Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

2 TOLNA MEGVET NEPÜJSAG 19G1. május 10.- i i A francia dolgozók sztájkkal válaszoltak de Gaulle rádióbeszédére Párizs (MTI). De Gaulle tábor­nok hétfő esti rádióbeszédének arra a szakaszára, amely a dolgo­zók életkörülményeinek megjaví­tását ígérte, már kedden reggel csattanós választ adtak a vasuta­sok, a párizsi metro és az autó­buszok dolgozói. Jóllehet, a mun- kásárúló' szocialista vezetőkkel az élen a Force Ouvriere szakszer­vezet mindent megtett a vasuta­sok és a párizsi közlekedési dol­gozók bérköveteléseinek fékezé­sére, a CGT felhívására nagysza­bású sztrájk bénította meg a fő­városban és az egész országban a vasúti forgalmat s a helyi közle­kedést. A keresztény munkások szakszervezete, a CFTC csak a vasutasok sztrájkjában csatlako­zott a CGT kezdeményezéséhez. Ennék ellenére tízezrével tették magukévá a CGT sztrájkfelhívá­sát a többi szakszervezetekhez tartozó dolgozók is. A párizsi autóbuszok vezetői, kalauzai nagy többségükben a Force Ouvriere tagjai, a metró- szerelvények vezetői pedig egy önálló szakszervezetbe tömörül­nek. A CGT kezdeményezte sztrájkba mégis legalább kéthar­maduk bekapcsolódott. Párizsi politikai megfigyelők rendkívüli jelentőségűnek mi­nősítik a közlekedési sztrájk és benne a CGT sikerét, s arra hív­ják fel a figyelmet, hogy két hete, az algíri puccs idején a politikai követelésekben erősödött meg a munkásegység, most pedig a bér- követelések kovácsolják egységbe a dolgozók tömegeit. A franciaországi vasútvonala­kon kedden általában csak a nemzetközi vonatok közlekedtek, a Párizs környéki vasúti forga­lom megbénult. A fővárosban csak mutatóban lehetett látni autóbuszokat, metro-szerelvénye- ket. De Gaulle tábornok rádióbeszé­dének a tervgazdálkodásról szóló részét a baloldali sajtó élénken bírálja. Ez alkalommal még a szocialista Populaire is így ír: »A tervgazdálkodás a kapitalizmus­ban a legreakciósabb dolog. A kapitalisták ebben látnak eszközt érdekeik megvédésére. Nem hisz- sziik, hogy Franciaországnak a szociális haladás útján való elin­dítására a hatalmon lévők nagyon hivatottak lennének — azok után, amit három év alatt tettek«. Plasztikbombás „visszhang" Algírban De Gaulle rádióbeszédét hétfőn este két plasztikbombás merény­let »fogta közre« Algírban. Az el­ső robbanás negyed órával a be­széd rédióközvetítése előtt, a má­sik pedig negyed órával utána kö­vetkezett be. A robbanás anyagi károkat okozott. Bab-el-Ouddben, Algírnak eb­ben az európaiak lakta külváro­sában a merénylet után százak gyűltek össze a robbanás helye, a templom" körül és tüntetni kezd­tek az »Algéria francia!« jelszó­val. A kivonult rohamrendőrök és az európaiak között verekedés tört ki. Ennek több sebesültje lett. A rendőrök kénytelenek vol­tak riasztó lövéseket leadni. Algírban igen feszült a hangu­lat. Az európaiak esti füttykon­certjei, a fazekak összeverésének és az ultrák jelszavainak kísére­tében tovább tartanak. A város­Hruscsov Örményországi látogatásai Jereván (TASZSZ): Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki napok óta Ör­ményországban tartózkodik, hét­főn délután ellátogatott az Ara- ’ rát-völgybe és a köztársaság több más vidékére. A dolgozók mindenütt rendkí­vül szívélyesen fogadták a szov­jet kormányfőt, aki behatóan ér­deklődött az örmény dolgozók élete iránt. ban ismét összevonták a rendőr­ség, a csendőrség és a sorkatona­ság számos egységét, a kikötőben pedig horgonyt vetett a La Fa­yette repülőgépanyahajó. Az Algériai Kommunista Párt röplapokon felhívást intézett az európai lakossághoz, s az izraeli­tákhoz. Ebben felszólítja őket, nem késő még, hogy megtalál­ják helyüket a jövő szabad és békés Algériájában. Evian új dátuma: május 23 ? A francia köztársasági elnök hétfő esti nyilatkozatának a francia—algériai tárgyalásokra vonatkozó részét előzte meg a legnagyobb érdeklődés. De Gaul­le adós maradt azzal, hogy pon­tos dátumot javasoljon a tárgya­lások megindítására, viszont el­ső ízben tett hivatalos formában említést a „közeli eviani talál­kozóról”. Párizsi politikai körök­ben Tuniszból érkezett hírek alapján az a vélemény alakult ki, hogy pünkösd után, talán május 23-án kezdődhetnek el vég re a francia—algériai tárgyalások a Genfi-tó partján fekvő üdülő­helyen. A párizsi sajtó vezető helyen foglalkozik a köztársasági elnök­nek Algéria jövőjéről tett kije­lentéseivel. Míg az Humanité rá­mutat, hogy de Gaulle valójában továbbra is fenntartja a békéhez vezető úton emelt akadályokat, s I míg a Libération kiemeli, hogy az elnök fokozza a fenyegetése­ket Algéria függetlenségének ese­tére, a polgári sajtó lerögzíti, hogy csak két lehetőség között van mór választás Algériában, a szakítás és a Franciaországgal való társulás között. Nincs már szó a „francia Algériáról”, ame­lyet „idejétmúlt mítosznak” mi­nősített maga az államfő is. A Populaire úgy véli, hogy de Gaul le alá is húzta az FLN kiváltsá­gos helyzetét. A szocialista lap szerint világosan kijelentette, hogy az egyetlen „rentábilis” tárgyalás az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányával foly­hat le. Egésznapos tüntetés az oslói parlament épülete előtt Szigorú biztonsági intézkedések az épületen belül — A NATO külügyminiszterek tanácskoznak Oslo (MTI). Oslóban a NATO tanácsülésével kapcsolatosan szi­gorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe — jelenti az ADN. A tárgyalások színhelye, a norvég parlament előtt ugyanis hétfőn reggeltől a késő esti órá­kig egymást követték a tiltakozó tüntetések. Rusk amerikai külügyminisz­ter este vendégül látta Lord Home angol, Couve de Murville francia és Brentano nyugatnémet kül­ügyminisztert. Mint az AP je­lenti, a négy külügyminiszter azt vitatta meg, hogy milyen formá­ban adjon Adenauer kancellár elutasító választ a szovjet kor­mánynak a német kérdéssel fog­lalkozó február tára. 17-i emlékira­Az értekezletről kiszi vórgott hírek szerint Görögország és Tö­rökország külügyminisztere sür­gős segélyt kért a NATO-tól, or­száguk igen súlyos gazdasági hely­zetére hivatkozva. Mint az AP megjegyzi, »Görögország és Tö­rökország kérdése példa nélkül álló feladat elé állítja a NATC-t, amelynek nincs szerve gazdasági jellegű segélyek nyújtásának elő­készítéséhez é? lebonyolításához«. Közismert tény, hogy a NATO agresszív céljainak megfelelőén csak katonai segítséget nyújt tag­jainak. A német—szovjet barátsági hét ünnepélyes megnyitása Berlinben Berlin (ADN): A berlini Fried- richstadt-Palast-ban rendezett ünnepséggel hétfőn este megnyi­tották a német—szovjet barátság hetét. A Német—Szovjet Barát­sági Társaság és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja ál­tal rendezett ünnepségen többek között megjelent a dr. Cicin aka­démikus vezette szovjet küldött­ség, Kresztyjanyinov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csa elnökségének tagja, Pervuhin szovjet nagykövet, továbbá az NDK államtanácsának, az NSZEP Politikai Bizottságának, a Népi Kamara elnökségének tagjai, a kormány, a pártok és a tömeg­szervezetek képviselői. Az ünnepség megnyitó beszé­dében dr. Correns professzor, a Nemzeti Front országos tanácsá­nak elnöke üdvözölte a vendé­geket, valamint Berlin és az NDK lakosságát a felszabadulás 16. évfordulója alkalmából. A megnyitóbeszéd után Georg Handke, a Német—Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Bukarestben díszgyííiésen emlékeztek meg a Román Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójáról Bukarest (MTI): Bukarest dől- I gozói hétfőn este a köztársasági palota több mint háromezer sze­mélyt befogadó nagytermében díszgyűlésen emlékeztek meg a Román Kommunista Párt meg­alakulásának 40 évfordulójáról. A díszgyűlés elnökségében helyet foglaltak Gheorghiu-Dej elvtárs­sal, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárával az élen a párt Politikai Bizott­ságának és Központi Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, valamint a RMP több veterán harcosa. A díszgyűlésen Gheorghiu-Dej elvtárs mondott ünnepi beszédet Megállapította, hogy a román nép pártjának vezetésével saját kezébe vette sorsának irányítá­sát. A felszabadulás után a párt dolgozta ki a szocializmus épí­tésének sokoldalú programját. A szocializmus építésében elért ered mények tanúsítják, hogy szaka­datlanul nő a párt vezető szere­pe és befolyása az állami, a gaz­dasági és a kulturális élet min­den területén. A Román Mun­káspárt állandóan gondot fordí­tott a párttagság összetételének javítására. A párt növekvő te­kintélyének és tömegkapcsolatai­nak eredményeképpen a párttag­ság száma már eléri a 868 000-et. A párt politikáját Valóraváltva a román nép jelentős sikereket ért el a hatéves terv második évében. Az ipari termelés meny- nyisége 1961 első negyedében csaknem 18 százalékkal volt több, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A mezőgazdaság szo­cialista szektora jelenleg az or­szág szántóterületének 85 száza­lékát öleli fel. A parasztság mun­káját ma már 43 000 traktor, több mint 17 000 kombájn és sok ezer más mezőgazdasági gép könnyíti meg. A HATÓ oslói tanácskozása baljós jelek- között, folytatta munkáját, mert hétfőn a szi­gorú biztonsági intézkedések ellenére egésznapos tüntetés volt az oslói parlament épüle­te előtt. A Pravda utal arra, hogy az új amerikai vezetőség hatalomra jutása óta ez az el­ső ülésszak, s a jelek kétség­telenül bizonyítják, hogy a Kennedy-kormány azt a poli­tikai irányvonalat folytatja, amelyet Eisenhowerék kezdtek meg. -Nem. kétséges, hogy ez súlyos kiábrándulást okozott a szövetségesek körében. A jelenlegi oslói ülésszak munkájának középpontjában a NATO-tagállamok nukleáris fegyverkezésének folytatása és a fegyverkezési verseny foko­zása áll. Rusk amerikai kül­ügyminiszter harcias beszédé­ben ugyanazokat a szólamokat ismételte, amelyeket már Eisen­hower nyolcesztendős elnöksége alatt is az unalomig hallottunk. Beszédének lényege a fegyver­kezés fokozása volt, majd ki­tért az Egyesült Államoknak a német kérdéssel és Nyugat- Berlin kérdésével kapcsolatos álláspontjára is. Rusk kijelen­tette, hogv az Egyesült Álla­mok minden eszközt hajlandó igéhybe venni, hogy Nyugat- Berlinben maradhasson. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány nem akarja kivonni csapatait Európából. Az oslói parlament előtt le­zajlott tömegtüntetések azt mutatják, hogy a békeszerető népek levonták a következteté­seket azokból a tervezgetések- ből, amelyeket a NATO-orszá- gok hivatalos körei folytatnak. Ez azonban egyáltalán nem ér­dekli sem az Egyesült Álla­mokat, sem a többi NATO-or- szágot. Politikájuk középpont­jába már régóta a fegyverke­zési hajszát állították, s Ken­nedy „száznapos” uralma alatt bebizonyította, hogy nem haj­landó letérni erről az útról. Kűsk kijelentette a NATO ülés­szakán. hogy a genfi nukleá­ris tárgyalások nem sok re­ménnyel kecsegtetnek, s hozzá­tette. hogy a leszereléssel kap­csolatban sem lehet várni sem­mit. Ezek a kijelentések jel­lemzők az amerikaiak maga­tartására. Ismeretes, milyen erőfeszítéseket tett és tesz a Szovjetunió a nukleáris egyez­mény megkötéséért, a teljes és általános leszerelés megva­lósításáért. Ezeket a javaslato­kat világszerte nagy megelé­gedéssel és örömmel fogadták. Nyíltan kitérni az Egyesült Államok nem mert, éppen ezért olyan manőverezésbe kezdett, amelyben élesen elváltak a tet­tek a szavaktól. A békülékeny hang leplezni igyekezett a tá­madó szándékot, természetesen hamarosan kilógott a lóláb, s a NATO oslói ülésszaka ismét bebizonyította, hogy a Kenne­dy-kormány mit sem törődve korábbi ígéreteivel, továbbra is a háborús előkészületek, a fegyverkezési hajsza politikáját folytatja. A NATO-tagállamok között azonban távolról sincs olyan egyetértés, mint ahogy azt a világgal elhitetni szeretnék. Törökország és Görögország külügyminisztere azzal állt elő, hogy gazdasági segélyre lenne szüksége, ami meglehe­tősen nagy zavart idézett elő, hisz a NATO-nak nincs ilyen szervezete. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai körei kizáróla­gos atomfegyver-szállítóvá sze­retnének válni. Ez a szándék nem valószínű, hogy kedvező fogadtatásra találna a francia és angol hivatalos körökben. Az Egyesült Államok fontos szerepet szán a nyugatnémet militarizmusnak, s ez az oslói tanácskozásokon ugyancsak szó­ba került. A Pravda hangsú­lyozza. hogy azok az új straté­giai tervek, amelyekkel Rusk Oslóba utazott, a bonni vezér­kar által kidolgozott agresszív tervekre épülnek. Az oslói tün­tetések azonban azt (mutatják, hogy a világ népei nem haj­landók beletörődni abba a po­litikába, amit Washingtonban és Öonnban dolgoztak ki. Jog­gal írja a Pravda: senki ne gondolja, hogy a békeszerető népek nem vonják le a meg­felelő következtetéseket a tá­madó tömb militaristáinak gyanús tervezgetéséből. Felszabadulásának évfordulóját ünnepelte Csehszlovákia népe Szovjet és csehszlovák vezetők táviratváltása Moszkva (TASZSZ). Május 9-e, Csehszlovákia felszabadulása 16. évfordulója alkalmából Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Antonin Novotny csehszlovák köztársasági elnöknek és Viliam Siroky mi­niszterelnöknek. Ebben méltat­ják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építő munkájának eredményeit és éltetik a két test­véri nép örök barátságát. Hrus- csovot és Brezsnyevet a cseh­szlovák vezetők ugyancsak távi­ratban üdvözölték. Üdvözlő táviratot váltott And­rej Gromiko szovjet és Václav David csehszlovák külügyminisz­ter is. Csehszlovákia felszabadulásá­nak 16. évfordulója alkalmából 8-án este díszelőadás volt a Prágai Nemzeti Színházban. Az operaegyüttes Prokofjev: »Egy igaz ember« című dalművét mu­tatta be. Az ünnepi előadáson megjelent Antonin Novotny köz- társasági elnök, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a párt, az állam és a társadalmi élet ve­zetői, valamint a diplomáciai tes­tület tagjai. Antonin Novotny parancsa a felszabadulás 16. évfordulójára Prága (MTI). Antonin Novotny köztársasági elnök, a csehszlovák hadsereg legfőbb parancsnoka, Csehszlovákia felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából pa­rancsot intézett a hadsereg és a népi milíci tagjaihoz. Ebben hangsúlyozza: a csehszlovák nép munkájának, egységének, a Szov­jetunió önzetlen támogatásának köszönhető, hogy a felszabadu­láskor kitűzött cél, a szocialista társadalom felépítése valósággá lett. A csehszlovák dolgozók ma a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit készítik elő. Ez a nagy győzelem legjobban bizonyítja a Csehszlovák Kom­munista Párt politikájának he­lyességét és méltó megünneplése a párt negyvenéves jubileumá­nak. A köztársasági elnök pa­rancsában ezután felhívja a fegy­veres erők figyelmét a háborús reakciós körök kalandorpolitiká­jára, amely fokozott éberségre int és megköveteli, hogy a cseh­szlovák néphadsereg mindenkor készen álljon szocialista hazája és a béke megvédésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom