napirendi pontjaként az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom eredményeit tárgyalták. Járási viszonylatban 1890 fiatal nevezett be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. • A madocsai Igazság Tsz-ben ülésezett az elmúlt héten az MSZMP paksi járási végrehajtó bizottsága. Az ülésen a községben folyó politikai munkával és a termelőszövetkezet helyzetével foglalkoztak. • „A závodi termelőszövetkezet­ben javult a munkafegyelem és az idei évben eredményesen gaz­dálkodtak” — állapították meg az MSZMP bonyhádi járási párt- bizottság helyszínen megtartott vb-ülésén. A tsz-tagok munkája nyomán jók a terméskilátások és a tagok körében bizakodó a han­gulat az évvégi munkaegység-ré­szesedést illetően. • A Szekszárd városi pártbizott­ság funkcionáriusai a% elmúlt hé­ten egy-egy napot a szekszárdi Garay és a Béri Balogh Ádám Tsz-ben töltöttek és a hely­színen adtak gyakorlati -segítsé­get a tsz-vezetőknek. 3. Néhány, aktákkal tömött láda után olyanokat is felszínre hoz­tak, amelyekben különleges kli­sék és furcsa nyomdai felszere­lések voltak. Aztán előkerült az első olyan láda is. amelynek ki­nyitása után a közel állók nem tudtak uralkodni magukon, és artikulátlan kiáltásokkal közöl­ték a hátrább szorulókkal: — Fontok! Az istenért, angol fontok. A hamburgi Stern példányszá- ma valóban csillagászati magas­ságokba ugrott... A rádió hullámhosszán, az új­ságok hasábjain izgalmas számok követték egymást: — Már ötezer font, már tízezer, egymillió!.. — És jöttek az ese­ményhez méltó ordító címek: „Angol fontok egy nyugat­ausztriai tó mélyén!” „Az SS bi­zalmas iratai a tóban!” „A ki­emelt fontok száma elérte az egy milliót!” Az egyik francia lap drámai kérdés formájában fo­galmazta meg címét: „Hogyan kerültek angol bankjegyek, né­met titkos akták és speciális nyomdagépek a Toplitz-tóba?” Olvasók látták a nagybetűs, ér­dekes kérdést és megvették a la­pot a válaszért. Természetesen hiába... A választ akkor legfel­jebb sejteni lehetett, tudni nem. Aztán megindult a kommentá- . rok áradata. A legtöbb hírma­gyarázó megvallotta, hogy nem Nyári szabadságon a ktsz A múlt hét végén — egy hétre — leállt a termelőmunka a Bony­hádi Bőripari Ktsz-ben. Ez idő alatt elvégzik a szövetkezet mű­helyeiben a nyári nagytakarítást, festést, rendbehozzák a gépekei. Emellett tovább folyik a szövet­kezet új papucsgyártó műhelyé­nek építése. A szövetkezet dolgo- zói szabadságra mentek, sokan közülük üdülőben töltik szabad­ságukat. Mezőgazdasági szakembereket búcsúztattak — Tizennégy külföldi búzafaj­tával folytattak kísérletet ez év­ben az Iregszemcsei Kísérleti In­tézetben. HARMATH—RÉTI: Három hónap kemény munká­ja után tizennyolc, Budapestről lehelyezett mezőgazdasági szak- emb—t búcsúztattak szombaton dó’ / t a megyei tanács kister­mében. A budapesti mezőgazda- sági szakemberek április 24-én ér­keztek megyénkbe, s a megyei tanács felkérésére azokban a tsz-ekben vállaltak munkát, ahol a legtöbb volt a probléma. A megjelenteket dr. Vigh De­zső. a megyei tanács elnökhelyet­tese üdvözölte, majd György Jó­zsef, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának helyet­tes vezetője mondott köszönetét TITKA érti a dolgot. Hiszen ezért az óriási font-tömegért a semleges országokban töméntelen szüksé­ges dolgot be lehetett volna sze­rezni, annál is inkább, mert — különösen a háború végén — a nácik alapos hiányt szenvedtek csaknem mindenben. Hogy lehet az, hogy Schacht Reichs bankjának ennyi, ráadásul ennyi elsüllyesztenivaló fontja maradt a háború végén? — hang­zottak a kérdések, de a válaszok természetesen elmaradtak, akkor még el kellett maradniuk. Az­után bonyolult tulajdonjogi prob­lémák szövevényébe bonyolódtak a kommentárok: kié lesz ez a rengeteg pénz? Az angoloké, mert egy legyő­zött ország által birtokolt angol bankjegyekről van szó? A „Stern” című lapé, mert az ő expedíciója találta meg a kincset? Nyugat- Németországé, amely olyan sok tekintetben vállalja a hitleri bi­rodalom utáni „folytonosságot”? Ausztriáé, mert a Toplitz-tó az Osztrák Köztársaság területén van? Még el kellett telnie néhány hétnek, amíg a kíváncsi közvéle­mény feleletet, meglepő feleletet kapott erre a kérdésre is. Közben — igen stílszerűen — a „Stern” kutatói egykori Wehrmacht kétéltűeket hoztak, amelyek szárazon és vízen egy­aránt jól használh&tók és ame­lyekkel mind a tavat, mind kör­nyékét kutatni lehetett. Mert mind több a suttogás arról, hogy a tó környéke is érdekességeket rejt. De maradjunk egyelőre a víznél, amelyből újabb és újabb ládák bukkannak ki. Fontok és iratok. Tervrajzok és névsorok — egy apokaliptikus birodalom bűn­tetteinek elsüllyesztett doku­mentumai. S ahogy múltak a na­azért a segítségért és lelkiismere­tes munkáért, amelyet az elmúlt, három hónap alatt a tsz-ekben végeztek. György elvtárs beszéde után a mezőgazdasági szakembe­rek mondották el tapasztalatai­kat és többen tettek ígéretet ar­ra. hogy munkahelyükre vissza­térve, továbbra is figyelemmel kísérik és segítik a termelőszö­vetkezetek munkáját. Az ünnepség végén dr. Vigh Dezső elnökhelyettes a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának köszönő levelét nyújtot­ta át a megyénktől búcsúzó bu­dapesti mezőgazdasági szakembe­reknek. pok, még a Toplitz körül nyüzsgő újságírók is mind kevesebb új adatot tudtak meg a ládák tar­talmáról, a suttogás mind óvato­sabb és tartalmatlanabb lett. Ez a folyamat névtelen leve­lekkel kezdődött. „Sem a pénz­hez, sem az iratokhoz ne nyúlja­tok! A ládákhoz semmi közötök! Most még csak így figyelmezfe-. tünk benneteket. Ha ez nem használ, vannak más eszközeink is. Ha meg akarjátok még egy­szer látni a családotokat, men­jetek haza. amíg nem késő!” Nem sokkal később magasabb,- egyáltalán nem névtelen erők is a porondra léptek. A bonni kor­mány jegyzékben követelte: Bécs tiltsa be a Stern egész akcióját, az amerikai külügyminisztérium főtisztviselői pedig „magánbeszél­getéseikben” „érzékeltették”, hogy szerintük a kutatás folytatása kellemetlenségekhez vezethet. Ha a zember titkokat hoz fel a múlt megnyugtató medréből — je­gyezte meg költőien egy távol­keleti fővárosban adott fogadá­son az egyik amerikai diplomata —. megzavarhatja a jelen diplo­máciájának vizeit. Magyarul: A Toplitz-tó titka, ha nyilvánosságra kerül, ismét felkavarja a jogos gyűlölet vi­zeit, ismét kompromittálhat mai nyugatnémet Vezetőket, minderre a NATO-nak pedig semmi szük­sége nincs... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom