Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
1961. május ltf. A szovjet kormány nagy jelentőségű dokumentumokat terjesztett a genfi nemzetközi értekezlet elé a laoszi kérdés rendezéséről A genfi értekezlet Genf (MTI). Gromiko szovjet külügyminiszter a laoszi kérdés rendezéséről tanácskozó genfi nemzetközi értekezlet szerda délutáni ülésén a résztvevők elé terjesztette a szovjet kormány nyilatkozat-tervezetét Laosz semlegességéről, ezenkívül egyez- mény-tervezetet terjesztett elő a külföldi csapatok és katonai személyzet Laosz területéről való kivonáséról, s a nemzetközi ellenőrző bizottság meghatalmazásáról. A Laosz semlegességéről szóló szóVj et kormánynyilatkozat-tervezet többek között ezeket tartalmazza: '»Az értekezlet 14 résztvevője támogatja Laosz szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi sérthetetlenségét, a bel- ügyeibe vgló be nem avatkozás elvét, s egyetértenek abban, hogy ezek az elvek alapvetőek a laoszi kérdés békés rendezése szempontjából. Az értekezlet résztvevői tudomásul veszik, hogy a laoszi királyság az 1954-es genfi egyezménynek megfelelően kötelezettséget vállal a semlegesség betartására, nem vesz részt semmiféle katonai szövetségben, tömbben, köalíéiióban, nem csatlakozik semmiféle nemzetközi egyezményhez, amely közvetlen, vagy közvétett formában katona-politikai- és katonai kötelezettséget róna a laoszi kormányra, nem engedi meg területén külföldi katonai támaszpontok létesítését, nem engedi meg, hogy Laosz területét külföldi államok bármiféle katonai célra igénybe vegyék és nem engedi meg, hogy külföldi államok csapatokat, vagy katonai személyzetet tartsanak Laoszban. Az értekezlet résztvevői tudomásul veszik, hogy ezeket a kötelezettségékét a laoszi alkotmány fogja rögzíteni. Az értekezlet résztvevői ünnepélyesen kijelentik, hogy elismerik és tiszteletben tartják Laosz függetlenségét és semlegességét, tartózkodnak a belügyeibe való beavatkozástól és nem engednek meg semmiféle olyan tevékenységet, amely közvetlenül, vagy közvetve sérti Laosz szuverénl- tását, függetlenségét, semlegességét és területi egységét. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmiféle politikai feltételhez ne'rrt kötik a Laosznak nyújtandó bármiféle segélyüket. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy Laoszt nem- vonják be semmiféle katonai, vagy más szövetségbe, amely öszeegyeztethetetlen a semlegesség státusával. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem engednek semmiféle külföldi katonaságot és katonai személyzetet állomásozni Laoszban, nem engedélyezik Laoszban külföldi katonai támaszpontok létesítését és nem folyamodnak erőszakhoz Kennedy beaxéde a kanadai parlamentben Ottawa (MTI): Kennedy, az Egyesült Államok elnöke kanadai látogatásának második napján Ottawában beszédet mondott a kanadai parlament két házának együttes ülésén. Beszédében igyekezett nagyobb mértékű együttműködésre bírni Kanadát és javasolta, hogy Kanada lépjen be az Amerikai Államok Szervezetébe A*, elnök beszédének jelentős részét a NATO kérdésének szentelte. Hangsúlyozta, hogy fokozni kell a NATO nukleáris és hagyományos , fegyverzetét, s ezen keresztül katonai erejét. Homályos célzást tett arra, hogy ennek érdekében későbbi időpontban szó lehet olyan tengeri rakétakilövő egységek felállításáról, amelyek hovatartozás és ellenőrzés tekintetében közösek a NATO keretein belül. vagy erővel Való fenyegetéshez és nem foganatosítanak semilyen egyéb olyan intézkedést, amely Laosz békéjének megsértéséhez vezethetne. Minden jelenleg Laoszban tartózkodó csapatot és katonai személyt meghatározott időn belül ki kell vonni az ország területéről. A jelenlegi értekezleten részt vevő országok egyetértenek abban, hogy minden olyan Laoszra vonatkozó szerződés és egyezmény. — beleértve a SEATO- szerződést is, — amely ellentmond az ország független és semleges státusának, érvényét veszti. A2 értekezlet résztvevői felhívással fordulnak a világ minden országához, hogy ismerjék el és tartsák tiszteletben Laosz függetlenségét és semlegességét és ne folyamodjanak semmi olyan cselekedethez, amely megsérthetné Laosz függetlenségét és semlegességét. Laosz függetlensége és semlegessége megsértésének veszéfye vagy megsértése esetén az értekezlet résztvevői kötelességet vállalnának arra, hogy a veszély elhárítása céljából tanácskozást folytatnak. A nyilatkozat aláírásának pillanatában lép életbe«. A szovjet kormánynak a külföldi csapatok és katonai szeTOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG mélyzet Laosz területéről történő kivonásáról és a nemzetközi ellenőrző bizottság meghatalmazásáról szóló egyezmény-tervezete többek között javasolja: Minden külföldi csapatot és katonai személyt ki kell vonni f aosz területéről az egyezmény életbelépésétől számított harminc napon belül. A2 egyezmény életbelépésének pillanatától szüntessék meg bármiféle fegyver, lőszer, hadianyag szállítását Laoszba, kivéve a Laosz védelméhez szükséges meghatározott mennyiségű egyszerű fegyverzetet. A nemzetközi ellenőrző bizottság meghatalmazáséra vonatkozóan a szovjet kormány Javasolja, hogy az 1954-es genfi egyezmény alapján India, Kanada és Lengyelország képviselőiből alakult nemzetközi ellenőrző ás felügyelő bizottság szigorúan a tűz- szünetl megállapodás keretei között, a laoszi hatóságokkal szoros együttműködésben folytassa tevékenységét Laoszban. A bizottság ellenőrzi a külföldi csapatok és katonai személyzet kivonását Laoszból. A nemzetközi bizottság az 1954-es genfi egyezmény két társelnökének közös vezetése és felügyelete mellett végzi tevékenységét. Az egyezmény aláírásakor lép életbe. amely Laosz jövőjét van hivatva biztosítani, már az első érdemi tanácskozási napon döntő szakaszába érkezett. Gromiko szovjet külügyminiszter a részt vevők elé terjesztette a szovjet kormány nyilatkozat-tervezetét, s ezzel együtt egy egyezmény- tervezetet a külföldi csapatok és katonai személyek kivonásáról, valamint a nemzetközi ellenőrző bizottság meghatalmazásáról. Az értekezlet kezdetén Csen Ji kínai külügyminiszter méltán feltűnést keltő beszédében arra hivatkozott,*, hogy a laoszi probléma nem elszigetelt kérdés, hanem megoldásától a Dél- kelet-Ázsiában kialakult helyzet normalizálása függ. Rusk amerikai külügyminiszter beszéde világos bizonyítéka volt az amerikainak halogató taktikájának, amellyel igyekeznek elodázni a laoszi kérdés érdemi megoldását. Gromiko a szovjet kormány nevében olyan javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amely mind Laosz szempontjából, mind a Laosszal ösz- szefüggő nemzetközi kérdések megoldása szempontjából döntő fontosságú és a legkedvezőbb lehetőségeket rejti magában. A Szovjetunió javaslatának lényege az, hogy Laosz váljék semleges országgá, területéről vonják ki a külföldi csapatokat és katonai személyzetet, az értekezlet résztvevői pedig kötelezettséget vállalnak Laosz függetlenségének és semlegességének tiszteletbentártására. Ez a javaslat világosan megmutatja a laoszi probléma rendezésének egyetlen járható útját, amely biztosítékot nyújt arra is, hogy Délkelet-Azsiúnak ebben á térségében a jövőben ne alakulhasson ki olyan helyzet, amely netVicsak Laosz létét fenyegeti, hanem egész Dél- kelet-Ázsia békéjét is. A szovjet javaslat annak is Varsó (MTI). A* Argumenty című lengyel lap »A Vatikán és Kuba« címmel cikket közölt. Bevezetőben utalt arra, hogy a Vatikán sohasem emelte fel tiltakozó szavát a Batista-rendszer rémtettei ellen, de azonnal akcióba' kezdett, amikor Kubában a nép vette kezébe a hatalmat. A lap a következő tényekre hívja fel a világ közvéleményének figyelmét: —1 1959. november 8-tól 15-ig a Vatikán Kolumbia egyik városában értekezletre hívta össze a dél-amerikai országok püspökeit. A tanácskozás hivatalos témája a »latin-ameHkai országokat fenyegető kommunista befolyás« volt. Valójában azonban arról esett szó, hogyan lehetne megbuktatni Fidel Castro kormányát. Civetti, a pápai kúria képviselője nem is titkolta a jelenlévők előtt bizonyos vatikáni körök kapcsolatát a CIÁ-val. Ezt követően Antonio Samore, a vatikáni »külügyminisztérium« képviselője Latin-Amerikába, majd pedig az Egyesült Államokba utazott, hogy kapcsolatot teremtsen a dél-amerikai püspöki kar és a CIA között a »Castro- kérdés végleges megoldása« érdekében. Samorét New Yorkban fogadta Allen Dulles, Spellmann bíboros és Cushing kardinális. A megbeszélésen Kubát illetően energikus lépéseket határoztak el. Ezt tükrözte a kubai püspöki kar pásztoriéi'ele, amely a katolikufélreérthetetlen bizonyítéka, hogy a Szovjetunió következetesen a béke fenntartására törekszik, a világ bármely részéről legyen is szó. Rusk amerikai külügyminiszter első felszólalásában még arról beszélt* hogy túl korai lenne részletes javaslatokat tenni, — mint mon dotta — az értekezletnek be kell érnie azzal, hogy a résztvevők általánosságban körvonalazzák véleményüket. Csat- tanós választ adott erre Gromiko, amikor a szovjet javaslattal nem általánosságban, hanem konkrétan a laoszi helyzetre terjesztette elő javaslatait. A megoldás kézenfekvő, s a szovjet javaslat éppen ezt foglalja megában. Közismert tény, hogy Laosz békéjét az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozása dúlta fel, mert a Ken- nedy-kormány éppúgy, mint elődje, hatalmas katonai segítséget adott Laosznak, hogy olyan viszonyokat teremtsen ott, amely számára a legkedvezőbb. Nyilvánvaló tehát, hogy a katonai beavatkozás tényét kell megszüntetni, a laoszi kérdésnek nemzetközi részét pedig csakis azzal lehet megoldani, ha Laosz alkotmányéba iktatja semlegességét, amit a genfi értekezlet résztvevői szavatolnak. A laoszi kérdésnek rendezése másképp nem is képzelhető el. Az amerikaiak Időhúzása és halogató taktikája kizárólag arra irányul, hogy ha már az értekezletet nem sikerült megaka- dályozniok, legalább megnehezítsék munkáját. Azonban, amint az értekezlet első tanácskozásaiból kiderül, a résztvevők többsége nagy helyesléssel fogadta a szovjet javaslatokat, amelyek a laoszi nép számára és a nemzetközi enyhülés szempontjából is a legjobb és a legtermékenyebb megoldását ígérik a laoszi problémának. sokat harcba szólította Fidel Castro kormánya, s a kommunizmus ellen. Az invázió előtt néhány nappal, április 5-én Guatemala külügyminisztere a Kubával kapcsolatos kérdések megbeszélésére Eómába utazott. Sokakat megdöbbentett, hogy a külügyminiszter, miután nem titkolta utazásának célját, teljesen elkerülte az olasz kormányszerveket és kizárólag a Vatikán képviselőivel tárgyalt. Néhány nap múlva megkezdődött a kubai ellenforradalmárok kudarcba fulladt inváziója. A Vatikán álláspontja azonban az agresszorok súlyos veresége után sem változott meg, és máris újabb ellenforradalom tervein dolgozik. A szentszék szeptember 15-re Venezuela fővárosába összehívta a latin-amerikai rádió-propaganda egyházi szakértőit, hogy összehangolják a kubai lakosság részére készülő ellenséges propagandaadások műsorszámait. Az értekezleten részt vesz Antonio Samore is. aki onnan azonnal az Egyesült Államokba utazik jelentéstételre. Kuba példája bizonyítja, hogy a Vatikán mennyire igyekszik megakadályozni minden forradal mi változást a világban. Tükrözi, hogyan kapcsolódnak a szentszék céljai és módszerei az amerikai imperializmus, a nemzetközi reakció »éllovasának« céljaihoz és módszereihez — írja a lengyel lap. Közlemény Nasszer és Sekou Touré tárgyalásairól Kairó (TASZSZ): Közös közleményt adtak ki Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság és Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke között lefolyt tárgyalásokról. '• A közlemény rámutat arra; hogy Nasszer és Sekou Touré „újból leszögezte: folytatni akarja a közös harcot az Idegen uralom és az Imperializmus minden új és régi fonmája ellen Afrikában, Ázsiában és a világ más részeiben.” A két elnök szükségesnek tartja a nemzetközi feszültség megszüntetését, a nemzetközi kérdések erőszakos megoldásának eltiltását, támogatja a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására, áz általános és teljes leszerelési egyezmény megkötésére Irányuló erőfeszítéseket. A közlemény határozottan elítéli azt a tényt, hogy az imperialista országok nem hajlandók megadhi a teljes függetlenséget a gyarmati és függő országoknak. f , A két elnök szükségesnek tartja az afrikaj népek szolidaritásának fokozását. Támogatja az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának politikáját. Minden segítséget megad Kongó harcoló népének és a Gizenga vezetése alatt álló törvényes kormánynak. Sekou Touré elnök a közleményben megelégedését nyilvánítja azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a közeljövőben hívják össze az el nem kötelezett országok értekezletét, mert ezen országok kapcsolatai és tárgyalásai nagy jelentőségűek a2 egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. * *y : Lemondott a dél-koreai kormány Washington a puccsisták pártján Szöul (MTI). Csütörtökön két és félnapos bujkálás után előkerült Csang Mjun dél-koreai miniszter- elnök. A kormány rendkívüli ülése utón a kabinetfőnök bejelentette, hogy Csang Mjun minisztertársaival egyetemben lemondott a katonai junta javára. Később a szöuli rádióban a miniszterelnök bizonygatta, hogy jószántából mondott le, mert el akarta kerülni a vérontást. , Az AP egyik jelentése hozzáfűzi, hogy Csang Mjun lemondásának bejelentése előtt Green amerikai ügyvivővel tárgyalt. A nyugati hírügynökségek közlése szerint minden jel arra mutat, hogy a dél-koreai puccsistáknak sikerült megszilárdítanok hatalmukat. A katonai junta a szöuli rádióban bejelentette, hogy a fegyveres erők parancsnokai is támogatják a „forradalmat” Beszédet mondott a szöuli rádióban Csang Do Jung tábornok, a katonai junta vezetője is. Megismételte célkitűzéseit, a kom- munistrcllenes harc fokozását sürgette. Szavaiból kitűnt, hogy1 a hatalmat egyelőre nem hajlandó átadni a politikusoknak, ez csak akkor történhet meg, ha „elérkezik az alkalmas időpont”. A nyugati hírügynökségek közlése szerint a dél-koreai események alakulásával párhuzamosan egyre módosul a washingtoni hivatalos körök magatartása is. Míg kezdetben az amerikai kormánykörök Csang Mjun rendszere mellett törtek lándzsát, később azonban az óvatos „pártatlanság” álláspontjára helyezkedtek, újabban p>edig már a puccsistáknak kínálgatják barátságukat. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán még csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államok szöuli nagykövetsége állandóan kapcsolatban van ,.mindkét fél” képviselőivel. Chester Bowles viszont — aki Rusk távollétében a külügyminiszteri teendőket látja el — a szenátus külügyi bizottságában kijelentette, igen megnyugtatóan hatnak rá a Dél-Koreában hatalomra került tábornokok politikai megnyilatkozásai. A Vatikán és Kuba Az Argumenty címíí lengyel lap érdekes leleplezései
