Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG \ 1961. május $, A győzelem ünnepe A laoszi lázadó klikk a hármas tanácskozás elodázására törekszik Szaigon (MTI). A Reuter jelentése szerint a három ország — Lengyelország, India és Kanada — képviselőiből álló nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság első csoportja vasárnap megérkezett a dél-vietnami fővárosba, hogy onnan folytassa útját Laosz- ba. Az Uj Kína ismerteti a Patet Lao harci egységek rádiójának kommentárját, amely az amerikai imperialisták és laoszi bábjaiknak azzal a legújabb mesterkedésével foglalkozik, hogy a királyra gyakorolt nyomással még a genfi értekezlet megkezdése előtt kierőszakolják egy új kormány megalakítását. A laoszi nép — hangoztatja a kommentár — erőteljesen támogatja Souvanna Phouma miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a törvényes kormány nem fogad el semmilyen döntést, amelyet az uralkodó a lázadó klikk kényszerítésére hoz. Mindaddig, amíg a király az amerikai imperialisták és laoszi bábjaik ellenőrzése alatt áll, az általa szorgalmazott új »kormány« semmiben sem különböznék a Phoumi Nosa- :van—Boun Oum-klikktől. A laoszi nép az ország egyetlen törvényes kormányának a Souvanna Phouma miniszterelnök vezeti e kormányt ismeri el és csakis ennek a kormánynak van joga ösz- szehívni az érdekelt laoszi felek tanácskozását, amely egy koalíciós kormány megalakításának és a genfi értekezleten részt vevő laoszi küldöttség összetételének kérdését hivatott megvitatni. A Patet Lao harci egységek rádiója végül felszólította a lázadókat, hogy haladéktalanul vessenek véget a királyra gyakorolt nj’omásnak és küldjék el teljhatalmú megbízottjukat Na Mon faluba, az érdekelt laoszi felek tanácskozására. Az AP jelentése szerint vasárnap megérkezett Genfbe a május 12-én kezdődő nemzetközi értekezleten részt vevő kínai és vietnami küldöttség tagjainak első csoportja. a második világháború diadalmas befejezését és a fasizmus teljes megsemmisítését jelentette. Tizenhat évvel ezelőtt elhallgattak a fegyverek, befejeződött az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja, s a világ népei, jogos reménységgel nézhettek a jövőbe Az a tény, hogy a világ megszabadult a fasiszta veszélytől, számos, a hitleri Németország által megszállt ország felszabadult az elnyomás alól, s hosz- szú idő után először kezdhette építeni saját életét, jelentős mértékben megváltoztatta magát a nemzetközi helyzetet is. Nem kétséges, hogy a hitleriz- mus megsemmisítése elsősorban annak a hősi erőfeszítésnek és annak a hatalmas áldozatnak az eredménye, amelyet a Szovjetunió népei hoztak Európáért és az egész világért. A győzelem ünnepében azonban egyaránt osztoztak a Szovjetunióval a vele szövetséges nyugati hatalmak is, s 16 évvel ezelőtt olyan reménység töltötte el az embereket, hogy hosszú időre ki lehet kapcsolni a háborút a nemzetek életéből, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Sajnos a nyugati hatalmak hitszegő magatartása, majd az a politika, amely a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányult, súlyos konfliktusokat teremtett a nernzetközi életben. A Szovjetunió hihetetlenül rövid idő alatt kiheverte a háború szörnyű pusztításait, a függetlenné vált és a szocializmus útjára lépett országok pedig gyors ütemben kezdték fejleszteni gazdaságukat. Ugyanakkor a nyugati imperialista országok gazdasági életét válságok nehezítették, amit fegyverkezési hajszával igyekeztek levezetni Az elmúlt 16 esztendő alatt nem egyszer fenyegette az emberiséget egv újabb gyilkos háború, a Szovjetunió következetes békepolitikája és a szocialista országok növekvő ereje azonban gátat tudott vetni az imperialista körök háborús mesterkedéseinek. Ha. ma a győzelem ünnepén tisztultabb légkörben, s a jövőre nézve reálisabb rémé nyekkel tudunk ünnepelni, mint nem egyszer a korábbi években, ez elsősorban a Szovjetunió és az eggyéforrott szocialista tábor erejének következetes, békére törekvő, az igaz ságon alapuló politikájának köszönhető. Tizenhat évvel ezelőtt hallgattak el a fegyverek, 16 éve sikerült megsemmisíteni a fasizmust, a háború nyomai azonban még mindig nem tűntek el. Számos megoldatlan kérdés van, így mindenekelőtt Nyugat-Berlin kérdése, amelyet az Imperialista hatalmak a Szovjetunió és a szocialista országok elleni diverziós és kémközponttá változtattak. Németország egyesítése 16 év óta állandan a nemzetközi kérdés előterében van. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának minden építő javaslatát azonban elutasította a bonni kormány, amely egyre fenyegetőbb magatartást tanúsít az NDK és a szocialista országokkal szemben. Németország újraegyesítése a jövő feladatai közé tartozik, s elsősorban a német nép belső ügye. Nyugat-Berlin helyzete azonban sürgető megoldást követel. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában olyan helyzetet teremtettek Adenauerék és a nyugati imperialista hatalmak, amely immár tarthatatlan, mert állandóan egy új háború veszélyét rejti magában. Éppen ezért fogadták Európa-szerte őszinte örömmel azt a szovjet javaslatot, hogy kössék meg a két Németországgal a békeszerződést, Nyu- gat-Berlint pedig nyilvánítsák demilitarizált szabad várossá. Egyedül ez a megoldás háríthatja el Európa szívéből egy újabb háború fenyegető veszélyét, a békeszerződés megkötése pedig utat nyit a két német állam fokozatos közeledéséhez, majd újraegyesítéséhez. ötvenmillió ember életét oltotta ki a második világháború. A fasizmus megsemmisült s számos ország — köztük Magyarország is — megindulhatott a függetlenség útján. A győzelem ünnepe azonban figyelmeztetés is mindnyájunk számára. Figyelmeztetés, hogy őrködjünk szabadságunkon, s harcoljunk azért, itt is és szerte a világon, hogy megakadályozzuk egy újabb, az eddiginél borzalmasabb háború kirobbantását A Renmin Ribao a laoszi kérdés megoldásának esélyeiről és az Egyesült Államok külpolitikájáról Peking (Uj Kín.,. A Renmin Ribao hétfői száma vezércikkben foglalkozik a laoszi kérdés megoldásának esélyeivel és az amerikaiak kerékkötő magatartásával. »Vájjon meg lehet-e oldani békésen a laoszi kérdést? Az emberiség világszerte várja, milyen magatartást tanúsít az Egyesült Államok« — írja a Renmin Ribao. A lap rámutat arra, hogy Kennedy amerikai elnök március végén egyik sajtóértekezletén kijelentette, békét kíván Laoszban, de a nagyhangú szavakat nem követték tettek. Sőt, mi több, — állapítja meg a lap — a genfi értekezlet társelnökeinek felhívása nyomán az Egyesült Államok fokozta Laosz- ellenes agresszióját és beavatko zását. »Katonai tanácsadó-csoportot hívott össze és ez a csoport irányítja a lázadók hadműveleteit. Ezenkívül az amerikaiak minden előkészületet megtettek, hogy az agresszív SEATO tömb tagállamait nyíltan bevonják a laoszi háborúba. Vajon ezek a tények az Egyesült Államok megegyezési készségéről tanúskodnak-e? A Renmin Ribao a továbbiakban »a Kennedy-kormány szavai és tettei között tátongó szakadékot elemzi«. ge miatt most az amerikai kormány kifejezte készségét a laoszi kérdés békés megoldására. Mindazonáltal — miként Rusk külügyminiszter is elismerte május 4-én, az Egyesült Államok január óta mindvégig »két irányvonalat« követett a laoszi kérdésben, a háborúét és a tárgyalásokét. Ha az Egyesült Államok részt vesz a genfi értekezleten, nem szabad elfeledkezni erről a kettős taktikájáról. A világ valamennyi békeszerető országa hőn reméli, hogy összehívják a bővített genfi értekezletet és olyan megegyezésre törekednek, amely valóban biztosítja Laosz szuveró- nitását, egyesítését és területi sérthetetlenségét. Ugyanakkor a legnagyobb fokú éberséget kell tanúsítani, nehogy az amerikai kormány kalandortervével zátonyra juttassa a genfi nemzetközi értekezletet, nehogy megújítsa és kiszélesítse a laoszi háborút. A laoszi kérdés békés megoldásában Laosz népére és az emberiségre még nehéz, fáradságos küzdelem vár« — fejezi be a Renmin Ribao. II Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete a Román Munkáspárt Központi Bizottságához Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletei intézett a Román Munkáspárt Központi Bizottságához a párt fennállásának 40. évfordulója alkalmából. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy a Román Munkáspárt kivívta a nép teljes bizalmát. Vezetése alatt a Román Népköz- társaság számottevő sikereket ért el a szocializmus anyagi, technikai alapjának létrehozásában, a kulturális forradalom megvalósításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében. A Román Munkáspárt szorosan együttműködve a többi kommunista párttal, következetesen küzd a marxistá—leninista tanok tisztaságáért, a jelenkori revizio- nizmus, dogmatizmus és szektás- ság ellen. Az 1960-as moszkvai értekezlet által elfogadott okmányokra támaszkodva a Román Munkáspárt jelentősen hozzájárul a szocialista tábor és a világ kommunista és munkásmozgalmának további egységesítéséhez és megszilárdításához. Elítéli az amerikaiak kubai, kongói, algériai politikáját, majd így folytatja: Kennedy arról is szónokolt, hogy együttműködést kíván teremteni a szocialista országokkal. Ugyanakkor mérhetetlen sok rágalmat szórt a Szovjetunióra és Kínára, hangoztatta, hazája soha sem adja fel azt a reményt, hogy a kelet-európai népek végül is elnyerik »a szabadságot és a boldogságot«. Szidalmazta Lengyel- országot, Magyarországot és a Német Demokratikus Köztársaságot. Ez arra vall, hogy Kennedy »együttműködési és barátsági politikája nem különbözik Eisenhower »felszabadítási politikájától«. A Kennedy- és Eisenhower-kor- mány között csak taktikai különbségek vannak, az új kormány agyafúrtabban jár el. Ennek magyarázata az, hogy a megváltozott nemzetközi helyzetben a szocialista tábor erői felülmúlják az imperializmusét, a nemzeti felszabadító erők egyre inkább fölénybe kerülnek a gyarmatosító erőkkel szemben. Nem nehéz megérteni, hogy Kennedy »módosított politikája« csak időnyerésre szolgál. Az új elnök számos bizonyítékot szolgáltatott a moszkvai nyilatkozatnak arra a megállapítására, hogy az »amerikai imperializmus a nemzetközi reakció fő bástyája, nemzetközi csendőr. Az amerikai imperializmus a világ népeinek ellensége«. »Laoszi agressziós és intervenciós politikájának súlyos vereséOslóban befejezte ötnapos tanácskozását az atomtudósok nemzetközi értekezlete Oslo (MTI). Oslóban vasárnap befejezte ötnapos tanácskozását az atomtudósok nemzetközi értekezlete. Az értekezleten 15 ország — a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Kanada, Ausztrália, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Japán és Nyugat-Németország — neves tudósai vettek részt. Az értekezleten részt vett tudósok a következő javaslatokban állapodtak meg: 1. Tárgyalásokat kell kezdeni azoknak a területeknek demilitarizálásáról, amelyek a jelenlegi nemzetközi feszültség gyújtópontjai és elsősorban Közép-Európá- ról. 2. A genfi atomértekezleten részt vevő országok ésszerű kompromisszumos megállapodása révén be kell tiltani az összes atomfegyver-kísérleteket. 3. Meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása esetén felszabaduló gazdasági eszközök miként fordíthatók az egész földkerekség népessége életszínvonalának emelésére. Fidel Castro beszédet mondott a havannai katonai akadémián Havanna (MTI). Havannában vasárnap ünnepélyes külsőségek között nyílt meg az »Osvaldo Sanchez« katonai akadémia első évfolyama. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Fidel Castro kubai miniszterelnök. Fidel Castro beszédében arra figyelmeztette a kubaiakat, gondoljanak mindig rá, hogy legközelebb az Egyesült Államok katonái, hadihajói és repülőgépei közvetítő nélkül játszhatják a támadó szerepét. Éppen ezért — mondotta Fidel Castro — a kubaiaknak jól ki kell használniok az időt és meg kell termteniök hazájuk áttörhető ti en védelmét I Kiemelte, a kubai fegyveres erőknél fokozni kell a harci szellemet és az elszántságot, de ezenkívül erődítményeket kell építeni, olyan áttörhetetlen bástyákat, mint amilyenek mögül a szovjet katonák védték meg Leningrádot és Sztálingrádot. Castro végül felhívta a kubai népet, vonja le a tanulságot az amerikai zsoldosok legutóbbi támadásából és ne sajnálja a fáradságot a katonai tudományok elsajátítására. »Ha Kubát újabb támadás érné, Kuba népe ellenáll majd és a világ minden népe szolidáris lesz velünk ...« — mondotta Casro. Csütörtökön kezdődik a Francia Kommunista Párt XVI. kongresszusa Párizs (MTI). Csütörtökön kezdi meg munkáját a Párizs melletti St.-Denisben a Francia Kommunista Párt XVI. kongresszusa. A hét végén a kongresszus előkészítésére konferenciákat rendeztek a párt megyei szervezetei. A Párizs környékén megtartott konferenciák különösen megmutatták a párt erejét. Az észak-kelet- szajnai szervezet konferenciájának beszámolójából például kitűnt, hogy ma 8770 tagot számlál ez a szervezet 1953-ban volt 6900 tagjával szemben. Ez év januárjától 130o új taggal gyarapodtak sorai. A dél-szajnai szervezetnek Ivryben megrendezett konferenciáján Maurice Thorez, a párt főtitkára is felszólalt. Thorez összegezte a párt programját: válasszanak az arányos választási rendszer alapján szuverén nemzetgyűlést, a kormány. pedig legyen felelős a nemzet- j gyűlésnek, — szüntessék meg a megyefőnökök rendszerét, adjanak széleskörű autonómiát a megyéknek, a helységeknek, — oszlassák fel a hivatásos hadsereget, — hajtsanak végre tisztogatást a rendőrségben és közhivatalokban. Gazdasági téren a Francia Kommunista Párt programja a bérek, nyugdíjak, családi pótlékok emelését, a monopóliumok államosítását, a földreformot és a mezőgazdasági szövetkezeteknek nyújtott segítség növelését, igazságos lakáspolitikát, a kisiparosság védelmét foglalja magában. A párt követeli a közoktatás demokratikus reformját. Thorez hangoztatta, hogy a Francia Kommunista Párt kész megvitatni e programot a demokratikus pártokkal, kész velük a megegyezésre e program alapján, amely az egész »dolgozó és gondolkodó Franciaország széleskörű tömörülésének« kiindulópontja lehet. _r Eszak-Angolában már csaknem minden falut felégettek London (MTI): A portugál I gyarmatosítók „a felperzselt föld” taktikáját alkalmazzák Észak-.Angolában, hogy leverjék azt a fegyveres harcot, amelyet az angolai felkelők a portugál gyarmat; uralom ellen vívnak. A TASZSZ bő kivonatot közöl a londoni Observer leopoldvillei különtudósítjának tollából, a megdöbbentő adatokat tartalmazó angolai ellenállási mozgalom egy résztvevőjének részletes nyilatkozatát. Eszerint a portugál gyarmati hatóságok irtóhadjárata következtében Észak-Angolá- ban szinte már egyetlen ép falu sem található: valamennyit felégették a portugálok.
