Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
Péntek 1961. május 19. XI. évfolyam A termelőszövetkezetek 83 százalékában premizálják a tagságot — Kialakulóban a garantált készpénzdíjazási rendszer — Kiss Károly Szekszárdon Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, csütörtökön Tolna megyébe látogatott. Délelőtt Szekszárdon, a megye és a város vezetőivel tanácskozott, majd felkereste a megyeA Csehszlovák Kommunista Párt jubileumi ünnepségein részt vett magyar pártküldöttség — Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Prieszol József, a Köponti Bizottság tagja, a Borsod megyei ‘ pártbizottság első titkára csütör- I tökön reggel hazaérkezett Budapestre. látogatása és Pakson székhely legfiatalabb üzemét, a bőr- és műanyagfeldolgozó vállalatot. Délután Paksra látogatott, ahol a járás, a község és a termelőszövetkezetek vezetőivel és tagjaival találkozott. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kossá István, közlekedés- és postaügyi miniszter és Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője fogadAz év elején a Földművelés- ügyi Minisztérium részletes javaslatokat adott a termelőszövetkezeteknek a legelőnyösebb jövedelemrészesedési formákra. Azóta, főként a márciusi és áprilisi közgyűléseiken a szövetkezetek zömében megvitatták a javaslatokat és termelési tervük jóváhagyásával egyidőben döntöttek arról is, hogy milyen jövedelemrészesedési formát alkalmaznak az idén. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb helyen figyelembe vették, milyen nagy lehetőségek rejlenek a helyes anyagi ösztönzésben. Az uralkodó forma idén is a munkaegység-rendszer, ami a szövetkezetek túlnyomó többségében továbbra is a jövedelem elosztás alapját képezi. Emellett azonban a szövetkezeteknek mintegy 83 százalékában alkalmazzák már a premizálásnak valamilyen formáját. A legelterjedtebb módszer, amikor a terven felül előállított termék bizonyos részét, általában 20—25 százalékát kapja meg a munkaegységen felül a tag. Rendszerint a terven felüli termékmennyiséget, vagy az érte kapott bruttó bevételt veszik alapul, mert — bár ez az önköltséget nem tükrözi — ennek számítása a legkönnyebben megoldha tó. Egyes szövetkezetekben, ahol a munkaerő-hiány, vagy más helyi körülmény indokolja, prémiumként az össztermésnek bizonyos százalékát osztják ki. Az elmúlt évben csak szórványosan alkalmazták, a szövetkezetek az anyagi ösztönzésnek igen előnyös formáját: a célpremizálást. Az idén már igen sok közgyűlésen döntöttek úgy, hogy a nagy munkák dandárjában, a legfontosabb teendőknél jól dolgozókat célprémiumban részesítik. Az első célprémiumokat a szénakaszálások után rövidesen ki is osztják. Néhány régi, megszilárdult gazdasággal és szervezettel, biztos tartalékokkal és jó vezetéssel rendelkező szövetkezetekben az idén kísérletképpen bevezették a tagság garantált készpénzdíjazását. Ez a jövedelemrészesedési forma most van kialakulóban: a szövetkezetek menet közben módosítják és bővítik az előre kidolgozott normatételeket, amelyeket azután a Földművelésügyi Minisztériumban a gyakorlati tapasztalatok. javaslatok alapján öntenek majd végleges formába, (MTI) ta. Új tanácstagokat választottak Kilenc brigád küzd a szocialista címért r Hazaérkezett Csehszlovákiából a magyar pártküldöttség A megyében május hónapban eddig 22 községi és két járási tanácstagi választókerületben történtek újraválasztások az időközben megüresedett tanácstagi funkciók betöltésére. A bonyhádi járásban 10 községben ejtették meg a választást. Izményben járási tanácstagot választottak, 537 érvényes szavazattal. A többi kilenc község 22 tanácstagi körzetében 667 szavazatot adtak le az újonnan jelölt községi tanácstagokra. Kétéves a pincehelyi takarékszövetkezet A Pincehely és Vidéke Takarékszövetkezet 1959-ben azzal a céllal alakult meg, hogy ott a község és a környék lakossága elhelyezhesse megtakarított pénzét és szükség esetén kölcsönt vehessen fel. A takarékszövetkezet száz taggal alakult meg, s fennállása óta tagjainak száma állandóan szaporodott. Jelenleg közel háromszáz tagot számlál a szövetkezet. Martinka Jánosné, a takarék- szövetkezet vezetője tájékoztatott bennünket a szövetkezet kétéves tevékenységéről. Elmondotta, hogy a szövetkezet Tapasztalatcsere Tévéién A bonyhádi járási Hazafias Népfront és a nőtanács szervezésében tapasztalatcsere volt az elmúlt napokban a teveli Kossuth Tsz-ben. A tapasztalatcserén, amelynek keretében döntően a baromfitenyésztéssel foglalkoztak, a Tevel- környéki termelőszövetkezetek baromfitenyésztői vettek részt, mintegy 30—40 fő. Szeifevt Anna, a tsz Kiváló termelőszövetkezeti tag jelvénnyel kitüntetett baromfitenyésztője ismertette’ a jelenlévők előtt évek óta jól bevált módszereit és a baromfitenyésztés hasznosságát. Elmondta, évek óta dolgozik a baromfitenyésztésben és 1959-ben 9 forint, 1960- ban pedig már 10 forint volt a tsz tiszta nyeresége minden egyes felnevelt csirke után. • A látogatóknak bemutatták a naposcsibék korszerű elhelyezését, a tojástermelés és a baromfi Vándoroltatás módszereit. eddig kétszázhuszonhárom alkalommal adott kölcsönt. A kölcsön összege 1000 forinttól 5000 forintig terjed. A takarékszövetkezet tagjainak több mint ötven százaléka dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag. A bérből és fizetésből élők a szövetkezet fennállása óta 219 ezer forintot helyeztek el ott. A szövetkezet az OTP-vel és a postával egyező kamatot fizet a nála elhelyezett pénz után. a Dunaföldvári Állam! Gazdaságban 4500 mázsa diszuóhúsi. 900 tenyészállatot adnak az idén a exportálnak Angliába népgazdaságnak, 880 baconsertést Nagy feladatok állnak idén ismét a főleg sertéstenyésztéssel, neveléssel és hizlalással foglalkozó Dunaföldvári Állami Gazdaság vezetői és munkásai előtt. Egyre több sertéshúst, tenyészállatot vár tőlük a népgazdaság és egyre olcsóbban, szakszerűbben kell nekik tenyészteni, hizr lalni és nevelni az állatokat, hogy teljesíteni tudják terveiket és meg tudják valósítani feladataikat. Idén 4500 mázsa hízott sertést, 800 tenyészkocát, 100 tenyészkant ad a gazdaság az országnak és 880 baconsertést exportál Angliába. Évi terveiből a gazdaság már jelentős tételeket teljesített. Átadtak. 1465 hízott sertést, 1823 mázsás súlyban, a tszHarminc Tolna megyei mezőgazdasági dolgozó vett részt jutalom-társasutazáson a Szovjetunióban Házi Gyulát, a Dunaföldvári Állami Gazdaság igazgatóját vendégül látta Vorosilov elvtárs döttség vezetőjeként látogatott Magyarországra. Itt-tartózkodésa idején meglátogatta a ceglédi termelőszövetkezetet is, amelynek akkor Házi Gyula volt az elnöke. Most, hogy Házi elvtárs is Moszkvában járt, Vorosilov marsall viszonozta a vendéglátást. A Dunaföldvári Állami Gazdaság igaz gatóját ebédre hívta meg és hosz- szú ideig elbeszélgetett vele, érdeklődvén a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Vorosilov marsall elismeréssel adózott állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink elért eredményeinek. A beszélgetés során ajándékcserére került sor. Házi Gyula csikóbőrös kulacsban barackpálinkát ajándékozott Vorosilov elvtársnak, Vorosilov pedig dedikált fényképét adta emlékül a Dutía- földvári Állami Gazdaság igazgatójának» • A MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága rendezésében harminc mezőgazdasági dolgozó vett részt jutalom-társasutazáson a Szovjetunióban. Az ott töltött tíz nap alatt, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói megtekintették Lvovot, hosszabb ideig tartózkodtak Moszkvában. ahol megismerkedtek a szovjet főváros nevezetességeivel. Kiemelkedő eseménye volt a társasutazásnak az, hogy Házi Gyulát, a Dunaföldvári Állami Gazdaság igazgatóját, aki tagja volt a jutalom-társasutazáson részt vett mezőgazdasági dolgozók csoportjának, vendégül látta Vorosilov marsall, a Szovjetunió legfelsőbb tanácsa elnökségének nyugalmazott elnöke. Vorosilov elvtárs 1955-ben hazánk felszabadulásának 10. évfordulója ünnepségein részt vevő szovjet kül. éknek pedig 63 tenyészkant és 120 kocasüldőt juttattak. ' Például a dunaföldvári Aranykalász Tsz-hez, amely idén tavasszal alakult, ötvenhét kocasüldő került a Dunaföldvári Állami Gazdaságból. Exporttervükkel sem maradtak el, eddig a 880 baconsertésből már 359-et exportáltak. Legjobb eredményeket a gazdaság az önköltség csökkentésében érte el idáig. A múlt évihez viszonyítva süldőnevelésben az egy kiló ránevelt súly költsége egy - forinttal, a hizlalásban több mint egy forinttal csökkent. Lényegesen csökkent a malacok elhullása és növekedett az ellési átlag. Az önköltségcsökkentés főleg a takarmányértékesítésen keresztül valósul meg a gazdaságban. A süldőnél 31 százalékos, a hízóknál 30,8 százalékos a keményítő-értékesítés. A süldők havi súlygyarapodása 10,40 kiló, a hízóké 17,85 kiló. Ezt részben annak köszönhetik, hogy központosították a takarmányellátást: a bölcskei üzernegységbe helyezték a takarmányozási központot, takarmánykeverő üzemet szerveztek, ahol a takarmányozó mester vezetésével a szükségleteknek megfelelően 9 típusú takarmány- keveréket állítanak elő. Az önköltségcsökkentést az is segíti, hogy sikeresen használják fel az olcsó takarmányokat. A jő gazdasági eredményeket azonban a Dunaföldvári Állami Gazdaság a, jó versenyszellemnek köszönheti elsősorban. A gazdaság három üzemegységében kilenc sertéstenyésztő brigád küzd a szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. A kilenc brigád mintegy hetven sertéstenyésztőt tömörít, köztük sok fiatalt is, akik olyan vállalásokat tettek, amelyek teljesítése félmillió forinttal javítja a gazdaság eredményét. A szocialista címért küzdő brigádok egyik vállalása az. hogy túlteljesítik a terveket. Ellentervet készítettek, amely szerint például a süldőnevelésben, a tervezett havi 7,50 kilós súly- gyarapodás helyett 7,90 kilós súlygyarapodást érnek él. Emellett az önköltséget a tervezettnél 5 százalékkal csökkentik és a keményítő-értékesítést 30 százalékról 30,5 százalékra emelik. Hasonló ellenterv készült a hizlalásra és a tenyésztésre is. A tenyésztésben a szocialista címért küzdő brigádok vállalták, hogy a tervezett évi 13 darab 16 kilós malac helyett egy kocától 14 darab 16 kilós malacot választanak el. A tervek túlteljesítése mellett ezek a brigádok az élet minden területén többet akarnak elérni, mint amit eddig értek el. Válli- lásaik kiterjednek a munka- és balesetvédelemre, a takarékosságra. munkaterületük rendbetételére, csinosítására, kulturális és politikai tevékenységre. Például az is szerepel a brigádok vállalásai között, hogy rendszeres olvasói lesznek az üzemegység könyvtárának és egy-egy könyv tartalmát időnként csoportosan megbeszélik. Havonta összejönnek politikai vitákra, ahol is a kül- és belpolitika időszerű kérdéseit beszélik meg: közösen szórakoznak, kirándulnak és járnak el kulturális rendezvényekre. A gazdaság vezetői és a szak- szervezet évente kétszer: április 4-én és augusztus 20-án értékeli a szocialista brigádok munkáját. A legjobb brigádokat a gazdaság 2000. 1500. illetve 1000 forinttal jutalmazza. A Dunaföldvári Állami Gazdaság szocialista címért küzdő brigádjai komolyan veszik vállalásukat, nap mint nap jó munkával igyekeznek teljesíteni ellenterveiket. Jó munkájuk, versenyük egyrészt alapvető oka a gazdaság eddigi jó eredményeinek, másrészt garancia a tervek további túlteljesítésére.
