Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Hifii április 18. „fl Szovjetunió sikerét jelentős részben a szocialista rendszernek kell tulajdonítani“ Továbbra is a világ érdeklődésének középpontjában áll az ember első űrutazása A kubai események; Castro beszéde a bombatámadás áldozatainak ravatalánál az ellenforradalmi bandák partraszállása tragikusan iga­zolta a kubai kormány felhívá­sát, s egyenes következménye az agressziók sorozatának, amit a Kubai Köztársaság ellen, kö­vetett el az Egyesült Államok. Mint ismeretes, a Kubai Köz­társaság kormánya szombaton bejelentette, hogy B—28 típu­sú repülőgépek bombatámadást hajtottak végre Kuba legjelen­tősebb légitámaszpontja ellen, amely 12 kilométerre fekszik Havannától. Kuba azonnal kér­te az Egyesült ‘ Nemzetek Szer­vezetétől, hogy haladéktalanul vitassa meg a Kuba ellen elkö­vetett újabb agressziót. Kuba — teljes joggal — az Egyesült Államokat vádolta, hisz isme­retes, hogy kezdettől fogva az Egyesült Államok kormánya volt az, amely előbb gazdasági blokád alá vette Kubát, majd nyílt agressziót kezdett a kubai nép ellen. Fidel Castro annak idején általános mozgósítást rendelt el, s az Eisenhower-kor- mány hivatalban máriásának utolsó napjáig fegyverben állt az egész kubai nép. Kennedy békülékenyebb hangokat ütött meg, mint elődje, s a kubai kormány azonnal késznek mu­tatkozott arra, hogy — termé­szetesen teljes egyenjogúság alapján — rendezze a két or­szág között fennálló vitás kér­déseket. A jelenlegi amerikai kor­mány békülékeny kijelentései és tettei azonban szöges ellen­tétben álltak egymással. Ste­venson a világszervezet előtt azt bizonygatta a szombati tá­madás után, hogy az Egyesült Államoknak nincs része a Kuba elleni agresszióban, ugyanak­kor azonban amerikai pénz­ből, amerikai fegyverekkel és repülőgépekkel hajtották Végre a szombati támadást Kuba el­len. Az amerikai agresszió hét­főre fegyveres ellenforradalmi felkeléssé érlelődött, s a Kubai Köztársaság több’ pontján fegy­veres bandák szálltak partra. Kuba kivívta szabadságát, s Fidel Castro vezetésével olyan rendszert valósított meg, amely a nép érdekeit tartja szem előtt, s amely a függetlenséget, szabadságot és felemelkedést je lenti Kuba népének. Az agresszió a kubai nép el­len irányul, mert a Kuba terü­letéről kiszorított tőkések visz- sza akarják szerezni hatalmu­kat, gazdasági és politikai befo­lyásukat. Ezért pénzelt az Egye­sült Államok minden olyan el­lenforradalmi csoportot, amely Castro rendszere ellen irányult, ezért bocsátott az ellenforradal­mi bandák rendelkezéséré fegy­vereket és hadianyagot. Az ENSZ-ben elhangzott amerikai mentegetőzés, amely szerint az Egyesült Államoknak nincs ré­sze a Kuba elleni agresszióban, átlátszó, és senki nem hiszi el egy szavát sem. S természete­sen nem hárítja el a felelőssé­get sem az Egyesült Államok­ról, amely elsősorban vétkes mindazért, ami hónapok óta Kuba ellen történt, s aminek szerves következménye a hét­főn végrehajtott partraszállás.. Az imperialista manőverek azonban eleve kudarcra vannak ítélve. A felfegyverzett kubai nép egy emberként védi füg­getlenségét és szabadságát, azt a szabadságot, amelyet kemény harcokban, súlyos áldozatokkal vívott ki. Az első jelentések arról szá­molnak be. hogy a kubai kor­mány szilárdan ura a helyzet­nek, s Kuba egész népe hősie­sen harcol az ellenforradalmi bandák ellen. A kubai nép hősi harcát erősíti az a tudat is, hogy nincs harcában egyedül. A vi­lág valamennyi szabadságszere­tő népének rokonszenve kíséri ezt a küzdelmet most is, mint annak idején, amikor kivívta függetlenségét. Úszott, futballozott, leszokott a dohányzásról — így is készült Gagarin az űrrepülésre Az ember első sikeres űrutazá­sa továbbra is a világ érdeklődé­sének középpontjában áll. NEW YORK Az amerikai lapok heti szemlé­jükben nagy figyelemmel méltat­ják a szovjet tudomány és tech­nika kiemelkedő vívmányát. A Daily News hangsúlyozza, hogy ^Oroszország a világ népei hatalmas többségének bebizonyí­totta elsőségét a kozmoszban« A New York Herald Tribune heti szemléjében percről percre elem­zi Gagarin űrutazását, szerkesz­tőségi cikkéhen pedig megálla­pítja, hogy Gagarin őrnagy útja bátorságát és hatását tekintve Kolumbus Kristóf utazásához ha­sonlítható. A New York Herald Tribune washingtoni tudósítója is méltat­ja Gagarin űrrepülését. így ír: "A világűr meghódításának tu­dományában Oroszország az élen halad«. William Randolph Hearst, a New York Journal-American első oldalán közölt szerkesztőségi cikk szerzője megállapítja, hogy »a múlt hét és az évszázad nagy eseménye az volt, hogy Oroszor­szág sikeresen embert küldött a világűrbe... az az állam, amely hatalmas erejű hajtóművet ké­szített és ennek segítségével öt tonnás űrhajót tudott felbocsá­tani a világűrbe, emberrel és meg­felelő technikai felszereléssel, s épségben, sértetlenül tudta azt visszahozni, óriási ugrást tett előre az űrkorszakba«. A New York Times washing­toni tudósítója vasárnapi szer­kesztőségi cikkében kényszere­detten elismeri, hogy a világűr meghódításában nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió halad az élen. »Olyanok a kilátá­sok — állapítja meg —, hogy még körülbelül három év telik el, amíg az Egyesült Államok egy- vonalba kerülhet a Szovjetunió­val, vagy megelőzheti a hatal­mas erejű rakéták létrehozása te­rén... Ez a perspektíva is csak azon az elég ingatag feltevésen épül, hogy a Szovjetunió ezalatt nem készít még nagyobb erejű rakétákat«. LONDON Az angol hetilapok vasárnapi számaiban nagy figyelemre mél­tatták a szovjet tudomány és technika diadalát. A Tribune a »Vosztok« sikeres útját kiemelke­dő vívmánynak nevezi, s megál­lapítja, hogy az »azért vált lehe­tővé, mert az ipar az állam kezé­ben van«. Ez a siker emlékeztet arra, hogy »a kozmikus techni­ka minden területén Oroszország változatlanul előbbre van, mint a Nyugat« — írja a lap. Az angol lapok zömének meleg és szívélyes visszhangja mellett furcsán hat a konzervatív Econo­mist cikke, amely azt igyekszik kimutatni, hogy a Szovjetunió tudományos és technikai sikerei­ben nincs semmi különös, majd azzal ijesztgeti olvasóit, hogy az ember felküldése a világűrbe »háborús veszélyt« jelent. HÁGA A holland sajtó hasábjait je- • lentések, cikkek, kommentárok, fényképfelvételek töltik meg a szovjet ember első űrrepüléséről. STOCKHOLM A svéd lapok feledhetetlen tör­ténelmi napnak nevezik Gagarin Moszkvába érkezésének napját. — Televízión láttuk azt az em­bert, aki a világon elsőnek repült fel a kozmoszba — hangsúlyozzák a lapok, a Stockholms Tidningen pedig megállapítja: »Becsülettel el kell ismernünk, hogy az oro­szok kiemelkedő győzelmet arat­tak«. RÓMA Az olasz lapok részletesen be­számolnak Gagarin sajtóértekez­letéről. Az a tény, hogy az első űrhajós kommunista, nagy megélésedért kelt és kidomborítja, rre-nyíre hatékonyak azok az erők, ame­Jlyek ma az emberiség haladását mozgatják — írja az Unita. Nenni az Avantiban megálla- pitja, hogy az embernek a világ­űrben tett első útjá hatalmasabb eredményekre vezethet, mint Kolumbus felfedezése. A Tempo többek között ezt írja: »A Vosztok űrhrjó kétség­telenül kinyújtotta azt az új. ke­leti csillagot, amely elvezeti az emberiséget egy jobb világba...« ISZTANBUL »Üdvözlet a hős Gagarinnrk«, »Üdyözö'jük a szövirt né^et rél- dát’an győzelme alkalmából« — ilyen szavakat hallhatu-k a tö­rököktől. A török lapok nem szűnnek meg foglalkozni Gagarin hőstet­tével. A hős fényképe nem kerül le a lapok hasábjairól. ACCRA A ghanai lapok első oldalon részletes közleményekben szá­molnak be Gagarin hőstettéről, a moszkvai ünnepségekről. Havanna (MTI). Fidel Castro kubai miniszterelnök vasárnap a Kuba elleni bombatámadás áldo­zatainak ravatalánál beszédet mondott. Kijelentette: az amerikai kor­mánynak ama állítása, hogy, a bombatámadásban résztvevő repü­lőgépek pilótái a kubai légierők szökevény pilótái lettek volna, hazug és megtévesztő, bizonyítéka csupán annak, miként akarják az imperialisták álnok hazugságaik­kal megtéveszteni a világot. Kö­zölte, hogy a Campo Libertad re­pülőtámaszponton a támadás idő. pontjában nem tartózkodtak ku­bai bombavetőgépek, mint ahogy ezt Amerikában, a bombamerény­let részesei állították. A támadás külföldről jött — mondotta Cast­ro. A kubai miniszterelnök emlé­keztet arra, hogy amikor a II, Vi­lágháború kezdetén Japán meg­támadta Pearl Harbourt, akkor ezért Japán volt a felelős. Peárl Harbour megtámadását az ameri­kai nép bűnténynek, aljas, alat­tomos cselekedetnek tartja, ugyan akkor az amerikai kormány nem hajlandó felelősséget vállalni a Kubában elkövetett bűntettért. Népünknek joga van ahhoz — mondotta —, hogy a Kuba elleni bombatámadás tettét kétszer olyan bűnösnek, kétszer olyan ál- noknak, s ezerszer olyan gonosz­nak tartsa, mint akkor a Pearl Harbournál történteket. Castro hangsúlyozta, hogy a bombamerényletet az ame­rikai központi hírszerző hi­vatal pénzelte és készítette elő. Az Egyesült Államok nem tudja megbocsátani, hogy közvetlen kö­zelében szocialista forradalmat vittek véghez. A támadás egy zsoldoshadjárat előkészítése, de » kubai nép — mondotta a miniszterelnök — utolsó csepp véréig megvédi a szegények forradalmát, melyet a szegé­nyek hajtottak végre a szegé­nyekért. Kubai vezetők már utaltak rá, hogy az eddig érkezett hírekkel ellentétben nem három, hanem hat amerikai gyártmányú és fegy­verzetű repülőgép támadta meg szombaton reggel Kubát. Ezt most alátámasztja az amerikai földön háborítatlanul szervezkedő kubai ellenforrdalmárok csoportjának vasárnap kiadott nyilatkozata. Ez a nyilatkozat — ellentétben a Miamj repülőterén leszállt egyik gép pilótájának állításával — rá­mutat, hogy hat repülőgép vett részt a Kuba-ellenes támadásban. Ezek közül öt „Kubán kivül eső BOGOTA A kolumbiai sajtó továbbra is kommentálja az ember első űrre­pülését. A Tempo című lap meg­állapítja, hogy »a szovjet tudósok sikere ámulatba ejtette az egész világot«, az Espectador című lap pedig hangsúlyozza: »A Szovjet­unió sikerét jelentős részben a szocialista rendszernek kell tulaj­donítani«. BUENOS AIRES Huszonhat argentin író. élén Maria Rosa Oliver, nemzetközi Lenin-díjas írónővel, nyilatkoza­tot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy az ember behatolása a vi­lágűrbe új korszak kezdetét je­lenti. »Ha az ember űrrepülése ilyen nagy lelkesedést keltett a Föld legkülönbözőbb részeiben, ennek az a magyarázata, hogy ez a hőstett ledöntötte a politikai, vallási, nyelvi és faji különbsé­gek határait és igazolta azokat a reményeket, hogy eljön az a nap, amikor az emberek kölcsönös megértésre juthatnak«. I területen szállt le” — a hatodik pe I dig, mint már jelentettük, meg­semmisült a kubai légvédelem tü- zében. A nyilatkozat beismeri, hogy ezt a támadást már régen tervezték, de időről-időre el kel­lett halasztani. Az ellenforradalmárok egyik vezetője, egy Varona nevű kubai disszidéns a U. S. News and World Report című amerikai lapnak adott interjújában kijelen­tette, hogy a Kuba ellen Intézett támadás nem az első és nem az utolsó kísérlet a kubai kormány megdöntésére. Nyugati hírügynökségek legfris­sebb jelentése szerint az amerikai kormány menedékjogot biztosított azoknak a pilótáknak, akik a szombati légitámadás után Kubá­ból visszatérőben Floridába ve­zették gépüket. A Kuba ellen intézett brutális támadás ellen egyre hangosabb és hangosabb a világ közvélemé­nyének, s elsőse* ban a latin-ame­rikai népeknek a felháborodása. Mint az Uj Kína hírügynökség jelenti, a costaricai San Jose-ban ezerfőnyi tömeg tüntetett szom­baton este a kubai—costaricai baráti társaság épülete előtt. A tüntetők levelet nyújtottak át Kuba costaricai nagykövetének, melyben tájékoztatták a diplomá­ciai képviselőt, rajta keresztül a kubai kormányt, hogy önkénteseket toboroznak a Kuba-ellenes agresszió elleni harcra. Hasonló tartalmú üzenetet kül­dött a costaricai munkásszövetség is a kubai kormánynak. Az Uj Kína caracasi jelentése szerint a kubai forradalom védelmére alakult venezuelai bizottság ugyancsak megkezdte az ön­kéntesek toborozását és fel­szólította a latin-amerikai or­szágok népeit, hogy kövessék példáját. A venezuelai szenátus korábban egyhangúlag határozatot fogadott el, amely rámutat, hogy Kubának joga van meghatároznia politikai és gazdasági rendszerét minden külföldi beavatkozástól mentesen. Parázs hangulatú tömeggyűlés volt vasárnap este Buenos Aires­ben két amerikai hivatal épülete előtt. Az egyik amerikai tulajdon­ban lévő bank és az amerikai tá­jékoztató hivatal kirendeltségének irodáját a tüntetők kövekkel do­bálták meg. s ilyen jelszavakat hangoztattak: „Le Amerikával, éljen Castro!” — „Védjük meg Kubát!” — „önkéntes brigádokat Kubába!” Moszkva (TASZSZ). Az Ogo- nyok című népszerű szovjet heti­lap vasárnapi számában érdekes részleteket közöl arról, hogyan készült Jurij Gagarin az űrrepü­lésre. A fiatal repülőtiszt sokoldalú testedzésen ment keresztül. A hosszútávfutással és sízéssel álló­képességét, a súlyemeléssel izom­erejét fejlesztette. .4 súlytalanság állapotának könnyű elviselésére a többi között azzal is készült, hogy igyekezett minél jobban fejleszteni tér-érzését, minél ügye sebben Uralkodni testén a leve­gőben, a vízben. Ezért úszott, műugrást végzett, bonyolult gya­korlatokat végzett a víz alatt. A mozgáskoordináció fejlesztésére szertornázott, röplabdázott, kosa­razott és futballozott. A repülés előtt Gagarin festői helyen, egy kertes házban la­kott. Pontos órarend szerint élt: reggel 7-kor felkelt, 50—60 per­cet tornázott, majd reggeli után »tanrend« szerint vett részt a sokoldalú kiképzésben. Igen lel­kiismeretes és fegyelmezett volt. Leszokott a dohányzásról. Gagarin hosszú időt töltött tel­jesen egyedül a különlegesen fel­szerelt magasnyomású légkamrá­ban, s itt az űrhajósok számára összeállított speciális étellel táp­lálkozott. Az Ogonyok munka­társai maguk is megkóstolták az »űrkását«: celofánba csomagolt sötétszínű paszta' ez, jó szaga van és az újságírók egybehangzó vé­leménye szerint rendkívül ízletes is. Gagarin alaposan megismerte az űrhajó belsejét és végül már bekötött szemmel is pontosan rá­talált a szándékolt kapcsolóra, fogantyúra. Mi kell ahhoz, hogy az űrutazás teljesen biztonságossá váljék ? Moszkva (TASZSZ). Oleg Ga- zenko, az orvostudományok dok­tora az Izvesztyija vasárnapi mel­lékletében válaszol a kérdésre: mi kell ahhoz, hogy az űrutazás teljesen biztonságossá váljék? A tudós megállapítja, hogy a gyorsulással járó igénybevétel teljesen elviselhető az edzett em­beri szervezet számára. Gazenko emlékeztet Ciolkovszkij régi el­méletére, amely szerint a messzi csillagok felé induló űrutast fo­lyadékba kell helyezni, mert így harmincszorosára, sőt negyven- szeresére lehet növelni a gyorsu­lással járó túlterhelést minden különösebb veszély nélkül. A szerző ezután Gagarin példá­jára hivatkozva elmondja, hogy a súlytalanság állapota — o ré­gebbi feltételezésektől eltérően — egyáltalán nem veszélyes és az ember igen gyorsan alkalmazko­dik hozzá. Gagarin evett, ivott, dolgozott és feljegyzéseket ké­szített a súlytalanság állapotá­ban, s még írása sem változott el. A súlytalanság megszokásá­hoz még edzésre sincs szükség, annyira veszélytelen állapot ez; csupán figyelmeztetni kell az űr­utast, hogy ne érje váratlanul a különös helyzet. Gazenko ezután a Földet kö­rülvevő veszélyes sugárzási öve­zettel foglalkozik. Ezt a vesze­delmet is sokan eltúlozták. A su­gárövezetet áthidalható akadály­nak kell tekinteni. Az övezet el­érésekor az űrhajós esetleg vé­dőfülkébe vonulhat — írja Ga­zenko,

Next

/
Oldalképek
Tartalom