Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
Szabad hazában...[ Befejeződött a megye mezőgazdaságának ( átszervezése t Szabály. Az éves tervet készíti a Kapos Völgye Tsz vezetősége. Öcsény. Cukorrépával vetnek be negyven holdat a 4200 Kossuth Tsz-ben a szövetkezet fogatosai. holdas Megyénk felszabadulása A térkép megyénk felszabadításának vázlatát mutatja, s közli a november 29, 30, valamint a december 1, 2, 3, és 6-i helyzetnek hozzávetőlegesen megfelelő frontok vonalát. Ugyancsak látható a fasiszta csapatok decemberi visszavonulási, valamint az 1945. már ciusi ellentámadás fő irányai, tervei. A Jugoszláviából Budapest irányába átcsoportosított 3. Ukrán Front csapatai, amelyek novemberben Baja és Apatin között átkeltek a Dunán és hídfőt foglaltak a folyam jobbpartján, november 28. és december 9. között felszabadították megyénk területét. A szovjet csapatok első egységei Báta körzetében léptek Tolna megye területére, majd Bátaszék— Mórágy közötti szakaszon két főirányban nyomultak előre. Az egyik főirány Szekszárd, Nagy- dorog, Cece, Sárbogárd és a Duna vonala irányában, a másik Bonyhád, Hőgyész, Gyönk, Pincehely, Tamási, Felsőnyék és Mezőkomárom irányában csapott le a fasiszta seregekre, amelyek gyorsan húzódtak visz- sza a Balaton—Budapest között kiépített, többszörösen megerősített állások mögé. Megyénket Dombóvár térségében érintette a 3. Ukrán Front egy másik hadserege, amely Kaposvár irányában tört előre. Érdekes megjegyezni, hogy a Sárbogárd irányában előretörő szovjet csapatok bekerítéssel fenyegették a Duna vonalán elhelyezkedett német és magyar egységeket, ezért a fasiszta csapatok úgyszólván minden harc nélkül — helyi jellegű csatározások után — kénytelenek voltak feladni állásaikat. A megye területén lezajlott hadműveletek részét képezték annak a stratégiai célnál;, amely szerint szétverve az ellenséget a Balaton és Duna között, délről zárják le a Budapest felé vezető útvonalakat. A harc megyénk területén legtovább Simontornya térségében volt. December első harmadában tehát Tolna megye felszabadult. Ez azonban nem jelenii azt, hogy a fasiszta seregek tervéből is végérvényesen törölték a megyét. Első alkalommal 1945. január 18. és 27-e között indították támadásukat Székesfehérvár délnyugati körzetéből Dunapentele és Duna- földvár irányában. A támadás január 18-án reggel 8 óra 30 perckor kezdődött és 20-án reggel a támadók Dunapentele'térségében elérték a Dunát. A front déli részén is jelentős sikereket értek el, Dunaföldvár, Paks irányában törtek előre. A helyzet súlyos volt, Tolbu- hin marsall ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: >»A dunai átkelőhelyeket elsodorta a vihar. A front törzse Pakson tartózkodott. A várost már megközelítették az ellenség páncélos felderítői. Felhatalmaztak. döntsük el, célszerű-e tovább tartani a Dunától nyugatra levő hídfőt«. A 3. Ukrán Front parancsnoka úgy döntött, hogy megtartja a hídfőt és előkészíti a németek visszaverését. Január 27-én kezdődött meg az ellentámadás, amelynek efedményeként csaknem teljesen visszavetették eredeti — január 18-i helyzetnek megfelelő — állásaikba a fasiszta seregeket. A németek számos kísérlet után március 6-án újabb nagyszabású támadást indítottak három irányban is a Dunántúl délkeleti részében harcoló szovjet egységek ellen. Tervük sikeres végrehajtása érdekében a németek Magyarországra küldték a hatodik SS páncélos had- sere" nagy részét, hogy a Ve- lencei-tó és Balaton közötti térségről kiindulva Dunapentele, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd térségében érje el a Dunát, majd a betörést kiszélesítve észak és dél felé kellett volna tovább előnyomulniok. A szovjetek védelmi harca március 6-tól 15-ig tartott. A szovjet egységek, amelyek aktív védelmi harcot folytattak egyik állásukat a másik után voltak kénytelenek feladni. Március 9-én a legveszélyesebb helyzet a Sárvíz-csatornától nyugatra .alakult ki, ahol áttörve a fő- és a második védővonalat Simontornya irányába szorították vissza a szovjet csapatokat a nagy erővel támadó német seregek. Március 6-tól 10-ig súlyos veszteségek árán a németek áttörték a fő- és a második vé- daimi vonalat, de a Dunát nem sikerült elémiök. Ehhez le kellett volna küzdeni a hadsereg és a front védőövet. Erre azonban a németeknek már nem volt elegendő erejük. A német támadásoknak azonban még volt annyi erejük, hogy 14-én elérjék, 15-én pedig elfoglalják Simontornyát. Március 16-án meginduló szovjet ellentámadás azonban végleg elsöpörte Tolna megyéből a fasiszta seregeket, lendületes támadás napok alatt felszámolta a Velencei-tó—balatoni védővonalat, s április 4-én hazánk területéről végleg kiűzték a fasiszta fenevadat. K. Balog János * A regölyi Borzás-dülőben még egyénileg vetettek az ősszel a gazdák. Ma már együtt simitózzák az őszi vetéseket lovaikkal, amelyek közt nem egy díjnyertes is akad ebben a lótenyésztéséről országos hírű községben. Dunaföldvár. Napraforgó alá szántanak a traktorok a község egyik új termelőszövetkezetében, a Virágzó-ban.
