Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
* MCI. április 18. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG Eredményességi munkaegységet alkalmaznak idén is a bataszéki Búzakalász Tsz-ben Változatos mádon ösztönzik a szövetkezeti gazdákat több és jobb minőségű munkára A bátaszéki Búzakalász Tsz a 10 nap alatt bekazalozott széna- felüli bevétel. A bevételi tervük növénytermelésben is alkalmazza bél kapnak azok, akik ä széna holdanként 4200 forint, az ezen az eredményességi munkaegységet. Az eredményességi munkaegység lényege az, hogy nemcsak az elvégzett munkák mennyisége, hanem a termelési hozamok is szerepet játszanak a munka díjazásában. Ezzel elejét veszik a munkaegység hígításának és közvetlenül érdekeltté teszik a szöbetakarításában részt vettek. A prémium mennyisége az így betakarított széna 10 százaléka. Ez a premizálási mód azt hivatott elősegíteni, hogy időben kazalozzák be a szénát és így javítsák annak minőségét. A kukorica-, napraforgó- és cufelül elért bevétel 25 százalékát Kétszáz szereplő a kulturális seregszemle szekszárdi úttörő-bemutatóin Szombaton délután és vasárnap délelőtt a Mátai Antal kulturális seregszemle keretében az úttörőegyüttesek és egyéni szereplők városi bemutatóját tartották Szék szárdon. Kétszáz részvevő adta osztják ki munkaegységek ara- tudása legjavát, s közülük kerülnyában a kendertermelők között. Az állattenyésztésben is a hozamokat premizálják elsősorban, így például a tejtermelés emelkedésének érdekében minden tizedik liter kifejt tej árát prémium vetkezeti gazdákat a termelési korrépatermelők között a terven Syanánt megkapják a szaivashozamok emelésében. A bátaszékiek a kukorica, a cukorrépa, burgonya, napraforgó termelésében és a kertészetben alkalmazzák az eredmény utáni munkadíjazást. Egy mázsa csöveskukorica termeléséért 0,53, egy mázsa cukorrépáért 0,27, egy mázsa burgonyáért 0,39, egy mázsa napraforgóért 1,47 munkaegységet írnak jóvá a termelőknek. A kertészetben dolgozók minden 100 forint kertészeti árubevételből 40 forintot kapnak, s ezt a kertészetben teljesített munkaegységeik arányában osztják el maguk között. A prémiumrendszer is változatos a bátaszéki Búzakalász Tsz- ben. A szénatermelést célprémiummal ösztönzik. Prémiumot a felül termelt termék 50 százalékát osztják ki, kukoricából természetben, napraforgóból és cukorrépából pedig pénzben. Kukoricatermelési tervük 30 mázsa csöves holdanként, napraforgóból átlagosan 8 mázsát terveznek termelni, cukorrépatermelési tervük pedig az öntözésesből 220 mázsa, n szántóföldiből pedig 150 mázsa. Mivel a burgonyatermelés gépesítése eléri a 00 százalékot. igy a terven felüli hozam elérése nagyrészt a gépi munkáktól függ. A kézi munkásoknak ezért a terven felül termelt burgonyának csík 50 százalékát adják ki prémiumként. marha-tenyésztők. A prémiumtej értékének 80 százaléka a fejőgulyásé, 20 százaléka a takarmányosé. A szarvasmarha- és sertéshizlalásban a ráhizlalt súlyt és a hizlalási idő megrövidítését jutalmazzák. A juhtenyésztésben a gyapjúhozamot, a kocák gondozásában pedig a szaporulatot premizálják. A baromfitenyésztők jutalmazásában elsősorban az elhullás csökkentését és a gyors növekedést veszik alapul. A bátaszéki tsz prémiumrendszerének kidolgozását több éves tapasztalat előzte meg. Nem sematikusan, hanem alkotó módon A kendertermelőket minőségi premizálnak, úgy, ahogy azt az illető növény, vagy állat termelési, illetve tenyésztési arányosprémium alapja, hanem a terven sága Bátaszéken megkívánja. munkára ösztönzik. Ezért nem a terven felül termelt mennyiség a tek ki a legjobbak, akik majd a megyei döntőn képviselik a szék szárdi úttörőcsapatok színeit. Ez a kétszáz szereplő azonban még nem fejezi ki híven az egész munkát, hiszen ha jól megszámítjuk, nincs Szekszárdon úttörő, aki valamilyen formában — nem mint néző, hanem mint szereplő — részt ne vett volna a kulturális seregszemle előkészítésében. Az őrsi gyűlések keretében mindenki bemutatott valamit művészi képességeiből, közülük kerültek ki az Őrsök legjobbjai, később csa- patonkint folyt a kiválogatás, így aztán a városi bemutatón valóban szép teljesítménynek lehetett tanúja a túlnyomórészt szintén úttörőkből álló közönség. A szavalok, énekesek, táncosok sorából nem volt könnyű munka kiválogatni a legjobbakat, éppen ezért nem is soroljuk fel neveiket, hiszen — bár kétségkívül övék az elsőség dicsősége — a tömegmozgalom jellegen volt a hangsúly. S hogy a kulturális seregszemlére való felkészülés a szekszárdi úttörőcsapatok körében valóban tömegmozgalommá lett; bizonyítja a több, mnt hatszáz részvevő a külöböző szintű bemutatókon, előadásokon. Többek nevével, bizonnyal, találkozni fogunk majd később, akár az irodalmi színpad szereplőinek sorában, akár a sárközi együttes táncosai közt, vagy valamelyik énekkarban, a legfontosabb eredménye mégsem ez a szekszárdi úttörők kulturális tevékenységének, hanem az, hogy a gyerekek tömegei művelődtek és művelődnek napról.napra. Ez a legnagyobb tanulsága a városi úttörő-bemutatónak. L. Gy. Úttörő-kiállítás Szekszárdon As építőipari munkásszállásokról.. • ... a, napokban jelent meg kormányrendelet. A szállástérítési dijak szabályozásáról, és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról ezekben a napokban sok szó esik az építőmunkások között. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol háromszáz munkás veszi igénybe, pillanatnyilag még térítés nélkül a szállásokat — sokat vitatkoznak e kérdésről. A dolgozók egyetértenek a kormányhatározattal. hatják ennek szükségességét, a rendelet biztosította javulást pedig könnyen le tudják mérni abból, hogy a jelenleginél — bár legtöbb szálason a körülmények kielégítőek — otthonosabbá tudják majd tenni az építőmunkások második otthonát. A legutóbbi években országos viszonylatban mintegy húszezerrel több munkás vette igénybe az építőipari szállásokat, mint a megelőző években. Jelenleg 80 000 fő részére biztosít az állam szállást. Egy fő munkásszállási költsége egy hónapban mintegy 120 forint. Ezek az országos jellegű adatok lényegében Tolna megyére vonatkoztatva is helytállók. A megye területén lévő építkezések többségén is, ahol a dolgozók kis százaléka veszi igénybe a szállást, ugyancsak beszéd tárgya a szállások térítési ügye. A dolgozók véleménye szerint szükség volt e rendeletre, hisz ez ideig az építőmunkások egy fillért nem fizettek a szállás, takarítás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért. Lényegében előnyben voltak az olyan dolgozókkal szemben, akik utaztak munkahelyükre. A Tanácsi Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága, vállalatvezetősége a héten tárgyalja meg a szállástérítési díjak szabályozásáról szóló rendeletet. A héten sorolják be a szállásokat. r'-’> előzetesen értesültünk, a rendelet végrehajtása — különösebb nehézségbe nem ütközik. Valószínűleg a vállalat 80 személyes központi szállása, amely a vállalat legkorszerűbb szállása., sem kerül az első kategóriába. A legtöbb szállás a harmadik, negyedik, ötödik kategóriába tartozik, és így a térítési dijak tizenöt—húsz—harminc forint között váltakoznak majd. Természetesen a szállástérítés változik akkor, ha a létesítményt korszerűsítik, javítják a szolgáltatás valamely formáját, ugyanígy csökkentik, ha valamilyen szolgáltatás elmarad a besoroláskor megállapítottak közül. Az építőmunkások kisebb része úgy vélekedik, hogy inkább nem veszi igénybe a szállást, mintsem fizessen, vállalják a bejárást vonattal, autóbusszal. Az igy megüresedő szálláshelyekre a jelentkezők tízeit tudná a vállalat helyezni. Tehát lényegében megoldódik a jelenlegi zsúfoltság is. Korszerűbb berendezést, kultúrál tabb ellátást lehet majd biztosítani a szállásokon, hisz a munkások által befizetett térítési díjat (elenyészően kis hányada a szállásfenntartási költségeknek) szállásépítésre, korszerűsítésre tudják majd felhasználni. 10. Konzerv- és édességipari kiállítás Tamásiban A Tamási és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a Füszért Vállalattal közösen konzerv- és édesipari kiállítást rendezett a tamási járási művelődési otthonban. A kiállítást vasárnap nyitották meg és egy hétig tart nyitva. A kiállítás tájékoztatja a közönséget a konzerv- és édesipar fejlődéséről és megismerteti a vásárlókkal az új árucikkeket. Igen nagy választékú áruféleség várja a látogatókat, amelyekből vásárolni is lehet. A legkedveltebb édességekből vásári csomagot hoztak forgalomba. Ezenkívül több meglepetés várja a látogatókat. Tamásiban ez az első kon- — pj — zerv- és édesipari kiállítás. Kedvés kiállítás nyitotta meg kapuit a Soós Sándor Művelődési Házban. A szekszárdi pajtások alkotásait láthatjuk itt, melyek, miután a szekszárdi érdeklődők megtekintették őket, tovább jutnak a megyei döntőbe. Persze ezt még megelőzi a zsűri döntése, amely valóban a legjobb »műveket« Ítéli majd elküldésre. Sokoldalú érdeklődésről, tehetségről tesznek tanúságot a kiállított tárgyak. A falakat borító rajzok, festmények az »idősebbkorosztály — hetedikesek, nyolcadikosok — alkotásai. Említést érdemel Solymár Magda, Balia József, Tischler József munkája. A többi rajz is kedves, üde. A gyerekek témaválasztása változatos. Rajzaikon szerepel a szekszárdi táj, az iskolaélet és az úttörőélet sok mozzanata. A kiállító asztalokon is változatos anyagot találunk. Az ezermester körök tagjai szintén elküldték legjobban sikerült munkáikat. A kiállított kézimunkák közül a legszebbek Csonka Teréz ügyességét dicsérik. De a lányok nemcsak a kézimunkában tesznek ki magukért. Munkáikat ott . találjak a fa-, a vas- és papírmunkák között is. Molnár Ilona jól sikerült" kalapácsnyele megállja a helyét a fiúk munkája mellett is. Találunk a famunkák ’ között virágtartót, sátortartót, sót, még kicsi reka- miét, szekrényt, széket is. Ezek a játékok a kiállítás után az óvodásoké lesznek. A fémmunkában is ügyesek a pajtások. Vodeczky. Mihály ügyes ördöglakatot készített. Láthatunk forrasztópáka-tartót, fényképtartót, dobozt, stb. A papírmunka a kisebbek »profilja«. Ügyesek az ötödikes, a hatodikos gyerekek is. Ezt bizonyítják a füzettartók, dobozok^ könyvborítók. . Helyet kaptak a kiállításon olyan tárgyak is, melyek az úttörőcsapatok múltjáról mesélnek. Itt találjuk — az új csapatzászló mellett — az 1948-as Bezerédj Etelka csapatzászlót. 1949—50-ben készült albumokat a repülés történetéről, a bányászok munkájáról. M. E. Jánossy Zoltán: *ZlKITI ;(A VAKOK SZIGETE)--- Alan.;; — Igen. — Kimehetünk a répülőtérre? •— Természetesen, Menjünk. Szó nélkül repülték végig a pár mérföldes utat. Alan azon gondolkozott, hogy a lány mennyire „fut” az apja után, az öreg pedig mostanában szinte észre sem ve- _____________________________________________________________________ s zi, hogy neki lánya van és micsoda lánya...! * Még meg sem állt egészen a ko- rakozva állt a legénység és az elGlory egyenesen a repülőtér pa- esi. amikor a kapitány már kiug- ső tiszt Putter elé sietett, rancsnokához vezettette magát, tott, és visszaszaladt egy pár léés aziránt érdeklődött, hogy mi- pést. A _ virágágy közepén egy másra nem gondolt mint a haj6_ korra várható az ezredes gepe. gyönyörű orchidea virágzott, azt .. Nagyszerűen el tudta vá— Sajnálom miss, az ezredes leszakította, visszaült a lány mel- " . .. ., . .. , úgy olvasott belőlük, mint egy mintegy háromnegyed órája meg- lé. A virágot gyengéden a kezébe könyvből. Éppen ezért egy pillaérkezett... nyomta és nagyon egyszerűen ^rcsáUvf gondoL rá hol taién nat™ meghökkent, amikor Donald— Köszönöm... — mormolta csak annyit mondott: két énl> ®. „ teneerészkani son őrmesterhez ért. A férfi másGlory, és maga sem tudta, hogy — ügy fogadja el, mintha az k°r nynt> vidáman kék szeme szi, hanem egyéni „szisztémával” egyéni büntetéseket szab ki. Önála a legsúlyosabb büntetés az volt, hogy elhelyeztette a hajójáról azt, akin a kisebb büntetések nem fogtak. Ez pedig igazán nagy büntetés volt, és nem is Kellett hozzányúlnia, csak nagyon- nag.yon elvétve. Tudta, hogy szeretik az emberei és ő inkább erre épített, mint a fegyelem szabályzatszerű erőltetésére. Most is, amikor végigment a sorok előtt, meleg és barátságos A kanitánv most már semmi tekintetek néztek vissza a szobor- .f ‘‘tPir JLSSr JSrf mozdulatlanságú arcokból. Putter jól ismerte az emberei szemét, miért szégyellj most úgy magát édesapja adná... lányi és egy magánemberi. Igaz, hogy a kettő sosem esett messze most árnyékolt és mély volt. a kettőben Megá“t elötte: — Őrmester, a szemle után beez előtt a vadidegen őrnagy előtt. Glory egy leírhatatlan szépségű (,„vrn- . t , A kocsiban Alan kérdő pillantá- pillantással köszönte meg a virágSára csak ennyit mondott: csodát, és gyengéden belecsókolt “ ll,‘ szelhetek magával? — Háromnegyed órát késtünk... a virágba. Kemény, de mindenek felett Donaldson még feszesebbre húz Hazamegyek. Hogy ez a csók a szépségnek igazságos parancsnoka volt a ten- ta magát: A kapitány bólintott. Érezte, szólt-e, vagy Apának, esetleg Put. gerészeinek, és az volt az elve, — Parancsára, kapitány úr. hogy a lány szívében most sokkal tér kapitánynak, azt nem tudta hogy a személyes példaadás a — Köszönöm, több a keserűség, mint az öröm. senki. legjobb parancsolási módszer. Tő- És amíg Putter lassan távoloTalán Glory maga sem. viről hegyire ismerte az emberei- dott, az őrmester hűséges tekin* nek minden dolgát, jót, rosszat tete kísérte, aki azon gondolkoegyaránt. A szolgálatban nem is- dott, hogy tudna-e ez a nagysze- A kapitány még utána nézett mert tréfát, de a magánéletben rű kapitány olyat kérni tőle, amit pgy pillanatig a lépcsőkön felfutó aranyos és melegszívű barát és ne teljesítene azonnal? Aligha, lánynak! aztán az órájára pillant- derűs, kedélyes jópajtás volt. A Donaldson őrmesteren kívül va, meglepetten füttyentett: felettesei gyakran szemére hány- még a hajó háromszázegynéhány — Majdnem elkéstem... Nyomás ták, hogy lazítja a fegyelmét, mert' embere ezt ugyanígy gondolta, őré« fiú’ — b'-'-'ta magát, és nem rendfokozat szerint értékeli Csak egyetléhegy kivétel volt. — Kérem, álljon meg egy pilla, szédületes iramban száguldott a az embereit, és ha büntet, azt Az első tiszt, natra... kikötő felé. A hajóján már felső- sem a szolgálati rend alapján te- (Folytatjuk.) Nem keresgélt vigasztaló szavak után, a tényt nem lehetett megvál toztatni. Az „öreg”-nek igazán lett volna ideje eljönni. ha akart volna. Szegény kislány. A kocsi befordult a tengerparti sétányra. Gyönyörű virágágyak között futottak, amikor Putter hír télén megérintette Glory kezét
