Tolna Megyei Népújság, 1961. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
1961 május 7. ■ "<S" TOLNA MEGVET 'V’nr.is \fs Munkában az I B. osztályos diákok a komló-földön Tamási gimnazisták a szántóföldön . \ .V; ;'A tamási gimnázium I. és II. B. osztályos tanulói az úgynevezett 4+2 rendszerű ’ oktatásban veszitek részt. Egy héteú ' négy napút aé iskola padjai között, két napot pedig a. Forriádi’ Állami üazdaság , földjein tanulnak. • . „ , * .... -» A fiatalok szeretik, alig várják a heti két napi gyakorlatot. Annyian .jelentkeztek ide a 4+2-es osztályba, hogy mindenkit ném is‘tudtak felvenni. ’• A fényképeket Kersák János tamási gimnazista készítette, a Fornádi Állami Gazdaság komlótelepén, ahol az I. B. osztály tanulói végzik oktatóik irányításával a gyakorlatot. Egy anya vádol P anni néni, özvegy Nagy Jánosné Dunaföldváron lakik a Fehérvári utcában. Hetvenöt .éves., Szövetkezeti nyugdíjas. Rozzant kis nádas házban él egyedül. Rendkívül nagy munkabírású asszony. Magas kora ellenére egyedül permetezi a háztáji szőlőjét és ahogy a szomszédok beszélik, disznóölésen is a férfi munkát végzi. . Tizenkilenc éves korában ment férjhez és huszonkilenc éves volt, amikor a férje elesett az első világháborúban. Két fiúgyermeket nevelt fel, s mindkettő a második világháború mar taléka lett. Nem mondott nagy (dolgokat mégis minden szava vád volt: a háború ellen. A hitves és az édesanya vádja; Szabadságos katonák hozták férje halálának a hírét: nem hitt nekik. Később megérkezett a hivatalos értesítés is. Gránát roncsolta szét. Három napig élt még, s akik körülötte voltak, elmondták, hogy mindig a felesége nevét emlegette. Szerette volna halála előtt utoljára látni. Nem láthatta. Elhagyott, tábori kórházzá alakított iskolában halt meg, földre fektetett szalmazsákon. Álmaiban gyakran visszatért Panni néninek és mindig azt mondta: „Viseld gondját a kisgyermekeknek!” Almikor a frontra indult vele a vonat, akkor is ezek voltak utolsó szavai. Panni néni mélyen vallásos és — babonás asszony, Szerinte, ha az álomban látott halott szeret valakit, az nem jó jel, mert .akit a halott szeret, azt magával viszi a halálba, ö álmában szép szavakkal kedveskedett mjndig a. férjének, de az nem’ viszonozta a szeretetet, ezért nyúlott ilyen hosszúra az élete. Vállalta a férfimunkát. Szántott, vetett, aratott. Nyolc és fél hold földje mellé még. bérletet is vállalt. Megfeszített küzdelem volt az élete. Az egész község bámulta akaraterejét, Nem kellett neki másik férfi, pedig szép volt és fiatal. Kérték a kezét, de visszautasította a boldogságot. Minden örömét a gyermekeiben lelte. , ... F elnevelte a fiait, s megint dörögni kezdtek az ágyúk. Két behívó érkezett a házhoz. A rémület jeges marka szorította össze a szívét. Kétségbeesetten, imádkozott. Az ima — mint any- nyiszór — ezúttal is gyengének bizonyult a gyilkos háborúval szemben. 1942. március 11-én a postás .nem merte odaadni kezébe a hivatalos értesítést. Az ablakba csúsztatva talált rá. Elájult! Nekivágódott a betonkerítésnek. Azt hitték megzavarodott. Napokig csak. egy mondatot sikol- tott bele a semmiségbe: „Jaj, Istenem, miért vették el tőlem a Janikámat!. Miéit, vették el tőlem a Janikámat! Jaj Istenem!” Nagy János zászlósa is írt levelet, Teletűzdelte hazafias jelszavakkal! A frázisok nem vigasztalták. A fiát nem lehetett pótolni semmivel. Fülébe csengtek évek múlva is a szavai: „Nem hagynálak itt édesanyám, de muszáj elmennem, mert különben agyonlőnek!” Károly, az idősebbik fiú később halt meg. Panni néni őt is látta álmában. Ijesztően sovány volt és véres ruhát viselt. Panni néni boldogan kiáltott fel: „Megjöttél?! Pedig mindenki azt rnondta, hogy meghaltál!” A fiú szomorú arccal bólintott: „Igaz, hogy meghaltam édesanyám. Egymás után négyszer meghaltam,”. E sténként, ha Panni néni egyedül marad, az elsárgult képeket nézi a falon. Három férfi néz rá vissza. Három áldozat! Egyik sem akart háborúba menni.- Rájuk kényszerítették a halált. Vérükkel a hadianyag-gyárosok pénzeszsákjait hizlalták. Áldozatok lettek! Miközben a megkeserített életű idős asszony kissé rekedt, s a háború elleni gyűlölettől átforrósodott hangját hallom, özvegyen maradt asszonyok és elárvult édesanyák tízmilliói rémlenek fel előttem, akiket kifosztott, meggyötört a két világháború es az emberiség' becsületesebb részének hatalmas, mindent átfogó kórusát hallom: Nem akarunk újabb hadiözvegyeket, árvákat és halott katonafiakat sirató édesanyákat! Békét akarunk’ H. T. Piacra kerüli a cseresznye A dunaföldvári cseresznye idén még a megszokottnál is korábban' került piacra a korai tavasz és kedvező időjárás következtében. A dunaföldvári földműves- : szövetkezet május 2-án. már megkezdte á cseresznye' felvásárlását és szállítását. Péntekig már mintegy 50—60 mázsát vásároltak fel. A felvásárolt cseresznyét a fővárosba és Szekszárdra szállították. Később. előreláthatólag külföldre is szállítanak Duna- földvárról cseresznyét. i*ovák Vlártoaa kelve a köaöglien Megnyílnak az istállóajtók. Tiszta, jól táplált üszők rohanják meg az itatóvályút. A gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, aki mellettem áll, s velem együtt gyönyörködik az állatokban, megszólal: — Ezek az állatok az bizonyítják, hogy a könyv és a gyakorlat néha ellentmond egymásnak! — .Miért? — Mert a könyv szerint az üszőket csak tizennyolc hónapos korban szabad fedeztetni. Ezeket pedig mi tizennégy-tizenhat hónapos korban befedeztettük. Kissé csodálkozva nézek rá, s Ő tovább folytatja. — Aki a könyvet betű szerint értelmezné, az ebben az esetben hibát követne el. Feleslegesen várna. Nem a korhatár a fontos, hanem a súly. Ha egy üsző elérte a négy és fél mázsát, akkor már jöhet a bika — mosolyog —, helyesebben mondva, újabban az inszeminátor! Ha tizennyolc hónapos korban sem éri el a négy és fél mázsát, akkor viszont „túl- korosodása” ellenére sem alkalmas az üsző a továbbszaporításra. Vége az itatásnak. A korán fejlett. arányos testű fiatal állatokat visszaterelik az istállóba. Jó néhány közülük kiállításon is megállná a helyét. Az elnök, miközben a fehérre meszelt kerítésű sertésistállók felé indulunk, még megjegyzi: — Ezt csak azért mondtam el, hogy az újságon keresztül másoknak is felhívjam a figyelmét arra, hogy a „betűrágás” a mező- gazdaságban veszélyes dolog. Mindig az adott helyzet szabja meg. mit hogyan kell csinálni. Minden a körülményektől függ! (b) ^ Strandfürdő é pül Bátaszéken Bátaszék lakosságának, különösen a fiatalságnak régi kívánsága, hogy a községben modern strandfürdőt létesítsenek. A községi tanács vezetői, meghallgatva a lakosság óhaját, elhatározták, hogy ebben az évben strandfürdőt létesítenek. A fürdő építkezéséhez nagyarányú társadalmi munkát ajánlott fell a lakosság. A földmunkák jelentős részét társadalmi munkában végezték el. Ugyancsak társadalmi munkában parkosítják a fürdő körj nyékét is. A földművesszövetke zet dolgozói társadalmi munka ban büfét építenek a fürdő mel lett, s az új létesítmény terüle téré a hangosbemondót is tár sad a Imi munkában szerelik fe a szakemberek. A strand építésére 300 000 forintot fordít a községfejlesztési alapból a közégi tanács. Ezer a költségen építtetnek egy 25>< 12.5 méteres úszómedencét, valamint egy 8y8 méteres kisebb medencét a gyermekek részére. A TANYA vasárnap délután néptelen. A fiaztatóban is csend van, noha éppen kismalacok világraj öttét várja nem kevés izgalommal Novák Márton az egyik kutrica-oszlopra támaszkodva. Éppen azon elmélkedik, hogy csak most az egyszer eszébe ne jusson valamelyik vezetőnek, hogy itt ellenőriz, mert abból még nagy baj lehet. Kérdőre vonják Juhász Pistát, mert engedély nélkül elhagyta munkahelyét, őt pedig összeteremtik, és az idők végeztéig megbélyegzett ember lesz a szövetkezetben,’ mert vétett ä fegyelem ellen. De hát a meglepetés akkor jön, amikor az ember nem készül fel rá. Lám most is minden hívás nélkül toppant be Dobrádi Dániel, a brigádvezető. Amikor meglátta Novák Mártont, vörös, lett a méregtől, de azért fékezte magát, s csak annyit mondott: — Én a maga helyében ilyenkor otthon újságot olvasnék. Novák Márton bócsánatkérő pillantást vetett a nála vagy tizenöt esztendővel idősebb brigádvezetőre, s íehorgasztott fővel, szelíd hangon válaszolt: — Higgye el, nem akartam senkinek sem véteni, én csak jót akartam. A brigádvezetőben támadt kételyt nem tudta eloszlatni, aki faképnél hagyta, gyorsan szétnézett a fiaztatóban. Novák Márton ezalatt tovább állt mozdulatlanul ott a kutrica mellett, mintha, gyökeret vert volna a lába. — Hol van Juhász Pista? (!) — fordult hozzá kérdésével a brigádvezető, még mindig indulatos hangon. — Ne haragudjon erre a legényre, Dani bácsi. Nagyon rendes szövetkezeti tag ő, rám bízta erre az egyetlen napra a disznókat, és nagyon vigyázok rájuk. — így Novák Márton. — Azt mondja már meg végre, hol van Juhász Bista? — Ha nagyon akarja tudni. hát megmondom. Elment á jelöltjével kirándulni, azon a társasbuszon, arpi.a ..szövetkezet központjából indult. Az én feleségem meg éppen rokonlátogatóban van. Ráértem, hát miért ne helyettesíthetném ezt a legényt, ezen az egy napon? A BRIGÄDVEZETÖNEK kicsit csillapodott a haragja, de még mindig hivatalos hangon közölte Novák Mártonnal, hogy nyissa ki a takarmányeíőkészítőt, mert ellenőrizni akar.,. — Aztán miért éppen magát kérte meg a gyerek, hogy helyettesítse? — Tulajdonképpen nem is kért, én ajánlkoztam: Tegnap délután itt az istálló végében saraboltuk a répát, kivert bennünket az eső, és behúzódtunk a fiaztatóba. Szóba került ez a mai kirándulás. A fiatalok, hecceitek a Pista gyereket, hogy úgy kell neki, ha ő nem mehet, minek erősködött, hogy az állattenyésztésnél akar dolgozni. Ha a sok munkaegység jó neki; akkor dolgozzon vasárnap is. Megsajnáltam, mert, tudom, hogy özvegy édesanyja és két kistestvére miatt vállalta a rendszeres vasárnapi munkát is. Felajánlottam, hogy helyettesítem ezen a vasárnapon. De négyszemközt beszéltük meg, nem tud róla senki, így volt... Nagyon bántana, ha ebből Juhász Pistának baja lenne. — Furcsa ember maga, Márton. Amióta felvettük a szövetkezetbe, úgy dolgozik, mintha természetesnek venné a szocializmust. Ellenvetés nélkül és jól elvégzi. amit magára bíztunk. Nem akarom megbántani, de hát maga mégiscsak 35 hold tulajdonosa voh. és én megvallom, kicsit kételkedem abban, hogy mindent szíve szerint cselekszik itt a csoportban — így a brigádvezető, akinek hangjából most már érezni lehetett, hogy nem is viseltetik ellenszenvvel Novák Márton iránt. — Dolgoztam én. Dani bátyám, világéletemben. Talán többet, mint a gyári munkás, akinek egy héten legalább egy pihenőnapja mégis csak volt. Nekem az sem volt, mert az apám 35 holdon gazdálkodott. Hiszen jól tudja — s a vesszőseprő után nyúlt, hogy munkához lát, kitérve a további beszélgetés elől. Nem így a brigádvezető, aki a lényegre is választ várt. — És a szövetkezet?... — A szövetkezetnek nincs baja velem, nekem sincs bajom a közössel. ítéljék meg a munkám után. hogy milyen ember vagyok, érdemlek-e annyi bizalmat, mint azok a szövetkezeti tagok, akiknek tiszta a múltja ... — Akkor rendben van. ebben maradunk — nyújtotta búcsúzóul kezét a brigádvezető. Már vagy tíz méterre járt a fiaztatótól, amikor Novák Márton utána szólt. — Juhász Pistát ne küldjék el az állattenyésztéstől, ez nem lenne igazságos. A brigádvezető ezt nagyon jól hallotta, de nem válaszolt, nem is nézett vissza ... • HÉTFŐN a vezetőségi tagok megbeszélésen gyülekeztek az Aranykalász Tsz irodájában. Dobrádi Dániel, a kommunista brigádvezető azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy a fiatal sertéstenyésztő Juhász Pistát a szövetkezet küldje el traktoros iskolára, és helyette Novák Márton szövetkezeti gazdát állítsák az állattenyésztésbe. Felsorakoztatta érveit, s javaslatát egyhangúan elfogadták. Molnár Lászlóné „A körülményektől függ“ A gimnazisták munkáját Frank tanár úr irányítja és segíti 1 • -------------------:-----------------------------:________ ^..:__
